Esztergom és Vidéke, 1888

1888-04-29 / 35.szám

hivatalos jelentése, melylyel Lábatlan község tulajdonát képező s felvett ingatlan elárverezéséről szóló jzkönyvet tvhatósági jóváhagyás végett beterjeszti. 36. Kovács P. vmegyei pénztáros mint a Petheő Bormasztini Éva-féle alapítvány gondozója hivatalosan jelenti, miszerint a jelzett alapítvány kamataiból a Paulai szt. Vieczéről nevezett vízivárosi zárdában neveltetésben levő 4 leányka részére 187

8

/

9-iki tanévre mellékszükségletek czimén egyenként 40—40 frt kijárultatható. 37. A vmegyei központi árvaszék előterjesztése mely szerint a Bari na I. bajóthi lakos behajthatatlanná vált 68 frt 64 kr árvatári tőkekövetelés és ennek kamatai az esztergomi járási tartalék alapból leendő megtérítését elrendeltetni kéri. 38. Ugyananak előterjesztését melyben Hoffmann A. és neje Schmiedt M. piszkei volt lakósok behajthatlauná vált 17 frt 19 kr árvatári tőkekövetelés és kamatainak az esztergomi jár. tartalék alapból leendő megtérítését elrendeltetni kéri. 39. Ugyanannak elől erjesztése Vierl K. férjezett Hornyánszky V; né piszkei lakos behajthatatlanná vált 21 frt 10 kr árvatári tartozata és a hátralékos kamatoknak megtérítése tárgyában. 40. A kir. főmérnök véleményes jelentése az ebedi községi laképitésénél felmerült többlet munka fejében követelt 215 frt 7 kr tárgyában. 41. A vmegyei számvevőségnek a házi pénztár, az árva pénztár és á két járási tartalék alap a katonai pót adó a központi betegápolási a tiszti nyugdíj, a jegyzői nyugdíj a mértékhitelesítő hivatal, az ínséges, a Görgeyféle a Petheő Bormasztini az épitkef zési, a muzslai kórházi, a báró Baldácsy, a magyar nyelv, a Tiszai, az ipariskolai, a honvéd emlék szobor, a vmegyei közkórházi* a muslai Zedreskert a rabkápolna alapsz. múlt számadására, Sárisáp, Dágh 1888* é. költségvetésére, Bajna 1888. é. Pilis-Marót h, Csolnok, Kural 1888. évi költségvetésére, Bart 1886. és 1887. é. szegény alap számadására, Nyergesujfalu 1885., 1886. és 87. é. szegény-alap ' számadására, Nána,- Párkány 1887. é. szegényalap számadására, Farnád 1886. é. közpénztári számadására, Dömös 1887. jan. 1-től decz. 31-ig terjedő időről szóló közpénztári számadására, Bajna Szenttamás, Dágh, Kesztölcz, ny.-ujfalu 1885. é. közpénztári számadására, Ny.ujfalu, Párkány 1887. évi közpénztári számadására, Libád, Bátorkesz 1886. évi közpénztári számadására vonatkozó véleményei. 42. A vmegyei számvevőségnek az utépitészoti alap m. é. számadására vonatkozó jelentése. 43. Takács J. tb. szolgabírónak hivatalos jelentése a közmunka váltság behajtása és leszámolása tárgyában. 44. A vmegyei tiszti főügyész hivatalos jelentése Reszler J. szül : Krausz adás vételi ügylete tárgyában. 45. Ugyanannak hivatalos jelentése az Esztergom-Dömösi ut vonal tárgyában. 46. Esztergom vmegye alispánjának jelentése a magyar nyelv alapítvány kamatainak kiosztása tárgyában. III. Kérvények: 47. Szkalka F. volt jegyző özvegyének kérvénye nyugdíjaztatása iránt. 48. Pathó A. kérvénye a vmegyei közmunka alapból részére való segély kiutalása iránt. IV. L e v e 1 e z é s o k : 49. Az országos erkölcs nemesítő egyesület alapszabályait tagok gyűjtése végett megküldi. 50. A szatmár-árok védelmi és segélyző bizottság ál irata könyör adományok gyüjése végett. Végül a tárgysorozat összeállítása után netalán beérkező 24 órával előbb az elnökségnél bejelentendő s a jegyzői hivatalban közszemlére kiteendő egyéb ügyek. MIKIK. — Herczeprimásunk a püspöki kar tanácskozásain a kongnia ügyében a budavári herczegprimási palotában elnökölt szerdán és csütörtökön. A tanácskozásban — a nyitrai, csanádi, szombathelyi, munkácsi püspökök távol lévén — összesen tizennyolcz érsek és püspök,, és a pannonhalmi főapát vettek részt. Jelen voltak az elnökön kívül: Haynald Lajos kalocsai biboros-érsek, Vancsa János balázsfalvi gör. kath. érsek, Samassa József egri érsek, Zalka János győri püspök, Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök, Császka györgy szepesi püspök, Lönhardt Ferencz erdélyi püspök, Pa vei János nagyváradi gör. kat. püspök, Duláuszky Nándor pécsi püspök, Schopper György rozsnyói püs28. Az esztergomi járási főszbirónak hivatalos jelentése, melylyel dr. Perényi K. tb. szolgabírót a kihágási és erdei kihágási ügyek letárgyal hatásának jogosultságával fel ruház i kéri. 29. A törvényhatóságokról, a községekről és a fegyelmi eljárásról szóló törvények rendelkezéseinek megfelelő szabályrendeletek készítése illetőleg módosításával megbízott küldöttség az Esztergom vmegyei árvák és gondozottak vagyonának egyesitett kezelése mindkét járási árvatári tartalék alap az árvaszéki letétek a vmegyei vagyontalau árvák segély alapja, kezelése, az árvatári kölcsönök módozata és az árvaszéki bírságpénzek iránt alkotott szabályrendeletet beterjeszti. 30. Ugyanaz a vmegye árvaszékének szervezetére a gyámsági és gondnoksági ügyekben kivetendő eljárásról alkotott szabályrendeletet beterjeszti. 31. Ugyanaz a vmegye főorvosa ós járási orvosainak hatás köréről alkotott szabályrendeletet beterjeszti. 32. Ugyanannak határozata, melylyel az a vmegyei m. kir. állam építészeti hivatal főuökének tvhatósági illetve vmegyei közmunka és közlekedésügyekbeu való hatasköro és teendőire vonatkozó szabályrendeleti javaslatot átdolgozás végett az állandó választmány szakosztályába átteszi. 33. A párkányi jár. főszbirónak hivatalos előterjesztése, melyben a vármegyei tisztviselők által felszámítható kilométer pénzek az eddigi 14 kr helyett a szomszéd Komárom vármegyéhez arányítva 20 krban leendő megállapittatását indítványozza. Ezzel kapcsolatban Andrássy J. főjegyző bemutatja :i vmegye tisztviselői segéd- és szolgaszemélyzetet megillető fuvar- és napidijak megállapítási, tárgyában még 1871. évbeu megállapított és többé a változott viszonynak meg nem felelő szabályrendeletet kellőleg módosítva. 34. Esztergom szab. kir. város közönségének múlt évi decz. 30-án kelt előterjesztése, mely^zerint a szab. kir. város 1882. évi számadása tárgyában vmegyei tvhatósági végzéssel napidijak fejeben szabályellenesen és illetéktelenül kiutalványozott 32 frt 40 kr megtérítésében marasztalt és időközben elhalt Pap János polgármestert illetőleg most már jogutódát ezen marasztalás alól felmenteni kéri. 35. Az esztergomi járási főszbirónak és szerénysége azonban sohase hagyta cserben s igy mindig el birt igazodni maga iránt. Már az első hetekben tökéletesen tisztában voltak anyagi erejének értékével és ez nagy szó a mai kalmár szellemű világban. Maga a klubbeinök csinált róla közvéleményt, mikor azt mondotta: — Ez a fiatal ember három millióig áll. Három millió pedig legalább is harminczmillió embernek imponál látatlanban is. A klubb első huszonegyes vadászai a következő kalkulust csinálták róla: . — Van neki hatvanezer hold birtoka. Ez innen-onnan kerek egymillió évi jövedelem. — Hol az a hatvanezer hold ? — kérdé egy skeptikus ember. — Baranyán tízezer az ő keze alatt, Rácsban, Temesben és Pestmégy ében ötvenezer hold kitűnő bérbon. A bérleteket egyébiránt még Boros Kálmán csinálta s igy Kovács László csak tovább vállalja. A maga tizer holdját másfél ispánnal egymaga kezelte eddig s három esztendő alatt kerek hárommilliót gazdálkodott össze. Nábob ez a fiatal ember kedves barátaim, jó lesz vele nagyon jó lábon állatiunk, mert ennek még nagy jövője van. — Nagy tévedésben vagytok a hárommillió felől, — kezdte a klubb gourmandja — a ki ugy étkezik, mint az én Laczi barátom, a ki olyan szivarokat szi, mint az én Laczi barátom s a ki nem is iszik franczia pezsgőt, mint az én Laczi barátom, annak kérlek benneteket nincsen három millió, hanem talán csak háromezer forint évi jövedelme. A taksálok egymásra néztek. — Igaza lehet — mondták minden oldalról. Ekkor egy nagy financz-kapiczitás vetbe föl a szót. — En ezt az embert évi adója után évi ötszázezer forintra becsülöm. De nem csupán birtokai, hanem rengeteg sok értékpapírja után. — Majd tisztában leszünk vele nemsokára — jegyezte meg a klubb eiső tarokkozója, a ki a tarokk-kulcs szerint méri az emberek jövedelmét. — Meglássátok, hogy nem adja öt forinton alul — mondta egy kipróbált skitulajdonos, a kinek összes ingóságai és ingatlanai egy pakli tarokkártya közé voltak betáblázva. Igy Hezitáltak az uj ember fölött az uj levegőben a klubb szivarfüstös termeiben, a hol az ember mindenekelőtt a tarokknál kezdődik és végződik. Egyszerre csak betoppant egy örökre mosolygó, rendkívül pazarul táplált honatya gömbölyű, rövid karján maga Kovács László, a ki meglehetős feltűnést keltett, mert épen róla folyt a legeltérőbb nézetcsere. — Hoztam egy jó gyereket — kezdte bemutatóját az örökre mosolygó hájas honatya, kinek hangja csak a klubb termeiben népszerű — vidéki szűz dohány, ugy kell becsempészni mindenhová, mert alig mer valahová bebukkantani. Sietett mindenki kezet fogni vele. Politikában és kártyában nagyon gyorsan megy az ismerkedés. Már most mindenki nagy érdeklődéssel várta, hogy mit várhatnak tőle a klubb matadorai. Van-e hajlama és iskolája a kártyához ? Hogyan rakja a tételeket? Mert az már csakugyan régi tapasztalat, hogy a parvenuk vakmerően hajigálóznak a pénzzel, mikor föl kell tünniök s hogy a vidéki levegőben megizmosodott balek houatyák rendesen szörnyű ügyetlen kártyások. A gömbölyű fehér márványasztalok csakhamar megnépesültek. Majd mindenhová csak három ember került, hanem azért négyes tarokkra teritettek. A pazarul táplált honatyát már lefülelték negyediknek. Meglátszott rajta, hogy nem valami nagy gyönyörrel telepedett le, de hát hiába, ha már a klubb elnöke szólítja, annak csak nem térhet ki. Kovács László nem tudta mit csináljon egymagában. Egyszerre csak két asztaltól is hívják: — Csapj föl kérlek negyediknek. Már most mindenki feszült kíváncsisággal várta, hogy milyen gevallérosan fog bemutatkozni a fiatal honatya a klubb uj levegőjében. Most fog elválni, hogy mit igér azoknak, a kik abban a levegőben szolgálják le mandátumokat. Végtelen nagy lett azonban az átalános megütközés, midőn a próbaköre állított fiatal képviselő igy szólott: — Bocsássatok meg urak, de még sohase volt kártya a kezemben. Csak néhány másodpercz múlva adták rá erre a váratlan nyilatkozatra a keresztvizet. — Hát akkor minek választattad meg magadat ? — kérdezte erőltetett nevetéssel a klubb leghíresebb huszonegyes lefülelője. Fogadd előre is öt unalmas esztendőre szóló részvét-utalványomat. Mindnyájan vidáman kaczagtak. (Folyt köv.) pök, Szabó János szamosujvári gör. kat. püspök, Pauer János fehérvári püspök, Mihályi Viktor lugosi gör. kat. püspök, Vály János* eperjesi gör. kat. püspök, Bende Imre beszterczebányai püspök, Bubics Zsigmod kassai püspök, Hornig Károly br. kinevezett veszprémi püspök, ki ezúttal vett részt először a főpapi tanácskozásokban és Vaszary Kolos pannonhalmi főapát. A tanácskozás pontban 10 órakor kezdődött és több kisebb jelentőségű folyó ügy elintézése után a kongrua-ügyre tért át. A beható eszmecserét, mely szerdán délután 1 óráig tartott. Csütörtökön folytatták és fejezték be. — Gyászmise. A Szent Istvántársulat csütörtökön reggel kilencz órakor a budapesti egyetem templomában néhai alelnöke, Somogyi Károly kanonok lelke üdvéért gyászmisét mondatott. — Megyei közgyűlés lesz holnap, melyuek tárgysorozatát mai számunk élén közöljük olvasóinkkal. f Forgách Ágost gróf, az esztergomi főkáptalan nagyprépostja, a magyar főpapság egyik kiváló alakja, csütörtökön délelőtt meghalt. A nagyprépostban már esztendők óta az orvosok tartották az életet, annyira, hogy halála hirére már régóta mindenki el volt készülve. Forgách Ágost gróf a hatvanas évek elején nagy szerepet játszott Esztergommegye élén, mint főispán. Ekkor irta Palkovich Károly megyei főjegyző azt a fulmináns feiratot a királyhoz, mely országszerte nagy lelkesedést keltett. A Scitovszky primás korában rendezett nagyszabású tüntetések és hazafias mozgalmak intézője Forgách Ágost gr. volt, a ki muszkavezető bátyja miatt példás hazafiságával akarta a IV. Béla király óta fényes családi czimeren ejtett foltott lemosni. Forgách Ágost gróf 1813-ban született s felszentelése után viski plébános lett Hontmegyében. A kiváló tehetségű mágnás-papot csakhamar pozsonyi s innen esztergomi kanonokká nevezték ki. Emelkedése igen gyorsan történt. Az apátkanonok 1860-ban a jeruzsálemi szent János-rend lovagjává, majd sebenicoi czimzetes püspökké, az esztergomi Jfőkáptalau nagyprépostjává s végül Esztergommegye főispánjává lett. A hatvanas években érte el pályafutása zenithjét. Ekkor jelent meg egyetlen emlékezetesebb irodalmi müve is Ráth Mórnál 1868: Észrevételek a megyék átalakítása körül. Egészsége hanyatlásával mindinkább érzékenyebb lett s igy történt, hogy az esztergommegyei életben nagy port fölvert Boronkay-ügy után nemsokára teljesen visszavonult a közigazgatási élettől s ő felsége, az országbíró hasonló nevü fiát, Majláth Györgyöt nevezte ki főispánul. Forgách Ágost gr. arisztokrata volt minden izében. Élőkelő szónoki tehetségével nagy hatást keltett. Ö az idén az esztergomi főkáptalan negyedik halottja. Zádory János kezdte, a ki éppen újesztendő napján feküdt ravatalon, Somogyi Károly folytatta, majd Juriga János s most, az ominózus esztendő negyedik hónapjában, a negyedik halott követi a többit. A főkáptalau által kiadott gyászjelentés a következő: Az esztergomi Főkáptalan fájdalmas szívvel jelenti szeretett tagtársának méltóságos és főtisztelendő ghymesi és gácsi gróf Forgách Ágost urnák, választott sebenicoi püspöknek, az esztergomi főszékesegyház nagyprépostjának és kanonokjának, bold. Szűz Máriától nevezett kolosi apátnak, a jeles máltai lovagrend tiszt, vitézének, aranymisés áldozárnak f. hó 26-áu, délelőtt í

/

2 11 órakor, a szentségek ájtatos felvétele, után, élte 76-ik, áldozárságának 52-ik évében végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytát. A boldogultuak hült tetemei f. hó 28-áu, délután 4 órakor