Esztergom és Vidéke, 1888

1888-04-01 / 27.szám

főszékesegyház nemcsak hazánk legim­pozánsabb, de legpompásabb istenháza is lesz. Az állványerdő fölállításával Eggenhofer József vállalkozó van meg­bízva, a ki tizennégy nap múlva már meg is kezdi a munkálatokat. — Törvényszékünk nyugalomba vonult kir. ügyészétől, Molnár Ádám úrtól a napokban vettek bucsut a hi­vatalos körök és a komáromi közélet egyéniségei. A kir. ügyészség hivatalos helyiségében történt a búcsúzás, mely alkalomból a kir. ügyészség tagjai s Pulay Géza törvényszéki elnök ur veze­tése mellett a kir. törvényszék összes személyzete, a teljes bírói kar, a segéd­hivatalnokok s a kir. járásbíróság tagjai jelentek meg. Pnlay Géza törvényszéki biró emelkedett hangú s mélyen megható beszédben búcsúzott el a nyugalomra térő kir. ügyész úrtól, ékes szavakkal ecsetelvén annak betöltött hosszú pá­lyáján szerzett bokros érdemeit s érzé­kenyen adott kifejezést a kir. ügyész távozása fölötti sajnálatának. A veteráu kir. ügyész csaknem a köunyezésig meghatottan válaszolt a törvényszéki elnöknek, megköszönvén a megtisztelő figyelmet, jóindulatot és moleg baráti érzelmeket. — Városi nyugdíjintézmény. A városi közélet az idei esztendő emlékét a hála történeti lapjaira Írhatja, a mennyiben az összes városi tisztviselők és tanerőkről és hozzátartozóikról már gondoskodva van. A városi nyugdíj­intézmény szervezetét — mint már több izben is közöltük — l)r. Helcz Antal polgármester dolgozta ki s csak a napokban mutatta be a legközelebbi érdekletekuek. Mielőtt a nyugdij-intéz­mény szervezetét részletesebben meg­ismertet nők, egyelőre csak a legfőbb vonásokra szorítkozunk. Köztudomású, hogy Esztergom városa már eddig is kiadta a megillető nyugdijakat s ki­adja most is a kegydijakkal egyetembeu. A humánus elv tehát már meg volt, csak általánosítás és rendszer híján. Most már ez is meg vau s igy minden városi tisztviselő, tanár, tauitónő és tanító, a ki a város szolgálatában ál­dozta fel életerejét, nem tekinhet aggo­dalmas szemekkel a bizonytalan jövőbe, mert élete alkonyát biztosítani fogja az elismerés jutalma. Két féle hivatalos szolgálat között tesz különbséget a nyugdij-intézmény. Vannak tisztviselők, a kik már évtizedek óta szolgálják a várost (Merényi számvevő például ötven­négy év óta), vannak ismét, a kik csak néhány év óta vannak városi szolgálat­ban. A nyugdij-intézmény tehát figyelem­mel van erre, de általában minden tisztviselőtől az első év fizetési ötszá­zalékján kivül évönkint a fizetés arányá­hoz képest kétszázaiékot szed be magához .az alaphoz s ebből fizeti annakidején, bizonyos méltányos fokozat szerint a tisztviselőket s esetleg azok özvegyeit. A városi nyngdij-intézmény alapszabályait már a legközelebbi jövőben föl fogják terjeszteni megerősítés végett a minisz­tériumhoz. — Munkakiállitás. Áz ipartestület elhatározta, hogy a kötelékébe tartozó iparsegédek és ipartanulók kiválóbb kézimunkáiból még a nyár folyamán kiállítást fog rendezni. A kiállítás összes gondjaival az ipartestületi elöl­járóság van megbízva. A tanulságosnak s így igen hasznosnak Ígérkező kiállítás a nagy közönségnél is rokonszenves fogadtatásban fog részesülni. — A nagy-kaszárnya építési módo­zatait és feltételeit egész részletességgel múlt számunkban ismertettük. Most még hozzá kell adnunk azt, hogy a közel félmilliós nagyszabású épülethez még ez idei augusztus elsején hozzá­fognak. Az uj kaszárnyának 1889-ben el kell készülnie. Városszerte el volt terjedve a napokban egy igen előkelő állású katonatiszt azon illetékes nyilat­kozata, hogyha az esztergomi kaszárnya­kérdés még az idén megoldásban nem részesül s ha a nyolcz-tizfelé való szót­szórtság hátrányai továbbra is megma­radnak, akkor felsőbb intézkedés szerint az ezred vagy Pozsonyba vagy Bécsbe helyeztetik át. Nem bocsátkozhatunk a nyilatkozat súlyának taglalásába, mert azt már mindenesetre tárgytalannak kell tekintenünk, a mennyiben a nagy­kaszárnya építési ügye átalában el van döntve s ha a közgyűlés által is hite­lesítve lesz, a felsőbb fórumok jóváha­gyása után az építési munkálatok rögtön meg fognak kezdődni. — A vízivárosi kettős gyilkosság kiderítését megfeszített tevékenységgel és körültekintő munkássággal végzi Szabó Gyula kir. aljárásbiró, ugy hogy a tettesek kiuyomozása iránt táplált re­ményeink nemsokára valósulni fognak. A vizsgálat egy idő óta uj nyomokou halad. A vizsgáló biró előtt ugyanis az a felfogás lett irányadóvá, hogy a tettesek a ház régebbi ismerősei között keresendők. Igy jutottak Fridrich Ig­njiltan megróni, csak ugy titokban békét­lenkedett, hogy egy kissé mégis elhamar­kodott dolog az, hogy azok a kis gyei ekek már is kis mamának nevezik, s néha meg pláne Ella mamának! — — — Anyósom asszony is már szemüvegen nézi a világot, meg a szép özvegyet, s feltűnően keresi a kedvét, mintha el akarná vele feledtetni ama viharos, sőt — bátran kimondhatjuk — végzetes éji illetlen visel­kedését. Egy kis elégtételt mégis érez abban, hogy, ha ő akkor elnézőbb lett volna, Béreyné nem utazik el, s akkor az áz isten­adta Bérey még most is élne. És ha élne ? Hát, no bizony ! hát akkor nem ugy volna, a hogy van. Csak nagy megnyugvás is az, mikor minden ugy van jól, a hogy van! A jó Ella, dehogy gondol arra. Özvegyi fátyola sikeresen födi a múlt emlékeit, s ha végkép leteszi, ráborítja sürün kint a temetőben örökre elhantolt boldogtalan­ságára. Boldogság virága fakadt fel szivében, ki veszi rosz néven, hogy dús virágzást hajt? Fakadó bimbóit egyre osztogatja két kis pajtásának, szeretetből vállalt két kis gyer­mekének. Juttat is belőle; de hogy magának is; — magát megadja virágjával együtt szive bálványának, az árvák apjának. A bárónő gyakran meglátogatja. Leg­kedvesebb tárgyuk, ha «róla» beszélgetnek, aki most már nyíltan, felemelt homlokkal közli a világgal, hogy azt a léghajós verset csakugyan ö irta, a min aztán nagyokat nevetnek, utána még hosszan ei-elgondol­koznak, hogy mily igaz, erős hite volt Taraczki Zoltánnak, a mikor azt irta hogy: mégis jó az Isten! * Ennék még egy bizonyságául, meg azért, hogy megemlékezzünk egy jelentéktelenebb szereplőnkről, a ki a mellett tényező a báróné körül, — elmondhatjuk, hogy ez irányban is kedvező fordulat állott be. A báróné szivéletében történt változásnak ő volt nevetséges áldozata. Csikayné többször magával viszi makacs ragaszkodásu kis hadvezérét (alig lépte még túl a kamasz évek kijáró küszöbét !),do mikor észre veszi, hogy rajta felejti szerelmes szemeit az érdekes özvegyen, egyszerűen kiparancsolja a gyerekekhez — játszani. Az ilyen legényke csak játékra való. A játék szórakozást nyújt a feledni óhajtó sziveknek! . . . — Húsvéti mise. Ma d. e. tizen­kettedfólkor a dal- és zenekedvelő-egye­sület vegyeskara a városi plébánia­templomban Seyler-misét ad elo Liszt­es Stradella-betétekkel. —-PirOS tojás. A dal- és zenekedvelő­egyesület holnapi vigalma hangverseny­nyél kezdődik, melybon a férfiikar két miidalt s Huberből több népdalt énekel. Perényi Margit úrhölgy a Czigánybáró­ból ad elő -egy részletet s Rédly Berta úrhölgy Behr keringőjét énekli. Az ér­dekes program mut tánczvigalom követi. nácz mézeskalácsos nyomába, a ki mint katona több ízben be volt szállásolva az elszigetelten élő Höfleréknél s igy a viszonyokat alaposan ismerte. Frid­richt Érsekújvárról hozták Esztergomba, Kihallgatása ujabb fonalat adott a vizs­gálat kezébe, a mennyiben egy másik mézeskalácsost, a fővárosban tartózkodó I ltehák Antalt is gyanúba vonta. Frid­I rich Ignácz hivatalosan igazolván ali­jbijét, nagypénteken visszanyerte sza­'badságát. Rehák kinyomozása a fővá­| rosban gyors és eredményes munka volt, a menny ibeu,. szerdán reggel a de­tektívek már le is tartóztatták. Még alaposabbá és súlyosabbá tette a gya­nút Rehák Antal azon állítólagos val­lomása, dr. Sélley Sándor rendőrtaná­csos előtt, hogy febr. 10 és 13-ika között (tehát a gyilkosság elkövetése idején) megfordult Esztergomban. Rehák An­talt a kir. ügyészség csütörtökön át­származtatta az esztergomi járásbíróság­hoz, a hol a vizsgálat most teljes erő­vel működik. Több esztergomi tanti azt állítja, hogy Rehák Antal, a ki külön­ben mint mézeskalácsos Esztergomban már több izben huzamosabban tartóz­kodott, február 13-án csakugyan váro­sunkban volt s szokatlan izgatottsága által magára is vonta a figyelmet. — Rákóczy-ereklyék. Érdekes kéz­iratok jutottak néhány nap előtt Esz­tergom városa szépen gyarapodó könyv­tárába. A kéziratok között nagy törté­neti becse vau Rákóczy Ferencz azon leveleinek, melyek a szatmári béke­kötésre vonatkoznak. A latin levelek czime Gorrespoudentia Ra k o­t z i a n o r u m seu Tractatus Pacis inter Eos. A százhetvenhét folio lapra terjedő kéziratok között Rákóczy Fe­rencztől nyolez levél van, melyeket Károlyi Sándorhoz intézett. A levelezés időtartalma alig harmadfél hónap, de a kelet helye hat, a mi a szerencsétlen szabadsághős hányatott életét bizonyítja. Az első levelet 1711-ben Olcsváról irta febr. elsején, a másodikat Munkácsról febr. 8-án, a harmadikat Palánkról febr. 11-én, a negyediket Alsó-Vereczké­ről febr. 20-án, az ötödiket Stryről márez. 27-én, a hatodikat ugyanonnan april 4-én s a hetediket Kubinról april. 18-án. Ezzel megszakadt a fejedelem levelezése. De a nagy folio kötetben igen sok érdekes levél vau Károlyi Sándortól, Pálffi János gróftól, Komá­romy Györgytől, sőt magától első József császártói is valameunyi az akkori idők­ből való másolatban. Az érdekes kéz­iratok a szatmári békekötésre nézve rendkívül becses, kutforrás értékű, anya­got tartalmaznak. A nevezetes Rákóczy­ereklyék Esztergom nem régiben bol­dogult polgármesterének, Pap Jánoslim­lomjainak rejtekéből kerültek napvilágra, — Ipartestületi tevékenység. La­puuk mai számában kezdjük meg az ipartestületi ügyek ismertetését, egy esztendő óta kifejtett tevékenységével, Niedermann József buzgó ipartestületi jegyző tollából. —- Mária-dalok czim alatt Rud­nyánszky Gyula az ujabb költői nemze­dék tagadhatatlanul legkitűnőbb tehet­sége egy uj kötetet ád ki, melyből la­punknak remek mutatványt küldött. A fényes kiállítású kötet ügyét ő Emi­neueziája a Herczegprimás is legke­gyelmesebb pártfogásában részesíti. A sajtó alatt levő uj könyv a magyar val­lásos költészet igaz gyöngyeit fogja szaporítani. —- A nagyhidat tegnapra már bekö­tötték s ezáltal Esztergom ismét biztos összeköttetésbe lépett a nagy világgal. — Az Iparbank a következő jóté­kony adakozásokat tette : A jótókony­egyesütetnek 25 frt, a városi tűzoltók­nak 25 frt, a városi óvóintézetnek 30 frt, szegény gymnasiumi és reáliskolai tanulóknak 20—20 frt, kiváló iparos­tanulóknak 20 frt, városi elemi tanulók­nak 20 frt, a rotuudai szegény növen­dékeknek 10 frt, a vízivárosi zárdának 10 frt, a szenttamási szegény tanulók­nak 10 frt, a szentgyörgymezeieknek 10 frt, az izr. tanulóknak 10 frt, tűz­és viz-károsultaknak 33 frt, a tiszt­viselői nyugdíjalaphoz 138 forint 27 krajezár. * A medicei Venus. Egy múzeum, vagy egy más művészeti szobor-kiállításnak min­den látogatói tudni fogják, hogy a női alakok formái, melyek ideális eszményképet ábrázolnak, minden esetben rendesek, és oly alakok, melyek az öltönynek köszön­hetők, egy medicei Venus derék alakjával kevésbé hasonlók. Ily öltönyalakok nem­csak nem szépek, hanem elássák még az egészséget is, rontják a fontos szerveket: vesét és májat, miért rekedés és kemény testesedós általános baj a nőknél. Ezen bajok gyakran tartós ülés által is okoztat­nak és ilyenkor Warner Safe Cure és Safe porok különösen ajánlatosak. «örömmel értesítem Önt, irja Günthel Mária asszony Ayunsiedelből Bajorországban, hogy orvos­sága és porai használata után, mindkettő kitűnő eredménynyel használt. Három hét óta fenn vagyok és ellátom házi dolgaimat.» Eladás és szétküldés csak gyógyszertárak által. Ára 2 frt 80 kr. Raktár: MAYER M. Esztergomban. Főraktár: EINHORN gyógy­szertár Prága. KKfiKLÖS SZEIÍKKSZTÖ: Dr. KÖRÖST LÁSZLÓ. NYILTTER. Az e rovat alatt közlöttekért nem vállal folelfía­stteet a sztírk. STUX VALÉRIA ÉRSEKÚJVÁR és RENNER MIKLÓS uúcs jegyesek. Egy finomabb szerkezetű, jó karban levő zongora eladó. Bővebbet a kiadóhivatal. HIRDETÉSEK. 250. szám. ÁRVERÉSI HIRDETÉS. A pilis-maróthi m. kir. közalapítvá­nyi urad. ispánság részéről közhírré té­tetik, hogy f. évi april hó lG-án dél­előtt 9 órakor Pilis-Maróthon, az ispáni irodában, a következő bértárgyak: I. a pilis-maróthi italmérési jog korcsmaépülettel, 1889. évi jan. 1-től, II. a pilis-maróthi dunai halászati jog, 1888. évi július 1-től, III. a pilis-maróthi kettős patak­malom 1888. évi november 1-től, to­vábbi 3 évre, zárt ajánlatokkal egybe­kötött nyilvános árverésen, bérbe fog­nak adatni. Versenyezni szándékozók, az I. sz. alatti bértárgyra 120 frt, a II. sz. alattira 10 frt, a III. sz. alattira 13 frt bánatpénzt tartoznak az árverés meg­kezdése előtt letenni. Ugyanennyi bánat­pénz csatolandó az 50 kros bélyeggel ellá­taudó s kizárólag magyarnyelven szer­kesztendő és ápril 16-ig az ispánság­nál beadandó zárt ajánlatokhoz is. Az árverési feltótelek az ispáni irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Utó, vagy o feltételektől eltérő .ajánla­tok nem fogadtatnak el. Kelt Pilis-Maróthon, 1888. évi már­czius 29-én. METZGER GYÖRGY, urad. ispáu.

Next

/
Thumbnails
Contents