Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 2. szám

ÍSZTIíllüOM IX HVI'\)!iYA\I

2 SZÁM.

CSÜTÖRTÖK. 1887. JANUÁR fi.

Városi s megyei érdekeink közlönye.

MEGJELENIK MF.TENK1NT KÉTSZER:

VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

laOnZKTKKI Ált :

ege«/ eviD .... fi Irt — kr. 1

; fél évre........................................................................3 Irt -- kr. 1

negyeilevre....................................................................I Irt '>0 kr. j

^ Egy 8'ám ára 7 kr.

SZERKESZTŐSÉG:

. SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM,

11ov:V ii l;i.p K/,i‘lli*:ni részét illető közleményük kiiMemlök.

KIADÓHÍVATAL :

SZÉCHEN YI-TÉR 331- SZÁM,

liuvá a lap lii v.fitnloB s a magén Ili ni ütései, n. nyílttérije szánt közlemények, elöli/etési |>éiizek és reelamélésok intézeiulők.

HIRDETÉSEK.

j HIVATALOS HIRDETÉSEK: M A G ÁN-IIIRDETÉSEIÍ I

I I szótól 100 szóig.— lrf?;i kr. megél lapodé s szerint legin-':

\ 100 200-ig . I Irt oO kr. tényosabbau közöltéinek.

200-300-ig . 2 frt 2n kr. I ' _ —

Mély égd ij 30 kr. :|: NYJ ÉTTÉR sora 20 kr. i'

í ■— :i: __ I!

T - . ... .;.V-:Vujn

Dtisg;;izdag tőkepénzes a Mult, de azért örökre éléi»edetlen s folytonosan nj meg' uj vagyonra áhítozik. A mi legnap még a Jelené volt, azt a tékozló ifjú ;i Múlt millióihoz dobja. így történik azután hogv a Jelennek nincs egyebe, minta mi rajta van, s a Mult harácsolja a könnyelműen a tékozló Jelentől azt, a mit a Jövőtől örököl.

1880 is a Múlté.

Ügy beszélhetünk már róla, mint a történet matériájáról, a melyre ugyan volt némi befolyásunk, de már most semmi változ ató hatalmunk sincsen.

A lezajlott esztendő egy országos eseménnyel gyarapította Esztergom történetét. Messze világra szóló ünnepséggel ülte meg ugyanis az ország Esztergomban a prímás aranymiséjét, melyre nemcsak Magyarország szine-java sereglett össze, de maga a koronás király is is résztvett az örven- dezők örömében.

A prímási aranymise monumentális emléke a főszékesegyház kupoladiszitése s a városi szegények menedékének letett nagy jótékonysági alapítvány Esztergomban.

Az aranymise nagy fénye nem aludt ki, hanem átvilágít még a jövőbe is.

István bácsi, Major István püspök ur, szintén aranymisét ért a mult évben, s azt teljes csendben meg is ülte.

A közigazgatási élet a maga rendes kerékvágásában haladt. Székhelyi gróf Máj láth György igen gyakran szerencséltette a megyét és a várost megjelenésével, s a szeretett főispán mindig jobban és jobban gyarapodó népszerűséggel tért vissza boldog családi körébe.

A megyei tisztviselők között egy igen érdekes mozgalom volt napirenden, mely a nyugdíjintézet szép eszméjét átadta a jelen embereinek.

Városházi állapotainkban nagy változás 1 ör;ént dr. Helcz Antal polgármesterré választása által. A népszerű polgármester kiváló tehetségeivel hivatva van egész uj korszakot terem- l eni Esz: ergom jövőjének.

A társadalom leginkább az idők tanújaként gyarapodó pénzintézetek jubileumai körül csoportosult. A Takarék Frey Vilmos és Nittér Ferencz két korifeusának arczképét leplezte le ; az Iparbank szintén leföstette elnöke dr. Feichf.inger Sándor arczképét, s Kaan János az Iparbank egyik tevékeny és önzetlen megalapítója a Ferencz József rend keresztjével lön kitüntetve.

De a hazafiság eszméjének is volt ünnepe. Bátori Schulcz Bódog hamvait a szentgyörgymezei temetőben díszes emlékkel jelölte meg a lefolyt esztendő kegyelete.

1886 egyébként több uj erővel ajándékozta meg Esztergomot. A helybeli ezred uj ezredest kapott, a város uj polgármestert, a járásbíróság uj vezért s a közlekedés egyik foutos tényezője, a diniagőzhajózási ügynökség uj vezetőket. A mult év ajándéka a szép lendületnek indult pos'a'akarékpénz ár is.

A Széchenyi-tér a mult évben igen érdekes mozgalmat látott a Janszkyügybeu ; de a nevezetes esztergomi népgyűlés hangulatát is teljesen kiegyenlítette a legfelső királyi kézirat.

Esztergom szellemi élete a mult évben elég figyelemre méltó volt. Az irodalmat fin au z Nándor Buda ostro-j mához czimii történeti művével, a papság a nagy jubileumi albummal és Dankó egy hódolati művel gyarapította. Önálló mű jelent meg Dr. Kő- rösy Lászlótól is Esztergom múltjáról és jelenéről. Az időszaki iratok serényen teljesítették hivatásukat. Az Esztergom és Vidéke, az Esztergomi Közlöny, a Magyar Sión, s az Isten Igéje mint a műin év maradandó esemény jegyzői állták meg a helyüket. Buzá-j rövi s Gusztáv Mulattató Zsebkönyv- lára több igen érdekes füzettel járult a helyi irodalom gyarapi ásóhoz.

Színészetünket azonban igen gyár- lián képviselte Pesti Iliász szintársulata, mely rövid idő múlva kénytelen volt eltávozni.

A zene dilettánsai, a dal- és zenekedvelő-egyesületben, valamint a Zenei Körben igen szorgalmasan versenyeztek egymással az elsőségért, amiből csak a társadalmi életnek volt baszna.

Kiváló művész vendégeink voltak: Kemmerth Martba zongoraművésznő és Rossi Marcello olasz hegedű vir- touoz.

A propeller-vállalat megizmosodott s a gőzfecskendő ügye népszerűvé vált.

De meg kell még emlékeznünk a mult év legsötétebb sorairól is. A halál elragadta körünkből Tillmann Károlyt, Perényi Henriket, Szájbély Henriket, Hűién yi Ferenczet, Kisfalud!

Lipthay Alojziát, Kollár Istvánt stb. kiket élénk részvéttel gyászolt meg a társadalom.

A kolera is a mult év ajándéka volt. Közel ötven embert érintett meg a fekete asszony fátyol a s ezek közül a fele meg is balt.

Ezt hozta a mult esztendő.

Mit hoz a jövő ?

Mi is azokhoz tartozunk, akik a legjobbat óhaj ják, mert hiszen úgy kezdtük ezt az uj esztendőt, hogy boldogságot kívántunk mindenkinek.

ESZTERGOM IRODALOMTÖRTÉNETE

(Esztergom város és vármegye egyházi és világi íróinak koszorúja.)

III.

Mátyás király egy tudományos egyetem fölállítására törekedett, s ennek helyéül, Vitéz János esztergomi érsek kedvéért, Esztergomot választotta.

Ez új iskolának tanára Müller J án os mértani müvet irt, s azt Vitéz János érseknek, a tudományok nagy kedvelőjének felajánld.

G a 1 e o t u s Mátyás király könyvtárnoka is neki ajánld »De homiiie« czim alatt irt orvostudományi könyvét.

A fentem 1 itett iskolának tanárai közül nevezetesebbek :

J á nos a hittiidomány mestere s egyházi jogtudor. Márton mester a szabad művészetek s a gyógy tan tudora.

Ezek Esztergomban iskolakönyveik rendezésével foglalkoztak.

AZ EPEDÉS ÓRÁIBANHa most itt volnál, itt, mellettem Édes mosolygó, nyájas angyalom,

S szelíd kezeddel simogatnád

Sötét felhőkbe borult homlokom,

Ha most itt volnál, s ajkaiddal

Regeinél nékem tündér szép mesét, Álég szemeidnek fényes sugarával Reám az üdvök árját hintenéd ;

Ha itt volnál e kis szobában

A hol most árván egyedül vagyok,

S a hol nék'*m a megnyugvásnak Parányi mécse sem ragyog;

A hol leltemre hü vigasztalásként Nem hat a béke angyalok szava,

S rajongva repdes át a puszta légen Megtört szivemnek bánatos dala:

Oh, mennyi álom, mennyi édes ábránd Válnék valóvá e kicsiny helyen,

Ha most, itt volnál, s édes ajkaiddal Regélnél tündér szép mesét nekem!

LITHVAY VIKTÓRIA.

A

Regény.

Az Esztergom és Vidéke számára irta: Kőrösy László.

(Harmadik folyt.)

Meg van !

— Bocsáss meg Karcsi, hogy vissza kell vonnom Ígéretemet. De képzeld csak a szobaasszonyom ma reggel megbolondult, lefoglalta csibukkomat és a te esernyődet azután kijelentette, hogy már nem lakom nála. Minthogy az elkopott közmondás szerint is: az okosabbik enged, hát engedtem s kivonultam. Ma estére teliát valami prog- rammot kell csinálni Karcsi, mert nagyon ostobán állanak az actia?k.

— Már most csak bolt feltörések következhetnek, hogy katasztrófánknak komolyabb színe is legyen. Menjünk a Koronába. Zsigának mindig kitűnő eszméi scoktak lenni.

Két találkozó fiatal ember között folyt ez a párbeszéd a kegy vesztett Váczi-utczán, melynek régi jóhirneve ugyan elfakult, de a svihákjai azért megmaradtak.

Karcsit az életuntak közé sorozták azok, a kik csak a szemükkel filozofálnak. Pedig mindössze is a munkauntak közé tartozott. Hivatása: élni dologtalanul s belefáradni az élvezetekbe. Eltengődni napokig is háló- társnak s nem törődni a jövővel, legföljebb csak az éjszakákkal. Hivatkozni költött ősökre s szidni a ezudar évtizedet, mely felfödöztc s ugyanakkor tőnkre is tette a gentryt. Átúszni az ifjúságon elvek nélkül, nem ismerni fenköltebb érzéseket, hanem azért kifakadni mindazok ellen, a kik becsületes munkával boldogulnak: mindez már a svillák alapvonásai közé tartozik.

Kara Karcsit mindenütt ismerték, a hol zúgolódó fizető pinezérek káromkodtak, a hol megkoppasztott balek-kártyások érzelegtek, a hol megszökött szoba urakat kerestek, a hol megcsalt szabók és lóvátett kereskedők szitkozódtak, a hol rendőri hős- költeményeket gyárt ittak s a hol legény a csárdában mindenki, a ki másokat ki tud dobálni.

Még mint jogász ott volt minden ablakleverésnél, minden utczai tüntetésnél s kereste a sebeket, de sohase magasztosulhatott jutányos vértanúvá. Lázitó beszédeket mondott a budai lebujokban, izgatott a fenlévő társadalmi rend ellen s rá fogták, hogy részeg. Egyszer föl volt kötve a karja fekete selyemkendővel s minden ismerőse tudta, hogy azelőtt való éjjel a fiakkerosok báljáról verték ki s vitték haza majdnem részletekben. Párbajai voltak gyanús firmákkal, a kik sohase iparkodtak megsérülni, mert egyátalán sérthetetlenek akartak maradni. Adósságokat csinált obskúrus uzsorásoknál s előkelő hazafiaknál s az öreg Kara egy furfangos fiskális tanácsára kénytelen volt nyilatkozni, hogy nem ismeri el a fia adósságait. Ne adjon neki se kölcsönt. Megmérgezte már magát miatta egy lunátikus nevelőnő, a ki üres óráiban kisegítette öt ékszereivel és pénzével. Megszöktetett egyszer egy tisztességes hentes lányt is és ott hagyta az első stá- cziónál.

Egyetlen egyszer volt hivatala másfél

napig; de az is csak azért, hogy Kara bácsi Szent István napján egy kicsit be is csíphessen örömében Budapesten.

Kétszer ment neki az első alapvizsgálatnak s mind a kétszer »hevesen összekocz- czant nézeteltérések miatt« a czenzorokkal, a kik pedig persze már hivatalból szörnyű boszuálló emberek.

Szóval Kara Karcsi valóságos svillák volt, a szó fővárosi értelmében.

Óriási hazugságai olyan változ ítosan következtek egymásután, hogy a jámbor Kara bácsi sohase ért rá teljesen utbaigazodni. Mindig bámulta azt a gyereket, a kinek minden csintalansága már benne volt szerencsétlen török vérében. Majd csak ember lesz belőle harmincz éves korában. Addig hadd forrja ki magát az a heves keleti természet. Szakasztott ilyen volt a jó öreg maga is — falusi kiadásban. Legalább ezzel vigasztalódott Kara bácsi, pedig a történet rovására, mert a Kara bácsi török vére mégis csak egészen más színű cselekedetekre hajlott.

A Korona kávéliáz egyik ablak fülkéjében foglalt helyet a két hontalan fiatal ember s kereste a harmadik proletárt, a ki odakünt nemsokára meg is jelent. Rögtön ülést tartott a kompánia.

Karcsi, Feri és Zsiga már évek óta ösz- szeillettek és czimboráskodtak. Keni barátság volt az a viszony, mely őket összefűzte. A barátság csak nemes jellemek köteléke. A czimboraság a léhák barátsága. Mind a két viszony közelebb kapcsolja egymáshoz a szövetség tagjait. Csakhogy, inig a barátság nemes ez ólokra egye úti,, addig a czimboraság a kölcsönös tu pissa-