Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 97. szám
o tekintetben czéljának megfelelt, az a táblázatokból még inkább k derül. Ezek szerint volt tehát .* z összes betétek közül: 5 forinton alóli . 88*79% 5—010 frtig terjedő . 5*31% 10-020 „ 2*55% o ö 1 o <N 1 *09% 30-040 „ 0*40% 40- 050 „ „ • • 0*59% 50—100 ,, „ • ■ 0*68% 100 - 500 „ „ 0*52% 500 forinton fölüli 0*07% mig tehát a 10 frtig terjedő betétek 94vl0%-ot, a 10 frton felüliek öszszesen csak 5'90%-ot tesznek, mi a betét,ítlag csekélységét megmagyarázza. Százalékokban kifejezve esik : az 5 frton alóli visszafizetésekre 61*57% az 5 — 010 írtig terjedőkre 14*19% 10*29% 7*21% 0*98% 1-20% 2*44% 1-88% 0*24% az összes ii 10—020 „ a 20—030 „ a 30—040 „ a 40—050 „ az 50—100 ,, ,, a 100—500 „ és az 500 fi ton felüliek ro A 419-093 öt Irton alóli 341,321 vagyis 81-44% és betéteknek 72'31%-a ta karék lapok segélyével eszközöltetett. Ä visszafizetések levonása után fen- maradó tiszta betétek az egyes betevők takarékoskodásának eredményét képezvén, örvendetes jelenségként emelhetem ki, hogy az egy betevőre átlag eső tiszta betét hónapról hónapra szaporodott, miből joggal követ kéz'ethető, hogy a postatakarékpénztár már is számos oly betevővel dicsekedhetik, kik azt nélkülözhető pénzeik elhelyezésére állandóan felhasználják, és hogy az intézmény a takarékossági szellemet tényleg fejleszteni képes volt. Az év végével fennállott egyes tiszta hetétkövetélések között ■:z 5 frtig terjedők. . . 61*11 %-ofc z 5—010 frtig terjedők 13-36%-ot a 10—020 „ „ 10-36%-ot, a 20—030 „ „ 4-55 %-ot a 30-040 „ „ 2-29%-ot a 40—050 „ 1*40 %-ot íz 50—100 „ „ 3*36 %-ot a 100—500 ,, ,, 3* 15 %-ot az 500 Irton felüliek . . 0-42%-°t tettek ki; az összes 85,517 fennálló betétkönyvecske közül ezek szerint 84-83% — 20 frtnál nem nagyobb betétösszeget mutat fel az év végével. (Vége köv ) •Vnrosi közgyűlés. (November 3 '-úu.) A megjelent képviselők száma aligha annak szükségére fog alapos indokul szolgálni, hegy a jelenlegi tanácskozó terem meguagyobbittassék. Szinte azt. vártuk, hogy a rég nem tartott közgyűlés, meg a napirendre felvett nagy fontosságú tárgyak zsúfolásig fogják megtölteni «Bottyán generális» fogadó termét, hanem bizony nagyon sokan nem voltak láthatók. Egyébként valóságos vármegyei közgyűlésbe képzeltük magunkat, a menynyiben a napirendre tűzött tárgyak minden érdemleges felszólalás nélkül lettek egyhangúlag elfogadva. A közgyűlésben dr. Helcz Antal polgármester elnökölt, a ki is a megjelentek üdvözlésével az ülést megnyitván, mindenekelőtt Pap János nyug. polgármester elhunyta feletti részvétének adott kifejezést s indítványozta, hogy ez a jegyzőkönyvben is feljegyeztessék. Az indítvány elfogadtatott. Majd a napirendre tűzött tárgyak jérdemleges tárgyalása előtt Dóczi Félrenéz kérdést intézett a polgármesterhez aziránt, vájjon a dumaparti vágó- hidnál lévő rozzant hid építése mily stádiumban van. Meszéna János aziránt kíván magának felvilágosítást szerezni, vájjon Szt.- .amás városa, mint közös tulajdonos, szintén hozzájárul-e az épitési költségekhez? Mindkét kérdésre a polgármester válaszolt mognyugtatólag, előadván, hogy a terv és költségvetés is már készen van, csupán az irányban folyik a tárgyalás, vájjon a kérdéses hid kőből avagy fából építtessék. Brenner József azt véleményezi, hogy ha már a bid díszesebb alakban és kőből építtetik, helyesnek tartaná, ha maga a folyó is a vágó-ludig bebol- toztatnek s az ekként nyerendő tér külcsín tekintetében átalakíttatnék. Ezzel rákerült a sor a napirendre és pedig: A honvédelmi minisztériumnak leirata a város által építendő katonai laktanya tárgyában s a kaszárnyaügyi bizottságnak erre vonatkozó jegyzőkönyv előterjesztése. Egyhangúlag elfogadtatott s a két zászlóalj részére szükséges kaszárnya építésére vonatkozó kö- lező nyilatkozat jan. 20-ig felterjesztetni rendeltetett. Csakis Brenner József képviselő szóolykép óhajtván az isajátitásra szükség la 11 fel, lehelő!« építkezést, hogy ne legyen. Az ország alvidékén árvíz által károsultak részére 25 fit utalványoztatott. A kataszteri részletes felmérés költségeire az «éjjeli világítási alapítványból» felvett 5600 frt kölcsönnek a belügyin inisl éri um által történt jóváhagyása tudomásul vétetett. Az iparos lanoncziskolára nézve a négy város közös megállapodása elfogadtatott s ekként a négy város közös iskolájává lett s ugyancsak annak fonta rtása a fogyasztási adó arányában megállapittatott s ekként az újonnan alakult felügyelő-bizottság elnökévé a polgármester, a lel nőkévé dr. Földváry István főügyész, tagjaiul Major János, Dóczy Ferenez, Bayer Ágoston, Bruesi János, Rudolf Mihály, Fekete Géza lettek. (V':ge köv.) A NŐKRŐL S A NŐKNEK. Az a szív, mely igazán szeret, csak egyszer tud szeretni s csak egyszer csalódhatik. Hugo K. * A szerelem megfér az alacsony viskóban "szintúgy, mint a herczegi palotában és a hol a szeretet tanyát ütött, a mit a szív boldogítót és legnemesebbet érezhet, az nem hiányzik soha. * A szerelem szent érzés : megszentesiti a halandó keblét, ki haszontalanságok után akar kapkodni ; tettekre hevít és családokat alkot. A mi nagyot, dicsőt mutat az emberiség1 annak rugója a szerelem volt. En a szerelmet az Isten legfőbb ajándékának tekintem. * Vajda P. * Sohase volt az szerelmes, a ki Mondja, hogy rabság a szerelem. Szárnyat ad ö és nem rabbilincset. Petőfi. * Ha a virágnak és hölgynek ideje eljött, az virágzik, ez szeret. Eötvös. * A széretet maga az élet: a szerelem annak költészete. Kalmár. * Hol van fiatal ember, ki nem vágyakodik kapocs után ? ki nem érzi, hogy ő nem egész, de hiányzik jobb része ? S a jobb rész feltalálása teszi fáradalmunk s vizsgálataink nagyobb felét. Vajda P. * Kinek napok kellenek s hetek és évek, mig tökélyt tökély után kiismert, s az ;egészet fölszámolva, végre meggondolva, kimondó, hogy szeret: — az boldog férjjé válhat, de nem szeretett soha. Csak kinek lelkét mintegy őrültség ragadd meg, ki egyszerre boldognak érzé magát, vagy elkárhozottnak, mintha éltét egy átok vagy áldás hatotta volna át egyszerre ; ki nem keres tökélyt, nem ismer hibákat, nem tud, nem akar semmit, hanem csak érez s egyszerre veti oda mindenét ez egy érze- ménynek s nem remél semmit s nem fél semmitől: az szeret. Eötvös. HÍREK. — Á magyar zarándokok a pápánál. A magyar zarándokokat a pápa — mint múlt számunkban jeleztük — szerdán fogadta. A kihallgatáson részt vett 17 bibornok, több franezia püspök, római főpapok, a katholikus nemesség tagjai s ezek közt Mass in i her- czeg, ki díszruhában je'ént meg és diszhintón vonult a városon végié* Simor János herczegprimás, esztergomi érsek és bibornok a magyar püspökök által körülvéve, felolvasta a latin szövegű hódoló feliratot és felszólította a gyülekezetét, hogy háromszoros éljent kiáltson a pápára. Ez megtörténvén, a feliratot és több kötet hódoló aláírást tettek a pápa lábaihoz, mire Leo papa fölemelkedett és azt mondd, hogy e szeretet;eljes tüntetés boldoggá teszi és szivének rendkívül jól esik, mert a magyarok részvétele különös fényt kölcsönöz az ünnepélynek s emlékezteti őt elődeik és királyaik minden erényeire; azok is mindig hű fiai voltak a szent széknek, s gyakran járullak adományaikkal eléje. Ez a kegyelet a pápaság iránt Magyarország üdvére fog szolgálni, minthogy a római szék ma is oly hatalommal bir, mint azelőtt s ez nem fog elenyészni, sem elgyöngii'ni! Az egyház ellenségei szeretnék ezt a hatalmat meg örni; a sziveket és lelkeket el akarják tántorítani az egyháztól és fejétől, azért folytatnak az egyház ellen elkeseredett háborút, de minden fondorkodásuk kn- darczot fog vallani, minthogy a katolikusok megőrizték a régi szeretetet és hűséget az apostoli szék iránt, a minek fényes bizonyítékát képezik a számos ajándékok és szerencsekivánatok a jubileum alkalmából. Azon encyclika, melyet a magyar püspököknek küldött 1886. augusztusában, apostoli kö élességének s Magyarország iránti szerete- tének kifolyása volt, mely szeretet nem csekélyebb mint elődeié (éljenzés.) Reméli ennélfogva, hogy tanácsait, melyeket akkor a polgári és zsidóházasság, községi és állami iskolák, egy- házijavak stb. kérdésében adott, a mavarázsától, mint szívja a szomjas virág- kehely a hűsítő harmatgyöngyöket. Úgy képzeltem, hogy a mosolygó eperajkakon, e két fesledező rózsabimbón, a mennybolt összes üdve honol s minden mozdulatára a hetedik ég nyílik meg számomra. Ki ítéli el szótalanSágomat, ki néma imádatomat ez angyali alakkal szemben ? A második négyes is véget ért. Boldogságtól elkábulva, fénytől meg- vakitva tekinték Netti szemébe. A csodálatos pár szem oly túl világi fényben ragyogott. Elszédültem. .. A boldogság is elviselhetlenné lesz, ha egész teljével árad a szívre. Annyi erőm sem maradt többé, hogy Nettit anyjához kisérhettem volna ; csak kezét szoritám meg gyöngédéin, csak e néhány szót susogták hozzá remegő ajkaim: — Netti ! téged senkisem fog igv szeretni ! . .. Azután kitántorogtam az ajtón . . . * * * Kemény, hideg, viharos téli este volt. A szél sivitva tánczolt yégig az utczá- kon. dühösen söpörve maga előtt a szúró tűkké fagyott havat s teleszórta vele a járó-kelők szemét-száját. Sietett is biztos lödéi alá mindenki, még az ebet sem verték ki a háziról, olyan veszedelmes idő volt. A házak mentén két beburkolt alak haladt előre a bokán felül érő hóban, utánuk egy sereg fekete árny, fúvó és vonóhang- •/erekkel. Hová igyekeztek, mi czéljuk volt ebben a kurucz éjszakában ? — Itt vagyunk — mondá egy hang. E hang az enyém volt. — Ti álljatok az ablak alá és húzzátok, én majd ide ülök a kőlépcsőre. Minden úgy történt, a hogy a hang parancsolta. A befiiggönyzött ablakok alatt édesen zendült meg a dal : . . . Tudod agy-e, hogy szeretlek édesein ? Hű árnyékként kisérlek az életen, Kisérlek én, mert. nem lehetsz az enyém, Szerelmemet, egy mély sírba rejtem én... Olyan mélán rezgett a húr, oly szivre- liatóan sirdogált a fuvola, hogy a neki vadult szél is megállt hallgatni őket s nem üvöltött bele ijesztő szavával az édes-bús hangokba. És a dal áradt, dagadt a vak éjben, hangra keltett két szivet a szerelem bűbájos énekén és ringatta őket abban soká, nagyon soká . . . A kőlépcsőn ülő alak mozdulatlan volt, mint a szobor, vagy mint ama sötét fák, ott a tágas, halott csöndes udvaron. E pillanatban még sóhajai sem voltak, vagy ha voltak is, beleolvadtak azok a zene ábrándos dallamába s együtt lopózkodtak a nyugvó angyal füléhez és súgtak bele csodás, soha nem hallott tündér meséket. . . Már világosodni kezdett s az alakok még mindig mozdulatlanul állottak ott az ablakok alatt, daezolva hideggel, fáradsággal; a zene pedig pihenés nélkül szólt, majd sírva panaszosan, majd csapongva, mint a merész vágyak az emberek szivében. Es a hanghullámok oly epedve kérték az ébredőt: . . . Nyugtasd rajtam szép szemed Bűvös, bájos két csillagát; Hadd törjön búm éjszakáján, A boldogság derűje át. Mosolyogva nyíljon ajkad Édes szóra, szerelemre ; Nekem teremtett az Isten, Oh, borulj hát kebelemre !... ... Átkarolva tartanálak, Álmodozva boldogságról . .. És reszketve rabolnám el, Az első csókot aj kidről. Elfelednék mindent, mindent, És csak annak örülnék, hogy A jó Isteu nekem adott . .. * * * Meg virradt. Oh, ez nagyon gyönyörű és boldog reggel volt. Vájjon az lesz-e az utána következő nap, az élet is ? Ki tudná megmondani ? Mit álmodtak odabenn az édes hangoknál ? Egyezett-e az a külső ábránddal ? Boldogok voltak mindketten, de menynyire különbözött egymástól a két szív boldogsága . . . * * * Egy verőfényes délután, Füredyékhez mentem ; ugyanoda, hol először megláttam Nettit. Az asztalon egy nyitott levél feküdt. Bele pillantottam. Meghívó volt, szép, aranyos betűkké nyomott meghívó. Ugyan kitől jöhetett ez ? Mohón kaptam fel a papirost az asztalról, felzaklatott kedélylyel, meresztett szemekkel futottam át a néhány sort s újra, megint újra, elejétől végig, százszor egymásután, mintha nem értettem volna. Pedig oly világosan állt kiírva: VÁKKONYI, NAGY-SELYEI KÁLMÁN és NEJE valamint özv. SZ1RMAY LAJ03NE tisztelettel meghívják gyermekeik NETTI és SÁNDOR ECtYBEKELÉSI ünnepélyére. Azóta egy életre szóló requiem az én első szerelmem ! K. ALFONS. —- Ováczió. A városi tűzöl tó-egyesület, mint minden évben, úgy az idén is lelkes ovácziókban részesítette népszerű parancsnokát, Dóczy Ferenczet, névnapja alkalmából. — katonazene. Ma reggel tizen- kcttedfélkor a Szóchenyi-téren katonazene lesz a következő puisorrral : 1. Stocklin indulója. 2. Flotow Stradel- lájából nyitány. 3. Prsina karmester polkája. 4. Wagner «Ich sende diese Blume dir» dal vadászküivre. 5. Potpourri Verdi Rigolettojábol. 6. Kovács csárdása.
