Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 22. szám
álló két község, külön helyi hatóság alatt. Magyar szölgyénben vásárok is tartatnak. Tiszta magyarok és katolikusok. T á t li Kor. szerint magyar-német, falu a Duna men!ében Dorog és Nyerges-Újfalu közt, mindegyikhez órányi távolságra a Nagy szom ba i papnövelde birtokában, Dorognak fiókja. Lakosai föld- és szőlömiívelök, ka h. templommal. Vályi szerint is magyar és német falu ; földesura az esztergomi kispap- ság. Eladásra módja, helyben és Esztergomban ; földje jó, szigete t néha a, viz elönti ; fája nincs, szőlője halárában kevés, hanem az úgynevezett, eb- szőnvi pusztán van s jó borokat terem. Jelenlegi lakosai is magyarok és németek, kaih. Lakosai szorgalmas földművelők. Nem .rég egy nagy homokos területet szőlővel beültettek, a mely bőven jutalmazza már is faradságukat. Ván itt a Duna partján fa, tégla és kőszén ráki ár. T okod Kor. szerint magyar falu egy mértföld Doroghoz, a nagyszombati papnöveldéé. Jő tiszti lakkal bir. (Officier-haus.) Doroghoz tartozó fiók- egyház. Föld- és szőlőműveléssel foglalkoznak. Vályi szerint is magyar falu földesura az esztergomi papnövelde lakosai kath., fekszik Sárisáphoz, Csot- nakhoz és Doroghoz közel. Neveze esdi Heiszternek az Ozmánokon itt nyer győzedelme, midőn őket mocsaras helyre szorította épen akkor, midőn Érsekújvár is tőlük el vétetett. Legelője elég van ; számos szőlőjük jónemű. Eladásra módja a Dunán és Esztergomban. Szántóföldjei soványok, csupán rozsot, teremnek. Jelenleg is tiszta magyarok és kath. lakják. Határuk se annyira sovány már, mert szép búzát is terem. Nevezetes kőszénbányájáról, hol a lakosok keresetnek örvendenek. U n y Korabinszkynál Ungy magyar ajkú nemes falu, Pilis megye határánál, egy mértföldre Csértől. Greiszler Csen key, Ko sich, Csőfal vay és Huszár uraságok lakják. Föld és szőlőművelés dívik. Lakosai kath. és reformátusok. Vályiná 1 magyar falu, földesurai : Mis- key és több uraságok. Zsidók is lakják, kik zsinagógával is bírnak. Fekszik Tinnyo, Perbál, Leányvár és Dágli közt. Ha ára hegyes és vő!gyes, de szorgalmas művelés u án búzát is terem. Piacza Esztergomban két mföld- nvire ; kies fekvésű szőlőhegyei jó borokat teremnek, rétjük szép és hasznos, de néha a hegyekről lerohanó vizek megkárosítják. Erdeje fiatal, legv- , lője szűk. Mostani lakosai is magyarok vallásra nézve kath. reform, és izraeliták külön templomokkal. (A befejezést lásd a mait évi 101. számban.) NÉMETH VIKTOR. HÍREK. — Ö Eminentiája tegnap a déli futárvonattal a fővárosba u.azot:. Kíséretében voltak : dr. Steiner Fülöp apát, nagyváradi kanonok s szt. István társulati alelnök, Rajuer Lajos kanonok s hgprimási irodaigazga ó és dr. Machovich Gyula levéltáros. — A Sz.-lstván-Társulat ma tar ja meg ünnepi közgyűlését, melyen a Her- czegprimás fog elnöki megnyitót moti- í’dani. — Simor László gutái káplán baj- itai ad minis rá orrá lett. — Érdekes cyklust indítunk meg jövő számunkban ;iz esz ergomi ivóvíz i különösen egy artézikét tárgyában. A czikksorozatot Burány János ur irm. Hogy milyen értékű közlemények lesznek azok, azt dr. Schafarzik Ferencz [smert nevű tudós levelével bizonyítjuk, nőivel a czikksorozat Írójához intézett. A levél egész terjedelmében a következő : Igen lisztéit Barátom ! Igére elithez képes á olvastam ér:ekezésedet az esztergomi ivóvíz ügyében és különösen egy a városban fúrandó artézi kút tárgyában. Őszintén gra ulálok e munkához, mely rövidé mintegy dióhéjba szorítva igen világosan tárgyalja e kérdési. A részleteket és egyes do'gok közelebbi megokolását kihagytad ez a'ka'ómmal, de nagyon helyesen, mert ezek nem a nagy olvasó közönség, hanem az annak idején összehívandó szakbizot ságok elé valók. Czikked Esztergom város képviselő testületében médián fel finest fog kelteni és azt hiszem, hogy az intéző köröket a dolog komoly megfontolására és megvizsgálására fogja bírni. Hideg, jó vizet inni minden esetre kellemesebb, de egészségesebb is, mint egy ásványos forrás langyos vizét. Érdekkel és figyelemmel olvastam fejtegetéseidet, mire a mellékelt néhány jegyzet is mutat, melyeket azonban —- Esztergom vízi viszonyait eddig még nem tanulmányozván, csak általánosabb szempontból tehettem. Közöld a czikket minél előbb! A kézira ot mellékelve visszacsatolom. Fogadd ezek után mélyen tisztelt Barátom ez alkalommai is kiváló nagyrabecsülésem kifejezését, a mellyel és a 1 e gsz i vé 1 y e seb b ü d v ö ziel ek kel v a gy o k őszinte barátod dr. Schafarzik Ferenc. Bpest 1887. márcz. 8. — Márczius 15-ike. A nagy emlékezetű nemzed ünnepet az elemek daczára is megülte városunk és Szén - györgymezn. Kedden délelőtt nem nagy de annál lelkesebb és ki.ar óbb közönség gyülekezett össze. A fölállító t szószék'ől jobbról balról nemzeti zászlók függ ek alá. Az egyiken ez a szó »Függetlenéig«, a másikon »Rendűle - lenül«. Tizenegy órakor a körülbelül ezer főnyi közönséget Beliczay Gyula üdvözölte, a ki örömmel jelentette ki, hogy a függetlenségi párt ünnepi szónokul Lukács Gyula országgyűlési képviselőt és lapszerkesz őt volt szerencsés megnyerni, a ki lelkes éljenzések között foglalta el a szószéket. Beszéde a márczius 15-iki nagy eszméket fejtegette mindig, összehasonlítva a most uralkodó politikai eszmékkel. Több helyütt lelkesen megéljenezték. Végül ismét Beliczay beszélt, a ki a közönség nevében köszönetét mondod Lukács Gyulának. Este a Magyar Király vendéglőben társas vacsora volt, melyen lelkes függetlenségi felköszöntők váltogat, ak egymást. A széntgyörgymezőiek szintén megünnepelték a nagy napo . Koszorúkat küld ek ugyanis a honvéd- emlékre és Bá őri sírjára, azután este a nagyvendéglőben népes társasvacsorát rendeztek, a hol vég eién sok hazafias felköszöntés hangzót el. A honvédte- meíőbe a folyion havazó idő miatt igen kevesen vonultak ki, de a honvéd e- mető síremlékeit azért a kegyelet és hazaszeretet koszorúi ékesítették-; így ül e meg Esztergom az idén is szoko t lelkesedéssel márczius 15-ike emlékezetét. — Felolvasás. Rényi Rezső ismert nevű esztergomi iró a kereskedő-t'jak egyesülőiében fölolvasást tartott a »64. vörös sapkás zászlóalj viselt dolgairól 1848 — 49-ben.« A történeti becsű felolvasás átalános tetszésben részesült. — Az érseki múzeumnak Gaibl Sándor garam-kövesdi plébános egy szépen kitömött krokodilt ajándékozott. A nevezetes állat 2 méter hosszú s egyike a legritkább példányoknak. Tavaly fogták a Ganges folyam párján, hol a napon sütkérezett. Egy tengerészkapitány utján került a nevezett plébános birtokába. — Concert. A világhírű Heckmann Hóbort-féle kölni vonós négyes társulat hangversenye márcz. 21-én lesz a Fürdő vendéglő nagy lermében. Vidéki olvasóinknak kiváló figyelmébe ajánljuk ez az érdekes művészeti hin, mely már eddig is nagy készülődéseket idézett elő. " — Vasparip?. A Fürdő vendég’ő nagy 1 érmében működő velociped-mer- ter már csak rövid ideig marad városunkban. E,ddigeié közel harmiuez növendéket ava óm vasparipa huszárnak. A kellemes les edző és hívei nemsokára külön klubbot fognak alko. ni. Nem lehet meghatározni, hogy mikor fog ismét ilyen kedvező alkalom kínálkozni a velocipedezés rendszeres és gyors megtanulására épen azért felhívjuk az érdeklődőket, hogy a még rövid ideig városunkban tartózkodó ki üuő veloci- ped-mes,er ál al nyújtó t kedvező alkalmat mielőbb megragadják. — A tél másod virágzása. Régi kalendáriumok és régi emberek egyre haj toga ják, hogy a márcziusi hó nem valami kedves vendég. Különösen, mikor oiyan szibériai képpé váLozaja át a tavasz első csókjától ébredő vidéket, a milyent most szemléibe,link. Lábnyi vastag hóréteg borítja az egész környéke1, a mi több helyütt még közlekedési akadályokat is okoz. Ha igaz a vén asszonyok az a mondása, hogy a márcziusi hó a IegkLünőbb szépiiő szer, akkor ugyan ündérszép tavasz, várhatunk nemsokára. Szüléink fekvése és a phylhxéra A mint a phylloxerák által elözönlőit vidékekben bebizonyult, hogy a kártékony rovar elpusztítása lehetetlen, az amerikai szőlőfajokhoz fordultak, melyeket részben egyenesen bortermelésre is, de főkép ojtási alanyukul használnak. Nem volt érdektelen az első kísérleti szőlő iskoláknál annak megfigyelése, hogy mely fajok bírnak több vagy kevesebb ellenállási képességgel ? Mind az, a mi Vitis vinifera fajhoz szá' mitható áldozatul esett e pusztításnak, és a rövidebb vagy hosszabb ellenállási képesség amely az egyes fajoknál észleltetek, rendesen a különböző talajminőség és fekvési viszonynak volt tulajdonítható. — Így például az általánosan ismert Izabella- szőlő felöl az a nézet volt elterjedve, hogy anrak a philoxera nem árt, de a tapasztalat itt is az ellenkezőről győzött meg bennünket, mert ellenállási képességgel bír ugyan, de csak úgy veszélyeztetve van, mint a vitis viniferák, — ha mindjárt a rendes tünetek és pusztulás 2—3 évvel később állanak-is be. Egy másik igen elterjedt amerikai szőlő a York madeirával (állítólag egy alfaja a Vitis Labruskának) szintén kísérletet tettek, de ennek ellenállása nem bizonyult nagyobbnak az Izabella szőlőénél. Minthogy azonban a York Madeira Francziaország részéről többször behatóan ajánItatott — hogy e faj bizonyos talaj és klimatikus viszonyok közt hasonlithatatlan ellenállási képességet tanúsít. E kérdés megoldásánál még gyakorlati kísérletekre van szükség. Klosterneu- burgban észrevették, hogy az északi lejtökön habár jelen van is a phyloxera: mindamellett a szőlők nemcsak hogy tönkre nem mennek, hanem mivelés mellett ter- mési képességük nem csökken. Ellenben a déli oldalo kon, a tulajdon képen i jó fekvésekben rövid idő alatt hihetetlen gyorsasággal elszaporodnak annyira, hogy rövid idő alatt a szőlők teljesen elpusztulnak. Itt nem ritkán láthatni azt, hogy inig a napos déli oldalok már régóta minden termés nélkül állanak, addig az ellentétes északiak egészen érintetlenül díszelegnek. A phylloxera elszaporodásának gyorsaságára a fekvésen kívül még a taíajminőség is bir nevezetes befolyással, mert ha a talaj sok finom homokot tartalmaz, úgy sokkal lassabban is fog terjeszkedni. Ehhez még a különböző időjárást is kell venni, a mely szintoly nagy befolyással van s innen érthető, ha szőlőkben vagy csak egyetlen egy szőlőnek keretében belül is némely ponton oly nagj mértekben képesek kifejlődni s ép ez azon körülmény, a mely a különös figyelmet érdemli meg. A fent említett északi oldalakon meg fognak a szőlők maradni közönséges művelés mellett, valamely szer alkalmazása nélkül is. A nekik kedvezőbb helyekben pedig bővebb, lehetőleg éventei trágyázással fogjuk szőleink termését biztosíthatni. — A magyír gazdák jégbiztositási szövetsége. Megkérettünk a következő felhívás közlésére: Felhívás a magyar gazdaközönséghez '. Alulírottak, mint az Első magyar általános biztosító társaság által alakított jégbiztositási szövetség felügyelő és vizsgáló bizottságának tagjai, mai napon Budapesten összejővén, megalakulásunkat határozatikig kimondottuk, a felügyelő és vizsgáló bizottságnak kiegészítését, az eddig követett választási mód szerint ápril havára halasztván az okból, hogy az időközben belépendő szövetségi tagokra és az eddig még nem képviselt vármegyékre is fordittathassék tekintet. Meggyőződést szerezvén magunknak az eddig már tényleg belépett szövetségi tagok számáról és az általuk lekötött évi díjbevételről, ezt oly tekintélyes alapnak találtuk, hogy a szövetség fennállását teljesen biztosítottnak nyilváníthattuk. A törzsbe vallásban foglalt feltételeken kivűl, az első magy. általános biztositó társaság részéről még több fontos előnyök biztosíttattak a szövetségi tagoknak, melyek közül felemlítjük első sorban a szövetkezet autonómiájára vonatkozó üdvös intézkedést: továbbá a társaságnak fizetendő 5 százalékos igazgatási díjnak a 2-ik és 3-;k millió forint díjbevételnél 1—1 százalékával történt leszállítását; a szövetség és a társaság közt netalán felmerülhető vitás kérdésekre nézve egy választott bíróság alakítását; és költségek felosztásánál az uj életbiztosítási dijak aránylagos felvételét. Mindezek az újabb feltételek egy a társaság és a szövetségi felügyelő és vizsgáló bizottság közt létrehozandó külön írásbeli megállapodásban fognak foglaltatni. Most miután úgy a magyar gazdák jégbiztositási szövetsége, mint annak felügyelő és vizsgáló bizottsága megalakulnak mondatott ki, még inkább érdekében fekszik, minden szövetségi tagnak, hogy rokonát, barátját, szomszédjait, ismerőseit a szövetségbe való belépésre kérje fel és ösztönözze; mert minél nagyobb kiterjedést vesz a jégszövetség, annál biztosabb annak felvirágzása, annál nagyobbakká válnak a minden egyes tagra háramló előnyök. Azok az újabb kedvezmények, melyeket jeleztünk, nagyobb ösztönzésül szolgálhatnak mindazokra, kik még eddig tartózkodtak a belépéstől. Felhívjuk tisztelt gazda társain kát, hogy most a tavasz közeledtével sorakozzanak mellénk, lépjenek be a jégbiztositási szövetségbe, mely a magyar gazdák érdekeinek minden tekintetben megfelel. Álljunk saját lábainkra és kövessük azt a közmondást, hogy »Segíts magadon, az Isten is megsegít.« Most már egy önálló testületet képezünk, magunk intézzük ügyeinket, autonómiát biztosítottunk magunknak és oly támaszunk van az első {magyar általános Biztosító társaságban, mely szilárd anyagi állásán kívül a magyar gazdaközönség érdekeit hazafias szellemben viseli szintén. Legyen tehát minden szövetségi tag apostola, terjesztője a szövetségi eszmének, járuljon hozzá mindenki annak terjesztéséhez és nagyobbitásához, hogy az a ezé!, mely megalakításának indokául szolgált, t. i. a jégbiztositási dij fokozatos leszállítása minél elébb és minél nagyobb mértékben általánosan elérethessék. Budapesten az 1887. fehr. 28-án tartott felügyelő és vizsga'ó bizottság üléséből. A magyar gazdák jégbiztositási szövetségének felügyelő és vizsgáló bizottsága. FML!']LŐS SZERKESZTŐ : 1) r. K Ö RÖ S Y L ASZ I, 0.
