Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 95. szám

apának Pap János nrnak Esztergom szab. kir. város nyug. polgármesteré- nek folyó hó 23-án déli 12 órakor hosszas szenvedés és a halotti szentség ájtatos felvétele után, életének 67-ik évében történi, gyászos kiinul tát. A boldogult földi maradványa folyó hó 25-én délután 3 órakor fog lakásáról (Öreg-utcza) a szab. kir. városi sir- kertben örök nyugalomra elhelyeztetni. A lelki üdvéért pedig az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó 26-án reg­geli 9 órakor fogják a belvárosi plébánia templomban az Urnák bemutatni. Esz­tergom. 1887. november 25. Áldás és béke porain ! — A boldogult öreg el­temetése nagy részvét mellett ment végbe. A boldogé Itat Krotky kanonok teme te díszes segédlettel s a négyes fogattal vont érczkoporsót a város tiszt­viselői és képviselői kisérték gyertyák­kal, fáklyákkal. A temetés közönségé rendkívül nagy és díszes volt. Ott lát­tuk Major István püspököt, az érseki helyettest is s a közélet számos ki­tűnőségét. Közvetlen a koporsó után mély gyászban haladt az elhunyt nyug. polgármester özvegye s az esztergomi nép társadalmából való nagy ágazata rokonság. A nép a köréből származó özvegy gyászában hatalmas tömeggel osztozott, mely a koporsót követte. A városi iskolák tanulóifjusaga gyász­lobogók alatt vonult ki. Szóval a te­metés nagy és fényes volt. A kegyelet utolsó jeleitől nem fosztotta meg senki a város egykori tejét. Nyugodjék békében ! — Majer István püspök ur nem­csak ő Eminoneziáját a liorczegprimást helyettesíti ez időszerűit egyházkor­mányzati ügyekben, hanem Boltizár József püspököt, esztergomi kanonokot és nagyszombati érseki helyettest is, a kit tudvalevőleg a herczegprimás ma­gával vitt római útjára. — A római zarándokok, mint azt egy csütörtökön este Majer István püs­pök és érseki helyetteshez érkezett római sürgöny jelenti, mindannyian szerencsésen megérkeztek a szent vá­rosba, a hol barátságos fogadtatásban részesültek. — «Uzsorás vállalkozó.» A f. évi ápril 30-án megtartott megyebizottsági ülésen, mint tudjuk, Audrássy János megyei főjegyző ur megtámadta Hutt Miklós primási ácsmestert, hogy Ké­méiül községtől bizonyos építési összeg maradványa után állítólag törvényelle­nes kuniatokat fogadott el s ezért a megyei főjegyző ur Hutt Miklóst «uzso­rás vállalkozónak» nyilvánította s el­lene fenyitő feljelentést kért. Hutt Miklós e határozatot a boliigyminiszto-j rimához felülvizsgálat végett meg fel le­lj ez vén, ott a m. kir. igazságügyminisz- ter ur véleményének meghallgatása után, a következő határozat hozatott : «M. kir. belügyminiszter 65377/IV. b. szám a. . .tellobezés tárgyát képező ha­tározati részeket inegseinmisiteni, illetőleg felöl d o ni, és egyúttal el­rendelem, hogy azt, vájjon a bűnvádi feljelentés tételére alapos ok fen forog-e, t e g y e újból b e h a t ó in e g- fontol á s t á r g y á v á s:b., mert a törvényhatóság Hutt Miklóst becs­mérlő kifejezésekkel illetvén, tekintve, hogy az eset qual ifié Riójára egyedül a kir. bíróságok bírnak illetőséggel bírói hatáskörbe avatkozott és sértő módon nyilatkozott oly félről, a ki az ellene intézett támadás ellen nem is véde­kezhetett s igy h a t á r o z a t á n a k a csele k m é n y minősítésé t illető r ó s z e t ö r v é n y b o ü t- k ö z i k. A bűnvádi feljelentés tételére adott utasítást feloldani kellett, mert főkép az aláhúzott szavakból alappal kövelkeztethetőnek látszik, hogy jogi személyek, különösen olyanok ellené­ben, melyek határozatainak érvényes­sége annyi tényező közreműködésétől és annyi formaság megtartásától függ, mint például a községeké, nem is lehet azon t ö r v é n y szerint büntetendő uzso r á t e 1 k ö- v e t n i, tehát a bűnvádi feljelentés­nek a jelen esetben czélja és értelme alig lehetne s ezt kétségtelennek lehet tekinteni azon esetben, ha áll, mit Hutt Miklós fellebbezésében állít, de a mi az iratokból tisztán ki nem ve­hető, t. i. az, hogy ő az 1883. 25. t. ez. éleibe lépte után csak 8% ka­matot fogadott el Kéméiül községtől stb. Budapesten, 1887. évi október hó 11-én. A miniszter :helyett: Lukács György, s. k. államtitkár.» — Egy rémregény thémája. Néhány Ágnes asszony mosta a mások szennyesét a napokban a kis Duna felső partjain mikor egyszerre csak szörnyű látomás akasztotta meg munkájokat. Megszűnt a szomszédok szapulása s a locsogó asszonyok elnémultak. A tutajok közül felbukott egy ártatlan csecsemő hul­lája ... A nagy rémület ritkán ád De kalandorságodnak már lejárt az ideje. Lássa Tanin herczeg — ekkor a hcrczeg felé fordult — ez itt az az ember, a ki III. Péternek hazudva magát, azt gondolá, hogy Oroszország trónját elfoglalhatja né­hány részeg paraszttal. Pugaosev hallgatott és lesütő szemeit. — Jerünk, herczegem ! — mondá a czárnő — nem akarok gyönyörködni a szerencsétlen ember utolsó perczeiben . . . Ekkor II. Katalin és Tan in herczeg a nép üdvözlései között a czári palotába tértek vissza. Ezután előhozták a szegény kozákokat is, Pugacsev megalázott oroszlánait és sorba lenyakaázták. Pugacsev szomorúan nézte végig a bor­zasztó jelenetet, de nem törött meg férfias bátorsága. Midőn rákerült a sor, feloldták békéiből és a magas fekete vérpadra vonták. Azután négy lovat vezettek a széles vérpadra. Pugacsevnek megkötözték lábait és ke­zeit külön-külön, a szilajul tomboló pari­pák hátára. Irtóztató jelenet volt. A halálra vált Pugacsev lefordult fejével még egyszer végig nézett a néma tömegen. Azután megcsattantak az ostorok és a négy ellenirány felé rohanó ló a trón- követelőt négy darabra szaggatta. így veszett el Pugacsev. Ki tudja, ha meg nem szegi hitvesi es­küjét, még a czárok trónjára emelkedik vala, mert a mint lelkesülni tudott értea néji, az páratlan a történelemben. Oroszországban a többi tartományban gyorsan holvreállott a nyugalom. Katalin czárnő a másik vezérnek, Tuga- roffnak, megkegyelmezett jutalmul, hogy Pugacsevet kiszolgáltatta Szainorow tábor­noknak. Tugaroff és leánya, a szegény Zsófia, Pugacsev fiatal özvegye újra visszatértek hazájukba, Irgliis kies rónáira — felejteni. A NŐKRŐL S A NŐKNEK. Boldog az a viszony, hol a férfit még a gondolat is tisztaszivü szerelmesére minden nemtelen cselekedettől visszatartóztatja, hol azt a tiszta szerelem rózsás illatú lebe a távolba is elkíséri; boldog az a házasság, hol a férj még csak egy szó által sem merészli nejét megpirítani. Szabó K. Ki szerelmében csak eszét követi, ki, mielőtt kedvesét megöleli, még számolhata, múltat s jövendőt el nem felejtő föllázadt érzeuiényei közt: az nem szeretett soha. Eötvös * Ha van boldogság a világon, ha van valami, miért élnünk érdemes, bizonyára első szerelmünk az , e képzelet több gyö­nyört nyújt, mint életünk minden por­valósága. Eötvös. * A szerelem, mely egészen boldogít, csak a hitnek, csak erős bizalomnak gyermeke. A szerelem néha túlélheti a bizodalmát is; de csak kín az, a mit már akkor tőle várhatunk' tanácsot. A legkevésbé megrémült Ágnes asszony tehát az apró hulla után siet s azt kirántja a tutajra. Erre rögtön összecsődült az egész mosó­népség s bőséges szóáradatban kezd:ék találgatni, hogy kié az aprócseprő jó­szág. Mindenkinek volt egy olyan el­lensége, a kire rádiktálta a szegény kis porontyot s annyi sötét bűnügy halmozódott fel egyszerre, hogy egész utczákat be kellett volna fogni vizsgá­lati fogságba. A mint a szegény kis le- lonczet mosogatni kezdik, a hulla ki­siklik az Ágnes asszonyok kezei közül megint a talp alá. Es elvész menthet- lenül. Megint nagy lesz a riadalom. Fél óra múlva már egész Tabán lázas izgatottsággal gyülekezik összo a par­tokon, a hol a szörnyű láioinány szem­tanúi egész a rekedtségig részletezik a szörnyű esetet. Nemsokára megjelen­nek a rend őrzői s hivatalos ábrázat- tal fognak hozzá a szegény hontalan emberke kutatásához. Soká tartott a kereskedés. A város kapitányi hivatala kerek tiz pengőt költött el a nyomo­zásra, de a szegény kis apróság csak­nem akart előkerülni. Azóta már ver­sekbe van szedve Tobánban minden haragos szomszédasszony, a kit Eszter­gom Ágnes asszonyai a szörnyű láto- mány után szeretnének ránezba szedni. A kis csecsemő pedig elrejti egy szív­telen anya szörnyű bűnét s talán biinhödését is a Duna mélységes fene­kére . . . — Vigalom a Zenei Körben. Szom­baton este a Zenei Kör megnyitotta a téli saisont és pedig jó sikerrel. A Fürdő-vendéglő nagytermében igen dí­szes közönség hallgatta a működő ta­gok concer.jór7 de a Kör legszebb mű­ködő tagjai csak azután kezdtek sze­repelni, mikor vége volt a muzsikusok programújának s megeredt a táncz. Jónás Pali vidám csárdásaival kez­dődött és végződött a jeles vigalom, melyet még a katonai zenekar tour- tánezzenéjo is fokozott. A rendkívül sikerült vigalom hölgyeit tudó utónk a következő szép sorokba foglalta: Ács Anna, Buda Aranka és Irén, Burány Mariska, Duka Irma, Hnau Ilonka, Heischmann Anna, Künn Etelka, Le­gény Lajka (Kánáról,) Mezey Gizella, Nedeczky Ilon, Paal Emma (Csdzrói,) Palkovics Lujza, Palástky Erzsi, Dich­ter Irma, Schmidt Lujza, Szlávy Ma­riska, Szecskav Gizella. Az asszonyok névsora a következő: özv. Ács Fló­risné, özv. Buda Jánosué, Burány Já- nosnó, Büttner Bébe rímé, Duka Tiva- darné, Haan Rezsőné, Heischmann Fc- renezné, Hoffmann Ferencznó, Ivlinda Rezsőné, Legény Józsefné (Nánáról,) Mezey Dénesné, özv. Nedeczkyné, Pal­kovics Alajosné, Pfalz Józsefné, Schmidt Nándori) é, Szlávy István né, Szecskay Cornélné és Wídmann Bél árié. Igen természetes, hogy az asszonyok névso­rából is meglehetősen gyarapodott a tánezosnők díszes glódája, mely reggeli öt óráig járta tanulatlanul és bájosan. Emlhésreméltó, hogy ez alkalommal mutatta be több fiatal ur a jövő far­sang legnevezetesebb újdonságát a «kuriantós csárdást», mely a zenét sokszor egészen fölöslegessé feszi. A jókedv viharos kitörései azonban csak arra vallottak, hogy van Esztergomnak jó és szép mutató közönsége, mely a majálistalan nyáron keresztül unos-un- tig eleget pihent arra, hogy alkalom­adtán hatalmasan kimulassa magát. És a Zenei Kör szombati estéje ezt ha­talmasan be is bizonyította. — Propeller-társulatunk igazgató­sága arról értesíti lapunkat, hogy a kövesdi vasút állomással való össze­köttetés menetrendét, — a hid kikö­tésig — változatlanul fenntartja. — A menetrend addig is a következő: 1. menet naponként reggeli 5 óra 30 perczkor. 2. menet naponként reggeli 7 óra 15 perczkor. 3. menet napon­kint délelőtt 10 óra 15 perczkor. 4. menet naponkint délután 3 órakor. 5. menet naponkint délután 6 órakor. — Távirat. Róma. Nov. 25. Simor herczegprimás ma ideérkezett és a pálya­udvaron msgr. Mocenni, az ausztriai és a magyar püspökök, Paár nagykövet és a nagykövetségi személyzet, igen sok magyarországi zarándok, Eszterliázy gróf stb. fogadták. mJíliŐS SZlSmfláSZTÖ : Dr. KŐRÖST LÁSZLÓ. N Y I L T T É R. K rovat alatt liözlöfiekért nőin vállal felelőssé­get a szerk.) NYÍLT levél ANDRÁSBA JÁNOS megyei főjegyzőhöz. A f. évi tavaszi megyei közgyűlésen ön néhány kebel barátjának éljenzései között atyámat uzsorás vállalkozónak nyilvánította. Akkor minden provoká- lástól menten, öntudatos határozottság­gal egyenesen a felsőbb forum correc­tion ál is intézkedésében kerestem az orvoslatot, a hol — mint o lapokban másutt látható, — meg is tahiti am, a mennyiben határozatát a belügyminisz­térium a m. kir. igazságügyminiszter ur véleményének meghallgatása után in int «t ö r v é n‘y b e ü t k ö z ő t» m e g s e m m i s i t e t t e , in i n t o 1 y a, ii t p e d i g, m e I y n e k «c z é 1 j a és é r t e l m e alig lehet» feloldotta s újból behat') megfontolást rendel el, mert az 1883 : 25. t. ez. értelmében «j o g i szernél y e k n él b ü u t e tend ő uzso rát e 1 k ö v etni ne m is lehet». Ezek a miniszteri leirat szavai. Ezek után szánalommal kell tekintenem önre, hogy valóban tudja-e, mit beszél, s kérdem öntől, oly hiva­talnak tar Ija-e a megyei főjegy z ős éget, a honnan az állampolgárok becsülete ellen kényelmesen támadásokat intéz­het ? Mást piszkos üzelmekkel alapta­lanul vádolni s ahoz a «megbotrán­kozás hangját» használni, uram, — bárhol tanulta, — ezt ön jól érti, rosszakaratú tudatlanságát azonban, hogy mi az az uzsora, világosítsák fel mások, a kik hivatottabbak erre. Csak ennyit, s ezt is csupán a gyengébbek kedvéért, hogy lássák azok is, meny­nyire piszkilja be magát az, a ki sár­ral dobálódzik. Kelt Esztergomban, 1887. évi no­vember hó 26-án. Hutt Árpád. HIRDETÉSEK. Scheiber Rezső és társa £= Egyedüli raktár Esztergomban. a. <’ 03 SD.-03 Liliomtejszappan & o BERGMANN és TÁRSÁTÓL < :=5 DREZDÁBAN. C/3 N 7/3-03 Mellőz rögtön minden szeplöt, =5 i M csodálatos fehér arezbört hoz CD­(í) C 03 létre és a legkellemesebb illat­C/3 s_ tál bir. o: <_ > S_-cö WGT Ára 45 kr. "3MÍ CL &3­-I Divat és vászon áruból részletes árjegyzék. c 3*r Széchenyi-tér, gyógysz.-épül

Next

/
Thumbnails
Contents