Esztergom és Vidéke, 1888

1888-07-12 / 56.szám

hová belépődíjjal lehetett menni. Az egyesület legszebb női tagjai (úrnők s úrhölgyek) sátrakban árusították a kü­lönféle eladási tárgyakat s ugyancsak megpumpolták az embert! — Az egye­sület minden télen rendesen két nagy bált is rendez, szóval ismétlem előbb felemlített szavaimat: e nőegyesület a nyitrai kath. társadalmi élet főorga­numa. A nőegyesületen kivül van ott,is egy más egyesület, mely megfelel a mi dal­egyesületünknek, különbözve ettől mégis az által, hogy a férfi-tagok számára kaszinó-helyiséggel is bir, a naponkénti szónakozásra. Ezenkívül azonban van Ny Urának egy más nagyobb politikai jellegű kaszinója, továbbá egy külön «dalegyesülete» is, mely utóbbi, mint észrevettem, nagyobbrészt iparosok­ból áll. Meg kell említenem még a kath. iparosítják körét, moly szellemi tekin­tetben felülmúlja a mionket, mert az évfolyamán nemcsak mulatságokat, ha­nem hangversenyeket, sziuielőndásokat s kirándulásokat is rendeznek. Dicséretes intézmény a «Tisztviselők fogyasztási szövetkezete.* Sok, igen sok előnye vau ennek. Mert nemcsak finom, egészséges s jótermékeket élveznek a szövetkezet tagjai, hanem olcsóbbat is, mint azokat más üzletekben adják, ezenkívül tér nyílik a tagok számára a havi-hitelre is. Van igen szép fűszer s csemege-kereskedése, lisztes boltja, mészárszéke, italméréso. Még egyet-mást a temetőről s Nyitra környékéről. A temető nincs oly szép, mint ujab­ban a mienk, de rendezettség dolgában felülmúlja. Itt is a fővárost látjuk utánozni, midőn a sirsorokat számozva látjuk. A temető csinosítását zubbonyos rabok végezik; ezek dolgoznak a sziget és vároldal csinosításán is, nemkülönben ezek söpörnek s öntöznek télen a kor­csolyázó-egyesületekben is. Nyitra legközelebbi sétahelye a szi­get. Hatalmas s terebélyes nyárfák vannak itt, alatt ok gondozott utak, ezek szélein pihenést nyújtó padok. A növényzetre kellemes tartózkodási hely lehet, de nem a sétálókra, mert a Nyitra­folyó évenként, elönti s ez által foly­tonos ártalmas párolgásnak lesz szín­helye. A kik tiszta levegőt akarnak, azok ki mennek a szabadba, az u. n. «sátor­tábor* felé vagy a Zoborra. leszünk s a szegény papa nem jöhet ide a születésnapomra. Kálmán elhallgatott. Rövid idő múlva folytatta: — Tudom, hogy a papa el fog jönni. Hiszen megírtad neki ugy-e, hogy várjuk holnapra? — Megírtam. — Megkapja a levélhordótól még ma a levelet ? — Talán. — Akkor add föl mama. — Ne siessünk vele. Még nem indul a posta. — De még azt se írtad rá, a mire olyan szépen megkértelek. írd rá már kérlek s mert meglásd, a papa nem hozza el magával holnap a lovamat. Pedig már nagyon sze­retnék rajta ülni. Már szénát is száritok neki és istállót is csináltam a nagy lugas­ban. — Meg lesz minden, csak légy türe­lemmel. — Pedig most sokkal több időm volna, mint máskor a játékra, mert mig Parcival ur vissza nem érkezik, nagyon sokat játsz­hatom. Hanem a pajtások közül még sen­kise volt itt. Rigó Pistával találkoztam egyedül, de ez azt mondta, hogy nekik most sok munkájuk van a szőlőben s a szülei magukkal viszik. A többi gyerek is mind a szőlőben van ? — Mind. Most van a munka najjy ideje. — De máskor este mindig átjöttek hozzám játszani. — Most már nem jöhetnek át olyan könnyen. Hanem csak légy türelemmel, majd átjönnek megint. A. sátortábor katonai telep: 8—10 barakkszorü épülethalmaz, de rendezett. — Környéke parkozott. — A sátor­tábor az évenként tartatni szokott had­gyakorlatok számára építtetett. Ámult hónapban is volt nagy hadgyakorla'uk a honvédeknek, a midőn József főher­czeg is Nyitrán járt. A legjobb séta — s legszebb nya­ralóhely a Zobor. A fővárosiak a Széchenyi-hegy gyei vagy Zugligettel nem lehetnek annyira, mint a nyitraiak a Zoborral. De meg is érdemli nem ugyan boráért (mely a csolnokitól nem igen különbözik), hanem ama tulajdonságáért, hogy az valóban: nyaralóhely. Nyolcz-tiz szebb, csinosabb villát számláltam össze, köz-, tűk nem egy valóban igen szép, veran­dával, angol vagy franczia kerttel, ebben vizmedenczóvel, szökőkúttal, pavillo­nokkal, stb. A sétáló lelke repes örömé­ben, midőn e gyönyörű nyárilakók kö­zött kószál, de az enyém egyszersmind nem kevésbé hangolódott le ekkor; midőn városunk szép határára, a Zobor is sokban felülmúló alkalmas helyeire gondoltam s meggondoltam azt, hogy itt egy Wargha Benedek-féle elég szép présház már bámulat tárgya. * * Es ezzel befejeztem csevegésemet, mert nem volt czélom azokról is szó­lani, a mikben Esztergom is verse­nyezhet Nyitrával, sőt talán nem egy­ben felül is múlja, értem: a székes­egyházat, püspöki lakot s kertet, apá­czák templomát s zárdáját (igen csinos), megyeházát és a főgymnázium épületét a kegyesrendiek kollégiumával (két­emeletes, nagy, nem épen szép, de masszív épületek), papnevelő-intézetet (egyike a legszebb épületeknek, de az esztergomival egybevetve nem oly im­pozáns), takarékpénztárat, népbankot (nem nagy, de szép épület), — utcza­világitás, koldusok, stb. Czélomat, melyet e csevegés meg­írása által magam elé tűztem, a jobb­érzésüek sejthetik. PIUS. HÍREK. — Szentföldi zarándoklat. Viszo­lajszky Károly felsőszemerédi plébános hónapokkal ezelőtt a Szentföldön jár­ván, az Olajfák-hegyén lévő templom elŐcsarnokábau márvány táblákat lát, me­lyekre 32 nyelven van a miatyánk — A Juczi azt mondta, mikor ma elment a háztól, hogy nem szabad többet idejönni a parasztgyerekeknek. — Kinek mondta? — A komornának, a kivel sétáltam. — Nem mondott igazat. — De ugy-e én igazat mondtam neki, mikor azt mondtam, hogy a mama azért küldte el a háztól, mert a legszebb poha­ramat összetörte a konyhában. — Igazat mondtál. — Hát a Katinak mért kellett elmenni. Ugy-e azért, mert eleresztette a legszebb kanárimadarunkat. De kikapott volna a papától, ha el nem megy ! Hanem a Jóskát mégis sajnálom. — Miért? — Mert mindennap lepkéket fogdosott nekem, mikor idehaza voltunk. Mért ment el a Jóska? Ugy-e még visszajön? — Visszajön. Csak Pestre ment. — A papa holmijaiért ugy-e ? — Azokért. — Es ha mégsem jönne el a papa ? — Akkor elmegyünk mi nemsokára a nagymamához. Kálmán tapsolni kezdett örömében. — Szegény nagymama! Milyen rég is nem láttuk. Hogy fog örülni, ha meglát minket. De már oda csak velünk jön a papa ? — Ha nem lesz nagyon elfoglalva. — Megírtad neki, hogy a nagymamához készülünk ? — Meg, fiam. — Lásd mama oda is elhozhat na a lo­vamat. — Majd ezt is megírom. vésve, csak magyar nyelven nem. Mint­hogy a táblákat az egyes nemzetek kath. hivői saját költségükön állíttatták, felszólította hazánk kath. hívőit is ha­sonló czélból való adakozásra. A moz­galom eredményre vezetett s a magyar miatyáukkal ellátott fehér márvány­táblát az őszszel fogják leleplezni. Ez alkalomra nevezett plébános aug. vége felé szentföldi zarándoklást rendez, melyre eddig is többen jelentkeztek mind Magyarországból, mind Ausztriá­ból. Jelentkezni még aug. 5-ig lehet nevezett plébánosnál Felső-Szemeréden (Hontmegye). — Szomorú hir. Városunkban köz­kedveltségnek örvendett Bartha Adolf, ügyvéd veje, Bartha Katicza urnő férje: Hohenstegh János Nyitrán agyonlőtte magát. Tettének oka ismeretlen, való­színűleg gyógyithatlaii torokbaja vitte őt a halálba. S. — Mintaház lesz a Sinka Ferencz építő által épen most emelkedő Viola­féle ház a város egyik legszebb pont­ján. Teljesen modern felszerelésű, a kényelem, az ízlés s a kasznavehetőség minden attribútumával. A mit az esz­tergomi ipar produkálni képes, az ide­haza készül. A nemsokára tető alá ke­rülő épület valóságos minta-ház lesz. Vajha, mennél többen utánoznák a ha­ladás szép példáját, akkor az eszter­gomi téglagyárak nem dolgoznának egyenesen a főváros számára s akkor Esztergom is a szó legszebb értelmé­ben «emelkednék». — Egy esztergomi könyv, mely Kis-Szebenben fog megjelenni «Diák­élet* czim alatt. Kristóf János kisszebeni gymnasiumi tanár egy kötetrevaló hu­moros elbeszélést ád ki, melyből csak nem régiben közöltük mutatványul a «Párkányikarácsonyest* czimű vidám el­beszélést. Kristóf János esztergomi fiu, iskoláit is itt végezte ; benyomásai és emlékei is innen valók ahoz az uj könyv­höz, mely most van sajtó alatt s mely­nek tartalma az esztergomi életből lévén merítve, maga a mű nálunk bizonyára rokonszenves fogadtatásban fog része­sülni. Kristóf János kortársai közül igen sok jó barátja és ismerőse regnál ez idő szerint a közélet terén s igy könyve megérdemli teljes figyelmünket. Felhívása egész torjedolmében a követ­kező: Diákélet. Humoros elbeszélések. Irta: Kristóf János. Tartalom: 1. A harmadrendű lángész. 2. Dunai kirán­dulás. 3. Szócső és messzelátó. 4. Az — A gerliczéimet majd magam viszem el' — Mit csinálnak a gerliczéid? — Oh nagyon kedvesek, mama. Gyere le velem, majd megmutatom. Most épen fészket építenek. Ugy-e magammal vihetem? Kálmán megfogta az ádesanyja kezét s levezette a kertbe. A ki be volt avatva a válni készülő asszony titkaiba, az alig adhatott hitelt a keringő híreknek. Olyan boldogan,, olyan megelégedetten ; ment le a szép urnő a kertbe, mint azelőtt, a mikor még nem volt erre földindulás. — Pedig az egész látomány csak káp­rázat volt. A meghasonlott asszony már nem élt férje szerelmének, hanem egyedül gyer­mekének s ez az anyai odaadás vissza tudta varázsolni szemeibe azt a boldogságot, mely valamikor állhatatosan kisugárzott onnan, midőn szivében az anyai szeretet varázsán kivül még hatalmasabb érzelmek is uralkodtak. (Folyt, köv.) — A kis „Esztergom" csavargőzös alapos javításon megy keresztül a pri­mási hajógyárban. Kívánatos is, hogy az elkészíttetvén, az utazó közönség igényei két gőzössel elégittesseaek ki­különösen, hogy rendeztessék egy kü­lön hajómenet a délután felülről ér, kező személyvonathoz és ne kelljen az utasoknak órahosszáig a csavargőzösre várni. | első fagylalt. 5. Niemann bácsi érzékeny históriája. 6. A tudós csizmadia, meg a névnap. 7. A fŐgymnazista. 8. Fehér Mariska. 9. A pisztoly és a pinczekulcs. 10. Sarkantyú, kokárda, sastoll. 11. A kékreverenda-tulajdonos. 12. Az egye­temen. 13. A párkányi karácsonyest. 14. Trombita és molnármester. 15. A tragédia, avagy folytatás és vége. Mun­kámat a könnyebbfaju olvasmányok ked­velőinek s különösen az ifjúságnak aján­lom, a melynek életéből vau véve. Egy jókora része a «Magyar Ifjúság* múlt évi pályázatán jutalmat nyert, mint «oly rajczyklus, mely az elbeszélés élénk­sége, pattogó jókedv és tréfára hajló vidám hang által tűnik ki.» A humoros irány ifjúsági irodalmunkban, legalább eredeti müvek által, különben sincs oly erősen képviselve, hogy imitt-amott egy kísérlet a hézagpótlásra jó szívvel fogadható ne lenne. A munka 10—12 íven, csinos kiállításban, a nagy szün­idő folyamán, lehetőleg még júliusban fog megjelenni s az előfizetőknek bér­mentesen szétküldetni. — Egy példány ára 1 frt. Gyűjtőknek 6 gyűjtött pél­dány után egy ingyen példánynyal ked­veskedünk. Az előfizetési pénzek július végéig, legczélszerübben postautalvány­nyal a szerző nevére, Kis Szebenbe (Sárosm.) küldendők. Kis-Szeben, 1888. jnlms hó. Kristóf János, gymu. tauár. — Ismételten ajánljuk a Kis­Szebenben megjelenő esztergomi könyvet olvasóink szives figyelmébe. — Színtársulatunk már a napokban megérkezik Komáromból s az arénában megkezdi az előadásokat. Az ötven tagból álló nagy társulat Csóka Sándor igazgatása alatt a vidék legnagyobb tár­sulataihoz tartozik, a mit maga a név­sor is bizonyít. A társulat női tagjai a következők : Szilassi Irén opera és operetté énekesnő, Bácskai Julcsa ope­retté és népszinműéuekesnő, J. Pajor Ágnes operetté koloratur énekesnő, Stras­ser Jozefiu altistánő, SzőIIősi Ilona ope­retté és népsziuműénekesnő, Almásy Júlia operetté és soubrette színésznő, R.Balogh Etel drámai ós vígjátéki szende, Breznay Anna fiatal hősnő, Ágh Ilona drámai és társalgási hősnő, Breznay Róza drámai anya, Szirmainé Teréz víg­játéki és társalgási anya, Bérezi Mari, Olajos Róza, Farkas Lina, Pataki Erzsi, Rácz Ida, Temesi Malvin, Szabó Daninó, Havassyné Teréz segédszinészuők és kar­dalosnők, Kulcsaimé Rózsa sugóné, Kecs­keméthyné Amália pénztárosnő. A tár­sulat férfitagjai a következők: Breznai Géza operetté buffo, kedélyes apa (ren­dező.) Balázs Sándor drámai ós jellem apa, Csóka Sándor igazgató, Deréki Antal jellem és intrikus (titkár és ren­dező), Gyarmati Gusztáv lyrai szerel­mes, Juhász Sándor operetté és opera baritonista, népszinmű-énekes, Rónay Gyula hős és jellemszinész, Rácz Gyula opera és operetté tenorista, Nyáray Antal társalgási szerelmes, Szilágyi Dezső bonvivanfc és operetté komikus, Tollagi Adolf burleszk és operetté ko­mikus Zendy Mihály apaszinész,(ügyelő.) Tombor Aladár, karnagy. Fodor Bertalan karvezető. Becskei Jenő, Darvas Henrik, Éltető Gyula, Kulcsár János, Kecske­móthy Sándor, Kaczkovics Ödön, Palóczy Pál, Szabó Dani segédszinészek, kar­dalosok ; Nagy Dezső ruhatáros. Ná­násy Bálint szertáros. Külön zenekar. A társulat jul. 16-án érkezik Eszter­gomba. — Zárjelek között. ,A járványos betegségek elleni óvintézkedésekről a belügyminiszter rendeletet bocsátott ki az összes törvényhatóságokhoz, igy a mieukéhez is, mely szerint utasíttatnak, hogy a meleg napok beálltával a köz­tisztaság fen tartására és a járványos betegségek kiütésének megakadályozá­sára az előirt intézkedéseket szigorúan

Next

/
Thumbnails
Contents