Esztergom és Vidéke, 1888

1888-07-05 / 54.szám

ós változó izlósét, senki sem tudja jobban eltalálni a közönség hangulatát. Első müvének kiadása után négy évig hallgatott és később 1859-ben aratta első nagy sikerét «A premieres armes <lo Figaro» czimü játékával. Ettől fogva a siker, kevés kivétellel, hü maradt hozzá s ezt különböző müvekkel igyekezett kivívni és megerősíteni. Az «Utolsó levél» rendkívüli ügyes esel vígjáték, mely Seribe darabjaira emlékeztet; leghatásosabb darabjaiTheodora, Váljunk el, Idegenek, Odette, Jó barátok, Jó falusiak, Benoiton család. Kiváló helyet foglal el a franczia társadalmi iskolában Barriére, továbbá Fentijét Octave, Meilhac és Halevy, Pailleron. A jelen században, napjainkban már hatszor változott a franczia közönség Ízlése és vele a drámairodalom iránya, A müvek, melyek egyik nemzedéknek gyönyörűségét s csodálatát vívták ki, nyomtalanul, elenyésztek s a következő nemzedékek legfelebb azon csodálkoztak, hogyan tudlak elődeik ily müveken lelkesülni. Meg lehet, az idő nincs már mosszo, midőn a mai uralkodó irány is elveszti hatalmát s a következő nemzedék képtelen lesz megérni mostani sikerét. A tömérdek színműből, moly a maga idejében az egész müveit világot diadallal bejárta, csak igen kevés maradt fenn, mely megmenekült az örök feledés éjszakájától, intő tanulságul, hogy a drámairónak kora eszméit és alakjait kell nyilt szinro vinnie, de ezt ne mint az uralkodó ízlés rabszolgája, hanem mint vezetője és kormányzója tegye és korának festésében maradjon a külső vonásoknál, melyek változnak, elmúlnak és érdektelenekké válnak, hanem a korszak külső vonásai alatt igyekezzék feltüntetni a benső embert, az örök embert vagyis az emberi természetnek azon vonásait, melyek sohasem változnak. HÍREK. — Reicher József lábornagy Komáromból az ezred megtekintésére városunkba érkezett. — A Szent-István-napi népünnepségre a fővárosban nagyszabású intézkedéseket s torvozésoket tesznek. Az idei népünnep sokkal változatosabbnak igérgezik, mint a tavalyi volt. — A dalestélyt, mint ujabban értesülünk, f. hó 8-áról máskorra halasztották. — Uj egyesület. Esztergominegyei kath. legényegyesület, E czimmel uj egyesület lépett életbe a megye területén, — azaz hogy annyiban lépett újra az életbe, mennyiben évek előtt szerencsésen elaludt, s most némileg megváltoztatott czég alatt akar újra élni. Az egyesület nem isinoretleu, voltak annak szép napjai Esztergomban s e szép napokat saját buzgalma, lelkesülése, összetartása, szereplése által derítette magamagára. Síp és dobszó nélkül megalakult jun. 24-én, az áldomást a tagok magán uton tartották meg délután a sz. Jánosi bucsun. A mi az áldomásból hiányzott, meg van az érdeklődésből és lelkesülésből. Több mint száz tag jelentkezett már eddig, s ha ezt kezdetnek veszszük, akkor ugyan szép jövőjű folytatást jósolhatunk. Az egyesület a megyei tűzoltóság kebelében alakult s a tűzzel bánó férfiak érteni lógnak remélhetőleg ahhoz is, hogy kell ilyen szellemi tüzet, értem itt az iparos ifjak érdeklő lelkesülését, — szítani. Alapító tagjaink diszes sorát báró Hornig, veszprémi püspök ő méltósága nyitja meg, követik dr. Csernoch, dr. Machovits, dr. Keroszty, Bálint János urak. Csak alapszabályaink végleges megerősítését várjuk, hogy a kath. legényegyesületek kegyes fővédnökének jó törekvésünket bemutassuk. A t. közönség pártolása biztatólag int felénk s igy reméljük, hogy az egyesület is megvalósitni segíti majd köszöntését, mely ugy szól, hogy «Isten áldja a tisztes ipart». Dr. Prohászka. Elnök. — A rablógyilkos Utja. Bende Antalt, a vízivárosi kettős rablógyilkosság tettesét tegnap este kísértette el a komáromi törvényszékhez Szabó Gyula vizsgálóbíró. A száz napig vallatott rablógyilkosról több mint harmincz ivnyi vallomási jegyzőkönyvet vettek föl. Bende teljesen meg van törve. Óhajára a vizsgálóbíró elhozatta lakásáról az imakönyvet. Két csendőr kisérte Komáromba erős vasban. A rabló gyilkos fölött már most a komáromi törvényszék fog ítélni. — Esküvő. Schuller Pál esztergomi polgár a napokban vezette oltárhoz Kakass Irma úrnőt. — Házi tolvaj. Sterufeld Rezső kereskedéséből már hosszabb idő óta eltünedeztek egyes czikkek, melyek kö zül a napokban néhány holmi megkerült a szakácsné ládájában. A szakácsné egész őszintén kinyilatkoztatta, hogy a hódolati tárgyakat Klein Miksa kereskedő segédtől kapta. A konyhából ki derült titoknak folytatása is lett, mert kisült, hogy Klein Miksának kétszáz forintos czimbalmáu kivül egyéb értékes holmija is van, a mihez aügha jutott rendes uton. — Eltűnt gyerek. Scheiber Izidor kereskedő apró leánykája a napokban robinzoni hajlamokkal eltűnt a háztól. Késő este dobolták ki s az apróság becsületes megtalálója még az nap visszahozta a családhoz. — Betörés Szentgyörgymezön. A napokban Szájbéli szent györgymezei mészáros és korcsmáros boltját feltörték s a. található értéknemüeket ellopták. A tettesek

m egyike, Oftlik, már megkerült. — Öntözzük utczáinkat! Minden valamirevaló váios öntözi utczáit bármiképen: egyenesen megterhelve a lakosokat vagy nem egyenesen, — de öntöz. Nomina sunt odiosa, de ösztönzésül fel kell hoznunk. Veszprém már megkezdte öntözését május hóban, Nyitra szintén, — mi még nyár derekán sem, pedig Esztergom nem kisebb azoknál. Az előbbiek öntözése hat hónapon át (pedig ennyi ideig nem is kell öntözni) 1800 írtba fog kerülni, legalább ennyi van előirányozva. Az összeg egyik felét a városi pénztár, a másikat pedig azon háztulajdonosok fizetik, kiknek háza előtt öntöznek. Öntöznek pedig napjában háromszor is, nálunk soha, vagy néha a Lőrincz-utczában. Nyitra a házipénztárból fizeti teljesen az öntözést. — Kérdjük: miért nem öntöztethetnénk mi is ? — vagy az esztergomi müveit közönségnek nem árt sem a por, sem a forróság? S miért nyugszik «József főhorczeg» ? — Nem végig öntözhetné akár az egész Esztergomot? — Ha már kímélni s mutogatni akarják, tegyék üvegbura alá, igy sikkesebb s a levegő sem éri annyira f — Statisztikai kimutatás szerint Magyarországban államhivatalnok van 30.000, törvényhatósági tisztviselő 20 ezer, állami hivatalszolga és munkás 61.0()0, összesen 111.000 egyén. Van ezenkívül 24.000 községi és felekezeti tanár, 15.000 dohánygyári munkás. A nyugdijasokat is hozzászámítva: 130 ezer egyén kapja fizetését az á,llanttól. — Eladó zongora. Egy erőteljes nagy uj zongora jutányosán eladó. Bővebbet szívességből a kiadóhivatalban. — Kevés vendégszoba volt e hónap BISŐ napjában, midőn a növendékpapok íoncursusa messze vidékről ide csődítette a nagv érdekeltséget. Ilyenkor valóban üdvös volna, ha a magánszobákról nyílt jelentéseink lennének a vendégek szániára. — Uj szénkészlet. Neuber Jenő állomásfőnök Esztergom-Naná n a legfinomabb porosz salonkőszénbŐl nagy raktárt szervezett, melynek esztergomi szállítójaSchwarz Adolf bizományos iosz. — Tolvajnö a templomban. Á piszkei ájtatos asszonyok zsebeit kotorászta Kolompár Julis czigányasszony, a kit azonban tetten értek és be is hoztak Esztergomba. A templomban működő zsebtolvajáé egyébként a szegedi rabszökevénynek, Kolompárnak méltó életepárja. — Hontmegye kérvénye berezegprímásunkhoz. Mint mult számunkban megírtuk, a szomszédmogye közigazgatási bizottsága legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy kérvényt intéz herczegprimásunkhoz a nagymarosi és környékbeli német lakosság magyarosodása érdekében s egyhangúlag elfogadta a bizottság Plachy Bertala.il kir. tanácsos tanfelügyelő által szerkesztett kérvényt, melynek főbb részei: Ha valamikor, ugy az individuális erők harczáuak nevezhető korunkban, a nő a család és háztartás ökonómiájában nagy nomzetgazdászati jelentőségre emelkedett s elméjének s kezének a tanítás által kifejlesztendő élességo s ügyessége a közvagyon megőrzésében és gyarapításában kell, hogy a múltnál nagyobb mértékben nyilatkozzék. Erkölcsileg hazánk jövőjét létérdekeiben érintő eredményekben, számokban, százezrekben nyilatkozik főmagasságodnak a hazai nőnevelés érdekébon kifejtett kivételes áldozatkészsége. Es midőn főmagasságod az általa alapított számos nőneveldének vezetését a paulai szent Vinczeről nevezett irgalmas nővérekre bizta, az o téren használható legjobb anyagot választotta. A nevezett női szerzet tagjai megyénk területen Pjerg-Szélaknán, Márianosztrán, Szobbon és Alsó-Szemeréden foglalkoznak részben főmagasságod áldozatkészségéből a nőtauitással és más szempont által egyáltalában nem befolyásolt őszinte meggyőződésünket fejezhetjük ki, hogy működésünk fényes példáját nyújtja annak, hogy az avatottsággal párosult kötelességérzet s az önfeláldozásig menő hazafias érzület a magyarosodás terén igy a magyar közművelődés által feltételezett magyar állameszme szolgálatában oly eredményt képes felmutatni, melynek létezéséről csak a közvetlen személyes tapasztalat győzhet meg, mert rendes pedagógiai segédeszközökkel elérhető mértéket messze túlhaladó ki>sága a «csodalatos»-nak határát érinti. — Igy az említett iskolák közül háromban a növendékek anyanyelve a tót s már a második osztálytól kezdve túlhaladva magyar. — Főmagasságod nőnevelés iránti szent tűztől lángoló szeretetében bizonyára mentséget taláunk, midőn becses figyelmét NagyMaros népnovelésügyére irányozni veszünk alkalmat akkor, midőn az ottani róm. kath. iskoláiiil rendszeresített öt fitanitói állomás közül három üresedésben. — Kettőnek javadalma éppen elegendő lenne arra, hogy két irgalmas nővérnek behelyezését lehetővé tegye és pedig annál inkább, mert a márianosztrai és szobbi szerzetházak közelsége a kellő felügyeletet is megkönnyítené, Nagymaroson a leányok nevelésének női kezekre bízásától várjuk mi nemcsak a nők által vezetett nőnevelés minden előnyeit, mert hiszen régi igazság «hogy férfi nőt csak taníthat, de azt kedélyképzőleg csak nő nevelheti* —hanem az ottani német lakosságnak a magyarosodás iránt, megyénk tótajku lakosságáénál nagyobb mérvben jelolontkoző csökönyösségénok «vis inertiaojéuek* szerződések lényeges vonása, hogy szerződő felek közös megegyezéséVÍ fölbontható legyen. Midőn e törvényhozás két ily eg^ mást kizáró felfogást egyesi tett, vissza helyzetbe hozta a házasságot, nielyne következményei súlyosan nehezedlek társadalomra. Ezeket tüntették föl a házasságtörés drámák és ezért, foglalkozott a társa dal mi dráma oly sokat a házasság kél désével 1884-ig, midőn a tör vény hozá kimondotta a házasság felbonthatóságát A társadalmi dráma realisztikus jel legének megfelelőleg összovegyiti komoly és víg elemeket, több helyet en ged az epizódoknak, génre alakoka vezet be s nyelvében, mely rövid kifejező, szakgatott, egyszerű, szintén mindennapi életet tükrözi vissza. Erős hatásokra törekszik s a néző nek nem csak lelkét, hanem idegeit i igénybe veszi. Legtöbbjének van egy alakja, mel a görög drámák korára emlékeztet, ; darabnak úgynevezett moralistája, kinél feladata a szerző nézeteinek és czélza fainak kifejezést adni. Befolyása a színpadi előadást is át alakította ; a régi egyszerű csupaszsáj helyett a valóságnak teljesén megfelel* szint, aprólékosan bútorozott szobáka és mindenben valódiságot kíván; meg szüntette a lámpák előtti szavalást, i helyett a színészek cselekvésüknek meg felelőleg mozognak, járnak-kelnek, hí szükséges, hátat is fordítva a nézőnek a mi hallatlan volt a régi színpadon s beszédmódjuk könnyű és természetes mint a mindennapi társalgás. A franczia társadalmi dráma egyil legkiválóbb képviselője, Dumas Sán dor müveiben leginkább érvényesül a; irányzatosság. Első sziuniüvo a «Ka méliás hölgy» egyszersmind első lépése volt a realisztikus franczia drámának Az elbukott nők egy példányát mutatja itt le, kit megnemesit a tiszt ÍI szerelőin, de múltja miatt nem fogadjíi be keblébe a társadalom. Szintén ;i nőknek ezen társadalmon kivül álló s egy önmagában külön világot alkotó osztályával foglalkozik másik nagy müve, a «Demi monde». A törvénytelen gyermekek sorsát tárgyalja «Le íils naturel» czimü müve, mely nagyobb szerencsével dolgozza föl a_Diderot által már mogkisérlett tételt. Nagyszámú müveinek legtöbbje a házasság kérdésével foglalkozik. Az 1884-iki törvény óta megszűnvén a házasságtörési drámák létalapja; Dumas figyelmo más kérdés felé fordult. Ö egyik legújabb müvében, a «Deniso»-bon azt a tételt dolgozza föl, hogy egy jellemes férfi nőül vehet-e egv oly leányt, kinek múltját egy ballépés homályositja el, és hogy a leányt megbánása méltóvá teszi a megbánásra. A franczia dráma másik képviselője Augier Emil müveiben az akadémia irányát követte, első müveit versben irta s csak 1855-ben lépett egy merész ugrással a társadalmi iskola közepébe az «01ympia házassága* czimü drámájával. E darabjával tulajdonképen Eizon uj irány ellen akart föllépni, mely * bukott nők megváltását tűzte ki czéljául s azt mutatva meg, hogy az ily nők képtelenek a valódi szerelem és a tiszta házasságra. Többi darabjaiban házasság kérdésével foglalkozik, festi :tz általános társadalmi romlottság képét, leírja a törvénytelen fiu sorsát, i a született és pénz-arisztokratiát rajzolja. A franczia társadalmi iskolában 3 a r d o u, a színpadi hatás legnagyobb űinbere, nem minden darabjában követ ;ársadalmi irányt. Főczélja Sardounak a színpadi hatás: senki sem ismori azonban a közönséget