Esztergom és Vidéke, 1888

1888-09-23 / 77.szám

Vasutunk ügyében. Eszforiíotn, szept 22-éti. A vasúti érdekeltség kopvísolöi a k öv étkező emlékiratot ny ojtották be megyei bizot!ságun!:hoz: ' Tok. Megyei Bizottsági Köztudomású tény, liogy Esztergom sz, kir. városának, valamint Esztergommegye termékekben gazdag esztergomi járásának rég táplált Iiő óhajtása, hogy Esztergom városa s a megyének dunántúli járása egy külön vaspálya által egyenes összeköttetésbe jöjjön az üzleti világgal; s a közönség ezen hőn táplált óhajtását csak méltányolni lehet, mert a vasutaknak befolyása a közvagyonosodás emelésére, a forgalom, a. kényelem, a közművelődés és előrehaladás előmozdítására oly általánosan ismert lény, mely bizonyításra nem szorul : s ezen buzgó óhajtást méltányolta a, nagyméltóságú közlekedési miniszter ur is, midőn nekünk, tisztelettel alulírottaknak, a Fűzi tőtől Esz! e rgemig vezetendő vasút előmunkálataira az engedélyt megadta s kegyes bizalmával bennünket megtisztelve, nekünk alkalmat nyújtott arra, hogy magunkat a megye érdekelt k özö n ségé u ok törvényes képviselőivel, a, tekintetes megye bizottságával kérvényezés utján érintkezésbe tehessük. Ezen alapon érezzük magunkat fölbátorítva az általunk kidolgozott legújabb, legrövidebb, legolcsóbb s eszerint egy sze rsm i n d leg k ö n n y eb ben, 1 eg gy o rsabban s legbiztosabban is keresztülvihető vasúti tervünket a tekintetes megyei bizottság elé terjeszteni, mely tervünk létesülése esetén egy rég vitatott kérdés fog czélirányosan és gyorsan megoldási nyerni, a perlekedő leieknek Komáromban a törvényszék székhelyére egy télen is használható biztos, kényel•mes és olcsó közlekedés nyittatni s Esztergom városának egy olcsó piacz, vidékének pedig egy gazdag forgalom j biztosi ttatni. Az eddigi megyei vasúti tervek általában azon organikus hibában szenvedte k, 11 ögy az ép i t kezési köl tsége k nagy mértékben túlhaladták ugy az érdekeltség hozzájárulási erejét, mint a kaniaiozási lehe!őségét s ezen nem [jelentéktelen hibák mellőzésével igyekeztünk mi az előleges költséget, fáradságot s áldozatokat nem kímélve, egy oly tervet kidolgozni, mely a főczéit, a forgaolm olcsó közvetítését teljesen eléri. T e r v ü II k a le ö vetkező: A vasút Esztergomból, a megye székváiosából kiindulva, Kenyérmezőn kérésziül a doroghi és tokodi kőszenet veszi át, tovább futva Táthig, hol az annavölgyi és szarkási kőszenet, valamint a gabonát, bort s egyéb árnezikket rakja íöl, honnan tovább haladva, Nyerges-Ujfalun állomást tart, hogy az ott teimelt téglát és czeinentet, valamint az iparosok által kidolgozott márvány, tárgyakat s minden más egyéb árnezikket, mint fát, gabonát stb. tovaszállitsoti. Lábatlanról és Piszkéről egy a két község között lévő közös állomáshelyen a hires Portland és Komán czemontet, kövér mészkövet, építőkövet, bort, gabonát, fát rak be, mignem a sültei állomásról a rengeteg vörösmárvány s az országház, valamint a Dunaszabályozásnál is kitünőleg ol ismert építőkő s azonfelül minden egyéb tárgynak szolgál szállítási eszközéül; mignem Almáson keresztül az országos hírű íLeszmélyi borokkal is megrakva, futamát a Tata, és Eiizitő közötti állam vasúti vonalon végzi be s ott a tárgyak tovaszállilásat a magyar államvasutakra bizza ugy le mint fölfelé. Az Esztergom-Füzitői összeköttetés tehát forgalmi szempontból oly kitűnőnek mondható, melyhez fogható más megyei vonal nem létezik, de ritkítja párját a hazai viczinális vonalok között is, melyeknek egyike sem dicsekedhetik annyi kocsirakományos áruezikkek szállításával, mint ezen Esztergom-Füzitői 42 kilométeres rövid vonal. És e forgalmi bőséggel párosul egyszersmind a vonal olcsósága is, mi viczinális vonaloknál szinte a főszempontokhoz tartozik. Mérnökeink, kiknek tekintélye áll alános elismerésnek örvend, de azonfelül megbízható vasúti vállalkozók is, az Esztergom-Füzitői viczinális vasút költségeitnem sokkal többre 1 eszik 1.500,000 frinál. S itt jelentkezik torvükk praktikus oldala. Mert egy másfél milliós vasút, melyhez az érdekeltség is a szokott arányban hozzájárulhat és melynek megfelelő forgalom biztosíttatik, abszolúte kivihető és igy csak ;iz érdekeltség komoly akaratától függ. hogy nz esztergommegyei vasutakról szőtt szép álom végre valahára valósággá váljék. Mert a törvény értelmében helyi érdekű vasút csak ugy létesíthető, ha az érdekelt közönség legalább is 25%-ál járul hozzá s a velünk érintkezésben álló fiiiancz-esoportok már kijelentették, hogy 600,000 frt ára törzsrészvény elhelyezése mellett ők a, hiányzó 900,000 frt összeget az elsőbbségi részvények átvétele által fedezni fogják. A megyei vasút kiépítése tehát biztos, ha 600,000 frt az állam, a megyék (t. i. Esztergom- és Koma rommegyo),. városok, községek, gyárosok, nagybirtokosok s egyesek által átvállaltatikj mely összeg erejéig természetesen törzsrészvények adatnak. Hónapokon keresztül folytatott puhatolózásunk eredményéül azon örvendetes meggyőződésre jutottunk, hogy az áldozatkészség a helyes arányt felvéve mindenütt meg van s még csak a lek. megyei Bizottság buzdító példája szükséges, hogy a pénz a leggyorsabban meg legyen és a financzirozás keresztül vitethessék. Szilágy-, Bihar-, Torontál-, Szolnok-, Békés-, 'Zalavármegyek Ő0O0—6O0O fnot ajánlottak fel minden 'megye vasúti kilométerhez; mink azonban tekintettel a megye kicsinységére s a helyi viszo nyokra s tekintettel a létesítendő vasút legszebb reményekre jogosító jövedelmezőségére Esztergom megy étől a lehető legkisebb összegű hozzájárulást kérjük midőn az egészben 80,000 frt tőkének megszavazását kérelmezzük. Ezen tőkének lefizetése megkönnyittethetik azáltal, hogy a, közmunka-alap állal fedezett 50 éves vasúti kölcsön vétetik fel, melynek évi törlesztése csak 4500 frtot tenne ki. Azt hiszszük, hogy nem nagy áldozaAzJiterjoiiidiÉftárczája. Szeress ... Szeress, és hagyd a dőre álmokat, A legszebb álom, hidd, te vagy magad . . . Mit ér, álmodni olyan csillagot, A melynek fénye nékünk nem ragyog ? Mit ér repülni bolygó fény után, Mely kél s tűnik szellők fuvallatán ? ... Sítt ér keresni gyöngykagylót, ha nincs Tenger, a melynek mélyére tekints?... Szeretni tisztán, hívért, igazán, Oly égő szívvel, mint még soha tán ; Szeretni vágygyal, tűzzel, epedön, Hogy lángja égjen csonton és velőn, Ha elpihen a forró szenvedély A szerelem bont rózsás éjt fölém. Szeress tehát, a. mig a pillanat Tied, s a mig szeretkezni szabad ; . S mig forró keblem kebleden pihen, Mily rabbá tesz az őrült szerelem, S feledve mindent, lopjuk a valót. S míg gyújtó szikraként repül a csók, Kaczagd, nevesd a dőre gyermeket, Ki vágyó szívvel szebb jó vöt eped ; N míg álmodik egy más világ felül, Az ifjúságnak temploma ledül, Romba döntvén az oltárképeket A múltért ejt majd fájó könyeket! . . . Oh, jer, szeress, a míg hiv a jelen, Álmodni, hajh,' ráérünk oda lenn. LÉVAI SÁNDOR. A jövő század regénye. Yan én nekem sok titkos kéziratom, a miről a világ. mitsein tud. (Talán épen ezek a holmik érnek legtöbbet.) Ezek közül vesztegetek el egy-két sor tárczáravalót. Van azután egy jó barátom, a ki nagy idealista. Nem sokat ád a formalitásokra, hanem azért még a legutolsó gondolatforgácsa is többet ér, mint sok legelsőnek képzelt koryphaeusnak összes eszmevilága. Ez az ember egyszer elővette a noteszét s tréfás mosolylyal nézett reám. — Csak nem írtál megint valamit a fönálló társadalmi rend s a tizenkilenczedik század ostobaságai ellen ? — Nem. Ez egyszer Esztergom szépítésével foglalkoztam. — Halljuk nz ideákat. Majd ezeket is följegyzeni ki nem adható müveim közé. Uj cigarettere gyújtottunk s az én barátom sajátszerű mosoly lyal kezdte: — Esztergomból körülbelül ezer intelligens ember hiányzik. Ez a hiány mindig észrevehető hol a társadalmi élet zsibbadtságán, hol a művészet és irodalom meddő viszon3"ain, hol a mindennapi társadalmi érintkezés kietlenségén, sivárságán, ostobaságán. Erre az ezer emberre azonban/három esztendő alatt biztosan pályázhatnánk, ha a következő fellételeknek eleget tennénk. Először is végig kellene szabályoznunk a városi partokat, melyeket eddig csak szeméttel ékesítettünk. A partokat kirakjuk oiklops-kövekkel s a part mellett a' kis Duna-ágon végig a város felől gyönyörű korzót csinálunk. Árnyas gesztenyék és lombos ákáczok között vezetne az ut végig az esztergomi korzón, a hol a szemét dombok miazniái már nem töltenének el többé kolerás aggodalmakkal. Már most nem óhajtó módon folytatom. A primás-szigetet megszezezzük ligetnek. Hiába szépit nekünk a derék szépitő-társulat a mostani szigeten, mikor az összes kertek és kukoriczások mások elzárt paradicsomát képezik s az egész szigeten első sorban a kert és föld tulajdonosok örülnek annak, hogy pompás ut vezet birtokukra. Az a szerény kis ut, mely végig kígyózik a szigeten semmi egyébre nem való, minthogy rajta rossz emésztésű öreg urak egy kicsit kisétálják magukat. Esztergomnak- már évek óta szüksége lenne egy pompás kiránduló belyre, a hol pavillonok is lennének s a hová, a távolság miatt, nem esnék valóságos utazás, mint például az erdőkbe. (Hogy Hontmegyébe menjünk üdülni, ennél már szégyenletesebbet nem is gondolhatnánk ki gyönyörű panorámával megvert vidékünkön.) Tehát alakíts un k parkozott s könnyen megközelíthető városligetet a Duna egyik arra való szigetéből. Azután építsünk egyelőre is néhány tiszta s a kor színvonalán álló fürdőt, mert az esztergomi ásvány források még a Fekete tenger mélyében is megá tal kodot t elhanyagoltságukról pan aszkodnak. Iparkodjunk azután alacsony és nyirkos szobáinkat egészséges és tiszta lakásokká átalakítani. A megszokott penészes és dohos szobalevegő városunk egyik legszomorúbb specialitása s még a kiválóbb társadalmi állású családoknál sem ritka. Emeltessük szobáinkat s csináltassunk valóságos ablakokat és ajtókat, ne pedig olyanokat, a milyeneken eddig csak a betegségek váltogatták egymást. Ha már jó lakásaink, jó sétautaink, nyilvános városi parkunk, tiszta fürdőink lesznek s ha a vasút is beüt, akkor még a viz, a világítás, * a csatornázás s a közlekedés viszonyait kellene szabályoznunk. A vizkérdés könnyű és olcsó. Szobrot kellene emelnünk Northonnak, a ki az esztergomi vizkérdést is megoldotta. A világítás már bonyodalmasabb. Petróleumról gázra menni, meghaladott álláspont és mégis, kinek jutna eszébe a villanyos világítás ? Pedig milyen könnyű volna a kivitel. Bazilikánk az ország legnagyobb s a világ egyik legdíszesebb főszékesegybáza. Annyi niűkincs, annyi tündöklő ragyogvány van benne, hogy a villamos világítás sebolse volna ugy a helyén, mint éppen székesegyházunkban, hol a karácsonyi, szilveszteri és húsvéti esti isteni liszteleteket néhány erőtlen petróleumlámpa s több száz elenyésző fényű visszgyertya homályosítja el. Milyen fejedelmi, milyen fölséges látvány lenne, a főszékesegy ház s az impozáns sírbolt villanyos kivilágítása ! Ha már egyszer a bazilika, a primási palota s a kanonoki paloták is villanyosán világítanának, akkor Esztergom középületeinek, utozáinak s néhány kiválóbb niagánlakának is kijutna az olcsó és fejedelmi világítás meghonosisitásából. Esztergom jövője tehát már nem kívánhat gázvilágitást. A csatornázás kérdése majd olyan miazinatikus, mint a vágóhidé. Utczáinkat leírhatatlan bűzü pocsékak rondítják, melyek a különféle járványok bacillusainak forrásai.