Esztergom és Vidéke, 1888

1888-09-23 / 77.szám

alkalommal harmadik kiadásban is meg­jelentetni, pedig megtehettük volna elő­nyösen javított kiadásban. OLVASO-ASZTAL (E rovatban ismertetett művek lapunk kiadóhivata­lában rendelhetők meg.) — B u d a p e s t i H i r 1 a p. A «B. H»-nak a hazai művelt olvasókö­zönség volté meg alapját* A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét; minden pártérdek mellőzé­sével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóval; magyarság! Vi­szont az ország legkiválóbb mlelligen­cziája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a »B. H.» érte el: legnép­szerűbb, legelterjedettebb lapja az or­szágnak. A külső dolgozótársak egész seregén kivül a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyivel egy magyar lap sem dolgozik; minden rovatot külön vezető gondoz, a helyi tudósítókon ki­vül, a kik a nap történetét irják. Min­den foutosabb bel- vagy külföldi ese­mény felől rendes levelezőn kivül saját külön tudósító értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelen­tékeny dolog a nélkül, hogy a «B. H.» arról rögtön ne adjon hű és kimerítő tudósítást. A «B. H.» politikai czikkeit Kaas Ivor báró, Rákosy Jenő, Balogh Pá! irják más kivá'ó hazai publicisták­kal hivön' a lap független, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű öszekötteté­sek alapján a legmegbízhatóbb forrá­sokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alap­ján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb község­ben is bir a lap: a «B. H.» távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metro­polisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, a kik ugy az ott történő eseményeket, mint az elek­tromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tu­dósítókon kivül minden foutosabb ese­mény felől a szerkesztőség külön ki­küldetésit tagjai adnak gyors és bő ér­tesítést. A «B. lí.» e czélokra havon­kint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hírlap egész költségvetése volt; de sikerült is eléénie, hogy ma a legjobban, leg­gyorsabban értesülő orgánuma a sajtó­nak. A «B. H.» Tárczarovata Teleky Sándor gróf, Tóth Béla, Rákosi Viktor (Sipulnsz) és több kiváló irók közre­működése mellett, a lapnak egyik erős­sége s mindig gondot fordit rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szer­kesztik s a helyi értesülés ismert leg­ügyesebb tudósítókra van bízva. Rend­őrségi és törvényszéki rovatai külön­külön szerkesztői a fővárosi sötét ese­ményeit is mindig oly hangon tárgyal­ják, hogy a «B. H.» helyet foglalhat minden családnál. A közgazdasági rovat­ban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő, megtalálja mindazt, a mi tájékozására szükséges. A regéuycsarnok­ban csak kiváló irók legújabb müveit közöljük. Az előfizetés föltételei Egész évre 14 frt félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr: Az előfizetések vidékről iegczélszerüb­ben postautalványnyal eszközölhetők kö­vetkező czim alatt: A «Budapesti Hir­lap» kiadó-hivatalának, IV. kerület, ka­lap-utcz a 16. szám. A NÖKRÜL S A NŐKNEK. Ha a no szeret, a szivét veszti el; m férfiak ezenfelül még a fejünket is. mi A női erény rendesen selyemben és bár­sonyban temetkezik el. * Száz boldog asszony közt kilenczven­kilencz férfinak köszönheti boldogságát, száz szerencsétlen férfi közt, kilenczvenkilenczet asszony tette szerencsétlenné. '''''• : l­r '".\ •..*"'-. A fényes szellem ragyogó gyémánt, mely­nek méltó foglalatja csak arany-tiszta sziv lehet. * A büszkeség lelküuk érzékenysége, me­lyet magunknak is kímélnünk kell, nehogy megsértve azt, saját magunknak okozzunk szenvedést. őszi közgyűlésen gróf Majláth György főispán ur ő méltósága fog elnökölni. — Fölszentelő. Lőw Imáiméi szegedi főrabbi s Dr. Weisz esztergomi kerületi rabbi ünnepi beszédei a zsinagóga fel­avatására a hitközség kiadásában külön is meg fognak jelenni. — Vasúti ügyünk a megyebizo't­sági gyűlés előtt. Dr. Silberstein Adolf és Beutum Ignácz kérvényét a legköze­lebb tartandó őszi megyei közgyűlésen fogják elintézni. Az engedményesek a vasútvonal kiépítéséhez nyolczvanezer forintnyi hozzájárulást kérnek a megye közönségétől. — Tokodi jegyző. Tokodon Vas Bélát az unyi helyettest választották meg jegyzőnek Köck ellenében. Az uj jegyző tiszteletére Megyeri Krausz kenyér­mezei földbirtokos áldomást rendezett. — Utolsó előadások. Csóka Sándor színtársulata még csak egy hétig marad Esztergomban s jövő kedden társula­tával a szabadkai téli saison megkezdé­sére távozik. — Uj esztergomi író. Kolacsovszky János esztergomi születésű néptanító Laiszky Jánosnál megjelenteti szép­irodalmi müveit, melyek közül néhányat lapunk is bemutatott. Az előfizető fel­hívást olvasóink az olvasó-asztalban fogják találni. • - Pausanías. Rényi Rezső Pausa­nias czimű eredeti tragédiájára készül a színtársulat. A darabot a szerzőtől Csóka Sándor színigazgató kérte elő­adásra s vele a saison t a jövő hétfőn be is fejezi. Az érdekes előadás nem­csak koronául marad legutolsónak, ha­nem azért is, hogy a közreműködők lelkiösmeretesen előkészülhessenek sze­repeikkel. Az eredeti tragédiát Rényi Rezső Arany Jánosnak ajánlotta, a ki annak idején igen elismerő és buzdító levelet irt az érdemes esztergomi Író­hoz. A tragédia részletes ismertetésének külön tárczát foguuk szentelni. — Uj Operetté. A színtársulat fia­fal karnagya Tombor egy eredeti egy­felvonásos operettet irt, melyet mint érdekes újdonságot, jutalomjátéka alkal­mával fog bemutatni. * Az ősz közeledtével, tudvalevő­leg a hegyi tájakon fekvő fürdők a hőmérséklet különösön naplemente után bekövetkező gyors változása miatt, elég barátságtalan tartózkodási helyekké vál­nak, oly annyira, hogy gyakran az ott időző betegek kénytelenek megkezdőit laírájokat abbahagyni Egészen máskép állanak a viszonyok a lapályon, hol épp az ősz fejti ki legiukább bájait. E te­kintetben különösen kiválik a főváros közvetlen közelében fekvő Mattoni-féle «Erzsébet-sósfürdő», mint a mely égalji viszonyainál fogva kiválóképen alkalmas ugynevezelt «utókurák» használatára, E gyógyhely, melynek idénye október l-ig tart, észak és délnyugat felé he­gyek által környezett lapályban fekszik s ugy ezek, valamint csinos parkja egyaránt védik zord szelek elől. Forrásai és fürdői annyira kiváló hatásnak lévén, szinte sajnosnak mondhatjuk, hogy e gyógyhely a jenleg még fennálló mostoha közlekedési viszonyoknál fogva, nem állhat a téli hónapokon keresztül is i\ szenvedők rendelkezésére. (tt.) — Élet és halál között. A múltkori színházi tüzilárma alkalmából Csóka Sándor igazgató neje elvesztette eszmé­letét s szivgörcsökbe esett. Simonyi dr, színházi orvos hígított morphiumol rendelt, melyre azonban már alig volt szükség, mert a szép fiatal asszon} magához tért. Csütörtökön uj szivgör csök támadták meg az igazgatónőt, ak rohamai előtt majdnem önkívületi álla pótban megidta a kis inorphium üve gecske tartalmát. A nagy adagban bevet méreg nemsokára hatni kezdett. A fiata aszzony nagy kínokat szenvedett s áta HÍREK. — A herczegprimás a kellemes őszi saisou élvezésére néhány hétre Bajcsra utazott. — Megyei közgyűlés lesz szeptember huszonkilenczedikén. A közgyűlés pro­grammja hetvenhat pontból áll. Az Iában elterjedt róla a hír, hogy aligha fogja elviselhetni a méreg hatását. Dr. Feichtinger Sándor városi főorvos s Dr. Simonyi Adolf színházi orvos min­dent elkövettek a beteg asszony meg­mentéséért. Élet és halál között ver­gődött sokáig a fiatal asszony, végre elmúlt a válság s az orvosi tudomány visszaadta Őt az életnek s a színpadnak. A directorné azóta már túl van a ve­szélyen s föl lábadozása gyorsan halad előre. — Boszniába. Ezredünk minden századából liz-tiz ember, tehát összesen százhúsz ember megyén Boszniába októ­ber 4-én. --- A dal- és zenekedvelő-egyesület napja. A dal- és zenekedvelő-egyesület ének- és zene-iskolája ma nyiLik meg Veni Saucteval. Tizenkeftedfélkor lesz a zenés mise a kir. városi plébánia templomban, a hol az egyesület vegyes énekkara Rheiuperger miséjét adja elő. Este a Fürdő-vendéglő összes helyisé­geiben isnierkedő-estélv, melyre a város s a vidék egész intelligeneziája hivata­los. Jónás Pali zenekara s a katonai zenekar közreműködése mellett vonul a terembe Terpsichore s megkezdi ural­kodását. A vigalom kitűnő sikerűnek ígérkezik. — Régi pénzek kilószámra. Esz­tergomban sok római, barbár, árpád­házi, kereszteshadjára.beli s vegyes­házi érmet találnak. A numizmatikusok jó stácziónak tartják városunkat. Egy­két év óta azonban a becses régi pén­zeknek is veszedelmük támadt. Két házaló él ugyanis abból, hogy a régi ezüstpénzeket összeböngészi s azokat azután kilószámra nyers ezüst gyanánt adja el beolvasztás végett. Az üzlet igy se lehet nagyon rossz; barbárnak azonban elég barbár s épen azért figyel­meztetjük a népet, hogy ne vesztegesse néhány krajczárért a munka közben talált régi pénzeket, mert van annak Esztergomban is ára. Ott van a pri­mási múzeum, ott vau főgymnasium gyűjteménye s vau még valami öt magánygyüjtő, (Sóky, Dr. Burián, Rényi, Br. Gottesheim, Kőrösy) a hol szíve­sen megvásárolják régi pénzeket. Igy legalább az esztergomi leletek meg ilesznek mentve s nem kerülnek lelket­len és tudatlan megsemmisítők kar­mai közé. — Ásványgyüjtemény. Egy egész teljes ásvány-gyűjtemény tanulmányi czélokra rendezve ós meghatározva ju­tányosán eladó. Bővebbet szívességből a szerkesztőségben. — Színházi mÜSOr. Ma «Az árendás zsidó». Eredeti énekes népszínmű 3 felvonásban, irta Kláriié Angyal Ilka. — Hétfőn a karszemólyzet jutalomjá­tékául » Haláltánc/ és síron tul i szere­lem» vagy «Lakodalom a pokol toruá­czán.» Látványos énekes bohózat. Irta Daquerowszky. — Kedden 25. Balázsy Sándor jutalomjátékául műkedvelő urak és hölgyek szives közreműködése mel­lett nagy hangverseny és «Miniszter előszobája» czimű dramolett, továbbá «Házasság politikája», kitűnő vígjáték. — Szerdán 26-án «Rosenkranz és Gül­denstern», jeles vígjáték, a budapesti Nemzeti színház kedvelt műsordarabja. — Csütörtökön 27-én Tombor Aladár, színházi karnagy fáradozásainak jutal­mául : saját szerzeményű vig operája «Az éjj» vagy «Esti látogatás egy kosárban» szövegét szerzé Lecroy és de Morván, fordította Ábrányi Emil ; továbbá «Cox és Box», jeles bohózatos vigjátók. — Pénteken 28-án Réti Fáni jutalomjátékául : Dóczy Lajos 100 ara­nyat nyert eredeti történeti vígjátéka «Utolsó szerelem*, a budapesti Nem­zeti színház legkedveltebb műsor-darab­jainak egyike. — Szombaton 29-éu Rácz Gyula opera-operett/e tenorista széltiben olyan viszonyok uralkodtak e te­kintetben, mintha a most emiitett törvény nem is létezett volna. A parasztok uruktól el nem hurczolkodhattak, bármennyire erő­szakoskodott is velők. A törvényt meghoz­ták ugyan, de nem volt, aki végrehajtsa s a ki kövesse. Ezeken felül még az államkincstár szá­mára is adózott a paraszt. Még pedig, a melyik esztendőben országgyűlés nem volt, — mert akkoriban a királyok rendesen csak akkor hívták össze, a mikor pénzre vagy katonákra volt szükségük — minden egyes egész sesszio 20 dénár adót fizetett, a mi mai pénzben körülbelül 2 és fél frtot teszen. Ha pedig az országgyűlés összeült, a melyre csak a nemesek küldhettek kép­viselőket, akkor az rendszerint nagyobb adót szavazott meg: 24—36 frtnyit, de megtörtént az 1598. évben, a mikor a török háború folyt, hogy minden paraszt­sessio 110 frt adót tartozott fizetni. Es az sem felejtendő el, hogy ebben a korban pénzzé tenni valamit, sokkal bajo­sabb volt, mint most, mert nem voltak sem rendezett vásárok, sem rendes ország­utak és vasutak. Államadót rendszerint csak a paraszt fizetett; a nemesség nagyon ritkán vállalta magára a terhet, a mikor tette, önszántá­ból, önkéntesen tette; rákényszeríteni az akkori törvény értelmében nem lehetett. Ennélfogva sokat ért, nemesnek lenni; az élvezett minden jogot, és ment volt minden adózási tehertől. Különben nem kell gondolni, mintha egyedül a magyarországi nemesség lett vJna ilyen kiváltságos helyzetben. Ugy volt az másutt is. Mindenütt egyformán birta a nemesség a jogokat, a parasztság meg viselte a terheket. Ez az állapot sok, sok évszázadon át tartott, mig végre a mult század végével a nagy franczia forradalom testté tudta tenni az igét, hogy ember és ember közt különbség ne legyen. Nálunk egészen 1848ig kellett várakozni, hogy megszűnjenek a nemesi előjogok és hogy ezentnl a teher­ben és jogban mindenki egyaránt osztoz­kodjék. Mégis akadnak olyanok, a kik azt állít­ják, hogy jobbak voltak azok a mult idők, lia nem is volt szabadság, jog, de könnyebb volt a megélhetés. Pedig láttuk, hogy bizony akkor terhes, sőt sokkal terhesebb volt az élet, mint mai nap ; de ha könnyebb lett volna is, még­sem kellenének azok a régi idők, hiszen még a madár is jobban szereti a sovány magot a szabad erdőben, mint a dus ételt a — kalitkában. — Egy kilogramm bankó. Egy kilo papirospénz nagyou szép összeget tesz ki, de korántsem annyit, mint a legtöbb ember hinné. Mutatja ezt a következő összeállítás. Ezres 576 drb, százas 834 drb, ötvenes 688 drb, tízes 1180 drb, ötös 980 drb, egy forintos 1610 drb nyom egy kilogrammot. A mint látszik, az ember még csak nem is milliomos, ha egy kilo ezres ban­kója van.

Next

/
Thumbnails
Contents