Esztergom és Vidéke, 1888

1888-10-07 / 81.szám

Régontén két kávéház volt, mosi sok is van. Vfin'jóhirű puskamives, hasonlókét bognár; megjegyzendő, hogy hintó! 1840-ik év uián ifj. Brenner bognár, ki Bécsben tanult, kezdett csinálni. Nyomdászaii ipar pedig aiig volt, mert Beimelé, ki pesti lakos volt, mint helyi iparos figyelmet nem érdemelt. BARTA ADOLF. A NÖKRÖL S A NŐKNEK. A leány többször is csalódhatik, az asszony csak egyszer; mert a leánynak a szerelem ábrándos holdfény, mely mindent máskép tüntet föl, de az asszonynak fényes napvilág az, melynél tisztán láthatja a valóságot. * A no nemcsak letépte a tiltott gyümölcsöt, de eltanulta a kígyótól a csábitás mesterségét is. Ha egy asszonynak száz az erénye, akkor a hibája bizonyosan százegy. A nő sohasem ajándékozza nekünk szívót, legfeljebb csak cserébe adja. * Nagyon sok asszony van, a ki hamarább viszonoz egy szerelmet hiúságból, mint — szerelemből. Ha dobra akarsz valamit ütni, sugd meg egy nőnek és tedd hozzá, hogy titok. * Mikor egy nő azt mondja, hogy uj életet akar kezdeni, tulajdonképen azt érti alatta, hogy egy uj — szerelmet akar kezdeni. * Vig emberek több esztelenségeket követnek el, mint a szomorúak ; de a szomorúak nagyobbakat. * A kicsiknek csak jogaik, a nagyoknak kötelességeik vannak. Miért kell a rutát leírni, mikor a szép még nincs eléggé kimerítve ? * A tudósok legtöbbször csalatkoznak Ítéleteikben az emberek felett. Saját halhatatlanságukkal vannak elfoglalva és nem vosznek maguknak fáradságot arra, hogy az ember belsejét vizsgálják. HÍREK. — Ö Felsége a király névünnepét a tvhatósági, állami és városi tisztviselők és hivatalnokok valamint a közös hadsereg tisztikarának tagjai a kir. városi plébánia templomban ülték meg, a hol Palásthy Pál püspök pontifikált. — Pápai ajándék. Ö szentsége a római pápa bécsi apóst, nunciusa utján egy levelet intéztetett a herczegprimási : irodához, mely magyar fordításban a következőkép hangzik : «Igen kedvesek voltak 0 Szentsége előtt a ragaszkodás jelei és a kegyele'es ajándékok, melyeket jubileumi ünnepélye alkalmából Neki fölajánlott Buzárovits G. Ezért 0 Szentsége kedves kötelességemmé tette, hálás köszönetét kifejezni'a je'es nyomda tu lajdon osn ak, k i u ek k ü I ö u ös jóindulata jeléül szívből küld: áldását ós az idecsatolt ezüst érmet. Midőn Uraságodat felkérném, hogy erről a Buzárovits czéget értesítse s neki az ezüst érmet átadja, megkülönbözietett tisztelettel maradok Főtisztelendőségeduek híve stb. Bécs, 1888. okt. l.» — Gyásznap. Október hatodikát a honvédegyesület tagjai a fereuezesek templomában tegnap kegyelel es rekviemmel s végül ünnepi közgyűléssel ülték meg. — Brühl Antal, udvardi plébánost ő Eminencziája a herczegprimás, az udvardi kerület alesperesévé és tanfelügyelőjévé nevezte ki. — SalgÓ János nagysarlói plébánost, ő Eminencziája a herczegprimás a lelkészi kerület alesperésének és tanfelügyelőjének nevezte ki. — Halálozás. Wacker Henrik paszományos és gombkötő mester negyvenhét éves korában jobb létre szenderült. -- Dr. Csápori Gyula fordításában épen most jelent meg Sardy Salvany Bódog «A libcralisinns bűn» czimű könyve Buzárovits Gusztávnál. A gondosan frditott kötethez van mellékelve XIII. Loo pápa hason tárgyú körlevele. A könyv ára 1 frt. — Á tornaegyesület tegnap este rendes közgyűlést tartott s utána társas vacsorát rendezett az egyesületi teremben. — A Rumy billikom ügye még mindig nincs befejezve. A kir. kúria I. büntető tanácsában Selley Sándor kúriai biró, Tóth Lőrincz elnöklete alatt csak a napokban referálta az ügyöt. Bárdossy István vasmegyei árvaszéki elnök tudvalevőleg rágalmazás és becsületsértés miatt emelt panaszt a szombathelyi sajtóbiróságnál Szenlgyörgyi Horváth Zsigmond cs. kir. kamarás szombathelyi lakos ellen, a ki egy czikket fett közzé a Rumy-billikoni ügyében. A vádlott a vizsgálat során elismerte, hogy az inkriminált czikket ö irta, de Budapesten; ennek alapján kifogást emelt a szombathelyi sajtóbiróság illetékességének megállapítását, annyival is inkább, mert a magánvádlónak nagy összeköttetései vannak Szombathelyt, a melyek esetleg befolyással lehetnének az ottani esküdtszék verdiktjére. A szombathelyi sajtóbiróság azonban végzésiieg saját illetékességét állapitotta^meg. Ez ellen a vádlott semmiségi paiiaszt nyújtott be, a melyet azonban ma a kir. kúria elvetett, mivel a törvény értelmébeni a magán vádló szabadon választhatja azl inkriminált közlemény megjelenési he-• lyének vagy a vádlott lakóhelyének j sajtóbiróságát. Igy tehát ez ügyben legközelebb megtarthatják az esküdtszéki tárgyalást Szombathelyt. - - Falurossza. Mnjorcsik József szenttamási huszonegy osztendó's legényt, a ki a napokban Thuránszky Béla kincstári ordöfcisztet minden ok nélkül leütötte, a fenyitő-biróság súlyos testisértés vétsége miatt félévi fogházra s a felmerült költségek mogtéritéséro Ítélte. Az igazságos és erélyes ítélet méltán megnyugtathatja a fölháborodott közönséget. — Vallás elleni vétség vádja miatt állott szept. 27-én a komáromi törvényszék előtt Locker Gáspár, dághi lakos. Nevezett ellen ugyanis — mint a K. K. irja — Nizsnyánszky János, plébános azon panaszt emelte, hogy 1887. évi aug. 25-én, midőn a község lakói a mária-nostrai búcsúra indulás előtt a szokásos processiót tartották, Locker Gáspár, őt, mint a ki a vallási szertartást végezte, sértő kifejezéssel illette, a népet felizgatta s ezáltal a vallási szertartást megzavarta azért mert a plébános előbb a községnek tótajku lakosait, nem pedig a német ajkuakat, melyekhez Locker is tartozott, kisérte el a falu határkeresztjéhez. A bíróság, mely Sárközy elnöklete mellett Polyák és Konkoly tsz. birákból, Pázmándy jegyzőből alakult, vádlott tagadásával szemben Göck Lajos, csolnoki jegyző, Maralik György k. biró tanuk a vádbeli cselekményt beigazolván, Augnszt Lajos kir. alügyész indítványa alapján Locker Gáspárt a btk. 182. §. I. p. ütk. vallás elleni vétségben bűnösnek mondta ki ós három havi fogház s 30 frt pénzbirságra ítélte. Vádlottat ezenfelül, mert ez a tárgyalás folyamán a panaszló plébánost rágalmakkal illette, Sárközy elnök törvényes jogánál fogva külön egy napi fogházra, mint fegyelmi

; büntetésre ítélte. Vádlott s az ügyész az ítélet ellen fellebbeztek. — Az Aurora nevű halvaszületett irodalmi egyesületnek Esztergomban is több tagja van, a ki bizony nyal érdeklődéssel kiséri az egyesület legközelebbi ügyét a nyilvánosság előtt. Kompolthy Tivadar, a veszprémi «Petőfid könyvnyomda tulajdonosa ugyanis csalás miatt tett bűnügyi följelentést az «Aurora* keresztény könyvkiadó szövetkezet ellen, mely tavaly szűnt meg. A panasz szerint ngyanis az « Aurora»-társaság megbízta Őt Győri Vilmos elbeszéléseinek kinyomatásával, negyedévi hitelre. A mii el is készült, de midőn a negyedéves batáridő lejárt, a társaság nem tudta a 900 frtos számlát fizetni. Ugyanakkor Andreánszky báró elnökkel együtt az igazgatóság nagy része leköszönt. A szövetkezet később egy 900 friról szóló váltót küldött KompoJthynak fedezetül, de ennek lejárta előtt a társaság alelnöke öngyilkossá lett és a váltót ismét nem fizették ki. Az egyezségre kért ujabb 8 havi határidő is eredménytelenül járván le, Kompolthy megtette a bűu-. vádi .följelentést. A 1 örvényszék nem találta ez ügyet bűnvádi eljárásra alkalmasnak, azonban a kir. tábla IL büntető tanácsa Nedeczky biró referálása alapján megváltoztatta a törvényszék végzését s elrendelte az előnyomozást. — Menetrend-változás. A gőzhajótársaság jelenti, hogy az őszi menetrend szerint okt. 15-től legfeljebb nov. 30-ig a következő változások lesznek: Győrből Budapestre naponkint reggel hét órakor indul a budapest-győri személyszál litó hajó, mely Budapestről Győrbe naponkint reggel hét órakor teszi meg az utat. — Nyilt panasz. Törvénykezésünk | lassúsága. Az esztergom-vizivárosi rablógyilkosságról, a mely ez év január havában követíeietfc el, az «Esztergom és Vidéke» 37-ik számában még május havában hozta azon megnyugtató hirt, hogy a valódi rablógyilkos töredelmes vallomást fett, sőt még beismerő nyilatkozatát is részletesen közölte. Ez idő szerint a rablógyilkos az összes vizsgálati iratokkal együtt a komáromi kir. törvényszéknél van. Már közel ötödik hónapja lesz, hogy a töredelmes vallomást tett rablógyilkos a törvényszék börtönébe került, anélkül hogy a kész vallomás alapján a kir. törvény-' — Oh, érzem felettem a végzet szárnyainak suhogását ... oh én elnyomott teremtés . . . mi lesz belőlem és szegény szerencsétlen Lőrinezemből ? ... Itt eszébe jutott a pecsenye s tört szívvel ment a konyhába, egy hátbaütéssel frissíteni fel Panka szolgáló figyelmét, ki «p akkor ugrott el szobája kulcslyukától. Panka duzzogva lökdöste a fazekakat. Lízi kisasszony borzongott! érzé feje felett a végzet szárnyainak suhogását! * Benn, a főtisztelendő Kökényessy plébános ur szobájában, már türelmetlenkedni kezdett Kabos Márton uram, Kutkő község érdemes jegyzője és Széles Márton uram, az urasági főerdész, hogy hát 'Trotyogó Lőrincz iskolamester ur, hol késik oly soká? . . . A tarokk már mióta járhatta volna, ha ö nem késedelmeskedik! Főtisztelendő Kökényessy plébános ur is kiment eléje már, és mégsem jön: sőt maga a főtisztelendő ur is kint maradt. Kabos Márton uram, az érdemes jegyző, jónak látta készületeket tenni a kimenetelre, mint Széles Iános urasági főerdész is jóvá hagyott; igy legalább tudomást szereznek főtisztelendő Kökényessy plébános ur kimaradása és Trotyogó Lőrincz iskolamester ár elmaradása felöl. Azonban még mielőtt az ajtóhoz érhettek volna, hangos robajjal nyilt az meg s főt. Kökényessy plébános ur lépett be rajta — egyedül. ---Hát Trotyogó Lőrincz iskolamester hol maradt? — Sohase törjék rajta fejüket tekintetes uraimék, az a szentségtörő ember nem érdemli ezt meg önöktől. — Miért, mi történt? — Főt. Kökényessy plébános ur most elbeszélte hegyéről-tÖvére a dolgot épen ugy, mint ahogy azt en leírtam. De mégsem ugy egészen, mert még egy piros papirosra irt levelet is előhúzott reverendájának feneketlen mélyéről, a melyről azt mondotta, hogy azt Trotyogó Lőrincz iskolamester uram irta volna Lízi kisaszszonynak és csak ugy jutott neki birtokába, hogy az iskolamester uram szolgálója nem Lízi kisasszonynak, hanem az ő tulajdon kezébe szolgáltatta. — Szörnyű nagy esetek ezek! — szőrnyűködék Kabos Márton uram, az érdemes jegyző. — Valóságos merénylet a szűzi erény ellenj bizonyitá Széles János urasági főerdész uram. — Szentségtörés !— kiáltá közbe dühösen főt. Kökényessy plébános ur —' szentségtörés, mert egy Istennek felajánlott szüzet akar eltántorítani az igazság útjáról! Akarják hallani tekintetes uraimék ennek a világi hiúságokkal telt levélnek a tartalmát ? — Akaijuk ! — íme hallják és álmélkodjanak az iskolamester Istentől elrugaszkodott levelén, melylyel egy tapasztalatlan női erényt akart hálójába keríteni: «Egi mannával táplált drága^ kisasszony ! Te szép vagy, én szeretlek téged! Szarkahangod ékes csörgése szivem tengerébe hull s ott elnyeli őket érzelmeimnek ólálkodó czethala. Súrolt képű holdja, lelkem felleges egének! — pillants szivem kamrájába, hol mint fogason a szalonna, lóg a fájdalom. Vagdald azt le szerelmed késével és égi szemeid zsarátnokánál a szerelem zsírjává olvasztván, halászd ki belőle boldogságom tepertyüjét. Szivem nyarának énekes prücske! Oh, mondd, duellálnak-e benned az indulatok ugy irántam, mint én bennem te irántad ? — Oh, nyissa ki dús érzetekkel dagadozó kebled lelkendező édenét, szájtátva bámészzkodó szivemnek. Imádott angyal! Te a mindenség drága klárisa; — tapló szivemnek csiholó szerszáma, — sorsom madzagának megmérelője, — éltem göröngyeinek utkaparója: oh mondd, csak egyszer mondd, hogy szeretsz, és én oly boldog leszek, mint a medve, mely a fa odújában vad mézre talál! Szivem lánczainak téglázó reze! — kis kacsóid már egy tengert izzadtak e marok lángoló völgyében s látom virulni arezodon a szemérmetesség tégláját. Oh, ha tudnám, hogy titkon másért epedsz s a szegény iskolamestert hitvány mullaként fogod szived sikamlós táblájáról a feledékenység nyúllábával letörölni; — oh, ha tudnám, hogy te nem leszesz enyém, akkor . . . akkor a te Lőrinczed a halálé lenne ! . . . Isten veled szivem klavírjanak kottája maradok Örók hived Trotyogó Lőrincz, kútkői iskolamester. — Szörnyűség! — Kialtak egyszerre Kabos Márton jegyző ur és Széles János főerdész uram. — E merényletért száműzzük, a tarokkompániánkból ! — sziszegé haraggal fot. Kökényessy plébános ur. — I)e akkor nem lesz ki a négyes szám! — veté ellen Kabos Márton uram, az érdemes jegyző. — Jól van; tehát megtartjuk továbbá is kompániánk számára, de kikötöm, hogy unokahúgommal, Lízi kisasszony nyal többé nem szabad találkoznia! — Igen helyesen ; ezt nevezem én azután tapintatos eljárásnak, — bátorkodék megjegyezni Széles János uram, a főerdész. — És most tessenek tekintetes uraimék asztalhoz ülni, Trotyogó Lőrincz iskolamester uramért majd elküldök. — Szólt nyájassá vált hangon főt. Kökényessy plébános ur. Asztalhoz ültek. De Trotyogó Lőrincz iskolamester uram sehogy sem akart eljönni. Bezárta maga után szobája ajtaját és elkezdte a poharakat vizsgálni, melyik üres, melyik van megtelve. És azóta mindig vizsgálja ... Lízi kisasszonj

r is meggyőződött arról, hogy bizony Brunczvik királyfi csak Brunczvik királyfi s Bertram lovag csak Bertram lovag maradt, — Trotyogó Lőrincz iskolamester pedig csak gyáva szivü iskolamester, a ki nem mer . . . És tovább érzé borzas feje felett a végzet szárnyainak suhogását ... K. ALFONS.