Esztergom és Vidéke, 1888

1888-07-01 / 53.szám

idehozott dunyhában egy tégla ha van, ujabbkor! gyártmány lesz. Ugy kell neked, Mihály! Élvezz! — Muki! . . . Jó keresztény voltál mindig . . . Félek a kanapén. Mióta gyerekkoromban leestem egyszer róla. — Hogy te nekem erről soha emli­tést nem tettél? — Nem volt apropos. Ismertem az életrajzáttöviről-hegyire. Kanapé nem volt benne. — Hisz odadtam már a dunyhámat. — Látnád csak a derekamat! Nyögött is bizonyítékul három párt. — Te kisebb is vagy; olyan helyed lesz itt, . . . selyemágy. — Rászedsz, Miska! 3Iit is akarsz voltaképen ? — Kétszer nem kell betoluod, . . . meg egy rostélyos, ... tedd meg! cseréljünk helyet! — Olyan rossz ez a kanapé? — Hossz! ... az ördög! . . . Azaz, . . . izé, no . . . nekem rövid. Neked éppen Jó lesz. Mindig bolondja voltam ennek a fiú­nak, Isten neki, no! Két és fél perez multán elmém fel­világosodott. A kanapé négy darab rugója külön­külön nyomta testem más-más részeit. Kiálltak az özönviz korabeli gépezetek annyira, hogy a szétmállott bőrön, a feketén, helylyel-közzel kézzelfoghatók tálának. Elhelyezésük be kell vallani, leleményességre mutatott. Az egyik job­ban kiállott, mint a másik, a szélső kettő pedig szúrt is, tőle telhetőleg. Fordulhatott ezeu a balgatag halandó jobbra, balra, vagy akár mind a két oldalára, tették kötelességüket rettent­hetetlenül. Emlegettem poklot, ördögöt, mitsem használt. A kanapé nem respeklálta egyiket sem, Miska meg aludt. Lehet, hogy tetszalvó volt a hétféle hájjal könett, ide muzsikált, mint a jóféle duda. Hozzád menekültem, oh, Evelinke! Most, ez éjfélutáni órában, Párkány egyik kiadott szobájában, a kirugós ka­napén, penészszagu téglás dunyha alatt, hatalmas fogvaezogtatás közepette, het­venöt krajczárral bugyollárisomban, kon­statáltam, . . . szerelmes, az Örülésig szerelmes vagyok! Es még . . . ki­nyújtózkodnom se lehet! Öli, Evelinke! . . . Evelinke! . . . Jó éjt! KRISTÓF JÁNOS. OLVASÓ-ASZTAL. — Budapesti Hirlap. A „Budapesti Hirlap"-nak a hazai müveit olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a ma­gyar közönség szellemét; minden pártérdek mellő­zésével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetleu jelszóval: magyarság Viszont az ország legkiválóbb intelligenciája is azonosította magát a lappal, fölka­rolva azt páratlanul a magyar újságírás történetében. A külső dolgozótársak seregén kivül, a szerkesztő­ségnek annyi belső tagja van, a mennyivel e<:y magyar lap sem dolgozikminden rovatot külön vezető gondoz. A fontosabb bel- vagy külföldi ese­mény felől saját külön tudósító értesít közvetlenül ; a távirati szolgálat oly tökéletes, hogy elmondhatjuk: nem történik a vil 'gon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a „Budapesti Hirlap" arról rögtön ne adjon hü és kimerítő tudósítást. A „Budapesti Hir­lap" politikai c/.ikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Balogh Pál írják más kiváló hazai publiezistákkal hiven a lap független szelleméhez. Politikai hirei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. A B. H. távirati tudósításai mauap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, kik a híreket rögtön megtávira­tozzák. A külföldi rendes tudósítókon kivül minden fontosabb esemény felöl a szerkesztőség külön ki­küldetésü tagjai adnak gyors ós bő értesítést. A „B. H." Tárczarovata Telaki Sándor gróf, Tóth Béla, Bákosi Viktor (Sipulusz) és több kiváló irók közre­működése mellett, a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, bo;ry megmaradjon előkelő szín­vonalán. A napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szer­kesztik. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön­külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „B. H." helyet fog­lalhat minden család asztalán. A közgazdasági ro­vatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozására szükséges. A re-iényesarnokban csak kiváló irók legújabb mü­veit közöljük. Az előfizetés föltételei : Egész évre 14 frt, félévié 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczél­szerübben postautalványával eszközölhetők következő enm alatt: A „Budapesti Hirlap" kiadó-hivatalának, IV. ker., kalap-uteza 1(5. sz. HÍREK. - Az uj félév elején tisztelettel kérjük lapunk szíves támogatását s az e I őfize t ések meguj i tá sá t. — Herczegprimásunk szerdán tért vissza Bajcsról báró Hornig Károly veszprémi püspök és Steiner Fülöp apát társaságában, a kik tegnapig ven­dégei maradtak. — FÖlszentelés. Báró Hornig Károly veszprémi püspök fölszentelése szept. nyolezadikán Veszprémben fog végbe­menni. — Előkelő vendégek a primási palotában. Plesseu báró német főkonzul és neje Hoyos grófnő valamint Duckerts belga főkonzul és Farra Sándor román konzul a primási palota nevezetességeit nagy érdeklődéssel tekintették meg. — Halálozás. Homolay János nagy­szombati kanonok, a ki sokáig volt a szeminárium vicerectora, hatvanhat éves korában jobb létre szenderült. — Az uj vizivárosi plébános, Né­met liy Lajos, ma foglalta el hivatalát. — Tömeges installatio. A főkáp­talan területében végbement nagy vál­tozások és számos kinevezések után ti­zonegy installatio lesz kedden a fő­székesegyházban. — Concursus. A növendókpapok közé jelentkezőket ma írják össze s vizs­gálják meg az orvosok. Maga a felvételi vizsgálat a herczegprimás elnöklete alatt holnap lesz. — Hontmegye kérvényt intézett a herczegprimáshoz a nagymarosi s a kör­nyékbeli németség megiuagyarositása végett apácza-iskolák felállítása ügyében. — A Vízivárosi zárda tanodáiban jun. 20—27-ig bezárólag folytak a jelen tanév záróvizsgálatai és mint eddig­elé, ugy az idén is fényes tanúságot szolgáltattak az intézet kitűnősége mel­lett. A vizsgálatok a belnövendékekkel kezdettek meg. Az elnöki széket ő mél­tósága Dr. Majer István püspök ur fog­lalta el, ki nagy érdeklődéssel vett részt a vizsgálatokbau, folyton kérdez­getve a növendékeket, kik szabatos fele­leteik által ő méltósága teljes meg­elégedését vivták ki, mint azt záró szavaiban különös nyomatékkal hang­súlyozta is. Az első vizsganap délutánján tartattak a zenevizsgálatok, melj r eken kitűnt, hogy a növendékek a művészeti tárgyakban igen alapos oktatást nyeruek. A zene és ének mellett különös figyelmet és elismerést érdemel az intézet az ide­gen nyelvek, főleg a franczia és német művelése miatt, a mely szempontból városunk ezeu intézoteto az egész ország legjelesebb intézetei közé sorozható. Igen érdekes és tanulságos volt a kézimun­kák kiállítása is, mely egy nagy teremben volt elhelyezve. A belnövelde részéről mintegy 250 db. munkanemü tárgy volt látható, de valamennyi egyaránt ki­tűnt ugy a munka csinossága, valamint a tapasztalható gyakorlati irány által. Kegyeletesen megemlékezett az intézet ez évben is Kiszely Saroltáról. Az ün­nepélyen Dr. Walter Gyula adózott elő­ször a boldogult emlékének szívhez szóló beszéddel. A beszéd elhangzása után egy megfolelő szavalat és ének­darab Iő 11 előadva. Az egész ünnepélyke látható hatást gyakorolt a nagyszámú és előkelő közönségre, mely tanuja volt. Június 23-án vették kezdeteket az Ex­ternát és a kültanodák vizsgálatai, me­lyek egyikén szintén Dr. Majer István püspök ur, a többin pedig Feichtinger Ev. János czimz. kanonok ur elnökölt, ki az utolsó vizsgálat befejeztével ha­tásos beszédben adott kifejezést azon nagy megelégedésnek, melyet a vizs­gálatok benne keltettek. Elismeréssel adózott ő nagysága első sorban a t. nő­vérek buzgó, önfeláldozó fáradozásainak, majd a gyermekekhez fordult, kiket főleg a szülők iráuti hálára buzdított a kiképeztetósök érdekében hozott nagy áldozatokért és lelkesített arra, hogy ifjú éveiket szorgalmasan használják fel a szükséges ismeretek szerzésére. Majd azokhoz fordult, kik az intézetet tanulmányaik befejeztével elhagyják és meleg szavakban kötötte szívökre, hogy a sok jót, melyet itt, az intézet falai között elsajátítottak, az életben majdan érvényesíteni iparkodjanak. Sok szemben könnyek csillogtak a szívből jövő szép szavak folytán, melyek elhangzásával a jelenvolt vendégek a niunkakiállitásba özönlöttek, hol több, mint 500 db. különféle szebbnél szebb munka volt látható. Nagy megelégedéssel távoztak aztán a szülők, elismeréssel köblökben azon nemes fáradozások iránt, melyeket a buzgó nővérek az ifjú nemzedék szel­lemi kiképeztetésónek magasztos munká­jában fél ráismerheti euül tanúsítanak ! — Közbiztossági mizériák. A kik eddig kételkedtek azon, hogy össze­épített négy városunkban szabadon jár­kálnak a tolvajok, betörők, országszerte körözött csavargók, a^ok teljesen ki­ábrándulnak, ha az alábbi minden ré­szében hiteles tudósítást elolvassák. A napokban az esztergomi rendőrség el­fogott egy általánosan ismert csavargó­nőt, a kit a tolvajvilágbau Gajdosek Anna néven ismernek. A rendőrség ép­pen abban a pillanatban tartóztatta-le a lopási bűnhalmazat bűntettével vádolt tolvajnőt, midőn a legújabb lopás alkal­mával «boszerzett» tárgyakat el akarta adni. A kitűnő megfigyelő tehetséggel biró tolvaj csakhamar kieszelte, hogy a városház börtönéből meg is lehet szökni, a mit meg is cselekedett, felmászván a leányiskola ablakára, a melyen keresztül azután az utczára jutva, visszanyerte a boldog szabadságot. A városi rend­őrség kósősen tudta meg a szökést, do annál gyorsabban megmozdult ós tűvé­tette az egész várost. E közben ér!esi­tette az «elővárosi» rend embereit is, hogy Gajdosok Annát feltalálás esetében tartóztassák le. A szenttamási czivil és egyenruhás rendőrök csakugyan figyel­met fordítottak a többszörös lopással vádolt szökevényre és meg is találták és el is kisérték egy szenttamási bor­mérésbe, a hol a tisztes dámával asz­talhoz ültek és a szökevény által meg­rendelt bor iváshoz hozzá láttak éppen ugy, mintha dőzsölés volna a rend­embereinek a hivatalos kötelessége. «A nagyvárosi rendőrség* az éj söté­tében eltévesztette a féltett határvonalat és átmegy Szenttamásra, a hol szeren­csésen meg is találta a szökevényt az ottani rendembereinek a társaságában, eléggé részeg állapotban és a dáma el­fogatásával megzavarta a dicső kompánia mulatságát. — A dalegyesület-, ének- és zon­goraiskolájának záróvizsgálatán felmuta­tott eredményűvel a város, melynek leányiskolása 4—6. osztályának növen­dékeit ez egyesület; ingyenes énekokta­tásban részesité, annyira meg van elé­,gedve, hogy a jövőben állandó szub­venczióbau fogja az egyesületeit illetve enuek iskoláit részesíteni. — Kereskedelmi oktatás. A keres­kedelmi szakmában jártas helybeli tanító az egyszerű és kettős könyvvitelből magyar és német nyelven a nap bármely órájában olcsó föltételek mellett oktatást ad. Felvilágosítással szolgál e lap ki­adója. — Nyilvános köszönet. Az eszter­gomi iparos tauoncziskola növendékeinek jutalmazásához a már közlötteken kivül hozzájárulni szíveskedtek: 1. As eszter­gomi takarékpénztár 15 frttal. 2. Az Esztergom kir. városi ipartestület 20 frttal. 3, A szomszédozó városok ipar­testülete 20 frttal. 4. Az esztergomi magyar Asztaltársaság 3 drb. 2 frtossal. 5. Dr. Walter Gyula papnöveldéi tanár ur 4 drb. szép könyvvel. 6. Schönbeck Mihály iparos ur 5 frttal. Fogadják a kegyes adakozók jótéteményükért isko­lánk legtorróbb köszönetét. Esztergom, 1888. év június hó 29-én. Major János, ipariskolai igazgató. — Egyesületi élet. A «dal- és zenekedvelők egyesülete*, mint érte­sülünk, július hó 8-án délelőtt, a vá­rosi plébánia-templomban egy vegyes­karu misét énekel, ugyanezen nap este pedig a «Fürdő» kerti helyiségében dalestélyt tart. — A Szegedi orsz. dalár-ünuepély aug. 2án s következő napjairól áttétetett aug. 23—26-ára azzal okolva, hogy a mindenfelől beérkezett kéréseknek elég tétessék. — Péter-néveste. Nyergesujfalun mind az öreg, mind az ifjú Hartmanu­nál kedélyes névestély volt csütörtökön, melyre Esztergomból is többen rándul­tak ki, a szomszédhelységből is át. Az ifjú Hartmaunék szép s kedves háziasszonya nemcsak konyhai művé­szetét mutatta b», hanem kedélyessé­gével is emelte a sikerült családi ün­nepélyt, melynél czigány- s tüzoltó­zene sem hiányzott. — Az aratás már héttőn megkez­dődött s a héten szorgalmasan folyt megyeszer te. A korai aratás elég ke­csegtető. — A nyergesujfalusi Hoffmann-féle czement-gyár folytonosan nagyobb és nagyobb megrendeléseket nyer. Ujab­ban csaknem az összes épülő vasutak­hoz a virágzó esztorgommegyei gyár szolgáltatja a czementet. — Borra szomjaztak. Németh Já­nos és Bondor János, kőhidgyarmati lakosok Verbók István pinczéjét fel­törték s onnan bort loptak. — A tör­vényszék Fehér Kálmán védelme mellett a vádlottakat egyenkint 9—9 havi bör­tönre s 3 évi hivatalvesztésre ítélte. — Felsőbb bírósági ítélet. Császár Simon bajnai lakos, gyújtogatás miatt ugy a törvényszók, mint a kir. tábla által 3 évi börtönre lett Ítélve. A kir. kúria ez ítéletet 3 évi fegyházra vál­toztatta. — Megyénkben a czementgyártás nemcsak nagyobb lendületet, hanem nagyobb mérvet is kezd ölteni. Mint haüjuk, a lábatlani Stefánia-henger­malmot is át fogja tulajdonosa alakít­tatni czement-gy árrá. — Kukoricza tolvajok. Nyitrai Pál és Nyitrai János, Bartal József hozzá­járulásával behatoltak Tauber Adolf barthi lakos pajtájába s onnan 2 mmázsa kukoriczát loptak el, melyet Bartal József vett meg 3 frtért. A komáromi törvényszék Nyitrai Jánost 7 havi, Nyitrai Pált 6 havi börtönre, s Bartal Józsefet 3 havi fogházra ítélte. — Kérelem. Völgyi Béla nagy­szombati zeneművész felkéri az összes hazai zoneintézeteket, zene- és dal­egyesületek vezetőit, minden rangú és nemű zenészek és énekesek, úgyszintén zenemű- és zenoszerkereskedésekés hang­verseny-termeket az alábbi kérdésekre adandó válaszukat legkésőbb ez évi július hó 10-ig hozza Nagyszombatba beküldeni. — 1. Város neve? 2. Lako­sainak száma? 3. Hangverseny-termek? Azok bére egy alkalomra? Hány szomélyt képes befogadni? 4. Van-e zenetörténeti emlék (pl. szobrok stb.) ? 5. Zongora (vagy bármely más hangszer) tanárok, tanítók és tanítónők neve ? 6. Intézeti és magán ének-tanitóic és tanítónők neve és czime ? 7. Zenemű-kereskedők és ki­adók? 8. Hangszorgyárosok és kereske­dők? 9. Hangversenyrendezők vagy vál­lalkozók? 10. Zeneret'erensek? 11. Re­genschorik, orgonisták és ehoralisták ? 12. Zenointézetok, azok tulajdonosai és tanárai ? Ének-egyesületek vezetői és

Next

/
Thumbnails
Contents