Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 14. szám
säszí Tjyjc. »vjrxr^jr-.'vvai nww.'-r! -cvm \»n *-».■** Beléptek egy szép kék szobába. Minden kék volt benne, még a napsugár is, mely az egyik függöny aló! belopózott. Ella fölvonta az egyik fal redőnyét, azután nem szólt egy szót sem, hanem Kara bácsira nézett. Egy bánatosan mosolygó szép asszony tekintett ie a falról. Három angyali lélek volt arra az egy darab vászonra festve. Egy fiatal asszony, a kis Mari s a szép Ella. Mindahárom. A fehér asszony az ö nagy kék szemeivel, az ö bánatos mosolyával úgy tekintett alá Kara bácsira, mintha csak azt kérdezné : ■— Hogyan sáfárkodtál a rád bizott kincsesei. Szeretted-e azt a szegény kis lányt, a kiért odafönt annyit imádkoztam ? Hol van most a kis Mari ? Kara bácsi meg volt törve, meg volt semmisitve, Mit feleljen ezekre a szemrehányó kérdésekre ? Hallgatott és szenvedett. — Hát ez a mama képe . A. — kezdte a kis Ella. — Ez az ... — Ismerte a mamát Kara bácsi ? — Ismertem. — Beszélt vele ? — Nem beszéltem. — Hát honnan ismerte ? — Milyen képről ? Egy elevenről meg egy festettről.- Mondja cJ kérem mind a két kép törtét?'.''MA . . . Ebben a pillanatban kitárult a kék szoba ajtaja s belépett a papa. Ella összecsókolta mind a két kezét, a homlokát és a száját. Kara bácsi esetlenül mutatkozott be s »familiáris dolgokat« emlegetett. A legszebb férfikorban levő miniszteri hivatalnok kíváncsian tekintett a vendégre. — Honnan jön kérem ? — Esztergomból. — Esztergomból. . . Hát mit csinálnak abban a szép kis városban, a hol én olyan boldog voltam ? A kis Ella befutott a konyhába ? — Meg vannak úgy csöndesen ajó emberek. Ugy-e bár Esztergomban lakott Nagyságod is ? Emlékszik még arra ? — Igen, fiatal koromban. Még mint kezdő ember. Ott volt az irodám. Boldogult feleségem is ott járt iskolába. Ismerte a szegényt ? — Ismertem. — Honnan ? — Az arczképéről és a képemásáról.. A hivatalnok szomorúan tekintett maga elé. — Hát ez az a »familiáris dolog.« Ez a képmás... Mit csinál ez a képmás? — Ismeri Nagyságod ? — Hát élne még? Kara bácsi el lágyult. — Már nincsen meg... — Ott van a sírköve. Még a szegény feleségem ültette a kertbe s elnevezte Mariska-fának. Csak akkor tudtam meg mindent, mikor már a sírnak kellett megAcs Flcrlsné cs Anna, Borovicg Mórné •A Pan'a, Csomóssy Sándorné, Eginann F« reiiczné, Feich inger Sáli donié, Blanka és Manyi , Fekete György né, Heisch- mann Fcrenczné és Anna, Holly Já- *nosné és Maid, Horácsekné és Czili, Meszéna Kálmán ne, Mohai Victoria, Niedennann Jánosné, Niédennann Józsefit é, Pissu.li István né és Izabella, Popper Lipóíné, Ragályi Gézáné, Rónay Irma, Rédly Gynláné és nővérek, Spiszárné és Jancsika, Schalkász Fe- renczné, Yayand Ilka, Zaliaikievics Irén. A tánczzenét a kaonai zenekar csinál, a, közbe czigányvérü czimba’ommal. A szép közönség a nagy teremben széles jókedvvel járhatta, mert Pariiéval herczeg az ő remek udvarával igen is szépen elfért benne. Hanem már fáradt volt s még a cigarett-kamuja is a hamvazó-szerdára kezdőit emlékeztetni. bocsátanom. De megbocsátottam neki, mert nagyon szerettem... És ezzel a kép felé fordult s megtörülte a szemét. — Ne beszéljünk többet róla. Minden szívnek vannak halottal. Ne csináljunk azokból kísérteteket. Mit akar még megtudni ? — Mindent tudok már. Mert mindenhez volt közöm. De nem akarok több sebet fölszaggatni. Kara bácsi távozni akart. El!a visszatért s egyenesen feléje tartott. — Még adósom két történettel... — Egyet se mondhat el... •— válaszolta komoran a papa és szomorú mosolylya! nyújtotta a kezét. Isten önnel ! írjon, ha talán beszélni akar velem ezentúl. Kara bácsi eltávozott és Ella az ő nagy merengő szemeivel hiába kérdezte, nogy mar megint mért olyan szomorú a papa. Már megint miért sirt? Ebéd után kiadta a papa azt a rendeletet, hogy azt a bizonyos vidéki urat, a ki már másodszor járt itten, nem fogadhatják el többet. (Folyt., kov.) r-S&s A NŐKRŐL S A NŐKNEK. (A Míiuvar Salouból.) Az istennek is talán csak arra való a balkeze, bogy az asszonyok jobb keze annál édesebb legyen. — Mikszáth. * Szellemi ós anyagi javakat ós előnyöket adhat a véletlen kegye, vagy kiküzdhot és megtarthat erő és kitartás; de szivnemességet. csak a nő olthat, beléd. — Széli Kálmán. melyet B’cs'bon többször előadtak, nős és éneit hangra, irt négyese goraszorzemáiive és népszerű dale szerzett duója kéziratban. 8 z 11 p p ii ii Z s i g m o n d cscszenudor, esztergomi kanonok. E segédiel'kész Esziergomban, tanár N; szombatban, ugyanott igazgató, p; kamarás pozsonyi majd esz.ergomi noiiok. Szüléiét- 1814. jan. 18. szenteltetett 1837. Irodalmi mű »Magyar nyelvtan a sordü’tebbek mára«. Nagy szómba'. 1844. M a reze 1 A k o s segédlet] Esztergomban, jelenleg plébános Ili Így irma ton. Született 1813. £2ju teltetett 1837. Irodalmi műv »Vezérfonál«. Lelkészek számára am hueltctés <• 1 őt■ az esküről, adandó Tiltásban«. Koszorúzo;t pályamű. I tergom 1845. Irt még több ezik] értekezést s.b. (TFolyt. kő?) PEB.6ES LAJOS MENYHÁRT KIRÁLY. (Sebeik Zsigniond uj könyvéből.) Gyönyörű csillag volt a Dejcző fin Olyan volt, mi itlm egyenesen a mei boltozatról hoz..ák volna le val? praktikával Dejczőék. Nem is le máskép, mert a csillag úgy megba názta az embereket, hogy senkise vánt más csillagot látni. Hiába ez ogt attak ab lakó az ürgevárosi hál királyok vágy a szegény alvégi maty már évek óta mindenütt"azt kiáttot ki nekik: ti vagytok a Dejczőék? nem, alá is ut, föl is ut! Do szépek is voltak ezek a E ezÖék, mikor a ragyogó csillaggal álliíottak. Mintha valóságosan a rom keleti király tartorta volna vonulását. És az énekük... az oly volt, mintha angyalok daloltak vo az Úristen kótájából. Kinek is k különb három király, mikor ezek1 különb már ngy se lehet ? Olyan ve kompániában lenni Dejczőékkel, min valami püspökségbe ült volna váz e bor. Megnehezedett azonban az idők rása a. Dejcző fiúk fölött is. Nyi Jancsit, a ki a legdaiiásabb Menyh király volt, az apja beadta a - város kovácsinásnák. Pedig hogy illett na fedőre »//. aranyos korona, széles v Vo- Iára a palást, oldalára a kard 1 Heíykg. wn- formás gyerekek voltak a Bejezők is, kra nem tagadta senki, de azért mindig néma bámulat al gyönyörködlek Nyk- >öi- rai Jancsiban, mikor móltóságosau lép- őbbjkedeit a csillag mellett. Valóságos, g.v-! igazi király volt ő. Ha vél,etlenül Buda pa; várába ve-ődik bizonyos hogy a király ka- gárdistái hódola; a! szalu: ál rak volna föl- elő. te s úgy kísérik diadallal a királyi ve : palotába. Hogy ilyen perszóuának ko- szá- vácsmásságra kell adni magá ! De már mos ki legyen Menyhárt :ész király ? Hisz volt elég, a ki ajánlkozót , ’vő- de ezek mg a saruja szíjjá.! se o’d- föI- hanták még Nyi rai Jancsinak, ei: — Hej ! - sóhajtozott Dejcző Gyuri, cg- — nem kapunk többé soha olyan Mondta- hárt királyt. hz- - A karakter... mi lesz a karaklot, térből ! —- agyargo;; magában Dejcző Pis:a, az ajkait harapjálva. Annál nagyobb volt iudignálódásuk. mikor a kis vézna Godó Józsi állitot be hozzájuk, hogy vállalnák el Meny- hárt királynak. Micsoda? Nos nézze.«meg az ember, lám, lám. Hát már csak annyiba veszik a Bejezőékor,, hogy az ilyen is mer szólni? Hát nincs elég gyerek az . , öreg-n. czában, az ürge-városra szorulV 0 é* lak volna ott, mikor az öreg-n c ai fiúk nr 1 \ ‘ \ minden vasárnap mogkergo ik az iirgevárosin,kát ? Az.án az ilyesmi somiét • , mise !... Dejcző Pista, a keményebb szívű. A egészen dühbe jött. [ró* ° ° —r Az a se ide, se oda, az akar °ji! Menyhárt király lenni... Az a... Ide be / K v / ’ ne tegye a lábát, de ne ám ! Még hogy ÉK 'J f ^ o o TT Menyhárt' király ! Osztozkodni akarna.. . D *■ * , f Mi teleltessük ki a fami Haját mi.. De már abból semmi sem lesz. Oda eP lenne örökre jó hire a Dejczőék esil- •)í!" 1 agának. ia- Dejcző Gyuri találkozott es‘e Dömö- -*e_ tör Gáborral, a másik csillag tulajdo- an j nosával. A hosszú rongyos fin alartomo- i nai san vigyorgott s gúnyosan szólt: ( °;1 — Hallom, hogy Godó Józsi lesz a i j Menyhárt királyotok ! >aE Gyuri szeme haragosan villant meg, i ^a de nem felelt. Csak nem mentegeti m" magát egy Dejcző ! ( — Azám, felséges Menyhárt lesz, 1 já- — vigyorgott, Dömötör Gábor. Mihoz- rai zánk is kéredzkedett, de elkergettük, árt Kell is nekünk az olyan ! £ -ba Dejcző Gyuri boszusau ment tovább. PJ- Dörmögött, mormogott magában. Hát t ál- méy ezek is e!kergették. Mé.o-ezekne.k 1 se kel; 1 Mintha, bízói;} nem illenék közéjük ! Hisz igaz, való igaz, ők se 'ogadják be, de az egészen más. Bejező Gyuri e!ő t fel tinik Godó J'zsi, a mint ka'apját alázatosan a kezében artva, kék szemeivel esdőlog nézet, ríjuk. — Mégis csak csúnyaság, bogy ezt a szegény Godót minden«.,t kitúrják,- : ö pro ligeti magában. ü ja az ürge-városon vitte kérésziül. God'ék házának apró ablakából más világ derengett ki; az öreg Go dó be egon feküd az ágyban, Józsi pedig a mécs ha vány világánál Menyhárt király szerepé tanulta. A kemeueze mellett két kis angyal fő tapad egymáshoz és sir ogva. in ege tek bá vjuk felé, i kitől udja Isten, micsoda sok tündérszép igére et csal ak. Godó J'zsi lébe. há ra'orduli, s kék széniéi annyi ni, tel, önérze tei sugároz ák be a kis, lyomorúságos szobá , min ha mondaná;.; io féljetek, majd megláfjá ok. Dejcző Gyuri kissé hosszan a’ál mnézni az ablakon. Maga se tudta, mt néz o'va,!) soka a nyomorúságos visk'n s mikor isme, ovább indul , a g egy párszor vissza okin tét.. Pedig ‘pen semmit sem Iá o t. Elóg az hozzá, hogy m'kor a Dej- 3zőék megindultak a csillaggal, Meny- járt király-mégis csak Godó Józsi let,. Félénken tipegem a csillag mellet . majdnem eltűnt a két ha a'inas Dejcző In közöt'. Dejcző Pis a haragosan dör- nögöt magában : A karak er... mi lesz a karak- erből... Oda a Dejczőék jó hire ! Hanem azért úgy leri, hogy Godé Józsi észre ne vegye a haragját. FARSANGI LEVELEK. Polgöri-es ély a Három Szereesenben febr 14-en) Egy ujdona uj kitti nőén fölava o ’iga, ómmal öbb lesz a jövő 1 ars a i. gok lap árában. A Három Szerecsen veu- Lglőben polgári báli rendeztek jo!>b- nódu polgáraink, akik azonban aligha zám i o 11ak olyan óriási kö’zöns ’ gre,, nint amilyen az összes alsó és felső •égiókat betöltő te. A kávéim igen ,sin osan volt d:szí ve s ahol ez elő 3u Igái-fejed elme válasz o ak s a ké - égbeeset pagá.o ü döz ék, o r most ürülő szép asszonyok s piros leányok gyönyörköd e ték a szemeket. A vendégek számát legalább is há- •omszázra lehe eü tenni. A négyeseke íatvan nár tánczolta. A '•erem lev,*gojéi; az’ újonnan alkalmazóit forgó ventillátorok rendkívül lisz án tartották. ami az alacsony helyiséget az- n áti há’rava'évá avat a. A fcisz án polgári elemek a maguk életrevalóságát bizonyítót ák be, hogy az idei farsangon egy diszkindásu s egy rendkiviil Iá ogaco t kávéházi bált vol ak képesük rendezni. Fii öp Manó ételei és italai olyan marasztaló íermésze üek voltak, hogy a szemlélő csoportok is jóval éjfél utánig gyönyörködtek a vidám pórok tánezában, melyet egyébként még a hajnal Is örömmel nézett. Jónás Padi grandezzával játszott s i szép po g:ri nők fárada lanul járták. Az es sikeré, a rendezőség egyébként i köve kező hö’gyeknek köszönhe i: Bálint Jánosné, B'rány Róza, Berda Pál ne, Dudás Ami Ei zinger Györgyné É <‘Si E 1 né, Gábris Is vánné és Lujza Gogo a Fe.renczné, Hermann Katinka, Hó diam r An a‘né, Hüt:ner nővérek, Hromola Já"osné, Kecskemthy Her- niin. Kiczinger Jzsefné, Kovács Alber-né és I'on ka, Kőm'vés Bér a, Kratz An adué, Lasz ovicza, Karo'yn* és Gizi, Liel) Bé'áné, Lo tinó és Mariska, Műér Is vénné, Matus Gynláné, Mányoki László ne, Mü lei* nővérek, Nagy Fe- renezné, Neumayer J'zse'né és Berta, Pa ti Mariska, Pauncz Sománé, Pépes Jőzsefné, Pliclita Mariska, Prommer nő- vfri'k, Ranch Jőzsefné, Ságét Berta. Scheie,her nőv'rek, Sá orv Imréné, S einer An alne, Szpács An a! né, Teich ért Lemon;in. Till Mihádvné, Zvornvikné s Maris ív a, Vez r Pál né, Vichor Jó- zsc'fné és E e’ka, Viola Margit, Waldvogel Jzsefné stb. s b. A isz élt Három Szemesemhez hozzá- szegődöt: ebét negyediknek Carnevál íerczeg s a jó firmának még jobb ha gzást biz.ősi o t az olső bál után. Dalegyesiileti esi ély a Für <13 te me ben febr. 10-án.) Far iéval herczeg kezd lassan kiférni ui. Hanem az rt nem enged a ds- ? sós égből s szinte ‘ürelmeden volt, n kor a da!egyesület Lányi népdalai- )ol énekelni kezdet. Pedig a javából 3 pompásan 'Vy a szép magyar nóta. írre azu án két quar ette következett, melyben Engelsberg és Ábt: szellemét ívönyörüeii képvisehék a szép Rédly íővérek. Magurányi Gtigyi-duója ismét ,e szett s Fahrbach Bala on-wa'zere bringát a a szép közönsége: a zeué- ■izei hullámairól a áncz bul'ámaira. Az es; szépei vo: ak a köve kezők :
