Esztergom és Vidéke, 1888

1888-05-20 / 41.szám

Melléklet az Esztergom és Vidéke 41. számához, nél-szebb vallásos éneket tartalmaz s vallásos költészetünkben érdekes irodalmi eseményt képez. Mielőtt ismertetéséhez fognánk, mai számunkban egyelőre mutatót közlünk belőle. — Szemlélő aláírással előbb egy czikket, azután öt forintot kaptunk helyből. A czikk éleson megtámadja a főknptalant, a megyei tisztikart s a káptalani tiszteket, hogy gróf Forgách koporsóját nem ők vitték vállaikon a halottas kocsira. Ez a «szörnyű kegyeletlenség» nem tünt fel senkinek, mert azt csak nem lehet mai napság (mikor fizetett temető-vállalatok vannak) elvárni, hogy a vállalkozónak előkelő testületek üzleti segéd kezest nyújtsanak. Az igazságtalan és sértő czikket (moly különben teli van öreg o r t h o g r aphiai hibákkal) lovábbi megőrzés végett fél retetlük s a mellékelt öt pengős sa 11 áriumot (mint hogy Szemlélő urnák érdekében állott az inkognitóban maradás) odaajándékoztuk az esztergomi reáliskola igazgató-* ságának, hogy év végén öt olyan első oszfályi tanulót jutalmazzon meg vole, a kik (Szemlélő ur elrettentésére) legtöbb sikert mutatnak föl a — h e 1 y esi r ás b a n. — Pünkösd hétfőjén a belvárosi polgárságból alakult zenekar a Staunerféle úgynevezett «Bosznia» vendéglőben délutáni 4 órától fogva játszani fog. — SzentkeresztrÓI irják nekünk, hogy ott a kútba semmiféle beteg bole nem fult; volt ugyan egy bicskei illetőségű beteg hajadonleány, a ki éjjeli két órakor hirtelen rosszul lett, de ez az eset annyi ezer és ezer zarándok közt épen nem meglepő. Maga a leányzó különben a szentkereszti kegyhely lelkészének közbenjárására oly gondozásban részesült, hpgy nemsokára hazamehetett a bicskei processzióval. — Ipolysági dolog. Az Ipolysági hitközségi iskola ismert kérdésében aj következő sorokat küldték be hozzánk : j Tek. szerk. ur! Becses lapja f. é. ap- j rilis 26-iki számában egy közérdekű, de igazságtalan nyílt levél jelent meg ellenem, melyre ezúttal kell a következő czáfolaíot válaszul adnom : Mindenekelőtt ismernünk kell az ipolysági izr. felekezetok között támadt meghasonlás történetét, hogy a fölsorolt vádakat kivetkőztessük minden tárgyilagosságukból. Az ipolysági elomi iskolához még az összetartás napjaiban — mint a hitközség elöljárója négyszáz forinttal járultam, s Wiuter Sándor is. kolaszéki elnök úrral nyélbe ütöttük az iskola összes dolgát. Igy már most miként vádolhat valaki igazság szerint a kulturális érdokok iránt való szükkeblüséggol és zárkozottsággal, az a ezikkiró ur homályos titka marad. A mint az ipolysági izr. felekezetek meghasonlás folytán külön váltak, mi orthodox községgé alakulva, a statusquo hitközség hivei által az üldöztetés minden kigondolható nőmével vétettünk körül ; kizártak bennünket a temetőből, a chevra-kadisehaból, kivetkeztettek a tulajdonunkat képező templomi székek használatából ; hanem ránk rótták a közös hitközségi adót. Ezen túlkapások ellen kénytelenek voltunk hatóságilag védekezni. Gyermekeinket a k., tholikus iskolába küldtük, s igy nem kellett hozzá valami «herostratesi dicsőség*, hogy a statusquo hívei által emelt iskola ügyeért lelkesedjünk. Az iskola építés kötvényeit sokan visszaajándékozták magának az iskolának, de ez a különféleképen sanyargatottakat, a kik előbb kötvényekot szereztek, nem kötelezhette hasonló eljárásra. Hogy milyen jogos uton jártam, midőn kötvényeimet ez iskola ellenében pör utján kellett érvényesítenem, azt semmisem bizonyítja jobban, mint a marasz'aló Ítéletbe w lenyugvó ügyvéd, a ki a statusqu iskolát képviselte. Ezen kötvénj még kilencz év előtt szereztem, mint a válságos körülmények beá tak, azonnal felkértein az iskolás elnököt, hogy a kötvények bevál végett intézkedjék, Ekkor történt, h az iskola által az orthodoxokra k tett jogtalan iskola adót megkeli fizetnünk, s midőn ezen czélra az kola kötvényeket — ezeii ntegadóa tás végleges elintézéséig biztosi kul folaján Itattam, azokat nem fog ták el, s igy készpénzzel kellett reánk kirótt isko'a adót kiegyenlíteni No, már ennyi huzavona után c> nem maradhatott más hátra, mint lu az iskolát a kötvényekért bepöröl jt Hogy menyit ér a czikkiró ez a vád mikor engem uzsorásnak bélyegez, kitűnik abból, hogy kilencz esztend* nem követellem többet, ötszázalél kamatnál. Mindezekből meggyőződbe a t. olvasó közönség, hogy a czikkí határozott roszakarattal támadott el nem, hogy elfogultsága van, de ig; ságszeretete nincs ; s hogy előitélí nagyobb tárgyilagosságánál. Ennélfog^ A humoros alakok közül első helyen kell emlegetnünk P a t a u k ó Istvánt, a ki egy tréfás polgári asztaltársaságnak, melyet tarkaságnak neveznek, már évek óta meg nem buktatható elnöke. Tallérosi Zebulon nyelvén beszél magyarul s a polgári asztaltársaság egyszerű igényeit a humor iránt nagyszorüen ki tudja elégíteni. Iparkodó suszter, a ki nem sokat törődik az orosz czár hátával, mikor bőrt szab, hanem azért ha este elmehet néhány órára a vidám polgári társaságba, akkor ott nevető világ támad mindjárt. Megkoszorúzták már több izben, sohase látott exotikus érdemrendjelekot kovácsoltak össze tréfás bádogosok a tnrkasági elnök keblére, hanem azért Patankó István szívesen eltűri és viseli ezeket a tréfákat, mert jutalmat keres abban, ha asztal társait felvidíthatja. :* Ezzel a néhány karczolattal el is végezhetjük a személyes dolgokat. Mert az esztergomi polgárnak megvan az a két tulajdonsága, mely épen annyit ér mint az áldás: hogy nincsen benne feltűnni vágyás s nem omészli irigység. Az esztergomi polgár fogalma az iparos osztályról átszármazott a nagyközönség jó nagy részére is. Ide sorozza magát mindaz, aki származásánál és törekvésénél fogva a kézimunka és koreskedelem kötelékeibe tartozó elemekkel szívesen összetart. Ide sorozza magát már az értelmesebb töldmüves a ki nem minden büszkeség nélkül nevezi magát esztergomi pógárnak. Maga a firma tehát tisztességet hozott uem csak a firma alapitóira, hanem mindazokra, a kik vele összeköttetésben akarnak maradni. A polgári érzület napjainkban a demokratikus hajlamokat képviseli s épen azért nem egyszer csatlakozott hozzá a diplomás osztály, mikor jóravaló polgári törekvések keresztülviteléről volt szó. A polgárság jólétet, iparkodást és becsületességet képvisol. Nagyhatalom lesz belőle, ha a század intelligencziáját s Európa műveltségét is képviselni fogja. A hajlandóság és az érzék megvan hozzá s igy nincs okunk a polgári osztály legszebb jövőjében kételkedui. Dr. KÖRÖSY LÁSZLÓ. A NOKROL S A NŐKNEK. A nők akkor a legszebbek, mikoi csókolnak; akkor a legkevésbé azok (a világért se használnék más kifejezést!) mikor egy megtagadott uj toilette miatt duzzogseíh egy el nem fogadható szerelmet viszonozzon és tisztább hogysem a családi oltár tiszta tüzébe tiltott gyümölcsöket rakjon. De csak egész eddig a perczig. Most már ő is bevallotta, hogy érzi gyöngeségét s fél önmagától. Mig a képviselő nehéz és hiábavaló küzdelmet vivott önmagával, addig a szép kisértet a diadalérzet gyönyörét érezte először szivében. Hiábavaló volt minden küzdelem. A pusztító elemeket megfékezni emberfölötti munkával, csodálatos erélylyel, hősi elszántsággal és meseszerű feláldozással sokkal könnyebb munka volt, mint a szép fiatal asszony szerelmét visszautasítani, könnyeit érzéketlenül fogadni s fájdalmas vergődését kikerülni. Oh a szerelemnek csodálatos ereje van még akkor is, ha nem viszonozzuk, hanem ha csak megadjuk magunkat neki. Onnan Irezdődik azután a viszonzás. Egy egész kis városba érkeztek, a hol egy lélek se várta őket s a hol csak nagy hőstettel volt képes egy éjféli alak kocsit szerezni. Egyetlenegy vendéglő volt benne. Az is olyan sötéten állott az éjszakában, mintha csak mesebeli vendégek számára liészült volna. Ugy kellett egyenkint fölverni a fogadóst meg a népséget, hogy lakást teremtsenek, A megajánlott vérem azonban sehogy sem tetszett. Erre a szörnyűségesen elhízott fogadósné, idilli tervet ajánlott s a kertben levő kis vári hajlékot emlegette. Az talán barát^abb fészek lesz egy ilyen átutazó nak; akkor a legszellemesebbek, mikor kigúnyolnak egy vetélytársnőt; akkor a leghasznosabbak, mikor a konyhában remekelnek; akkor a legjobbak, midőn mint anyák gyermekeikkel bajlódnak; akkor a legrokoqszenvesebbek, midőn nem prude-ök; akkor a legbecsültebbek általunk, midőn érdeklődnek s előszeretettel viselkednek az irodalom, művészetek és tudományok iránt; akkor a legkönnyebben meghódíthatók, midőn pezsgőt isznak ; akkor a legszánandóbbak, ha aggsziízek maradnak, s akkor a legnagyobbak, midőn csak az ő nemük sajátságát képző odaadással szárítják fel a szenvedők könnyeit. Halálosan beteg az a szív, mely végleg kigyógyult a szerelemből. * -.tity Csak már megvolna az a kormányozható léghajó! Akkor tán kormányozható asszony is volna. HÍREK. - A herczeprimás tegnap Csernoch és Machovits udvari papok kíséretében Nagyszombatba utazott, hogy ott ma a a bérmálás szentségét oszsza ki. 0 Eminencziája kedden Bajcsról fog visszatérni székvárosába. — Az érettségi vizsgálatok írásbeli része tegnap végződött be a főgymnasiumban, a hol a tanév különben nem június 20-án, hanem 30 fog záródni. — Közgyűlés. Az «Esztergomj7irási Kath. Tanitó-egyesület» f. hó 24-én d. e. 9 órakor közgyűlést tart, melyre a tanügybarátokat tisztelettel meghívja az elnökség. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyvek felolvasása. 3. Hübschl Sándor értekezése a tizedes törtekről. 4. Scherer Ferencz felolvasása a «Zöldséges kertekről». 5. Eszmecsere a betütanitásról. 6. Tisztújítás. 7. Indítványok. Esztergom, 1888. május 19. Szölgyémi Gyula, jegyző. — Vizsgálatok. Szentgyörgymezőn, a bibornok, herczegprimás magaskegyü jószívűségéből emelt leányiskolában és ovó-intézetben az 1887— 88. tanévi vizsgálatok május 12-én, dr. Mayer István püspök, érseki helynök és egyházmegyei tan fel ügyelő, Krotky József kanonok urak, valamint számos szülő és a tanügy iránt érdeklődők jelenlétében, kitűnő eredmény nyel végződtek. — Mária-dalok és legendák. Irta Rudnyánszky Gyula. Ez a kitűnő tehetségű fiatal költő legújabb kötete, mely a pünkösdi ünnepekre jelent meg. Az elegáns kötet ötven-hatvan szebbszerelmes párnak. Az asszonyokban csakugyan finomabb érzék van, mikor ilyen mesterségbe kapnak. Az egész fölriasztott népsép elkísérte a ritka vendégeket a nyári lakba, hol a fogadósné őszinte nyilatkozata szerint húsz év óta már három átutazó nász vendégpár tartózkodott. A kerti lak végre is poétikus volt s ez a berendezés rettentö.hiányait meglehetősen ellensúlyozta. A filagória egy jóformán elvadult kert közepén állott. A százados fák között buja vadszőlő-indák futották be a kis hajlék deszka falait és födelét s két kis góthikus szabású ablakán bemosolygott a zöldbe öltözött holdfény. A filagória belseje egyszerű kis falusi gondtalansággal volt berendezve ; de azért épen elegendő kényelemmel egy szerelmes párnak. A kies fekvésű nyári lak piezi padlóján néhány gerlicze turbékolgata a szerelem -régi, de azért mindig uj sonettoit. A csöndes éjszakában pompásan idehangzott egy kis szenvedélyes hegyipatak vízesése. Olyan költői hangulat lakott itten, távol az emberektol s a zajtól, hogy alkalmasabb fészket még a legkövetelőbb poéta sem kívánhatna nászútra. A fogadósné által a kis asztalkára tett gyertya épen végső lobbanásaiban mult ki, midőn a szép asszony az ezeregy éjszakában elregélt szerelem bűbájos mosolyával karolta át a szótalan boldogságába elmerült férfiút. — Nem foglak elhagyni édesem — mondotta szenvedélyesen — árnyékod akarok lenni, hűséges árnyékod s kikoldulom tőled azt, a mit szerelemnek hivnak. Meghalok érted, ugy szeretlek, ugy imádlak és meghalok, ha eltaszítasz szivedtől. Meg van írva a csillagokban, hogy rossz szellemed legyek, a ki azonban üdvözít. Nem kérek tőled semmit, csak egy kis szerelmet .... Cserébe adom érette életem nyugalmát, eldobom érette becsületemet, elvesztek érette szívesen mindent, mert mindent visszanyerek a te karjaid között. Ne aggódjál édes, ha el kell buknia valakinek kettőnk közül, nem te vagy az. Ugy kezdődött az én életem története, hogy a befejezése nem lehet külömb a kezdetnél. De ez engem nem szomorít s én ugy állok most előtted, hogy néhány óra üdvösségéért szívesen föláldozom egész jövőm boldogságát . . . Ölelj meg édes . . . igy .. . és most csókolj meg, de igazán csókolj meg . . . i Oh, milyen üdv, milyen boldogság van a te erős karjaid között . . . milyen erős itt egy gyönge asszony s milyen édes ihlet száll lelkembe minden csókodtól. .. Szeress ,. . Ne gondolj egyébre csak reám... ne szeress most senkit csak engemet . . . ne legyen most más a te szivedben, mint karjaidban . . , Ugy-e szeretsz ... oh mondd, hogy szeretsz és a meny országba emelsz. A góthikus ablakokon bekandikáló holdfény bűbájosán megvilágította a szenvedélyesen tündöklő szemeket, a mohó ajkakat s a boldogan mosolygó fiatal asszony kibomlott gyönyörű fekete hosszú haját, mely vállait egészen {eltakarta. Maga az igézet, maga a csáb, maga a gyönyör volt ez a látomás. A szerelem mámora azért veszedelmese mindennél, mert nemcsak az ember fej de a szivét is megrészegíti s nemcsak akaratot, de a legtitkosabb vágyakat megtántoritja; sőt legtöbbször egész ujak is fakaszt. Kicseréli a gondolatokat, kigúnyolja , eddig vallott elveket s mikor már minden észreveszi a csodálatos átalakulás^ akk áltatjuk magunkat leginkább azzal a hazu; sággal, hogy titkainkról csak ketten tudun A szerelem mindig csak szerelem mara akármilyen nevet is adjanak neki. Hőstett* okozója s elmaradt hőstettek oka. forrad lom és ujjáteremtés, mámor és délibí egyszerre. A vér logikája s az idegek phil sophiája. Megérteni és megfejteni még sa tudja, a ;ki a betege. A ki pedig ne ismerte, az hiába beszél róla. Akkor üdvöz mikor elcsábít s akkor csábit, mikor s; vünkbe férkőzik. Hány sir titka, mentsége és bocsáns ez az egyetlen szó, hogy: szeretett? Hány nő pokla és meny országa; titokzatossága és megfejtése ez az egy szó, hogy : szeret ? A megrabolt paradicsom üdvössége támadt föl azon este, mikor a szenvedélyes szerelem betege, a szép fiatal asszony ideálja elé omlott. De a paradicsom átka is. Van sok üdvösség, melyet a vétkezés fogan s melyet a bűnhődés átka kisér. Ilyen volt a Kovács László üdvössége is. Tiltott paradicsomba tévedt, hiába kereste a kivezető utat belcjle, nem találta, nem akarta megtalálni. Érezte, hogy vétkezik s örömest vétkezett. Tudta, :iogy bűnhődni fog s szívesen aka^negbönhödni.