Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 3. szám

tetőtől talpig becsületes ember volt, a miért is az öreg W. nagyon megszerette őt és a vörös hajú Száli csakhamar követte atyját; fülig belésze- re ve a szép Mózesbe. Aztán ez a Száli Irány mindig arról ábrándozott, hogy <"> uralkodni, kormányozni szeretne. Ha magához gazdag legényhez megyen nőül — igv okoskodék a jámbor — ez nem igen hajlik meg akaratának; mig ez a Mózes, bezzeg ezzel téliéi akármit; hisz ő emelte föl a porbó jelenlegi fényes helyzetébe. S Mózes elvette a Szálit és mindketten elérték czéljnkot : Mózes a szép, nagy iiz- üzletet, Száli pedig a kormánypálczá

— prózai nyelven: papucs — és azt mai napig is ügyesen forgatja, a szegény Mózesnek nincs akarata, ereje tehetsége; egy szóval semmije ; itt minden az asszony.

Midőn hozzájuk kerültem, egy fe- ketehaju és nagy fekete szemű leányka képezte a. család ha madik tagját. A kis Régikám — igy nt ’Uk őt szülei, mig a cselédek »RezM.*«a kisasz- szony«-naÍv szólították — már óvodába járt és nem egyszer én vittem el xla karjaimon a kis hamist. De szívest tettem; hisz oly kedves kis teremtés volt és mintha egy benső sugallat az' mondta volna, hogy majd egykorúi meghá 1 álja ezen jóságomat.

Mint mondám, tizennégy évig álltam Glänzens'ein — Fényesskövvy ur szolgálatában. Az inasból legény, a legényből könyvelő és a könyvelőből üzletvezető lett és ez már szép állásnak mondható; mert főnököm, minél inkább gyarapodott vagyonban, anná jobban »magyarosodott« és oly gaval- lérosan fizetett, ugv dobálta, a pénzt mintha ősei akárcsak Árpáddal jöttét volna hazánkba.

A göndör hajú Reginát mindig szem előtt tartottam; még mindig az a ked vés, kis lányka volt előttem, mint mi kor óvodába vittem ; pedig hát ő is lépést tarlót:, velem a növésben. Egy szer — valamely ünnepen volt — nag\ meglepetésemre azt vettem észre, hogy a kis Reginából nagy Rezsina kisasz- szony lett; mert kitették ő rá is az a ezégért, mely annyit jelent, hogy »ez a leány eladó« akkor volt raj.; először — hosszú ruha. Eddig csak kis Régikámot szerettem benne ; mos egyszerre az »eladó lány« iránti sze retet ébredt fel bennem és szeretteii őt fülig, halálig, őrülésig. Ezen nap tói fogva én is kisasszonyozni, nagy sádozui akartain, de ő az az áldott j< lélek, oly kérőleg tekintett rám rag; szemeivel, hogy —- úgy nr ni — csal nevezzem tovább is »kis Régikám« ez sokkal jobban hangzik ajkaimról a miből az. án azt magyarázgattam — mer a szerelmes mindig magyarázga

— hogy tán ő is viszont szeret, miben csakugyan nem csalatkoztam.

Most már csak az volt hátra, hog a szülők bejegyezését elnyerjük. A apánál könnyű dolog volt ez, mer először ismerte tehetségemet, jelleme met, másodszor pedig azért, mert tudta hogy van nekem egy Dávid név nagybátyám. Mert baj ! volt ám neket egy Dávid bácsim, a ki olyan oko ember volt, hogy életében egyszer sen nősült, de annál gyakrabban »házasé dott«, bírván a fővárosban vagy ha házzal és főnököm jól tudta, hog; ezen házaknak egy része majdan é rám »esik« — örökségül. A tátitehá csakhamar beléegyezett; de nem men ám az oly könnyen a maminál; elé szőr nem tudtam soha szeretetét meg nyerni, aztán meg ő egész más férje szánt az ő Régik ám jának:. diplomat kus, hires embert akart ő vonok, h törik-szakad is. Főnököm azt tan;' cső] a, ne is bi sz-Mjek a dnlog felől mámival, mig háziúr nem leszek; ak kor tahin ő is belenyugszik. Vártai

és reméltem; Reginámmal egymást vi ga^ztal uk.

Egyszer csak sűrű sötét felleg jeleni meg reményink egén — a szomszédunk Kóbija képében. Ez a Kób szörnyeteg, szomszédunk fia, az imén jött haza egy külföldi egyetemről és hozott magával valami kutyabőrt, mit inagyrrul úgy hinnie, hogy dip lom a és azt mondta, hogy ő orvos Fiatal is volt, gazdag is volt, hát hi zony rövid idő alatt a város legkere settebl) orvosa lett. Nálunk, mint szom szádoknál is, megtette első látogatása és ezen naptól fogva asszonyunk majd nem minden nap beteg volt. A cse ledség — ezek a rossz nyelvek! -- az ! suttogták ugyan, hogy az asszonynál semmi baja; csak a fiatal doktor akarja házához szoktatni; elég a. hozzá, hogy a Ivóbi minden napos ven dég lett nálunk. Es mi természetesei!) annál, hogy ez a potrohos doktor fü lig szerelmes lett az én imádott Regi námba. És a mami csak ezt akarta ezt leste.

A farsangban a Ivóbi szülei estély 1 rendeztek, a melyre minket is meg Uiittak. Jól tudtam, sőt a cselédség i L ranifotfa, mi czélja lészen ezen es téi,,'- dí; most fogja megkérni az orvo a Rezsim! kisasszonyt a mamitól és h ez megtör, énik, Mmr Isten vele Miska ! mehetsz, a mu.e ofrv orro vezet, de Régikám nélkül. Ezi tehá meg kell hiúsítani. De hogyan ! ? A estély előtt délutánján ott ültem iro (Iámban, előttem feküdtek a nyitót könyvek, de nem láttam se betűt, s számot. Csak azt láttam, mikép hm czolja magával az a szörnyeteg az é drága kincsemet, és mikép erőlködi emez megszabadulni hóhérja karma közül, kinek még a kegyetlen anya i segít. Már arra gondoltam, hogy elé szőr lelövöm magam, aztán őt, aztá az egész világot, és ráadásul mé tudja Isten kit . . . Ilyen sötét gondc latokban elmerülve észre sem vetten hogy benyilt az ajtó ; csak mikor fe néz em, pillán ottani meg Jancsii. Ki hi ja volt, hogy ő raj a nem próbáltál meg a fegyvert. Ördögi mosoly Ivat ti kint rám, és mintha gyönyörködné iszonyú kínjaimon, igy szól : i — Ifjúr kérem alássan a tensasszon és a kisasszony nagyban készülődnek bálba, ugy-e jó volna ha . . . ?

— Ugyan mit akarsz, te Szerencsé len te !

— Hát csak mondok, könyörgöm j » volna, ha a tensasszony most úgy hi i télén kissé rosszul lenne, hisz egy k

óla úgyis gyakran gyengélkedik a szí , gényke, behebe!

— Kotr Aljái nyomorult — r- vallók rá, és ez használt is, mert sz t pen megfordult és az ajtó felé tartót ! de ott hirtelen visszafordul melléin lé

és egész parancsoló hangon kiáltja : f — No meglátja az ifiúr, hogy z fensasszonyék nem mennek el arra a.

. bál ra.

Alig eszméltem fel álmélkodásomlü , megint nyílik az ajtó, és belép a síi í gönybordó és átad egy sürgönyt. Fe í bontom ; rövid volt: »Bátyánk mégha s holnap után temetés.« Alig sírtam n i hány részvétkönnyet jó nagybátyám utál- mint a bolond mindjárt sietni akartai t asszonyomhoz, hogy holnap után in; f háziúr leszek, adja ide leányát, megii í nyílik az ajtó és belép az inas és á t nyújt egy levélkét főnököm Írásává t Kíváncsian felbontom és alig merte- hinni szemeimnek. Azt Írja neje hirt- len rosszul lett, nem mehetnek a szón szódhoz, és hogy szívesen lát es.- parthie »tardli«-ra. Kezdett forog a velem az egész világ. Hátha az-1 istentelen Jancsi valami merényié: aj követett el az asszonyon ! Rohan- akartam felkeresni Jancsit. A mint

n ajtót kinyitom valami óriási test o

erővel ütődütl hozzám, hogy azt hittem mindjárt végem van. A mint ismét, a szobában voltam, hát Jancsi állt mellettem, és oly ördöngősen vigyorgatta rám nagy fogait, mint egy kisír eU

— Mit mi vei tél nyomorult ! — kiállók rá, lörkön ragadva őt.

— Jaj, ifjuracskám eressze a el nyakamat. Elmondok mindent. Elereszteti em.

— Hisz nincs a tensasszonynak- semmi haja — mondá még mindig- nevetve — csak a fogai fájnak egy ; kissé.

És kivesz zsebéből egy kis bőrtoko.- és átnyújtja nekem. Kinyitom, hát : uramfia mit látok benne ! egy teljes í mű fogazatot.

t — Lássa uracskám — folytatja az z én kedves Jancsi barátom (most már- kedves is, meg barátom is volt) —

) mondtam hogy nem mennek a bálba.- Ebben a kis ártatlan hunezutságban a- Pöse leányzó segített, a ki a tens- , asszony szobáját takarítva, úgy eltakarította ezt, az izét, hogy sehogy sem

t találták meg. A Pöse kap majd né- hány nyaklevelest érte de nem bánom s csak hogy én is hasznára lehettem már- az én jó ifjuracskámnak. Rövid idő s múlva íncg.alálóclik a »pikszis«, és i megszűnik a fogfájás, de azért még 1 sem mennek abba a bálba liehehe !

1 Jó időbe került, mig gondolataimat t rendezhettem. Nem akartam hinni hogy z mindez csakugyan velem és raj am tör- tén;, az egészet csalfa álomnak bitiem.

! De o t fi vüdtek elöltem a kézzel fog- e ható bizony. kok: a sürgöny, főnököm- levele, és az a., 'tkozott, akarom mon- í da,ni: áldott bőin, drága kincsével, vj Tehát mégis való!

i j Elmentem főnökömhöz, ki már tü- s reimet lenül várt. Elbeszélte, hogy neje- hirtelen görcsöket kapott, de már job- ! ban van, nem sokára tán fel is kel. g Alig időztem ott rövid ideig csakugyan- megjeleli: a »beteg« kedves Régikája , karján. Elmond am nekik a szomorú,- lesújtó hirt nagybátyám haláláról, és — s száz szónak is egy a vége még az n este megkértem kedvesem kezét, a mit- el is nyer.em.

k Azóta valahányszor azt halljuk valakitől, hogy fáj a foga, én és a kis y feleségein egymásra nézünk és önkény- a teleim! nevetnünk kell egyet.

ALVY-DÉKY.

A NŐKRŐL S A NŐKNEK.

ó

A mit erénynek neveznek az sokszor nem töbl » egy szép hibánál.

)- Tarts szemlét barátaid fölött s befogod látni, hog}

azokat inkább köszönheted a hibáidnak, mint jc

J tulajdonságaidnak.

‘ *

Az erény : szerencse — mondta egyszer valaki —

t s a szerencse : erény.

*

* Az erény sohasem marad büntetlenül.

*

ä Okos embernek ép úgy fékezni kell tudni a> .. erényeit, mint a hibáit.

*

, A világ azt tudja, hogy a szeretőire méltó hibái többet érnek, mint a rideg erények.

r- *

Nem az a legjobb asszony, a kiről legkevesebbe it beszélnek, hanem az, a ki legkevesebbet beszél.

0- *

j Az eszményi mindig elérhetetlen ; ép azért rend ’ kivül sajnálandó, hogy az anyósok nem eszményiek

ít OLVASÓ ASZTAL.

(Az ismertetett müvek lapunk kiadóhivatalábai t- kaphatók meg)

1. Kisebb u t i r a j z o le. Irt? m Maszla.ghy Ferencz. III. és IV-ik kő e- tét. Kiadja Buzáróvits Gusztáv. A i- csinosan megirt útirajzok igen kelle ;y mos és tanulságos olvasmányok. A ké li kötet ára 1 frt 20 kr. íz G a r a y J á nos összes mun üt káiDói megjelentek a, 7 — 10. füzetet ni Mehner Vilmos kiadásában. A nagy íz becsű füzetek ára egyen kint 35 kr.

Iv V a s G e r o b e n összes mun

kaiból megjelent a 27 — 30. füzet. A kitűnő vállalat szintén Mehner Vilmos kiadása. A Gyulai Lász’ó. illusztrálta tűzetek ára 25 kr.

U j z e ii e ni ű v e k. A parasztkisasszony nótái Révaitól s a Hódosi bíró leánya Kgkodvel'óbb dalai Her- czenborger á'ira ában megjelentek Tá- borszky éc Par.sch kiadásában. A kedvelt dalok ára 2 frt. Ugyanott jelent meg az Eleven Ördög négyese Kopseh Károly tói, ára 1 frt. — Rózsavölgyi és Társa kiadta a Mikádó-keringő: s a Bavadérok tánczát, melynek ára 80 kr.

Az 1886-iki kolera,

A járványokra von a kozó miniszteri rendeletek értelmében az utoljára előfordult megbetegedési eset ől 21 napig ha nem fordul elő újabb ilynemű megbetegedés, — a járvány bizottság hivatalosan is megszűntnek jelenti a járványt.

Miután városunkban decz. 18Um fordult elő a legu első kolera megbetegedés, mai napon, azaz jan. 8-án teltestül megszűntnek mondható a járvány.

Ezzel közöljük alanii rovatos kimutatásunkat s őszintén azt óhajtjuk és reméljük, hogy kolerajelentésünk utolsó legyen ez évben.

Előfordult kolera megbetegedések

I. VÍZIVÁROSBAN:- Beteg neve, CTyÓ0Tke_

11 fogiaiko- zyl5yrvos Jegyzet

r-A zasa es kora Kiszely Ha- II

1 rolta 14 évesJjJJr. Rape.-uík meghalt

zárdanöv. 1

Czink Sarolta meghalt

2 22 éves tani-j Hübschl Antal a kir. vár. kolera- 1 tónő | kórházban

Uogossy Üás-L ÁMorv és ,

3 P eVeS’'1 Dr. Kapta ik meSlmlt

alh.tO'-Yos h

n , .. ív a szt-Gryörav-me4 9A/'1£ uj“ Dr Berényi zei járv. kórh. ke- 2., eves eseledj y zelt. megs.vó3.vull

Wagner Gyula j ő lő éves, Dr. Al . -v meggyógyult cseléd

Magos Emma, meghalt a szent6 84 éves, ese- Dr. Berényi g őrmezei koleraléd kórházban Király Juli7 anna 14 éves, Dr. Lipthay meggyógyult

cseléd

Varga Lajos J meggyógyult a

8 18 éves, | Dr. Berényi szt-Györgvm. koinas 1 lerakóibazban Bach man Mari meggyógyult a

9 15 éves, J „ szt-Györgym. kocseléd lerakórhá/ban-------------------—------------------------------- ;

I

I. SZ.-TAMÁS :

Elek F. II

j 10 60 éves, Dr. Berényi meghalt molnár

t1 S>;f'ak F' meghalt 22 ev-iy, „ a kórházban szabolegeny

1 n o i w - meggyógyult

12 Feher Fer.-ne . „ a kórházán

1 ...........io Homor Ödön , u

10 0 , „ jneghalt dev 1

(Vége köv )

HÍREK.

— A herczegprimás adakozásai.

0 Eminencziája az aranymisei adakozásokon s alapítványokon kivül, a melyek 103,100 frtot tesznek ki, ugyan- csak az elmúlt félévben még a következő adományokat tette: a máriavölgvi iskolára 500 frt; a felsoszemeredi iskolára 200 frt, a daruéi, lipóti, nagy- ölvédi, rottnóczi, suránkai, eözdöghei, dunaszeghi, nyirágói iskolákra egyon- kint 100 frt, összesen 800 frt; a há- zasnényei iskolára 50 frt; az ujbarsi plébániára 100 frt : az esztergomi, nagyszombati és budapesti tanítóképzőknek összesen 3333 frt; a Szondi- kápolnának jó karban tartására 3000 frt: a csői nők i plébániának alapítvány- képeu 300 frt; a Radeizky-fólo em-