Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 25. szám

ESZTERGOM IX EVEOHY \M

25. SZÁM.

VASÁRNAP, I.S87. MÁlíCZIUS 2

~

! ’MEGJELENIK HETENK1NT KÉTSZER : VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖ!<ÖN.

ELŐFIZETÉSI Ál! ;

egész évié .... ...........................0 Irt kr.

fél évre......................................................3 Irt — kr.

negyedévre.................................................1 ü't oO lír.

Eyy s'ám ára 7 kr.

1

Városi s rnegyai érdekeiek közlönye.

SZERKESZTŐSÉG:

SZENT-ANNA-U TCZA 3!7. SZÁM,

'mivő. :i I,i.p m/.uIIaiiií részéi, illő tő köziemenyek küldendők

KIADÓHIVATAL :

SZÉCHENYI-I'ÉR 331- SZÁM,

11<)v;Y a lap hivatalos s a m arain hirdetései, a. nyilltérbe s/.ánt lemén vek, előli/,etesi pénzeli es reclamálások iutezendők.

I

II

HIRDETÉSEK.

II HIVATALOS 1

IHLETÉSEK::

MAGÁN-HIRDETÉSEKj

1 1 szótól 100 szó

ig - frt 75 kr. j

megállapodás szerint legjn100 200 ig

1 frt 50 kr.

tányosabban közöltéinek, j

200 800-ig

2 frt 25 kr. :|

: ---B

élyegül

30 kr.

NYILTTER sora 20 kr.

— ll

ESZTERGOM

TALAJVIZEI S A VÍZVEZETÉK.

III.

Harmadik módja volna, a jó ivó viz behozatalának: a várost környező hegv- ség felszálló forrásainak bevezetése. Ilyen vízvezetékek már a múlt időkben is léteztek városunkban, miről a bánóiéi sző!lökben és a kir. városi Mélyéit felső végén az északi part oldalban található vízvezetéki csövek tannskod- nak, melyek a széntjánoskúti és a esnr- gókuti forrásvizek levezetésére szolgáltak és valószínűleg a török időkből származnak.

Ezen források vizei még nincsenek ugyan vegytanilag elemezve, azonban tiszta, színtelen, hideg voltuk es köny- nyüségük miatt a szaki rtő orvosok által a legjobb ivóvizek közé sorol a - nak, és a nép által igen kedveltetnek. Többnyire a hegyeket boritó lőszivteg alól bújnak elő, eredetüknek azonban valamely mélyebb vízgyűjtő !ára r teg- ben kell lennie, melyből vetőd si ha- sadékon, vagy kibúvó rétegfejeken ju - nak a felszínre ; mert ezen források a lőszregio felső határa közelében vannak és ennélfogva abból, ily magasságban állandó források nem származhatnak, Legjobb bizonyítékot szolgáltatnak erre a czigánykúti, ser késkúti, az Urbán kápolna fölötti és a csnrgó- kúti források, melyek a cyreua-tályag fölött a pectunculus homokkőből erednek.

A kir. városhoz legközelebb vannak a Vaskapuhegy, délnyugoti lejtőjén, a

Serkéskn , Czigánykút, Koloskút, Ur- bánkút és Csurgókut, a szomszédos községekhez : a Szent-Jánoskút. Távolabb esnek, egyrészről a diósvölgyi, barátkúti, hármaskúti, fingókéui, továbbá, a vályoskúti, rárói és csipkevölgyi orrások, — másrészről a örök tuti, dö- bönkúti, holopkúti, fárikúti, iiwánykúti nagy mihálykúli és majális kúti források, — előbbiek a Vaskapuhegy délkeleti, a Ma rét hi- és Ráró hegyek nyűgöt i s a Kétágú hegy északnyugoti oldalain, u őbbiak a Vaskapu északkeleti s a Maréthi hegy nyugati oldalában. Vizbősé'gük többnyire csekély és az időjárás szerint változó, köztük a diósvölgyi, barátkúti, hármaskuti és a csipke völgyi a leggazdagabbak.

Az elősorolt források közül viz vezetés czéljára első sorban a szentjános- kúti-, sei késkúti-, czigánykúti-, kolos- kúti-, urbánkúti-, csurgókúti- és diós- völgyi-torrások volnának tekintetbe veendők, amennyiben azok a várost kör nyező hegységnek a város felőli lejtőin a hoz 'egközelebb esnek, inig a többiek att 1 nagyobb .ávolságban feküsznek, vagy közbeeső hegyek által vannak elválasztva. Az előbb nevezett források azonban oly kevés vizet szolgáltatnak, hogy azok 15,000 lakos szükségleteinek teljes ellátására együttvéve is alig volnának elegendők. Ezen források vize, azok medreinek kibővítése, vagy alább ,mélyítése által sem volna jelentékenyen gyarap.itható ; mert azok a hegytetőket és felsőbb oldalakat boritó pectunculus homokkő apró gyűjtő medetíczéiből származnak, melyek vizeiket anélkül is mind a fel szili re adják, az alattuk fekvő

réteg pedig vízhatlan tömött tályagból áll.

A Diósvölgyi kút a többinél valamivel gazdagabb 'orrássa' bír, — Prokop János primási uradalmi in rnökur számítási szerint, ki ezen viz bevezetésének tervével egy évtized előtt foglalkozott, — ezen forrás 24 óra alatt 800 hectoliter vizet képes szolgáltatni) mely mennyiség a kút medrének ki-'

. iszttása és alább mélyesztése által valószínűleg még növelhető is, amennyiben az jelenleg egészen elhanyagolt állapotban, vastag homok üledék által vau elborítva. Ezen forrás a Szentháromság szobrától 5000 m -Kr távolságra! egy tágas völgy katlan öblében a lősz alól tör elő, valószínűleg a peetuncu- lus-homokkőbői származik, melynek vezérli övü ete a pectunculus obovatus, a környéken előfordul. A forrás magassága a Széchenyi-tér színvonala fölött 74.8 méter, a táj innen a városig mérsékelten 1< > j t ő s, közbeeső m a gas 1 a- tok nélkül; minélfogva ezen forrás vize saját nyomásánál fogva lenne a város legmagasabb házaiba, sőt a Szent-Tamás hegyre is vezethető.

Még nagyobb vizbőséggel bírnak a régi téglaháztól délre elterülő csipkevölgyi források, melyek az alluvial futó homok alól, valószínűleg a Két- águhegy oldalában töredék kép látható, eddigelé meg nem határozott homokkőből erednek, magasságuk a Széchenyi- t t színvonala fölött 6T9-től 141 -6 méterig terjed, hajdan a Pékmalomi t ba összegyűjtve malmot hajtottak, a malomgát átszakitísa óta pedig a futó homokkal betöltött tó medr bői felszivárgó vizeikkel a szentlélek]’ patakot táplálják.

Ezen források kellőkép kitisztítva, vízvezetési czclra, kivált a diósvölgyi forrás vizének szaporítására szintén föl- használhatók és a diós völgyi vezetékkel az Ispitahegy alatt egyesithetők volnának.

A diósvölgyi vízvezeték vascsővezette I készitvepá v i zta r tó vad, vezeték-csőh á- lózatíal és közkutakkal együtt 87,000 frtba kerülne. A csipkevölgyi források belefoglalása ezen felül még 20.000 ft kiadást igényelne.

A hegyi forrásokra alapított vízvezetékeknek azonban egy rósz tulajdonsága van és ez abból áll : hogy vizbő- ségíik a légköri csapadékok mennyisége szerint vá’tozó ; mivel a viz a medencze legmagasabb széleiből nyeretik, hol a. viz szinvonala nagy ingadozásoknak van alávetve, miből tartós szárazság idején az származik, hogy a vezeték kevés vizet ad, mint ez a múlt évben a bécsi vízvezetékkel is történt.

Végül negyedik módja volna a jó ivóvíz nyerésének a város területén, vagy annak közelében egy artézi kút megnyitása.

Az artézi kutak neve általában a drágaság fogalmával liozatik kapcsolatba, amennyiben a hírlapi közlemények és a természettudományi művek többnyire csak olyan artézi kutakról tesznek említést, melyek több száz méternyi mélységre vannak lehajtva s több százezer forintba kerüllek és a legolcsóbbakról szálló hírek is 20—60 ezer frt költségről beszélnek.

EMLÉKEK.

I.

ZSENI SZÜLETÉSNAPJÁRA.

Ha gazdag volnék, elhoznám neked A nagy világn k összes kincseit;

Ám az se érne becsre föl veled,

Oly drága vagy kedves, szivemben, itt.

De én szegény poéta mit hozok ?

Verset? — Boszantó! — És mást semmit sem? Mit ér, ha szivböl fakadtak azok !

— Kaczagj leányka... Én is könnyezem ...

II.

PICZIKE KÉK SZALAG...

Piczike kék szalag,

Szivemben hordalak,

Szivemben, szivemben,

Ha alva, ha ébren.

Piczike kék szalag,

Mi becsben tartalak Elteszlek emlékbe Örökre... örökre.

JULIUS.

•«sgővtes

A

JIegÉny.

Az Esztergom és Vidéke számára irta: Kőrösy László.

(Huszonkettedik folyt.)

A galambfészek édes idilliébe, mint valami bánatos elégia szövődött bele annak a visszautasított levélnek a története ; de azt a néhány kis felhőt csakhamar eloszlatták a boldogság legnagyobb örömei.

A 'boldogság tökéletességéhez hozzáadta még az Isten azt, a mi a legüdvözitőbb. A nádas kunyhónak uj lakója lett. Az a kis próféta megfiatalította a nagymamát s örömet hirdetett az egész falunak.

Nagy esemény volt is az Isten hátamö- gött. Sorra jöttek a gazdák mindenféle aprósággal kedveskedni.

Az egyik lépesmézet hozott a kis dun- dusnak, a másik a legszebb almákat szedte össze, a harmadik keresztelőre való kalácsot vitt az örömházhoz, a negyedik a legvénebbik borából kedveskedett, az ötödik a leghatalmasabb lakodalmi sonkát ajánlta fel, a hatodik egy piros kis makrapipát hozott s hozzátette :

Legyen áldás és békesség rajta !

Mert közülünk való derék fajta,

Legyen övé a legnagyobb pajta,

Egész falunk örvendezzen rajta!

Hát ki lehetett volna ez a verses makra- pipás gratuláló, ha nem a kántor, aki még Írásban is átadta az ékes mondókát.

Mosolygó gyerek képében szállott alá az egekből a legszebbik angyal, a kit valaha.

az Isten a földre küldött és megkoronázta a szerelmesek boldogságát.

Ezen a nagy napon küldte el Kovács Laczi gondos másolatban azt a visszautasított levelet, melyet Mariska apja irt egy boldogtalan nőhöz.

Nem adott hozzá egyebet, csak ezt a néhány sort:

— »Ki akarunk békülni mindaketten annak az emlékével, a kit a mai napon, mikor az Isten megáldott bennünket az élet legdrágább örömével, a szivünkbe foglalunk. Itt van egy visszautasított levél s itt van a mi teljes boldogságunk és örömünk emlékére még az az Ígéretünk is, hogy angyalkánkat Kálmánnak fogjuk ke- reszteltetni. Küldje meg ehez a névhez a maga áldását is.«

A levelet nem irta alá. Mariska megcsókolta érte. Ilyen nemesen, ilyen szeretettel nem is irhát más, csak az ő boldogsága.

Néhány hét múlva levél érkezett a roskatag plébánoshoz Nagyváradról.

A jó öreg ur »a környülallásokhoz képest« néhány napi megfontolás után megírta a választ s azután áthivatta a parókiára Kovács Laczit.

— Nézze csak spectabilis, micsoda nevezetes levélváltásom vala nekem a minap. Minekutána azonban az én princípiumom mindétig az vo’t, hogy : vagy igazat mondj vagy halgass, ennélfogva nem is Írhattam vissza egyebet, mint igazat. De olvassa csak édes fiam, itt a nagyváradi levél.

Kovács Laczi olvasni kezdte t

»Főtisztelendő Plébános ur!

Tudassa vélem kérem azonnal, hogy van-e Istenháta mögött egy innen-onnan

két esztendőnél tovább ott tartózkodó fiatal úri pár. Es ha van Kovács Lászlónak hivják-e a férfit és Marinak-e a nőt. Sokkal fontosabb azonban mindezen kérdéseknél az, hogy az egyház áldása szerint éldegél-e a fiatal pár az elrejtett faluban.

Szives válaszáért várva vár

Főtisztelendő ur hálása Boros Kálmán föld b ir tokos N agy váradon.«

A fiatal ember arcza földerült.

— És mit felelt erre a levélre fő tisztelendő ur ?

_ — Szinarany igazsíggal feleltem neki. Nyelvén akad fel a hazug, tollán botlik meg, a ki valótlant ir. Ihol a levelem. Olvassa csak édes fiam.

A Iádtóllal s a jó öreg plébános ezer- mesterségevel gyártott tintával irt levélben szorul szóra ezt irta a falu jó szelleme:

»Nagyságos Boros Kálmán urnák üdvöt az Úrtól !

Nagyságos uramnak hozzám intézett több rendbeli kérdésére egész tisztelettel és igazság szerint ilyetén foglalatú levéllel van szerencsém felelni: Kis Mari kisasszonyt két esztendők előtt, Mindszent havának huszonötödikén kiteztettem össze Kovács Lászlóval, özv. Kovács Jánosné szül. Felső büki Teréz asszony egyetlen fiával a helybéli parochia szentegyházában. Úri atyafiak, menyegzős vendégek, vöfények és nyoszoló leányok nem voltának jelen, csak két násznagyok, nevezetesen Bölönyi István és Be- zerédi Gáspár helybéli tisztességes községi elöljárók. Muzsikaszó, úri ebéd és vigasság nélkül esett meg a lakodalom, a hová mindössze hárman valónk hivatalosak. Külömb-