Esztergom és Vidéke, 1888

1888-09-20 / 76.szám

teslület elnöke — Dóczy Ferencz 1<n 1 au- zolása mellett, apróra megtekintett minden tárgyat, örömét, elismerését nyil- vánitva. a látottak felett és jó példá val elöljárva, többet a, kiállítót largvak közül meg is vásárolt. Különösen kiemelte az asztalos munkákat, mint olyanokat, a melyek valóban képzett mesterekre vallanak.

Ezzel Ő Méltósága az előkelőségek kíséretében a közönség lelkes éljenei által üdvözölve távozott.

így folyt le az első ízben rendezett segéd- és tanoncz-munkakiállitás, mely tárgyának kevés számánál fogva kis körben mozgott ugyan, azonban a közönség osztatlan elismerése elég bizonyságul szolgál arra, bogy az ipartestület helyesen cselekedett akkor, midőn Dr. Földváré István i pa ihat ósági biztos lelkes indítványa következtében a kiállítás rendezését elhatározta.

Nem kevesebb érdem illeti a kiállítás rendezésével megbízott s Dóczy Ferencz elnöklete alatt, Bayer Ágoston, Dudás Ferencz, Mihalovics Gábor, Major János ipariskolai igazgató, Neumayer Károly, Wanitsek Rezső, elöljárósági tagok bél alak u 11 végrehaj t ó-bizott ságot, mely az iparosok részéről tapasztalt közönynyel szemben alig egy két nap alatt dicséretes munkásságot fojtott ki.

S é t a a k i á Ilit á s b a n.

A kiállítást magát, rendkívüli módon emelte, s mindannyi látogató részéről kiváló elismerésben, részesült az Ízlésesen készült dekorátió, Szimhart Károly fiatal kárpitos mesteré az érdem, ki igazán egész buzgalommal és odaadással azon iparkodott, hogy a kiállítás e részben imponáló legyen. Valósággal beigazolta ügyességét, s ez alapon méltán ajánlhatjuk a közönség jóindulatába.

Az ajtón belépvo balra a könyv- kötészet szép példányaival találkozunk, Groszner József és Kecskeméti János műhelyéből kerüllek ki, Kondor Pál, IJgionövics és Schmiedt Lajos segédek elismerést érdemlő munkái voltak, a biráló-bizottság nemcsak elismerő oklevél de pénzbeli jutalomban is részesítette.

A kiállítás egyik kiváló tárgyát képezte Sátori Imre lakatos mesternél dolgozó Szász István lakatos segéd rácsmintája, csillárja, és egyéb rózsája., mindannyi kiváló műizlésre vallott s a. biráló-bizottság részéről méltán lett

A iiu el komolyodott.

No ne búsulj, itt pálinka, igyál. Jóféle borovitska, hiliihi.

— Nem iszom.

— Hihihi, te kis majomka, nem iszol, talán igazi drótos akarsz lenni? Igyál, mert megharagszom.

A fiú ivott és ellmtoritotta arczát. Még eddig nem ízlelte meg az átkos italt. Az apja is csak néha-néha ivott egy kis ezuk- ros rumot, azt is gyógyszernek, Köszönöm Blúzén Máfcyi.

— Hát a társad hol van ?

—• Egyedül megyek.

— Egyedül ? akkor derék gyerek vagy te, brátye, hihihi ! No nekem sem volt társam, most sincs. Menjünk együtt Misó, jó lesz ?

— Hát nem mész haza ?

— Akartam ám, de inkább megyek veled, Egy sem vár otthon senkim.

Aztán elindultak a hosszú útra, hol annyi elődjük ment, áthatoltak öt megyén, mig elérték céljukat és sírjukat, Bpestet.

— Szüreteink évről-évre hanyatla- oak nemcsak jókedv, de termés dolgában is. A hol a phylloxéra szüretel, ott ugyan vége minden reménynek. Legtöbb bortermelőnknek már alig van valami dolga s három-négy év múlva talán már nem is lesz szüreti nóta Esztergomban, a hol a válság minden társadalmi osztályban nagy ráz kod tat ást fog okozni.

díszoklevél- s egy db aranynyal jutalmazva. Vas Kálmán kovács tanoncz lókörömre vasalt patkó tintatartóval, Keresztes István kőfaragó tanoncz márványból készült varrópárnája, Kara János asztalos tanoncz csukó zsámolyával szorgalmat és iparkodást tanúsítottak.

A kékfestők közül csakis Bayer Ágoston segédje ifnpák Károly jelent meg a kiállításon egy vég orancs s 29 db oranes kendővel, úgy kiállítása mint tartósság tekintetéből a látogató közönség részéről általános elismerésben részesült, a biráló-bizottság pedig díszoklevél- s egy db 10 fcos aranynyal jutalmazta.

Kitűnő süteményeiről már régóta ismeretes Schönbeck Mihály sütő mester segédei, Markó István, Kretter János, Grécsi József 39 db különféle süteménynyel arattak elismerést;mindhárom díszoklevélben részesült.

Szépen volt képviselve a bádogos ipar. Till Mihály bádogos mester segédei és tanonczai u. m. Heizler József, Bernât József, Stier Béla, Posta József egész halmazát állították ki a bádogos munkának. A munka jóságáról bizonyságot tesz az, hogy Maver István 0 Méltósága a kiállítottak közül egy pár piti it azonnal megvett.

Vasutunk ügyében.

Az esztergomi kereskedelmi társulat saját érdekének megfontolása mellett soha sem támogathatott volna akár anyagilag, akár erkölcsileg oly vasúti vonal létrehozására, ezélzó vállalkozást, a, mely Esztergomtól, a kereskedelmi forgalomnál nélkülözhetlen vidék lakosságát elvonja, más irányban tereli; a Dr. Silberstein Adolf és Ben tűm Ignácz előengedményesek által tervezett vasút, mely Fiizitő állomással kötné össze .a nyugati irányban forgalomban levő vasúthálózattal Esztergomot, a kereskedelmi társulat meggyőződése szerint is, a (Innaparti és tál-dorogi vidék lakosságát nem el, hanem bevonná Esztergomba, mint o vidék fejlettebb kereskedelmének központjába; mert az Eszlergom-dorogi, Sárisáp - annavölgyi Tokod-szarkási és nyergesujfalusi köszénbányák; a nyer- gesujfalusi, Piszke, Lábat.lan-siiltői, különféle márvány és kőbányák, azok termékeivel foglalkozó ipartelepek, nemkülönben a Duna mentén üzemben taitott ezoment és téglagyárak, úgy a nagy kiterjedésű szőlő területek, tűzi és épületfa anyagokat szolgáltató terjedelmes erdők kihasználása, megközelítőleg sem mondható még ma oly mérvűnek, mint a milyenné lenniük kellene, ezen nemzetgazdászatilag komoly figyelmet érdemlő kincseknek, azon esetben ha e vonalon végig futó vasúti közlekedés azokat értékesíthetné.

A vasúti összeköttetés vonalába és hálózatába bevonandó ezen Dunapartnak, ha távolabbi területe nem is, de az Esztergom vármegye dorogi járású hoz tartozó része, a megszokottságnál fogva is, Esztergom közforgalmának úgy piaczi, mint egyéb kereskedelmi tekintetekben biztosítva lenne, ámde a vasút létesítésével fejlődő fenti telepek gyári és kézmű munkásai létszámának számszerű emelkedésével, tíz esztergomi kis ipar, kereskedelem, nemkülönben a fogyasztási czikkek forgalmában előállott emelkedés karöltve járván, a városnak országos és heti vásáraiban jelentékeny népmozgalmat idézne elő s a királyi kisebb haszonvételek értékét fokozná, sőt azon reményre méltán feljogosítja ezen ügygyei komolyan foglalkozókat, hogy heti vásáraink különösen nagy mérvű gabona és termény forgalmában, — régi jó hire felelevenednék, ugyanis: az Esztergom-füzitői vasút a már üzemben álló nyugoti vasút hálózattal összeköttetésbe, csatlakozási viszonyba jővén, Duna jobbpartján, mintegy 24 kilométerrel rövidebb utón érhető el, a birodalom másik felének fővárosa, mint a szabadalmazott ősz rák-magyar Buda- pest-bécsi vonalon; a szállító és kereskedői körök előtt ez közönyös nem maradhat, és előre láthatólag, a. rövidebb ennélfogva olcsóbb közlekedési vonal megnyíltával, megszűnik azon verseny, — mely ma Párkánynak biztosítja, az annak határában elfutó vasúttal, az élénk gabona forgalmat és Esztergomba tereli a kereskedelem ezen ágát, ha nem egészben is, de jelentékeny részében, mert a mit a dunai hajóhíd és városi kövezetvám és helypénznél elveszít, azt busásan megnyeri, a rövidebb pálya vitelbérén.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni még, - kizárólag — esztergomi érdekből azt, hogy az összeépített négy város határában elterülő, közel 2500 kát. hold szőlő területnek sem nyers, sem feldolgozott terméke, megérdemelt méltatásban nem részesül, épen a jó és gyors közlekedési eszközök hiánya miatt; szomorú tapasztalaink azt igazolják, hogy borkereskedelmünk, mely hajdan a. bányavárosok, és éjszakkeleti megyék vevőit teljesen kielégítette és városunknak nagy jövedelmet biztos t itt, ma napról-napra hanyatlik, különösen azóta, hogy a Rutka-budapesti vasútvonal forgalma megnyílt, azelőtt biztosra vett ezen felvidéki vevők, a szállítás könnyű és gyors előnyeinek feláldozták a szesz és zamattartalomban gazdagabb esztergomi borokat, az alföld selejtesebb termékeiért, s ha meglátogatják is vidékünket, a drága fuvarbért, boraink árának lenyomásával födözik.

Mig Párkány és vidéke az esztergomihoz hasonló minőségű borait vasúti összeköttetése miatt már november-de- czember hónapokban 12—14 írtért tudja értékesíteni, addig Esztergomban a bor után alig kérdezősködnek, csak |

• h , °

midőn már a nevezett vidék készlete; k i meri ti etet t, jelentkezik szórványosan 1 egy-két vevő 8 —10 frt vételár kiná- j latával; hogy a vasúti direkt összeköttetés különösen nyűgöt felé boraink értékét 25%-kal emelné az kétségtelen, már pedig ha figyelembe vétetik az, hogy magában Esztergom kir. város j határában 1400 kaf. hold szőlő területen 25 —30 ezer hectoliter bor terem, mely mennyiség kétharmada idegen kereskedők kezei közé megy, úgy maga ezen egy kiviteli czikk megérdemelte volna rég óta, hogy az olcsó és gyors szállítási eszközök létesítésével komolyan foglalkozzék Esztergom.

Ehhez járul az is, hogy az összeépített négy város tulajdonához tartozó 2500 kát. hold területű szőlőhegység nyers terményét, az asztali fajokat, mindinkább fokozott mérvben szállítják válalkozóink nyűgöt és észak felé; —a mellett, — hogy a nagymarosi szőlőkereskedőknek, — a Nagymaros és vidéke szőlő területét máris kipusztitó phylloxera veszedelem beállta óta, a szőlőérés egész ideje alatt Esztergom úgy szólva telepedési helyük és szállítási központjuk.

Hová lenne fejleszthető ezen kereskedés akkor, ha a fűzi tői vasút összeköttetése, a nyugati irányú vasúthálózattal meg volna, ezen szállíthatná, a direkt összeköttetésben álló vidékek versenyének felvételével, szőlő áruit és nem lenne a kereskedő arra kényszerítve, hogy az 1 — 2 óra távolságra eső szőlő termő vidékről, Esztergomon át, a nánai induló házhoz tengelyen szállíttassa, a kényes természetű szol lő fürtöket és a minőség koczkáztatása mellett még, a fuvar, hid és kövezotvám terheit is viseli.

Ezen kizárólag esztergomi érdekek

mérlegelése mellett tehát, tisztában van a kereskedelmi társulat választmánya azzal, hogy az Esztergom-füzitői vasút kérdését anyagilag ugv mint erkölcsileg támogatni szükséges, mielőtt azonban a megyei érdekeltség Bikolou tartandó értekezletének eredménye nem ismeretes, addig a, törzsrészvények jegyzésének megkezdését függőben tartja s miután a jelzett értekezletre Froy Ferencz választmányi tag ur, úgy is meg van hi va, a kereskedelmi társulat választmánya részéről feljogosittatik, hogy a társulat most hozott határozatának ott kifejezést adjon.

Esztergomi írók.

(Folytatás.)

41. Mészáros K á 1 m á n.

Született Esztergomban 1845-ik évi decz. 20-án. Gymnásiumi iskoláit ugyanitt végezvén, 18G2. szept. 26-án a sz. Ferenczrendbe lépett. Az ujouczévet Bucsu-Szt.-Lászlón, a bölcsészetet Nyitván a hittudományokat Nagyszombat- s Pozsonyban végezte. Fölszenteltetett 1868. aug. 7-én. Mint hitszónok működött Szombathelyen, Andocson, Pozsonyban. 1875-ik évtől pedig Budapesten működik.

Munkatársa a «Jó Pásztor» ez. szónoklati folyóiratnak. Nagyobbrészt szónoki, műveket irt. Önállóan megjelentek:

1. Tartományi zsinat Esztergomban 1868. szept. 19. s. köv. napjain, a magyar egyházi régibb zsinatainak rövid történet rajzával s az egyházi élet jellemrajzával.

2. Egyházi beszéd, melyet a Szent- László-Társulat védszeu tjének névünnepén a budapesti Szűz Máriáról czim- zettsz. Ferencziek templomában mondott. Budapest. Athenaeum. 1881. — Ezen évtől fogva minden évben ő tartja az ünnepi szónoklatot, mely nyomtatásban is megjelenik.

3. Első magyar szent beszéd, melyet a fiumei magyar ajkú kath. hívekkel 1883. évi ápril 29-én husvét utáni 5-dik vasárnapon tartott és többek kívánságára sajtó alá bocsátott. Budapest. Athenaeum 1883. 8-rét 18. I.

4. Bády Valér Atya (1811—1886.) Életrajz. Budapest. 1886. Rózsa K. és neje könyvnyomd. Ivrét. 2. levél.

42. Mész é n a J á n o s.

Született Esztergomban 1809-ik évben. Középiskolái végeztével a jogi pályára lépett s a jogot a budapesti tud. egyetemen hallgatta. Több helyen viselt hivatalt, végre törvényszéki bi- rává lett. Most mint ilyen nyugalomban él Esztergomban.

Számos czikket irt az eszterg. gazd. egylet által kiadott gazdasági Értesítőben. Nevezetesebbek:

A megyebeli szőlők állapota. Gazd. Ért. 1882. t. sz.

A buza-üszög elhárításának módozata, u. o. 1. sz.

Az esztergomvidéki szólőszetről. U. o. 3 sz. Észletek az országos különösen az észt. vidéki tehenészet ügyében. 4. sz.

A szorgalmas, de egyszersmind idő és szakszerű munkának viszonlagos áldásai. A. o. b. sz.

A szőlőszet. U. o. 1883. t. sz. Gyümölcsfatenyésztés. U. o. 4 — 5. sz.

(Folyt, köv.)

Színházi szemle.

(49. Stuart Mária.)

Szacsvayné harmadik és utolsó játéka szombaton este Stuart Mária volt. Nem nagy, de intelligens közönség hódolt Schiller múzsájának. A vendégül ű vésznőt csőkrok k a I. babérkoszor úval és tapsokkal fogadták. Szacsvayné nehéz thémát választott, mert Stuart Mária hatása nom tragikus, sőt még haugulatébresztéso is fokozatosan ha-