Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 100. szám
bon is tudjuk, hogy nz ily csavargóknak egyedüli kifogásuk az, hogy munkát nem Kapnak. Ha már milliókat áldozunk a nép- nevelésre, melynek jótékony hatása ki- számii liatlan, dologházak felállilása által kiegészitenók a halast. Itt lolon- czaink menedékot s munkát nyernének, a mi ismét meghozná idővel a kedvező eredményt s mindenesetre apasztaná az elzüliöttek, a tétlenek és csavargók számát, kik folyton rettegésben tartják «az egyes községek lakóit. Ily intézkedés által azok a szegények is bizlösitva lennének, kik a természet által vannak sújtva és csakugyan nem képesek önfentartásukról gondoskodni. Saját szegényeit azután minden község képes volna ellátni, ha dologhaza lenne, a hol a kényszermunka a becsületes szegények biztos munkája társaságában folyna. Ha, dologházaink volnának, akkor szükségtelenné válnának azon táblák, melyek arra figyelmeztetnek, hogy: itt fitos a koldulás, a melyek, úgy látszik, taríhatlanná váltak, mert mindezek daczára, még a kisebb megyebeli községekben is 20—25 koldust, mely mind vidéki, kell ellátnunk naponkint. A lolonczügy valódi czélszerü megoldását tehát a dologházak felállításában üdvözöl nők. — Különben szóljanak hozzá az általános érdekű dologhoz azok is, kik előtt a társadalom javítása mint szent czél lebeg. Általános érdekű közlemények. i. (A v á 1 t ó r ó 1.) A váltó oly hitelpapír, melynek kibocsátója a váltójog szigora alatt kötelezi magát meghatározott pénzösszeget bizonyos helyen és időben vagy maga lefizetni, vagy más által kifizetését eszközölni. Ez értelmezéshez képest a váltónak két főalakja t. i. az idegen és a saját váltó keletkezik. Természetére nézve mint hitelpapír az idegen váltó utalványnak, a saját váltó kötvénynek tartható. A magyar váltótörvényben a váltó kiállítására nézve megállapított kellék: — a váltó kelte, a váltóösszeg, a váltónak magában a szövegben váltónak megnevezése, fizeválaszsza a doktor urak közül, hanem inkább arra gondol, hogy vájjon melyik fogja öt választani ? . . . * * * Sötét, ködös, szürke reggel van. Hideg eső hull a sáros földre.. . ájta- tos hívők serege tódul a szentegyházba, hogy ott mellüket verve, homlokukra liánul t hintsenek s könyörögjenek bűneik bocsánatáért . . . Edit otthon ül boudoirjában. Fekete öltönye még sápadtabbnak tünteti fel a tegnapi mulatságtól beesett ar- czát. . . tán könyéktől fátyolozott szép szemeit álniadozva hordja körül .. . Ott a túlsó kereveten fekszik tegnap esti öltözéke, — összegyűrve, eltépve, mint szép reményei . . . Ajtó nyílásra rezzen fel . . . a napi postát hozzák. Egy feltűnő finom levél-borítékon akad meg tekintete. Sajátságos előérzettol megkapatva bontja fel . . . díszes eljegyzési kártya hull ki belőle. Dr. Szirti Géza tudatja eljegyeztetését Térti Ilonnal, azzal az igénytelen kis lány- nyál, kinek a papája oly nehéz pénztárczá- val bir. A levél kihull kezeiből. . . Kopogtatnak .. . Alig bir nyugalmat erőltetni, már belép a másik doktor : K. Aladár, fekete ruhában, komoly arczczal. Edit kétszeres örömmel fogadja most. A mama pedig — a fekete ruha, ünnepélyes arcz és délelőtti visit után — jót tési idő, hely és az egyszerű váltó- üzletben előforduló személyek, váltó kibocsátó vagy intéző, intézvényes vagy rendelvényes, végül az intézvényezett megnevezése és szerepe. A váltójogi szigornak alávetése a váltó szövegében foglalt «váltó» szó állal van kifejezve. A váltójogi szigorra nézve tudnunk kell: 1-ször: Hogy a váltót mindenütt pénzhelyet- tesnek tekintik, azért többnyire a művelt államokban külön törvénye, külön bírósága van; a váltótörvényszék az aláírás valóságáról meggyőződve, rövid határidő alatt (24 óra, 3—8 nap) fizetési meghagyást bocsát ki, kétes esetekben a tárgyalásra szintén ily rövid határidőt tűz ki és a kielégítési végrehajtást szintén a rendes pernél rövi- debb idő alatt foganatosítja. A váltóadó s n a k fi ze I é s m eg h a gy ás ellenében csak oly kifogást engedhet meg, mely a váltóból és a váltóbeli közve.len hitelezője ellen emelhető jogszerűen. Még az érték meg nem kapásából sem lebet kifogást tenni és minden egyéb kifogásra m'zve panaszost a rendes polgár i b i rósá ghoz 11 f alj a. 2-szor. Hogy a váltó lejáratától 3 évig érvényes, sőt a forgatókra nézve még rövidebb idő alatt is megszűnik a magukra vállalt váltójogi kötelezettség. 3-szor. Hogy a legfontosabb váltójogi cselekvések mint például az óvás, bénultál ás, váltónyilaíkoza!ok és elfogadás különös alakhoz és rövid időhöz kölvék, melyeknek elmulasztásával a mnlaszíóra nézve nagy károk keletkezhetnek. 4-szer. Hogy a váltókezesség egyetemleges kötelezettséggel jár. 5-ször. Hogy a váltóköielezetiseg csak Írásban adható és a váltójog érvényesítéséhez a váltó birtoka szükséges. Végre 6-szor. Hogy a vált.ótiilajdonosnak, hitelezőnek, váltóadósának vagyonára nézve zálog és megtartási joga van. Itt még megemlítve az acliv és passiv válté képességnek a törvényben megállapított eseteit, a váltójog fön‘- jelzett szigorából levonható a szükséges óvatosság melyet megkell tartani úgy a váltó aláírásánál, vagyis a váltó állali lekötclezésnél, mint mikor váltóval kínálnak bennünket. A ki a váltójogban nem jártas, vált óljeli kötelezést vagy kínált váltójogot csak mindig szakértő közbenjárásával vállaljon, illetőleg fogadjon el, mivel cgy meggondolatlan nagyobb összegre terjedő «aláírás által egészen tönkre is mehet. sejtve, besiet a szobába, s rendkívül kegyesen mindkét kezét csókra nyújtva, várakozástelj esen tekint reá. A doktor ur nauyon meghatott, — zavarban van, hebeg, (a mama öröme tetőpontját éri el) végre különféle ékes frázisok után kijelenti a doktor ur, hogy «már tegnap óhajtotta tiszteletét tenni,» — mert tovább már nem halaszthatja, — búcsúzni jött, — holnap T . . re kell utaznia, hova körülményei kényszerűik áttenni irodáját. A mama «Jó remény-foká»-nál szenved hajótörést; Edit keserű mosolyt nyel el, a rövid félóra alatt átélt két nehéz csalódás majd összezuzza szivét, nagyravágyó,! önző szivét. A doktor ur rövid búcsú után elsiet. Anya és leány szótlanul néznek egymásra. Az ajtó hirtelen felpattan . . . rózsás arczu, őzterinetii gyermeklány repül a szobába. Arany lmja itt-ott kiragyog a sötétkék bársonykalapból. . . piros ajka cseveg . . . egy lélegzet alatt beszél a farsang minden báljáról, — a korcsolyatéren véghezment eseményekről, a böjtre tervezett hangversenyekről s végre arról a gyönyörű fehér jázmin bouquct-ről, melyet ma reggel Dr. Rétliy Alfrédtől kopott. — Oh, mily kedves ember — csevegi — hisz tudod Edit, azelőtt neked udvarolt, de most arra kérte a papát, legyen szabad holnap délelőtt fontos ügyben tiszteletét tennie . . . Edit elsápadt... a szoba kering vele . .. szemei elsötétülnek ... A váltó használatának eseteiről tudnunk kell, hogy t. i. az adósságtörlésre, követelés behajtásra, távoli helyre pénzküldésre, idő, munka és költség kíméléssel és kényelmes utazási eszközli1, mint pénzhelyettes használható. A váltó a pénzváltóüzlettel kapcsolatban volt utalványokból, a melyeket a pénzváltók önmagukra vagy más pénzváltókra intéztek, származóit, még pedig Olaszországban keresendő eredete a keresztes liadjár«i:ok idejében a 11. és 12. században, különösen Górnia, Amalfi és Yelencze között volt élénk kereskedelmi forgalomban, úgy, hogy mára 13- ik században Németországban, a 14- ik században már Angliában is elterjedt használatnak örvendett a váltó. Nálunk a törvényhozás már 1790-ben fordított rá figyelmet, de első váltójogunk csak 1840-ben (1G t.-ez.) keletkezett. A jelenleg érvényes váltótörvényt 1876-ban hozták. OLVASÓ-ASZTAL. (E rovatban ismertetett müvek lapunk kiadóliivata- íiibiin rendelhetők meg.) — S z a b a d é g a I a t t czimmel Bársony István előnyösön ismert fővárosi iró, a ki lapunkat is már több J szép közleménynyel szerencséltette, egy csomó rendkívül érdekes vadászrajzot ad ki. Felhívásában ezt mondja : A szabad ég alatt czunmel egy körülbelül tíz nyomatott ivre terjedő kötetet adok ki, melynek összeállításánál mindenekfölött arra törekszem, hogy irodalmi színvonala legyen s ezenkívül, mint olvasmány, szórakoztasson. A kötet tartalma benne van a czimben. A mi a szabad ég illatt, a természet szépségével hatott rám, annak egy részét irom le, úgy, a hogy láttam. Ha, az olvasó könyvem átlapozása után, abban a véleményben lesz, hogy jól láttam, akkor czélomat elériem. A könyv 1888. év február elején jelenik meg a «Pallas» részvénytársaság nyomdájának díszes kiállításában. Előfizetési ára egy forint, vidékre küldve, a postai szállítási dij beszámításával, egy forint és húsz krajezár. Felkérem azokat, a kik a kötetet megrendelik, hogy az előfizetési pénzt akár egyenesen hozzám : Budapest, Kecskeméti-ulcza 6. sz. az «Egyetértés» szerkesztőségébe ; akár pedig a «Pallas» részvénytársasághoz : Budapest, Kecskeméti-utcza 6. szám, legkésőbb január hó 10-ig küldjék be, hogy a kinyomandó példányok száma — Anyám, rosszul vagyok — sóhajt és i ájultan hanyatlik anyja karjaiba. * * * Hideg, szomorú idő. A böjti szél élesen sir végig az utczákon és meg-megrázza az ablak-táblákat. Edit, fehéren mint egy halott, fekszik csipkés vánkosai között. Anyja keserves zokogással térdel ágya mellett; a szobában le-fel járó apa arczán borzasztó fájdalom tükröződik. A sok lelki izgatottság, nehéz csalódások, elveszett remények az elkényeztetett, önhitt leány lelkét megtörték, a sok fá- i rasztó mulatság éjszakákon át s erős meghűlések a gyenge testet tönkretették. Minden gyógyítás hasztalan . . . egy orvos sem ad reményt. Ma tesznek egy végső kísérletet, A város minden orvosa összejön és kon- siliumot tartanak felette. A nemrég elhalt öreg megyei orvos helyébe tegnap érkezett uj orvos is részt- vesz a konsiliuinban. Fiatal ember még, de máris sokat hallottak ügyességéről, tudományosságáról. Délután három óra. Az orvosok együtt vannak . . . eszmét cserélnek, vitatkoznak, mindegyik más bajt lát s nem jönnek megállapodásra, A fiatal orvos még egyszer megvizsgálja a beteget, azután oda megy a kétségbeesett anyához és kéri, adja kizárólag az ő gyógykezelése alá. Mibe nem egyeznék egy anya, ki életének egyetlen virágát látja hervadni?... Az orvos megkezdi a gyógyítást, fáradiránt intézkedhessen!. Gyűjtőknek már nyolez példány után egy ingyen példányt adok. Budapest, 1887. deczem- ber 10. Búrsouy István, az «Egyetértés» belső dolgozótársa.» A kitűnőnek ígérkező kötetet olvasóink megérdemelt roko n szén ve be a ján I j u k. — Uj könyvek. A magy. tud. akadémia Könyvkiadó - vállalata nagybecsű uj müveket adott ki, melyek magas irodalmi és tudományos niveajuk után arra vaunak hivatva, hogy egyesületi könyvtárakat és magán könyvgyűjteményeket a könnyebb és selejtesebb holmik helyett komoly, magvas, jutányos és szép kiállítású művekben gazdagítsák. A legújabban megjelent népszerű akadémiai kiadványok a következők: A föld és az ember, au- tropo-geographia vagy a földrajz történeti alkalmazásának alapvonalai, irta Ratzel Frigyes a lipcsei egyetem hires tanára, fordította dr. Simouyi Jenő. — Elbeszélés ele a ró m a i a k tört é u étéből a z Y-ik s z á- z a d b a n. Arany szájú szt. János és Eudoxia csász r ié. A keresztény társadalom keleten, irta Thierry Amadé az Institut tagja. Francziából fordította Öreg János. — Bér r y e r v á I o- g a t o t t t v s zé ki beszédei Fordította s Berryer élet- és jellemrajzával s zárszóval kisérte Tóth Lő- rincz, a m. t. akadémia r. tagja. — V i 1 1 e m a i n. Pindar s z e 1- t e m e és a l a n t o s költ é- s z e t. A népek erkölcsi és vallási emelkedettségéhez való vonatkozásaiban. Francziából fordította Csiky Gergely. — T á r s a d almi el m é- letek és eszménye k. Kritikai adalékok a lársada'mi eszmék fejlődés öixéiietóben. Irt a Medveczky Frigyes. — A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban. A Kisfaludy Társaságnál jutalmat nyert munka. Irta Beöthy Zsolt. Második kötet 1774— 1 788. — Anglia története korunkban. Viktória ki rály nő tróura- léptétől az 1880. évi általános választásokig. Irta Ma. Earthy Justus. Fordítót'a Szász Béla. Harmadik kötet.— Az akadémia könyvkiadó vállalata a tudományos ismeretek terjesztését s a tudományos előadás művészi és népszerű formájának kiképzését műveli. Egy-ogy cyklus ára busz harniincz ives kötetekben, angol diszkütésekben három-négy forint. Ismételten, jó lelki- ösmcrettel ajánljuk a kitűnő vállalahatlanul éjt, napot egygyé tesz, lesi a beteg minden lélegzetét, — a betegség minden változását, egyik gyógyszert a másik után rendeli, maga szalad a gyógytárba, szemei előtt készítteti az orv osságokat, — már egészen ki van merülve’ arcza sápadt, kezei reszketnek, szemei be vannak esve a sok éjjelezéstől ... az édes anya pedig imára kulcsolt kézzel, könnyes szemekkel látja, mint szűnik napról napra a láz, mint tér vissza a már-már elköltözött élet.. . * * íjc Ragyogó tavaszi nap van. Enyhe szellő száll, ibolyák nyílnak, madarak énekelnek, — a templomban áhítatra gerjesztőn zugnak a harangok. Hús vét napja van. Edit ma hagyja el először az ágyat. Bágyadtan hever a kék bársony ottomá- non, fehér ruháján könnyedén leomló selyem hajával, átlátszó halvány arczával szebb, mint valaha volt. Az orvos, ki oly szivvel-lélekkel ápolta, ott ül vele szemben és boldog mosolyly.nl gyönyörködik c drága alakon, melynek életéért oly örömest áldozta te.-ti-lelki nyugalmát. Csakhogy mióta meggyógyította, azóta ö lesz beteggé. Szive, lelke beteg. Ki hitte volna a komoly tudományoknak élő ifjúról, hogy ennyire beteggé tegye egy lábbadozó szép leány, kit ő mentett meg az életnek. És mégis, . . éjjel-nappal nincs miatta nyugta . . . nappal reá gondol, éjjel róla álmodik, még orvosi vényeire is «Edit»-et irkái. . . i
