Esztergom és Vidéke, 1888

1888-07-12 / 56.szám

hová belépődíjjal lehetett menni. Az egyesület legszebb női tagjai (úrnők s úrhölgyek) sátrakban árusították a különféle eladási tárgyakat s ugyancsak megpumpolták az embert! — Az egyesület minden télen rendesen két nagy bált is rendez, szóval ismétlem előbb felemlített szavaimat: e nőegyesület a nyitrai kath. társadalmi élet főorganuma. A nőegyesületen kivül van ott,is egy más egyesület, mely megfelel a mi dalegyesületünknek, különbözve ettől mégis az által, hogy a férfi-tagok számára kaszinó-helyiséggel is bir, a naponkénti szónakozásra. Ezenkívül azonban van Ny Urának egy más nagyobb politikai jellegű kaszinója, továbbá egy külön «dalegyesülete» is, mely utóbbi, mint észrevettem, nagyobbrészt iparosokból áll. Meg kell említenem még a kath. iparosítják körét, moly szellemi tekintetben felülmúlja a mionket, mert az évfolyamán nemcsak mulatságokat, hanem hangversenyeket, sziuielőndásokat s kirándulásokat is rendeznek. Dicséretes intézmény a «Tisztviselők fogyasztási szövetkezete.* Sok, igen sok előnye vau ennek. Mert nemcsak finom, egészséges s jótermékeket élveznek a szövetkezet tagjai, hanem olcsóbbat is, mint azokat más üzletekben adják, ezenkívül tér nyílik a tagok számára a havi-hitelre is. Van igen szép fűszer s csemege-kereskedése, lisztes boltja, mészárszéke, italméréso. Még egyet-mást a temetőről s Nyitra környékéről. A temető nincs oly szép, mint ujabban a mienk, de rendezettség dolgában felülmúlja. Itt is a fővárost látjuk utánozni, midőn a sirsorokat számozva látjuk. A temető csinosítását zubbonyos rabok végezik; ezek dolgoznak a sziget és vároldal csinosításán is, nemkülönben ezek söpörnek s öntöznek télen a korcsolyázó-egyesületekben is. Nyitra legközelebbi sétahelye a sziget. Hatalmas s terebélyes nyárfák vannak itt, alatt ok gondozott utak, ezek szélein pihenést nyújtó padok. A növényzetre kellemes tartózkodási hely lehet, de nem a sétálókra, mert a Nyitrafolyó évenként, elönti s ez által folytonos ártalmas párolgásnak lesz színhelye. A kik tiszta levegőt akarnak, azok ki mennek a szabadba, az u. n. «sátortábor* felé vagy a Zoborra. leszünk s a szegény papa nem jöhet ide a születésnapomra. Kálmán elhallgatott. Rövid idő múlva folytatta: — Tudom, hogy a papa el fog jönni. Hiszen megírtad neki ugy-e, hogy várjuk holnapra? — Megírtam. — Megkapja a levélhordótól még ma a levelet ? — Talán. — Akkor add föl mama. — Ne siessünk vele. Még nem indul a posta. — De még azt se írtad rá, a mire olyan szépen megkértelek. írd rá már kérlek s mert meglásd, a papa nem hozza el magával holnap a lovamat. Pedig már nagyon szeretnék rajta ülni. Már szénát is száritok neki és istállót is csináltam a nagy lugasban. — Meg lesz minden, csak légy türelemmel. — Pedig most sokkal több időm volna, mint máskor a játékra, mert mig Parcival ur vissza nem érkezik, nagyon sokat játszhatom. Hanem a pajtások közül még senkise volt itt. Rigó Pistával találkoztam egyedül, de ez azt mondta, hogy nekik most sok munkájuk van a szőlőben s a szülei magukkal viszik. A többi gyerek is mind a szőlőben van ? — Mind. Most van a munka najjy ideje. — De máskor este mindig átjöttek hozzám játszani. — Most már nem jöhetnek át olyan könnyen. Hanem csak légy türelemmel, majd átjönnek megint. A. sátortábor katonai telep: 8—10 barakkszorü épülethalmaz, de rendezett. — Környéke parkozott. — A sátortábor az évenként tartatni szokott hadgyakorlatok számára építtetett. Ámult hónapban is volt nagy hadgyakorla'uk a honvédeknek, a midőn József főherczeg is Nyitrán járt. A legjobb séta — s legszebb nyaralóhely a Zobor. A fővárosiak a Széchenyi-hegy gyei vagy Zugligettel nem lehetnek annyira, mint a nyitraiak a Zoborral. De meg is érdemli nem ugyan boráért (mely a csolnokitól nem igen különbözik), hanem ama tulajdonságáért, hogy az valóban: nyaralóhely. Nyolcz-tiz szebb, csinosabb villát számláltam össze, köz-, tűk nem egy valóban igen szép, verandával, angol vagy franczia kerttel, ebben vizmedenczóvel, szökőkúttal, pavillonokkal, stb. A sétáló lelke repes örömében, midőn e gyönyörű nyárilakók között kószál, de az enyém egyszersmind nem kevésbé hangolódott le ekkor; midőn városunk szép határára, a Zobor is sokban felülmúló alkalmas helyeire gondoltam s meggondoltam azt, hogy itt egy Wargha Benedek-féle elég szép présház már bámulat tárgya. * * Es ezzel befejeztem csevegésemet, mert nem volt czélom azokról is szólani, a mikben Esztergom is versenyezhet Nyitrával, sőt talán nem egyben felül is múlja, értem: a székesegyházat, püspöki lakot s kertet, apáczák templomát s zárdáját (igen csinos), megyeházát és a főgymnázium épületét a kegyesrendiek kollégiumával (kétemeletes, nagy, nem épen szép, de masszív épületek), papnevelő-intézetet (egyike a legszebb épületeknek, de az esztergomival egybevetve nem oly impozáns), takarékpénztárat, népbankot (nem nagy, de szép épület), — utczavilágitás, koldusok, stb. Czélomat, melyet e csevegés megírása által magam elé tűztem, a jobbérzésüek sejthetik. PIUS. HÍREK. — Szentföldi zarándoklat. Viszolajszky Károly felsőszemerédi plébános hónapokkal ezelőtt a Szentföldön járván, az Olajfák-hegyén lévő templom elŐcsarnokábau márvány táblákat lát, melyekre 32 nyelven van a miatyánk — A Juczi azt mondta, mikor ma elment a háztól, hogy nem szabad többet idejönni a parasztgyerekeknek. — Kinek mondta? — A komornának, a kivel sétáltam. — Nem mondott igazat. — De ugy-e én igazat mondtam neki, mikor azt mondtam, hogy a mama azért küldte el a háztól, mert a legszebb poharamat összetörte a konyhában. — Igazat mondtál. — Hát a Katinak mért kellett elmenni. Ugy-e azért, mert eleresztette a legszebb kanárimadarunkat. De kikapott volna a papától, ha el nem megy ! Hanem a Jóskát mégis sajnálom. — Miért? — Mert mindennap lepkéket fogdosott nekem, mikor idehaza voltunk. Mért ment el a Jóska? Ugy-e még visszajön? — Visszajön. Csak Pestre ment. — A papa holmijaiért ugy-e ? — Azokért. — Es ha mégsem jönne el a papa ? — Akkor elmegyünk mi nemsokára a nagymamához. Kálmán tapsolni kezdett örömében. — Szegény nagymama! Milyen rég is nem láttuk. Hogy fog örülni, ha meglát minket. De már oda csak velünk jön a papa ? — Ha nem lesz nagyon elfoglalva. — Megírtad neki, hogy a nagymamához készülünk ? — Meg, fiam. — Lásd mama oda is elhozhat

na a lovamat. — Majd ezt is megírom. vésve, csak magyar nyelven nem. Minthogy a táblákat az egyes nemzetek kath. hivői saját költségükön állíttatták, felszólította hazánk kath. hívőit is hasonló czélból való adakozásra. A mozgalom eredményre vezetett s a magyar miatyáukkal ellátott fehér márványtáblát az őszszel fogják leleplezni. Ez alkalomra nevezett plébános aug. vége felé szentföldi zarándoklást rendez, melyre eddig is többen jelentkeztek mind Magyarországból, mind Ausztriából. Jelentkezni még aug. 5-ig lehet nevezett plébánosnál Felső-Szemeréden (Hontmegye). — Szomorú hir. Városunkban közkedveltségnek örvendett Bartha Adolf, ügyvéd veje, Bartha Katicza urnő férje: Hohenstegh János Nyitrán agyonlőtte magát. Tettének oka ismeretlen, valószínűleg gyógyithatlaii torokbaja vitte őt a halálba. S. — Mintaház lesz a Sinka Ferencz építő által épen most emelkedő Violaféle ház a város egyik legszebb pontján. Teljesen modern felszerelésű, a kényelem, az ízlés s a kasznavehetőség minden attribútumával. A mit az esztergomi ipar produkálni képes, az idehaza készül. A nemsokára tető alá kerülő épület valóságos minta-ház lesz. Vajha, mennél többen utánoznák a haladás szép példáját, akkor az esztergomi téglagyárak nem dolgoznának egyenesen a főváros számára s akkor Esztergom is a szó legszebb értelmében «emelkednék». — Egy esztergomi könyv, mely Kis-Szebenben fog megjelenni «Diákélet* czim alatt. Kristóf János kisszebeni gymnasiumi tanár egy kötetrevaló humoros elbeszélést ád ki, melyből csak nem régiben közöltük mutatványul a «Párkányikarácsonyest* czimű vidám elbeszélést. Kristóf János esztergomi fiu, iskoláit is itt végezte ; benyomásai és emlékei is innen valók ahoz az uj könyvhöz, mely most van sajtó alatt s melynek tartalma az esztergomi életből lévén merítve, maga a mű nálunk bizonyára rokonszenves fogadtatásban fog részesülni. Kristóf János kortársai közül igen sok jó barátja és ismerőse regnál ez idő szerint a közélet terén s igy könyve megérdemli teljes figyelmünket. Felhívása egész torjedolmében a következő: Diákélet. Humoros elbeszélések. Irta: Kristóf János. Tartalom: 1. A harmadrendű lángész. 2. Dunai kirándulás. 3. Szócső és messzelátó. 4. Az — A gerliczéimet majd magam viszem el' — Mit csinálnak a gerliczéid? — Oh nagyon kedvesek, mama. Gyere le velem, majd megmutatom. Most épen fészket építenek. Ugy-e magammal vihetem? Kálmán megfogta az ádesanyja kezét s levezette a kertbe. A ki be volt avatva a válni készülő asszony titkaiba, az alig adhatott hitelt a keringő híreknek. Olyan boldogan,, olyan megelégedetten ;

ment le a szép urnő a kertbe, mint azelőtt, a mikor még nem volt erre földindulás. — Pedig az egész látomány csak káprázat volt. A meghasonlott asszony már nem élt férje szerelmének, hanem egyedül gyermekének s ez az anyai odaadás vissza tudta varázsolni szemeibe azt a boldogságot, mely valamikor állhatatosan kisugárzott onnan, midőn szivében az anyai szeretet varázsán kivül még hatalmasabb érzelmek is uralkodtak. (Folyt, köv.) — A kis „Esztergom" csavargőzös alapos javításon megy keresztül a primási hajógyárban. Kívánatos is, hogy az elkészíttetvén, az utazó közönség igényei két gőzössel elégittesseaek kikülönösen, hogy rendeztessék egy külön hajómenet a délután felülről ér, kező személyvonathoz és ne kelljen az utasoknak órahosszáig a csavargőzösre várni. | első fagylalt. 5. Niemann bácsi érzékeny históriája. 6. A tudós csizmadia, meg a névnap. 7. A fŐgymnazista. 8. Fehér Mariska. 9. A pisztoly és a pinczekulcs. 10. Sarkantyú, kokárda, sastoll. 11. A kékreverenda-tulajdonos. 12. Az egyetemen. 13. A párkányi karácsonyest. 14. Trombita és molnármester. 15. A tragédia, avagy folytatás és vége. Munkámat a könnyebbfaju olvasmányok kedvelőinek s különösen az ifjúságnak ajánlom, a melynek életéből vau véve. Egy jókora része a «Magyar Ifjúság* múlt évi pályázatán jutalmat nyert, mint «oly rajczyklus, mely az elbeszélés élénksége, pattogó jókedv és tréfára hajló vidám hang által tűnik ki.» A humoros irány ifjúsági irodalmunkban, legalább eredeti müvek által, különben sincs oly erősen képviselve, hogy imitt-amott egy kísérlet a hézagpótlásra jó szívvel fogadható ne lenne. A munka 10—12 íven, csinos kiállításban, a nagy szünidő folyamán, lehetőleg még júliusban fog megjelenni s az előfizetőknek bérmentesen szétküldetni. — Egy példány ára 1 frt. Gyűjtőknek 6 gyűjtött példány után egy ingyen példánynyal kedveskedünk. Az előfizetési pénzek július végéig, legczélszerübben postautalványnyal a szerző nevére, Kis Szebenbe (Sárosm.) küldendők. Kis-Szeben, 1888. jnlms hó. Kristóf János, gymu. tauár. — Ismételten ajánljuk a KisSzebenben megjelenő esztergomi könyvet olvasóink szives figyelmébe. — Színtársulatunk már a napokban megérkezik Komáromból s az arénában megkezdi az előadásokat. Az ötven tagból álló nagy társulat Csóka Sándor igazgatása alatt a vidék legnagyobb társulataihoz tartozik, a mit maga a névsor is bizonyít. A társulat női tagjai a következők : Szilassi Irén opera és operetté énekesnő, Bácskai Julcsa operetté és népszinműéuekesnő, J. Pajor Ágnes operetté koloratur énekesnő, Strasser Jozefiu altistánő, SzőIIősi Ilona operetté és népsziuműénekesnő, Almásy Júlia operetté és soubrette színésznő, R.Balogh Etel drámai ós vígjátéki szende, Breznay Anna fiatal hősnő, Ágh Ilona drámai és társalgási hősnő, Breznay Róza drámai anya, Szirmainé Teréz vígjátéki és társalgási anya, Bérezi Mari, Olajos Róza, Farkas Lina, Pataki Erzsi, Rácz Ida, Temesi Malvin, Szabó Daninó, Havassyné Teréz segédszinészuők és kardalosnők, Kulcsaimé Rózsa sugóné, Kecskeméthyné Amália pénztárosnő. A társulat férfitagjai a következők: Breznai Géza operetté buffo, kedélyes apa (rendező.) Balázs Sándor drámai ós jellem apa, Csóka Sándor igazgató, Deréki Antal jellem és intrikus (titkár és rendező), Gyarmati Gusztáv lyrai szerelmes, Juhász Sándor operetté és opera baritonista, népszinmű-énekes, Rónay Gyula hős és jellemszinész, Rácz Gyula opera és operetté tenorista, Nyáray Antal társalgási szerelmes, Szilágyi Dezső bonvivanfc és operetté komikus, Tollagi Adolf burleszk és operetté komikus Zendy Mihály apaszinész,(ügyelő.) Tombor Aladár, karnagy. Fodor Bertalan karvezető. Becskei Jenő, Darvas Henrik, Éltető Gyula, Kulcsár János, Kecskemóthy Sándor, Kaczkovics Ödön, Palóczy Pál, Szabó Dani segédszinészek, kardalosok ; Nagy Dezső ruhatáros. Nánásy Bálint szertáros. Külön zenekar. A társulat jul. 16-án érkezik Esztergomba. — Zárjelek között. ,A járványos betegségek elleni óvintézkedésekről a belügyminiszter rendeletet bocsátott ki az összes törvényhatóságokhoz, igy a mieukéhez is, mely szerint utasíttatnak, hogy a meleg napok beálltával a köztisztaság fen tartására és a járványos betegségek kiütésének megakadályozására az előirt intézkedéseket szigorúan