Esztergom és Vidéke, 1888

1888-04-22 / 33.szám

ményt legyünk képesek felmutatni, csupán arra kérem ipartestületünk min­den tagját, legyen ezen ipartestület mindegyikünknek szerető édes anyja a kibez mig egyrészt köreles tisztelettel, másrészt jóindulatú bizalommal fordu­lunk. És akkor ezeu szerető anya, ezen ipartest ülőt gyermokoi osztatlan szere­tete és ragaszkodásából merítve erőit, oly feladatok végre baj tására képosittetik, melynél fogva jövőben a polgárok teljes bizalmát és elismerését fogja kiérde­melhetni. (Vége köv.) HÍREK. — A congrua-ügyben legközelebb püspöki tanácskozások fognak tartatni Ő Eininentiája budapesti palotájában. — Ö Eminentiája az üresedésben levő kegyurasága alatti naszvadi plébá­niát galánthai Cliemez Antal szelőczei plébánosnak adományozta. Ö Eminentiája a hernalsi cs. kir. tiszti leánynevelő-intézet házi kápolná­jának egy szép kelyhet ajándékozott. — A szatmári püspök beiktatása. Meszlényi Gyula, Szatmár uj püspöke, székhelyére érkezett. Debreczenig elébe mentek a káptalan részéről Keszler, Szabó kanonokok és Kádár püspöki titkár cziinzetes kanonok. A pályaház­nál roppant nép gyűlt össze fogadta­tására; kivonultak a tűzoltók is teljes díszben, a városi képviselőtestület, élén a polgármesterrel, a törvényszék, pónz­ügyigazgatóság s az ügyvédi kamara teljes számban. Üdvözlő beszédet Böször­ményi polgármester tartott, elmondva mily örömmel látja megérkezni a püs­pököt, kinek fiatalságáról, áldozatkész­ségéről már eddig is sokat hallott, el­mondva, hogy e városban, bár több hitfelekezet üok lakják mindig szeretet­ben és békességben éltek együtt a polgárok. I£ivánja, hogy e szeretet, az uj püspök alatt, csak szorosabbra fű­ződjék. Szavait a püspök éltetésével zárta be* Erre a püspök oly szépen, oly ékesen válaszolt, hogy az öss/es jelenlevők többször megéljenezték. «Bá­tortalanul jöttöm ido — úgymond — mert én Szatmárt s e vidéket még közelebbről nem ismertein, csakis a káptalan elém küldött tagjaitól hallot­tam bővebbon felőle. Idegen vagyok itt, de ha meggondolom, hogy Szatmár milyen híres magyar hazafias város hírében áll, ugy bátortalanságom elvész. Ide jöttem önök közé, itt akarok élni, e város lesz nekem édes otthonom mind­addig, mig az Isten velem másként nem rendelkezik. A mi podig a hitfele­kezeteket illeti, ugy gondoljanak a komá­romi plébánosra. Tizenhat évig éltein Komáromban, szintén különböző hit­felekezetüek között, kölcsönös szeretet­ben és becsülésben. Az lesz törekvésem itt is.» E beszéd oly szépen volt elő­adva, hogy többen köuyeztok az öröm­től. A püspök impozáns alakja, meg­nyerő modora mindenkinek megtetszett s egész lelkesedéssel kisérte a nép fő­pásztorát a székesegyházba, hova az «Ecce sacerdos maguus» hangjai mel­léét vonult be. Rövid hálaadó ima után a püspöki rezidenciába hajtatott s a városi képviselőtestület tisztelgését fo­gadta. A püspöki rezidenciában Nóvák Antal nagyprépost üdvözölte az uj fő­pásztort. Az egész város ki volt vilá­gítva, a házak fel lobogózva. — A vízivárosi rablógyilkosság kiderítése. Éppen tíz hete mult a vízivárosi rablógyilkosságnak. A szörnyű bűntény tetteseinek kiderítése az idő növekvésével mindinkább megnehezült. De Szabó Gyula vizsgálóbíró működé­sének eredménye elé mindig bizalommal tekintettünk s a rejtelmes esetről mindig biztató jelentésüket közöltünk. Ma már olyan stádiumban van a vizs­gálat ügye, hogy teljesen megnyugtató eredményt üdvözölhetünk s a gyilko­sokat meg is nevezhetjük. A közönség kinos várakozását ós méltó nyugtalan­ságát óhajtjuk kielégíteni és tárgyta­lanuá tenni, midőn a vizsgálat legújabb adatait nyilvánosságra hozzuk. Tíz hét mult el azóta, hogy a vízivárosi tehe­tetlen öreg takársot Höíiert és koros gazdasszonyát, a kik különben a jómód és zsugoriság hírében állottak, meg­jgyilkolva találták. A vizsgálat azóta jfokozódó buzgalommal járt a kétes •^nyomokon s a gyanú legcsekélyebb szálait is megragadta. Végtelenül meg­nehezítette a gyorsabb kutatási müve­leteket az a körülmény, hogy a fő­szolgabíró ur épen farsang keddjén (mely napon a gyilkosság rémhíre szárnyra kelt) farsangzáró vigalmon el­nökölt hamvazó-szerda reggeléig 8 igy hivatalos elfoglaltsága miatt nem in­díthatott nagyobb szabású vadászatot a tettesek bűnjeleinek kikutatására. Igy történt, hogy az összes vizsgálati foglyok ellenében semmiféle legcseké­lyebb bűnjel sem állolt a vizsgálat rendelkezésére. Az első letartóztatás többi hamu vagy palás anyag. — Viz­tar.alma csekély, vaskéneg gyéren van benne elhintve, mely a repedések ol­dalait mint zománcz borítja s főleg a rótegvetődések közelében fordul elő. A szén telepek három különböző eme­letben vannak lerakodva, képződésük édesvízi lápnövényzet, helylyel-közzel tű­levelű fák szénüléséből származik, mely a víz alatt lassú vegyi felbomlás utján ment végbo oly formán, mint a mai láptó'zcg képződése. Erre mutatnak a széntelepeket egymástól elválasztó s közvetlenül fedő agyagrétegekben fen­maraát csiga- s kagyló-kövületek, me­lyek kivétel nélkül az édesvízi jellegű fajokhoz tartoznak. Ezekből az követ­kezik, hogy vidékünk ezen széntelepek lerakodásakor szárazföld, valószínűleg az ős Duna folyamtorkolati vidéke (Del­tája) volt, a hol nagykiterjedésű édes­vízi tavak léteztek. BUR ÁNY JÁNOS. Iparügyünk. VI. Azok kik a zárvizsgálatnál jelen voltak, csak örömmel vettek tudomást arról a szép elóhaladásról, melyet az iparos lanonezok az előirt tanutárgyak­foól feleleteik által felmutattak. Ha igaza van hazánk egyik jeles férfia ama mondásának, hogy «Magyar­ország és népeinek fennmaradását akkor fogjuk biztosítani, ha az anyagi jólét minden polgárnak osztályrészét fogja képezui», akkor viszont állithatjuk, hogy a «Szellemi előhaladás azon fegyver, melylyel a hazai ipar felvirág­zását s a külföldi ipartermékeknek ha­zánk területéről való kiküszöbölését kivívhatjuk*. Tanouczaink szorgalma és előhaladá­sából méltán azon remény támadhat keblünkben, hogy néhány évtized múlva, — mely egy nemzet életében elenyésző csekélység — hazánk ipara a külföld­del szemben mint versenyző társ fog a küzdtérre lépni. Ezzel Befejezem számodásomat illetve jelentésemet. Azt hiszem hogy a vég­eredmény ha nemis mindenben olyan, mint a minőnek azt mindnyájan óhaj­tanánk, kielégítőnek mondható. Az ipar­testület munkálkodása, ugy az anyagi, mint a szellemi téren előhaladást igazol és nincs oka azon iránytól eltérni, melyet eddig követett. Hogy pedig jövőben, mindnyájunk kí­vánságának megfelelőieg, nagyobb ered­mélybe az elkülönített fészkek külön ajtó­val nyíltak be. A fiatal képviselő az átkőltözködés előtt már napokat töltött az uj otthon szép be­rendezésével, ugy hogy teljesen készbe ve­zethesse be családját. Mindent a neje izlése szerint szeretett volna benépesíteni a leg­újabb bútorokkal, de nem mindenben találta el a női ízlést. Hiába, ez külön tanulmányt követel s legokosabb ezt a külön tanulmányt magára az asszonyra bízni, a ki még leg­könnyebben eligazodik rajta. A háló-szoba kecsesen egyesitette mind­azokat a kedves holmikat, melyek egy jól berendezett kis földi paradicsom bebútoro­zásához szükségesek. Meg van annak is a maga művészete. Ne legyen például benne semmi fölösleg és legyen meg minden bútordarabnak a maga hivatása. Ne legyen benne nagy világosság és nagy homály, a fém- és kö-tárgyakat pótolja a selyem és bársony; legyen benne minden lágy és kellemes. A drága faliszőnyegek ép oly rejtelmesek legyenek, mint az egész salont beborító hatalmas perzsa szőnyeg ara­beszkjei. Az esti homályt bűbájos fényű függő lámpás világítsa meg, de olyan csodás színekkel, mint a milyenekkel az ezeregy éj keleti meséi vannak hímezve. Ne hatoljon be a boldogság szentélyébe idegen zsivaj, utczai lárma, vagy edénycsörömpölés. Má­morositó illatár üdvözölje az üdvözülőt sa konyha szaga soha feléje se járjon. Az óriási álló tükör keretét egészséges lehe­letü déli növények födjék el s a mesélésre késztő landalló fölött ne zörögjön valami óra. A hol a boldogság óráiról van szó, ott ne legyen időmutató. Nagyon goromba szerszám ez akkor, mintha csak a szerel- j mesék forróbb vérét hőmérővel kellene ki-[ mérni. Bűbájos sátort alkosson lágyan si­muló selyemből a fekvőhely baldachinja, mely a csók csattanását s a legédesebben elsuttogott szót is örökre megőrizze. Rej­telmes édes hangulat ringassa édes álma­dozásba' a kis paradicsom lakóit és ne verjen gyökeret a boldogság talajában az elégedetlenség csábító gyümölcsű almafája. A fiatat honatyának tagadhatatlanul ki­tűnő izlése és szerencséje volt, mikor az uj világ ezt a tündérszigetét berendezte. Ezzel a bútorozással és berendezéssel az­után teljesen találkozott a női ízléssel. Vannak csodásan találkozó és összevágó pontok a házaséletben, mikor az egyik a másik útbaigazításai nélkül is eltalálja a titkolt gondolatokat. A bűbájos kis paradicsomból átmentek a női salonon keresztül a nagyterembe, mely olyan nyilt és tágas volt és olyan világos és nyilvános, mint maga a külső világ. Itt fognak találkozni egymással, a kik a salon-élet levegőjét olyannyira szeretik, ha mindjárt ki sem állhatják egymást. A nagyteremben kényelmesen el lehetett ül­tetni egy harmincz-negy ven főből álló tár­saságot. Előkelő, de hideg; udvarias és szellemes, de színtelen ; ünnepélyes és nagyszabású volt, de nem vonzó és lebi­lincselő a nagy sálon hangulata. Épen ilyen való annak a világnak, mely meg­követeli rangunkhoz és módunkhoz képest, hogy elegáns szállást kínáljunk neki, ahol udvarias semmiségekről társalogva, kikém­lelje szivünk titkait, hogy azokat azután könnyű csevegéssel tovább származtassa. | A nagy saloftban meg voltak egyébként [mindazok a bútorok, melyek a mai salon­élethez múlhatatlanul szükségesek. A bizal­mas fülkék, a rejtezkedésre alkalmas déli növények, az elmaradhatatlan zongora, a lefrissebb könyvek és lapok olvasó-asztala, a napirenden levő nagy emberek és nagy halottak arczképei egy külön asztalon, egy kis kottatár s különféle sikertelen salon­énekesek és énekesnők számára hangje­gyekbe foglalt dalok, a kisebb-nagyobb asztalokon kártya, sakk, koczka s egyéb játék kezdve az apró salon-gyerekektöl egész a felnőtt nagy salon-gyerekekig minden pillanatnyi időtöltésre alkalmas szerszámok. Az egyik fülkében emlékkönyv, de még beíratlan fehér lapokkal; a másik­ban egy szerecsen-szobor kezében dohány és szivar; a sálon óriási csillára alatt déli növények között, aranyhalacskákkal meg­élénkített kis szökőkút, mely illatos vízzel frissítette a levegőt. — Itt találkozunk a világgal — monda a képviselő, midőn feleségének az uj otthon nagy 7 salouját bemutatta. — Ez olyan nélkülözhetetlen rossz,melyre nektek, becsvágyó politikusoknak szukség­tek van. Ez a ti piaczotok, a hol eszméket vesztek és eladtok; ez a ti nyilvános árve­relő csarnokotok, a hol nagy és kis em­berekre Hezitáltok. A nagy salonból három ajtó nyilt. Egy az előszobába, egy a képviselő dolgozó-szo­bájába s egy az ebédlőbe. Beléptek az uj ebédlőbe. ízléses egyszerűséggel volt berendezve, teljesen a családi igények és teritékek számára, a mi megint tetszett az uj világba alakjai között azonban már ott szere­pelt Bende Antal hentes, ki egy kö­zeli átellenes házban lakik s bejárós volt Höflerók házába. Ugyancsak ekkor kapott a főszolgabíró ur sajátszerű uíon egy névtelen levelet, moly a bűn­tény elkövetésével Prazsákot, Vaczla­vekot, Szóda Risavi Ferenczet és Ko­vács Sándort gyanúsította. A vizsgálat erre rögtön letartoztatta a titkon följe­lentett egyéneket, de ezeket a vizs­gálat teljesen ártatlanoknak találta. Az anonym levél tehát mindenesetre félrevezetés czéljából keletkezett, s most, midőn már eredményes fordu­latot vett a vizsgálat, könnyen ki is lehetne deríteni a szerzőt, ha az omi­nózus koholmány a vizsgálat elől el nem hányódott volna. A vizsgálat által követendő nyomokat a vizsgálóbíró már két nappal a gyilkosság után kitűzte s azokkal lépést tartva a továbbiakat rendszeresen fejlesztette Bende Antal első letartóztatása után két hét múlva már szabad lábon járt; de azért a vizs­gálat éber figyelemmel kísérte maga­tartását. Az ő terhelő gyanús adatainak tulajdonitható Fridrich és Rehák mézes­kalácsosok letartóztatása, a mi ujabb szálakou kivül nem kecsegtette a vizs­gálatot absolnt eredmény nyel. Egyre halmozódtak ezenközben a legsúlyosabb adatok Bende Antal hentes és neje ellenében. Húsvét hetében már annyi terhelő vallomás nehezedett a Bende­párra, hogy a vizsgálat bűnösségüket nyilvánvalónak találta. Bendéről meg­czáfolhatatlanul kiderült, hogy a gyil­kosság fölfedezésénél az első között yolt a háznál s hogy utánjárására a községi­biró őt alkalmazta éjjeli őrnek a kira­bolt ház előtt s ekkor izgatottsága a legkisebb zörejre is határtalan volt. Jelen volt egyébként a hullák bouezo­lásánál is, a hol szörnyűködésének több izben különös kifejezést adott. Hétfő éjjelről gyártott alibije hamisnak bizo­nyult s egész magatartása napról-napra gyanúsabb lett. Másodszori letartózta­tása hét-nyolez nap előtt történt, midőn feleségestül együtt megvasalva hozatta be csendőrökkel a vizsgálóbíró, a ki személyesen tartóztatta le. Bende Antal életrajzi adataiban is sok olyan részlet van, mely a rablógyilkosság rejtelmeinek megvilágításához igen tanulságos. Az apja vagyontalan komáromi asztalos volt. Szülei korán elhunytak. Négy elemi iskolája elvégezte után huszonhét éves koráig Komáromban tartózkodott, oly nehezen beletörődni tudó úrnőnek. Az ebédlöt egy kis folyosó kötötte össze a legkellemessebb, de azért a leghasznosabb levegőjű konyhával. Az ebédlőből nyilt a gyermek-szoba, melyet a női-salonnal ajtó kapcsolt össze. Ez a Kálmán fészke. Kálmán épen az ágyát próbálta ki s mindenesetre igen sikerültnek találhatta, mert rendkívül édesen szendergett benne a megérkezés fáradalmai után. Innen a cselédszobába nyilt az ajtó, a hol a vén János s egy fiatal legény lakott. A konyhán túl volt még egy kis komorna­szoba, melyet egy elrejtett ajtó kapcsolt össze a női-salonnal. A képviselő dolgozó-szobáját a kis elő­szobával egy homályos folyosó kötötte össze, ugy hogy onnan egyenesen meg lehetett közelíteni a fiatal honatyát. — Ez az ut a zaklatóké, a kik különben fölzavarnák az egész lakást, ha nem kapná­nak velem közvetlen összeköttetést. — Szükségtelen magyarázat a legszüksé­gesebb rosszhoz — jegyezte meg az asszony. És ezzel be volt fejezve az uj világ fö­lött tartott szemle. Hátra volt még a ked­ves kis fürdő-szoba dicsérete s a külön lépcsőház kellemeiuek magyarázata. Erre azután ismeretessé vált az egész uj világ minden részlete az asszony előtt. A baranyai kastély legócskább bútora, az öreg János, a fiatal inas-legényt nagy­ban dicsérgette, mert az mutogatta meg neki a főváros szépségeit. Baranyai hozo­mány volt még a szakácsnő s a ko­morna is. ,, — És most átadom neked, édes asszo­nyom, a parancsnokságot. Megszaporodott

Next

/
Thumbnails
Contents