Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 96. szám

Kovách Aristid, Leisz Nándor, Mesz- lényi Mihály, Polónyi Lajos, Stollár Alajos, Székely János, Ziegler Nándor, tisztes és előkelő komáromi polgárok és lapunk szerkesztője. Az emelkedett szellemi szatmári püspök az első pohár- köszöntőt a lierczegprimásra mondta, melyet a társaság felállva, lelkes éljenzések között hallgatott meg. Máso- gi.lv fel köszöntője Komárom városa derék polgármesterének szólt, a kik őt plébánoskodása alatt oly sok szeretett tel halmozták el. Pechata Antal egy rendkívül nagyhatásn beszédben Meszlényi Gyula összes érdemeit felsorolta s arra kérte az nj szatmári püspököt, hogy fényes állásában ne felejtse el az ő komáromi tisztelőit. Tátray József polgármester tartalmas szónoklatban tolmácsolta a komáromiak örömét vallás és osztály külömbség nélkül az nj püspök kineveztesése fölött. Molnár apátplébános pedig a komáromi katho- liknsok állhatatos ragaszkodásáról biztosította kiváló elődjét. Az nj szatmári püspök ismételten megköszönte egykori hívei szeretetét, mire az ünnepi társaság emelkedett hangulatban oszlóit szét. A szatmáriak az ünnepelt püspököt, minden valószínűség szerint már csak nj esztendei ajándékul fogják megkapni.

— Gazdasági előadó. A földművelés-, ipar-és kereskedelemügyi miniszter Esztergom vármegye közigazgatási bizottságába közigazgatási előadóvá Reviczky Gábor primási uradalmi számvevőt és megyebizottsági tagot nevezte ki.

— Városi közgyűlés volt tegnap Dr. Helcz Antal polgármester elnöklete alatt. A programm tizenhat tételből állott.

— Helyettes jegyzők. Balogh József libádi körjegyző Kőhidgyarmatra s Lévay Sándor, ismert fiatal poéta, Libádra neveztetett ki helyettes jegyzőnek.

— Fekete golyók. A lövészegyesület ismert bonyodalmainak hivatalos vizsgálatát a polgármester dr. Föld- váry István városi főjegyző urra bízta, a ki a gordiusi csomóba már bele is fogott.

— Lovagias Úton. Ismeretes okok, ismert okozatok vannak előttünk. A fölmerült kérdést nem lehetett másként elintézni, mint lovagias utón. Egy hozzánk igen közel álló munkatársunk küldte be a következő tudósítást, melyet csak azért közlünk, hogy az ezer

szájú pletykát elnémítsuk s magából az igenis komoly dologból a tanulságot levonjuk. A. J. és H. Á. urak között fölmerült ügyben az egyik fél sem akarta föladni álláspontját, a mint hogy a dolog természete szerint nem is adhatta. A. J. számvevőségi vélemény alapján járt el, midőn a sérelmesnek felfogott kifejezést használta s H. Á. édes atyja becsületéért és családi neve tisztaságáért szállott síkra. Végre a megbízott segédek lovagias útra terelték az ügy elintézését. A. J. ur tanúi voltak W. kapitány és M. J. ügyvéd ur. H. Á. ur tanúi ped:g M. K. ügyvéd és M. Gr. s.-mérnök. Az orvosok E. ezred- urvos, dr. A. M. és dr. S. A. urak. A párbaj színteréül a náuai berket tűzték ki, a hol a felek d. u. három órakor találkoztak. A szembeszálló feleket M. J. ur igyekezett kibékíteni, a mi azonban nem sikerült. A párbaj feltételei voltak hannincz lépés távolság, egyszeri golyóváltással. A pisztolyokat a tanuk jelenlétében W. ur töltötte meg. Ugyancsak ő volt megbízva a jeladással, midőn a felek egyszerre elsütik pisztolyaikat. Az ellenfelek fölálltak, a tanuk elhelyezkedtek s W. ur megadta a jelt. Egyszerre emelte fel mind a két fél a pisztolyt s egyszerre sütötte el. H. Á. ur golyója A. J. feje mellett süvített el s a fák között csapott le. A. J. ur pisztolya azonban nem sült el. Minthogy csak egy lövés volt megállapítva s a másodszoros pisztolyhasználat ki volt re- kesztve, a felek elhajították fegyvereiket ; a tanuk udvariasan meghajtva magukat, kocsira szállottak. A felek minden kézszoritás nélkül távoztak. Ennyiben van a lovagias ügy his- toricuma. Hogy micsoda változatokban csevegi a pletyka, az nem számba- vehotő. Az eset nagy izgatottságot okozott városszerte.

— Hieroglifák Esztergomban. Vastag könyvet Írhatna egy hirtelen ide- pottyant angol tudós az esztergomi hieroglifákról, melyek egy suszter inasnyi magasságban a város összes házait díszítik. Ezek az esztergomi hieroglifák igen változatos formákban jelennek meg. Hol kacskaringós csigavonalakban, hol óriási lábszijak rémes alakjában, hol egy-egy csiriztányér kecses vonalaival. A hieroglifák alkotói nagyrészt kedélyes suszterinasok, a kikben András bácsijainknak nagy kedve telik. A bepingált város legtöbb Merőben távirati utón üdvözölvén, a jeles főpap erre a következő választ küldte : «Tekintetes polgármester ur ! Szives volt távirat utján sz. k. Komárom városa tisztelt közönsége nevében püspökké történt legkegyelmesebb kinevezte- tésem alkalmából üdvözölni. Mondanom sem kell, hogy ez nekem végtelen nagy örömet szerzet-. Ugyanis Komárom városában, hol én évek során át mint lelkipásztor működtem, nemcsak felejthetetlen híveim, de hálásan mondhatom, az egész város tisztelt közönsége részéről is a legnagyobb — habár meg nem érdemelt — figyelemben voltam szerencsés részesülni. Midőn a jó kivállatok ért ismételten köszönetét mondok, kérni fogom az egek Urát, hogy sz. k. Komárom város összes lakóit áldásainak bőségével áraszsza el. Fogadja tekintetes ur, szívélyes hazafias üdvözletemét és ama buzgó kérésemet: tartsanak szives emlékükben. —Esztergom. 1887. nov. 21. Készköteles szolgája Meszlényi Gyula, m. k.» — Komárom városa még külön üdvözlő küldöttséget is menesztett Esztergomba az nj püspök üdvözletére. Meszlényi Gyula a komáromiakat hétfőn fogadta s a küldöttség minden tagját biztosította arról, hogy Komáromban töltött kedves emlékű napjait nem felejtette el Esztergomban s nem fogja elfeledni Szatmárt sem.

— Az egyházmegyéből. Sántha Mi hály nógrád megy éri plébános hatvanhárom éves korában, áldozópapsága harmineznyolezadik évében elhunyt. Ismert nevű egyházi költő volt.

— A komáromiak Esztergomban. Meszlényi Gyula szatmári püspök urat kedden egy nagy komáromi küldöttség üdvözölte Esztergomban. A küldött séget Tátrai József, mint polgármester, Pechata Antal, mint a komáromi katli. autonómia világi elnöke és Molnár János komáromi apátplébános, egyházi elnök vezette. Az egykori komáromi plébánost s az uj szatmári püspököt Molnár János üdvözölte szellemes szónoklattal, mire az ovácziók által mélyen megindult főpap ékesen megköszönte a komáromiak ragaszkodását. Az uj püspök első püspöki diszebédét az ő kedvelt komáromi hívei tiszteletére rendezte. A fényes asztal vendégei voltak az esztergomi szeminárium összes tudós tanárain kívül Molnár apátplébános, Tátrai polgármester, Pechata Antal, Mike Károly, Skoday László, Diósy Antal, Fektor József, Finta László,

lezők egvmásnak adják a kilincset, de azért egy sem kap semmit.

A gazdaság utáni hajhászókat nagyon lekötötte ez a hir. Lassan fogyni kezdett Vilma udvara . ..

Erezték ezt Derecskeyék nagyon.

Aztán a hiúságuk is meg volt sértve. Egymásután mentek férjhez a vele egykorú leányok, a kik szegényebbek s sze- rintök csúnyábbak is voltak Vilmánál ; csak ő maradt otthon, csak ő neki nem kinálkozott parthie.

A mama desperált, Vilma dühöngött.

Mikor Derecskeyné tudtul adta leányának, hogy most már mindent el kell követniük, hogy valahogy ki ne csuszszon kezeik közöl G'sermő, Vilma sírva fakadt :

— Tehát ennek a nem hozzám illő férfiúnak kell a feleségévé lennem ?

— Meg kell lenni. Nincs más mód, látod. Jobb egy albiró, mint senki, kivált a mi helyzetünkben . . .

— Igazad van, mama. Mit tegyünk, ha ebben a fészekben nincs egy jóravaló házasulandó férfi. Csak már nyilatkoznék, mert még megérem, hogy az a csúf Varga Malvin is hamarább férjhez megy, mint én s akkor a méreg esz meg.

— Bizd reám. Nyilatkozni fog nemsokára.

Ilyen előzmények után hűidé Derecs- keyné leányához Csermöt.

Csakhogy az nem Vilmát kereste fel, hanem Esztike szerény kis szobájába lépett.

Amint Esztike Csermöt belépni látta, sötét pir boritá el arczát.

— Meg van lepetve, hogy itt keresem fel, ugy-c Esztike ?

— Igazán, nagyon meglepett Csennő ur.

— A nénike küldött ide.

— A néni! En hozzám ?

— Igen, ahoz, a ki szivemet bírja minden szerelmével, hogy kérdjem meg tőle, akar-e feleségem lenni, tudna-e szeretni '?

— En, a felesége lenni, dadogá Esztike.

— Igen. Feleségem, őrzőangyalom az egész életen keresztül.

— De Istenem, engem akar ön elvenni, a szegény árvát ?

Engem szeret ön, a kit senki sem szeret ?

— Annál jobb, legalább én fogom szeretni mindenkiért.

— De mondja csak édes Esztikém, fog-e engem szeretni, akar-e az én vigasztalóm, az én hű társam lenni ?

— Akarok! Oh akarok, hisz a szivem rég az öné, — rebegé szemérmesen Esztike, — már akkor az öné volt, midőn még a kis ibolyákat hordta Vilmának.

— Igen, azokat a szerény kis virágokat, a melyek nem kellettek neki . . .

— Hát ön tudja ?

— Mindent tudok, hála az égnek. Tudom, hogy Vilma a legszivtelenebb teremtés a földön s hogy kegyed a legnemesebb, a legjobb nő a világon.

*

* *

Midőn Derecskeyné megtudta, hogy nem az ő leányát veszi el Csennő, elájult mérgében, Vilma pedig szivgörcsöt kapott.

Az esküvőt rögtön kitűzték, hogy mennél előbb elmenjen a háztól az a hálátlan.

Az esküvő egyszerűen, csendben ment végbe, Derecskeyék nem voltak az esküvőn.

A templomból egyenesen haza vitte Csennő Géza Esztikét az ő otthonába.

Evek múltak azóta. Esztike most is az a hű feleség, a minő első perezben volt s Csennő a legboldogabb ember a világon. Most már főbíró s gazdag ember, mert egy nagy kincs van birtokában, a legnagyobb kincs, a minővel csak egy férj bírhat, a mely kincset úgy hívnak : hű feleség !

Vilma vén leány maradt s a legnagyobb nélkülözések közt él édes anyjával. De azért még most is, ha kopott ruháiban végig megy az utczán, gőgösen tekintget I maga körül, lenézve a járókelőket, mint hajdan, mikor még elvül tűzte ki, hogy : «gőgösnek kell lenni!» . . .

Azok, a kik ismerik, szánakozva mondják utána :

Szegény ! bolond ! . . .

BÁRTEAY RÓZA.

— Római távirat. Egy vasárnap Rómából érkezett távirat szerint a pápa szombaton fogadta a szepesi, pécsi és kassai püspököket, kik gazdag ajándékokat s másfélmillió aláírásokat tartalmazó óriási emlékköteteket nyújtottak át. Szombaton esto fogadta a szentséges atya először herczegprimá- sunkat, a kit soká tartó audiencziával tüntetett ki.

— Szilveszter-este. A Zénói Kör érdekes előkészületeket tesz a szokásos Szilveszter-esti vigalom megölésére.

glifája bizonytalan színű snvix és iszap- keverék, a hozzávaló Lószerszám pedig rendesen egy elpaczkázni való tenyér vagy egy darab fa, néha azonban egy volt papucs alkalmas részlete is. A nagyreményű kezdő hieroglif-tudósok rendesen ujdonat uj meszelésii házak iagerlő falain kezdik meg első kísérte eikot, a hol azután merész fantáziájuknak nyomait hosszú időre megörökítik. Vannak hierogrif-snsz erinasuink, a kik nemes passzióikat már nemcsak színekben, hanem vésőtökben is kulti- válják. Az utczai szobák lakói gyakran erős sistergést hallanak az utczai falon végig. Ez nem valami nyugalmazott villám kimért sétája, hanem egy ta- tárvérü suszterinas gyönyöre, a ki több utczán végig szokta a falakat fölszántani. Ha városi budgetüukbe föl lehetne venni egy kis szerény tételt gyöngeszerű drabantok erős szemüvegei számára, akkor talán a hieroglifák virágzó korszaka mégis lejárná magát. így azonban szabadon piszkithatja a város falait minden mongol indulatu inas, a ki a műhely keserveit a város ártatlan falainak bemocskolásábau és összekarczolásában boszulja meg. Hanem már most néhány komoly szót is a város csinosodása érdekében. Ha a rendőrség nem óvná az utczai fákat, akkor Esztergomban sohase lenne lombos fa. Ugyanez a hatalom megóvhatná a város falainak tisztaságát is szigorú intézkedésekkel. Hozzon a rendőrség erélyes rendszabályokat elfogatás és pénzbírság terhe alatt a város tisztaságának megóvása végett s publikál- tassa ezt ki egymásután többször és l határozottan. Elrettentő például pedig a legelső tatárvérü inast, a ki a házakat bemocskitja, fogják meg fültövön s vonják miatta felelőségre első sorban a gazdát. Iparosiskolánk is sokat tehetne házaink tisztaságának megóvása érdekében, ha a falmocskitás ádáz pasz- sziója ellen megtenné a maga megjegyzéseit. Mindezeket pedig a, város összes háztulajdonosai és tisztaság kedvelői nevében ajánljuk az illető közegek szives figyelmébe.

— Egy egész rakás párbaj vau

kilátásban békés kis városunkban. Az ismert nyílt levél pro és contra nézetei oly élesek, hogy több oldalról erőteljes kihívások történtek.

— Ötven forint jutalom biztositta- tik a bécsi cs. k. rendőri hivatal részéről annak, ki a Brünn városából eltűnt Honig Ernesztin operai énekesnő hollétéről tudomást bir adni ; színészi néven Halm Ernesztin ; ha pedig netalán hullája feltalálásáról tud valaki hirt adni, 20 frt jutalomban részesül. Honig Ernesztin középtermetű, köpezös alakú, fekete hajú és szemű, 23 éves.

* Lapunk mai számához mellékelve veszik t. olvasóink KIRNER JÓZSEF budapesti puskaműves részletezett árjegyzékét, melyre a n. é. közönség b. figyelmét felhívjuk.

FELELŐS SZERKESZTŐ:

Dr. KŐRÖST LÁSZLÓ.

N Y I L T T É R.

E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a s/.erk.)

Reinseidene Stoffe 80 kr. per Meter, sowie á fl. 1.10 und fl. 1.35 bis fl. 6.10 (farbige, gestreifte und carrirte Dessins) versendet in einzelnen Roben und Stücken zollfrei in’s Haus das Seidenfabrik-Depot G. Henneberg (k. und k. Hofliferant), Zürich Muster umgehend. Briefe kosten 10 kr. Porto.