Esztergom és Vidéke, 1888
1888-07-01 / 53.szám
idehozott dunyhában egy tégla ha van, ujabbkor! gyártmány lesz. Ugy kell neked, Mihály! Élvezz! — Muki! . . . Jó keresztény voltál mindig . . . Félek a kanapén. Mióta gyerekkoromban leestem egyszer róla. — Hogy te nekem erről soha emlitést nem tettél? — Nem volt apropos. Ismertem az életrajzáttöviről-hegyire. Kanapé nem volt benne. — Hisz odadtam már a dunyhámat. — Látnád csak a derekamat! Nyögött is bizonyítékul három párt. — Te kisebb is vagy; olyan helyed lesz itt, . . . selyemágy. — Rászedsz, Miska! 3Iit is akarsz voltaképen ? — Kétszer nem kell betoluod, . . . meg egy rostélyos, ... tedd meg! cseréljünk helyet! — Olyan rossz ez a kanapé? — Hossz! ... az ördög! . . . Azaz, . . . izé, no . . . nekem rövid. Neked éppen Jó lesz. Mindig bolondja voltam ennek a fiúnak, Isten neki, no! Két és fél perez multán elmém felvilágosodott. A kanapé négy darab rugója különkülön nyomta testem más-más részeit. Kiálltak az özönviz korabeli gépezetek annyira, hogy a szétmállott bőrön, a feketén, helylyel-közzel kézzelfoghatók tálának. Elhelyezésük be kell vallani, leleményességre mutatott. Az egyik jobban kiállott, mint a másik, a szélső kettő pedig szúrt is, tőle telhetőleg. Fordulhatott ezeu a balgatag halandó jobbra, balra, vagy akár mind a két oldalára, tették kötelességüket rettenthetetlenül. Emlegettem poklot, ördögöt, mitsem használt. A kanapé nem respeklálta egyiket sem, Miska meg aludt. Lehet, hogy tetszalvó volt a hétféle hájjal könett, ide muzsikált, mint a jóféle duda. Hozzád menekültem, oh, Evelinke! Most, ez éjfélutáni órában, Párkány egyik kiadott szobájában, a kirugós kanapén, penészszagu téglás dunyha alatt, hatalmas fogvaezogtatás közepette, hetvenöt krajczárral bugyollárisomban, konstatáltam, . . . szerelmes, az Örülésig szerelmes vagyok! Es még . . . kinyújtózkodnom se lehet! Öli, Evelinke! . . . Evelinke! . . . Jó éjt! KRISTÓF JÁNOS. OLVASÓ-ASZTAL. — Budapesti Hirlap. A „Budapesti Hirlap"-nak a hazai müveit olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét; minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetleu jelszóval: magyarság Viszont az ország legkiválóbb intelligenciája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt páratlanul a magyar újságírás történetében. A külső dolgozótársak seregén kivül, a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyivel e<:y magyar lap sem dolgozikminden rovatot külön vezető gondoz. A fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől saját külön tudósító értesít közvetlenül ; a távirati szolgálat oly tökéletes, hogy elmondhatjuk: nem történik a vil 'gon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a „Budapesti Hirlap" arról rögtön ne adjon hü és kimerítő tudósítást. A „Budapesti Hirlap" politikai c/.ikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Balogh Pál írják más kiváló hazai publiezistákkal hiven a lap független szelleméhez. Politikai hirei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. A B. H. távirati tudósításai mauap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, kik a híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kivül minden fontosabb esemény felöl a szerkesztőség külön kiküldetésü tagjai adnak gyors ós bő értesítést. A „B. H." Tárczarovata Telaki Sándor gróf, Tóth Béla, Bákosi Viktor (Sipulusz) és több kiváló irók közreműködése mellett, a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, bo;ry megmaradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik. Rendőrségi és törvényszéki rovatai különkülön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „B. H." helyet foglalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozására szükséges. A re-iényesarnokban csak kiváló irók legújabb müveit közöljük. Az előfizetés föltételei : Egész évre 14 frt, félévié 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalványával eszközölhetők következő enm alatt: A „Budapesti Hirlap" kiadó-hivatalának, IV. ker., kalap-uteza 1(5. sz. HÍREK. - Az uj félév elején tisztelettel kérjük lapunk szíves támogatását s az e I őfize t ések meguj i tá sá t. — Herczegprimásunk szerdán tért vissza Bajcsról báró Hornig Károly veszprémi püspök és Steiner Fülöp apát társaságában, a kik tegnapig vendégei maradtak. — FÖlszentelés. Báró Hornig Károly veszprémi püspök fölszentelése szept. nyolezadikán Veszprémben fog végbemenni. — Előkelő vendégek a primási palotában. Plesseu báró német főkonzul és neje Hoyos grófnő valamint Duckerts belga főkonzul és Farra Sándor román konzul a primási palota nevezetességeit nagy érdeklődéssel tekintették meg. — Halálozás. Homolay János nagyszombati kanonok, a ki sokáig volt a szeminárium vicerectora, hatvanhat éves korában jobb létre szenderült. — Az uj vizivárosi plébános, Német liy Lajos, ma foglalta el hivatalát. — Tömeges installatio. A főkáptalan területében végbement nagy változások és számos kinevezések után tizonegy installatio lesz kedden a főszékesegyházban. — Concursus. A növendókpapok közé jelentkezőket ma írják össze s vizsgálják meg az orvosok. Maga a felvételi vizsgálat a herczegprimás elnöklete alatt holnap lesz. — Hontmegye kérvényt intézett a herczegprimáshoz a nagymarosi s a környékbeli németség megiuagyarositása végett apácza-iskolák felállítása ügyében. — A Vízivárosi zárda tanodáiban jun. 20—27-ig bezárólag folytak a jelen tanév záróvizsgálatai és mint eddigelé, ugy az idén is fényes tanúságot szolgáltattak az intézet kitűnősége mellett. A vizsgálatok a belnövendékekkel kezdettek meg. Az elnöki széket ő méltósága Dr. Majer István püspök ur foglalta el, ki nagy érdeklődéssel vett részt a vizsgálatokbau, folyton kérdezgetve a növendékeket, kik szabatos feleleteik által ő méltósága teljes megelégedését vivták ki, mint azt záró szavaiban különös nyomatékkal hangsúlyozta is. Az első vizsganap délutánján tartattak a zenevizsgálatok, melj r eken kitűnt, hogy a növendékek a művészeti tárgyakban igen alapos oktatást nyeruek. A zene és ének mellett különös figyelmet és elismerést érdemel az intézet az idegen nyelvek, főleg a franczia és német művelése miatt, a mely szempontból városunk ezeu intézoteto az egész ország legjelesebb intézetei közé sorozható. Igen érdekes és tanulságos volt a kézimunkák kiállítása is, mely egy nagy teremben volt elhelyezve. A belnövelde részéről mintegy 250 db. munkanemü tárgy volt látható, de valamennyi egyaránt kitűnt ugy a munka csinossága, valamint a tapasztalható gyakorlati irány által. Kegyeletesen megemlékezett az intézet ez évben is Kiszely Saroltáról. Az ünnepélyen Dr. Walter Gyula adózott először a boldogult emlékének szívhez szóló beszéddel. A beszéd elhangzása után egy megfolelő szavalat és énekdarab Iő 11 előadva. Az egész ünnepélyke látható hatást gyakorolt a nagyszámú és előkelő közönségre, mely tanuja volt. Június 23-án vették kezdeteket az Externát és a kültanodák vizsgálatai, melyek egyikén szintén Dr. Majer István püspök ur, a többin pedig Feichtinger Ev. János czimz. kanonok ur elnökölt, ki az utolsó vizsgálat befejeztével hatásos beszédben adott kifejezést azon nagy megelégedésnek, melyet a vizsgálatok benne keltettek. Elismeréssel adózott ő nagysága első sorban a t. nővérek buzgó, önfeláldozó fáradozásainak, majd a gyermekekhez fordult, kiket főleg a szülők iráuti hálára buzdított a kiképeztetósök érdekében hozott nagy áldozatokért és lelkesített arra, hogy ifjú éveiket szorgalmasan használják fel a szükséges ismeretek szerzésére. Majd azokhoz fordult, kik az intézetet tanulmányaik befejeztével elhagyják és meleg szavakban kötötte szívökre, hogy a sok jót, melyet itt, az intézet falai között elsajátítottak, az életben majdan érvényesíteni iparkodjanak. Sok szemben könnyek csillogtak a szívből jövő szép szavak folytán, melyek elhangzásával a jelenvolt vendégek a niunkakiállitásba özönlöttek, hol több, mint 500 db. különféle szebbnél szebb munka volt látható. Nagy megelégedéssel távoztak aztán a szülők, elismeréssel köblökben azon nemes fáradozások iránt, melyeket a buzgó nővérek az ifjú nemzedék szellemi kiképeztetésónek magasztos munkájában fél ráismerheti euül tanúsítanak ! — Közbiztossági mizériák. A kik eddig kételkedtek azon, hogy összeépített négy városunkban szabadon járkálnak a tolvajok, betörők, országszerte körözött csavargók, a^ok teljesen kiábrándulnak, ha az alábbi minden részében hiteles tudósítást elolvassák. A napokban az esztergomi rendőrség elfogott egy általánosan ismert csavargónőt, a kit a tolvajvilágbau Gajdosek Anna néven ismernek. A rendőrség éppen abban a pillanatban tartóztatta-le a lopási bűnhalmazat bűntettével vádolt tolvajnőt, midőn a legújabb lopás alkalmával «boszerzett» tárgyakat el akarta adni. A kitűnő megfigyelő tehetséggel biró tolvaj csakhamar kieszelte, hogy a városház börtönéből meg is lehet szökni, a mit meg is cselekedett, felmászván a leányiskola ablakára, a melyen keresztül azután az utczára jutva, visszanyerte a boldog szabadságot. A városi rendőrség kósősen tudta meg a szökést, do annál gyorsabban megmozdult ós tűvétette az egész várost. E közben ér!esitette az «elővárosi» rend embereit is, hogy Gajdosok Annát feltalálás esetében tartóztassák le. A szenttamási czivil és egyenruhás rendőrök csakugyan figyelmet fordítottak a többszörös lopással vádolt szökevényre és meg is találták és el is kisérték egy szenttamási bormérésbe, a hol a tisztes dámával asztalhoz ültek és a szökevény által megrendelt bor iváshoz hozzá láttak éppen ugy, mintha dőzsölés volna a rendembereinek a hivatalos kötelessége. «A nagyvárosi rendőrség* az éj sötétében eltévesztette a féltett határvonalat és átmegy Szenttamásra, a hol szerencsésen meg is találta a szökevényt az ottani rendembereinek a társaságában, eléggé részeg állapotban és a dáma elfogatásával megzavarta a dicső kompánia mulatságát. — A dalegyesület-, ének- és zongoraiskolájának záróvizsgálatán felmutatott eredményűvel a város, melynek leányiskolása 4—6. osztályának növendékeit ez egyesület; ingyenes énekoktatásban részesité, annyira meg van elé,gedve, hogy a jövőben állandó szubvenczióbau fogja az egyesületeit illetve enuek iskoláit részesíteni. — Kereskedelmi oktatás. A kereskedelmi szakmában jártas helybeli tanító az egyszerű és kettős könyvvitelből magyar és német nyelven a nap bármely órájában olcsó föltételek mellett oktatást ad. Felvilágosítással szolgál e lap kiadója. — Nyilvános köszönet. Az esztergomi iparos tauoncziskola növendékeinek jutalmazásához a már közlötteken kivül hozzájárulni szíveskedtek: 1. As esztergomi takarékpénztár 15 frttal. 2. Az Esztergom kir. városi ipartestület 20 frttal. 3, A szomszédozó városok ipartestülete 20 frttal. 4. Az esztergomi magyar Asztaltársaság 3 drb. 2 frtossal. 5. Dr. Walter Gyula papnöveldéi tanár ur 4 drb. szép könyvvel. 6. Schönbeck Mihály iparos ur 5 frttal. Fogadják a kegyes adakozók jótéteményükért iskolánk legtorróbb köszönetét. Esztergom, 1888. év június hó 29-én. Major János, ipariskolai igazgató. — Egyesületi élet. A «dal- és zenekedvelők egyesülete*, mint értesülünk, július hó 8-án délelőtt, a városi plébánia-templomban egy vegyeskaru misét énekel, ugyanezen nap este pedig a «Fürdő» kerti helyiségében dalestélyt tart. — A Szegedi orsz. dalár-ünuepély aug. 2án s következő napjairól áttétetett aug. 23—26-ára azzal okolva, hogy a mindenfelől beérkezett kéréseknek elég tétessék. — Péter-néveste. Nyergesujfalun mind az öreg, mind az ifjú Hartmanunál kedélyes névestély volt csütörtökön, melyre Esztergomból is többen rándultak ki, a szomszédhelységből is át. Az ifjú Hartmaunék szép s kedves háziasszonya nemcsak konyhai művészetét mutatta b», hanem kedélyességével is emelte a sikerült családi ünnepélyt, melynél czigány- s tüzoltózene sem hiányzott. — Az aratás már héttőn megkezdődött s a héten szorgalmasan folyt megyeszer te. A korai aratás elég kecsegtető. — A nyergesujfalusi Hoffmann-féle czement-gyár folytonosan nagyobb és nagyobb megrendeléseket nyer. Ujabban csaknem az összes épülő vasutakhoz a virágzó esztorgommegyei gyár szolgáltatja a czementet. — Borra szomjaztak. Németh János és Bondor János, kőhidgyarmati lakosok Verbók István pinczéjét feltörték s onnan bort loptak. — A törvényszék Fehér Kálmán védelme mellett a vádlottakat egyenkint 9—9 havi börtönre s 3 évi hivatalvesztésre ítélte. — Felsőbb bírósági ítélet. Császár Simon bajnai lakos, gyújtogatás miatt ugy a törvényszók, mint a kir. tábla által 3 évi börtönre lett Ítélve. A kir. kúria ez ítéletet 3 évi fegyházra változtatta. — Megyénkben a czementgyártás nemcsak nagyobb lendületet, hanem nagyobb mérvet is kezd ölteni. Mint haüjuk, a lábatlani Stefánia-hengermalmot is át fogja tulajdonosa alakíttatni czement-gy árrá. — Kukoricza tolvajok. Nyitrai Pál és Nyitrai János, Bartal József hozzájárulásával behatoltak Tauber Adolf barthi lakos pajtájába s onnan 2 mmázsa kukoriczát loptak el, melyet Bartal József vett meg 3 frtért. A komáromi törvényszék Nyitrai Jánost 7 havi, Nyitrai Pált 6 havi börtönre, s Bartal Józsefet 3 havi fogházra ítélte. — Kérelem. Völgyi Béla nagyszombati zeneművész felkéri az összes hazai zoneintézeteket, zene- és dalegyesületek vezetőit, minden rangú és nemű zenészek és énekesek, úgyszintén zenemű- és zenoszerkereskedésekés hangverseny-termeket az alábbi kérdésekre adandó válaszukat legkésőbb ez évi július hó 10-ig hozza Nagyszombatba beküldeni. — 1. Város neve? 2. Lakosainak száma? 3. Hangverseny-termek? Azok bére egy alkalomra? Hány szomélyt képes befogadni? 4. Van-e zenetörténeti emlék (pl. szobrok stb.) ? 5. Zongora (vagy bármely más hangszer) tanárok, tanítók és tanítónők neve ? 6. Intézeti és magán ének-tanitóic és tanítónők neve és czime ? 7. Zenemű-kereskedők és kiadók? 8. Hangszorgyárosok és kereskedők? 9. Hangversenyrendezők vagy vállalkozók? 10. Zeneret'erensek? 11. Regenschorik, orgonisták és ehoralisták ? 12. Zenointézetok, azok tulajdonosai és tanárai ? Ének-egyesületek vezetői és