Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 104. szám

népkönyvtárak alapjai. És csakugyan e két lap tartalmas füzetei, a képek által tarkított változatos olvasmányok, részben pótolnak minden egyéb könyvet, úgy, bogy kezdetben valóban elégséges e két folyóirat megrendelése. Ezek szép füzeteit a gyermekek haza hordják s otthon a szülök is elolvassák. E két lap megrendelése pedig oly csekély, hogy nincs az az iskola, a hol a lelkes tanító, iskolahatóság arra ne áldozhatnék, ha az akarat és jó szándék meg volna. Ezen az első alapon megindulhat aztán a további munka. A meglevő két lap füzeteihez részint ajándékozás, részint szerzés által könnyű újabb és újabb műveket csatolni s pár ív alatt meg van a könyvtár. A közlésre legalkalmasabb a téli időszak. Üljenek össze, beszéljék meg a dolgot t községek, az iskolák irányadó férfiai, is mit se habozva, létesítsék a hasznos intézményt. Gondolják meg, hogy a nemzeti közművelődés-ügynek óriási szolgálat tétetik azzal, ha a tizenhatezernyi népiskola mellett ugyanannyi népkönyvtár szervoztetnék. És mibe kerülne ez ? A jobbak, a nemesebben gondolkozók kevés buzgósággal akár karácsonyra felállíthatnák. Képezze tehát ama jók, ama nemesen gondolkozók között beszélgetés tárgyát pár estén ama fenti kérdés, mely már úgy is teljesen meg van érve a megvalósításra. Trefort miniszter ur több rendeletben sürgette a népkönyvtárak megvalósítását ; közelebb a közművelődési egyesületek kongresszusán és azelőtt az országos tani tó-gyűlésen is szóba került; valamennyi egyházi hatóság foglalkozott, vele s a dolog vége mindenütt a sürgősség, az eszme meleg ajánlása. Valósítsák meg tehát, a kiknek nemes hivatásukhoz tartozik !

HÍREK.

— A herczegprimás a szegényebb javadalmazása segédpapok számára karácsonyi ajándék gyanánt folyóvá tette a nagy alapítvány kamatait s a káplánok örömére a főegyházmegyei segédpapok között ötezer frtot osztatott ki.

— A pápai aránymise előestéjén, Szilveszter napján, a város összes harangjai egy óra hosszáig fogják hirdetni újév napján az összes templomokban elmondandó pápai jubileumi miséket.

— Szilveszter-este a Zenei Körben. A Zenei Kör hagyományos szokása szerint az idén is meg fogja tartani Szilveszter estéjét, melyen a fiatal párok természetesen átlejtenek az ó esztendőből az újba.

— Dr. Zádori János kanonok ur állapota ismét aggasztókba vált. A súlyos beteg gyakran agóniába esik, úgy hogy környezoto a legszomorubb fordulatra is el van készülve.

— Karácsony ünnepei. Valóságos

téli keretben jelentek meg a karácsonyi ünnepek. Vastag hólepel bori- ,otta az egész vidéket s kemény fagy fejezte ki a tél szigorúságát. Szombaton éjjel az összes templomok telve voltak az éjféli mise látogatóival. A főszékesegyházban az éjféli misén ő Eminencziája segédpüspöke, Palásthy Pál püspök ur pontifikáit. Karácsony napján a herczegprimás mondott fényes ünnepi misét s utána egyházi szent beszédet, melyet ezren és ezren hallgattak. r *

— Értesítés. A torna-egyesület igazgató választmánya a következő tudósítást adta ki: Vau szerencsénk az «Esztergomi torna-egyesület» 'rendes tagjait tisztelettel értesíteni, hogy a gyakorlatok 1888. évi január 2-án megkezdetnek és pedig: minden hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 6—8

óra között tornagyakorlatok a főgym- nasium tornatermében ; minden szerdán, szombaton és vasárnap vívógyakorlatok a «Magyar Király» termében (I. emelet.) Kéretnek a tagok a további részletek megállapítása végett teljes számban megjelenni. Esztergom, 1887. decz. 26-án. Az igazgató-választmány.

— Uj hittanár. A hittanáravató- bizottság Palásthy Pál elnöklete alatt a napokban avatta fel Glatz Józsefet hittanárrá.

— Munkatársaink 1887-ben. Kedves kötelességünknek tartjuk az ó-év könyvének lezárása alkalmával nyilvános köszönetét mondani mindazoknak, a kiknek kiváló érdemük volt lapunk tartalmi becse és irodalmi értéke körül. Ezek a munkatársak voltak a következők : Alvidéky tan férfin, Angyal Berta k. a. Aschenbrenner József növendékpap, Aucun, Dr. Aldori Mór orvos, Bársony István hírlapíró. Bedő József szentgyörgymezei jegyző, Bártfay Róza úrnő, Bártfay Géza hir 1 fiptudósító, Dr. Berényi Gyula orvos, Brzorád Rezső földbirtokos, Burány Gergely szombat- helyi főgymn. tanár, Burány János ügyvéd, Dr. Földváry István városi főügyész, Gaszton, Gyarmati József városi tanító, Halász Ferencz, joggyakornok, Háber Samu hirlapiró, Hevesi József a Magyar Salon társszerkesztője, Hollady Jenő lelkész, K. Alfonz tanító, B. Kis Évi Ha úrnő, Lányi Adolár hírlapíró, Lévay Sándor jegyző, Lithvay Victoria költőnő, Mariska fővárosi Írónő, Major István püspök és érseki helyettes, Mágocsi Béla hírlapíró, Merényi Ferencz gazdatiszt, Meszéna János a casino tiszt, elnöke, Munkácsi Kálmán jogász, Nedeczky Gáspár plébános, Németh Victor plébános, Niedermann József városi jegyző, Palásthy Erzsi k. a. Dr. Perénvi Kálmán joggyakornok, Paulovits Károly ferenezrendi, Pólya Lajos lelkész, Pósa, Lajos költő, Pethes Géza megyei aljegyző, Perger Lajos plébános, Rédey Ferencz kataszter felmérési hivatalnok, Rudnyánszky Gyula költő, Síkor Margit írónő, Sink» Endre kegyesrendi. B. Szabó Mihály t. főszolgabíró, Szabó Alajos nyug. aljárásbiró, Szabó Gyula aljárásbiró, Szávay Gyula költő, Vitális Mór törvényszéki bíró, gróf Vay Sándor költő, Dr. Walter Gyula papnevelő-; intézeti tanár. Ilyen díszes ötven névből álló társaságban szolgálta lapunk a múlt esztendőt. Összeköttetéseink a jövőben méginkább meggyarapodnak, ugv, hogy lapunkat még inkább felvirágoztatjuk azon a színvonalon, a melyen eddig is állott.

— A tarkaság Szilveszter estéjén nagy kongresszust tart, melyre megidézi a jó kedv s a bohóság minden tartalékban levő csinos és csintalan szellemeit. Nemcsak a tagok, de nagy számú úri vendégek is készülnek az eredeti polgári vigalomra, mely derült meglepetések dolgában ritkítani fogja a párját.

— A táncziskola növendékei is megülik Szilveszter-estéjét a Wargha- féle vendéglő nagy termében, a honnan a jövő farsangi generácziók szoktak előkerülni.

— A korcsolyázás díjszabályait az egyesületi jégen már megállapította a torna-egyesület, mely a pályát gondozza. Ezek szerint a rendes tagok díjtalanul élvezik a pályát, a pártolók egyes korcsolyázás után tiz krajezárt, nem pártolók pedig húszat fizetnek. A pálya már használható.

— Farsangi naptár. Az idei mozgalmas farsang vigalmai már nagyrészt meg vannak állapítva. Ezek a következők: jan. 14-én a kereskedelmi bál; jan. 21-én az iparos-ifjúság bálja; jan. 28-én a Zenei Kör vigalma; febr.l-én

Polgári-bál; febr. 4-én tiszti-bál; febr.

14-én a Zenei Kör farsangzáró vigalma. Nincs még megállapitva a dal egyesület s a tornaegyesület báljának napja. Lesz még két tánezpróba, több kávé- házbál s egyéb kisebb mulatság, úgy hogy az idei farsang igen is elevennek Ígérkezik.

— Schleifer Mátyás a Fürdő-vendéglő ritka, becsületességéi bérlője és vendéglőse, már a nyár folyamán súlyosabban megbetegedett. Betegsége az utóbbi időben olyan aggasztóvá vált, hogy az átalánosau ismert és becsült javakorabeli férfiút már az utolsó szentségekkel is ellátták.

— Korcsolyázók öröme. A kis Duna felső ága már teljesen befagyó!t s igen erős jeget kínál a korcsolyázás kedvelőinek. Az első korcsolyázók kedden délután jelentek meg a jégen ; melyet a hatalmas hótól hat ember tisztogat. A torna-egyesület megszerezte és felállítja a jégpályán a, régi korcsolyázó egyesület nagy bódéját ruhatárnak és melegedőnek. A korcsolyázás a megtisztított jogén már napról napra élén köbben nekiindul.

— A farsanghoz. Az idei tiszti-bál a Fürdő-vendéglő egészen ujonan díszített termeiben a farsang egyik legérdekesebb eseményének készül. A bál február negyedikén lesz. Nagy örömmel konstatáljuk, hogy a meghívók magyarul is megjelennek. Az összes díszítések, meghívók, táuezrendek s egyéb ke'l'kek Bécsben készülnek.

— A tornaegyesület vigalma egészen uj farsangi esemény lesz a maga nemében. A bízottág elnöke Szabó Gyula, a ki tegnap este nyolez órára hívta össze az értekezletet.

— Kellemetlen : midőn egész délelőtt a fogkefét keressük, aztán ebédkor találjuk meg a mákosrétesben ; midőn épülő ház előtt megyünk el s egy kanál vakolat pottyanik az uj kalapunk tetejére ; midőn az uj lakásból kijövünk és elfelejtvén az utczát, nem találunk vissza ; midőn egy ismeretlen ur integet az utczán, azt hisszük, valami uj kundsehaft, aztán bemutatja magát, hogy ő az uj adóvégrehajtó; midőn az ajtóklincset kéménysöprü használta előttünk ; midőn szórakozottságból belekönyökölünk a szomszédunk kávéjába ; midőn egy üveg borovicskát vesz az ember, aztán a szórakozott kereskedő egy üveg Hunyadi-keseriivizet pakol a papirosba.

— A szépitö-egyesület ismertetése. A derék egyesület irányát és hivatását legjobban jellemzik az alapszabályok, melyek részletes megismerés végett bemutatunk. Ezekből az egyesület szervezete világosan látható: Az egyesület székhelye : Esztergom. Czélja : Esztergom és környéke séta és kirándulási helyeinek szépítése. E czélt iparkodik elérni az által, hogy részint saját költségein szépittet, részint ily irányban indítványoz s pártolólag előmozdít. Jövedelme áll : az alapitó tagoktól egy- szersmindonkorra befizetett összegekből, a rendes tagok dijaiból, a rendkívüli tagok által befizetett összegekből. Alapitó tag, ki legalább 25 frtot a működés megkezdésével a társulat pénztárába befizet. Rendes tag, ki hat éven át legalább 1 frtot fizet évenként. Rendkívüli tag, ki tetszésétől függő ösz- szeget ir alá tetszés szerinti időre, s azt a társulat működése megkezdésével az egyesület pénztárába befizeti. Az alapitó, rendes és rendkívüli tagok névjegyzékéről pontos kimutatás vezettetik a pénztáros által. Az egyesület ügyei részint a közgyűlés, részint az ez által választott bizottmány illetőleg annak elnöke által 'vezettetnek. A közgyűlésen minden egyesületi tag, ki évi diját lefizette részt vehet. A rendkívüli tagok

azonban szavazattal nem bírnak. A köz* gyűlés: megvizsgálja a bizottmány évi jelentését az egyesület működéséről, úgy bevételei és kiadásáról szóló számadását, megvitatja az indítványokat, kijelöli a helyet, hol a szépítés legközelebb fogalmiba veendő, megválasztja az elnö- kö‘, alolnököt és a bizottmányt, határoz az egyesület alapszabályai változtatása iránt, az egyesületet felosztathatja. Az egyesület gyűlésein a jelenlevők szavazatöbbséggel döntenek, a távollevők megbízottjaik által —- kik azonban csak egyesületi tagok lehetnek — szavazhatnak. Az alapszabályok módosításának, valamint az egyesület feloszlatásának határozatához a szavazatokig többség kívántatik A rendes közgyűlés évenként egyszer, rendkívüli közgyűlés azonban 10 tagnak vagy a bizottmánynak kívánságára a szükséghez képest az elnök által többször is egybehívandó. A közgyűlés határnapjáról a tagok legalább 8 nappal előzőleg meghívók által értesíttetnek. A bizottmány áll az alapitó tagokból és a közgyűlés által egy évre megválasztott elnökből és 12 bizottsági tagból. A bizottmány kezeli az egyesület vagyonát; határoz az alapszabályok 11. §-nak c. alatti pontjában meghatározott szépítés kivitele és az egyesületi czél megvalósításához szükséges eszközök beszerzése, s a közgyűlés határozatainak kiviteli módozatai tekintetében. — Határozatai szavazat többséggel hozatnak; érvényes határozat hozatalára legalább 5 tag jelenléte szükséges. A bizottmány saját kebléből választja a jegyzőt, pénztárost, mérnököt és felügyelőket, kik tisztjüket tiszteletből viselik. Az elnök elnököl a közgyűlésen és a bizottmányban, végrehajtja a bizot mány határozatait; utalványoz a pénztárból ; továbbá a beszerzett fölszerelvénvekra vagy önmaga felügyel, vagy valamelyik tisztviselő által felügyeltet; harmadik személyek irányában az egyletet ugyan ő képviseli. A tisztviselők segédközegei az elnöknek. A fizetéses szolgákat az elnök fogadja fel és bocsájtja el ; szolgálati béröket azonban a bizottmány állapítja meg. Az elnököt akadályoztatása esetében mindenben az alelnök helyettesíti. A pénztáros kezeli az egyesület pénzbeli vagyonát. Az elnök legalább féléven- kint egyszer megvizsgálja a pénztárt és vizsgálata eredményéről a legközo- lebbi bizottmánynak jelentést tesz. Uj tagok felvétele felett a bizottmány határoz ; erre nézve ajánlatot bármelyik bizottmányi tag tehet és a belépni szándékozó : bármelyik bizottmányi tagnál jelentkezhetik. A belépő az aláírási Ívbe sajátkezüleg Írja be nevét és ez által az aláírási iv értelmében kötelezetté lészen. A tagsági minőség és kötelezettség megszűnik az aláírási iv rendelkezésén kiviil haláleset, valamint a város és megyéből eltávozás által. Ez utóbbi esetben azonban csak akkor, ha a kilépés az elnöknél bejelentetett; de ez esetben is csak a bejelentést követő év elejétől számittatik a kötelezettség megszűnése. Az aláírási ivet az alapszabályok értelmében a bizottmány készítteti és a bizottmányi tagok közt kiosztja. A tagsági kötelezettség mérve és annak időtartama az aláírási Ívben körvonaloz- tatik. A köz és bizottmányi üléseken felvett jegyzőkönyvek az elnök, jegyző és a jelenvoltak közül két e czélra felkért tag által hitelesíttetnek. Az egyesület az esotben, ha az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást illetőleg hatáskörét meg nem tartja u kir. kormány által a meunyiben további működésének folytatása által az állam vagy az egyesületi tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul fölfüggesztetik s a felfüggesztés után