Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 70. szám

döttség szónokának, Adler Ignácznak: «A szeretet az én szent hitemnek és any aszón tégy házamnak alap-dogmája, és valamint e gondolat átvonul összes parancsain, nagy élénk sziliekben áll ez minden kalholikus pap szemei előtt, midőn az egyházához nem tartozókkal érintkezik. Á szeretet megkülömböz- tető jel, melyről meglehet ismerni a jó Katholik üst. Es azért ura im valamint távol állok azon áramlattól, mely ezen gondolatot megtagadja, úgy itteni működésemben is számíthatnak előzékenységemre és jogtiszteletemre, meg lévén győződve, hogy önök is mind irányomban mind híveim irányában ugyanazon érzelmeket viszonozni fogják.“

— TÍZ év múlva. Az esztergomi főegyházmegye bécsi Pasmaneumában tiz esztendő előtt együtt járt végzett theologusok találkozót adtak egymásnak Budapesten. Mind a tizenöten találkoztak a Walter-féle Fehér Ló vendéglőben, a hol a pályatársakat, a kik különben mindannyian doktorok s már előkelő papi állásokat foglalnak el, dr. Walter Gyula esztergomi szemináriumi tanár üdvözölte.

— Uj igazgatóság. A posta- és táviró hivatalok egyesítése után a közlekedés-ügyi miniszter rendeletére a jelenlegi nyolez posta-'és négy táviró | igazgatóség feloszlik s helyükbe már I szeptember elsejétől, tehát mától fogva 1 kilencz uj egyesitett igazgatóság lép

életbe. Az esztergomi posta- és táviró állomás a budapesti igazgatóság ha ás körébe esik, mely ötszáza egy ve u ny o I ez postát és százkét táviró hivatalt foglal kerületébe.

— Esztergomi könyvtárak. A Hiv.

I Statistikni Közlemények között egy igen érdekes kötet jelent meg Magyarország köz- és magánkönyvtárairól 1885-ben. A György Aladár lelkiösinereles szerkesztésében a kötet harmadfélezer hazai könyvtárról közöl kimutatást, melyekben összesen nyolezadfél milliónál több könyv őriztetik. Az osztergomi könyvtárakról a következő érdekes ismerte- sek jelentek meg e kötetben : Van Esztergomban egy nyilvános könyvtár (3601 könyvvel) négy tanintézeti könyvtár (5.330) egy kölcsönkönyvlár (4587.) Magán könyvtár van tizennégy (78.704) összesen huszonhat könyvtár száznyolcz- v an egy ezer hatszázkilenczvennégy kötettel, a mi Esztergom kultúrájára fényes bizonyság. A könyvtárak ismertetését egyelőre a primási és főegyházi könyv- jük s jövő számunkban majd a többit mutatjuk be :

Simor János prímái könyvtára.

A táblázatban kitett alapítási év (1882) tulajdonkép csak azt jelöli, hogy ez évben nyert a könyvtár külön helyiséget; egy nagy három emeletre feloszlott, vasállványokkal felszerelt termet, két szobát s két raktárt két külön olvasó helyiséggel. A könyvtárat Sujánszky Antal kanonok rendezte. A könyvtár egyik nevezetessége hogy körülbelül ezerháromszáz, részben igen drága s ritka díszmunka vau benne, köztük Európa összes irodalommal foglalkozó fejedelmeinek s uralkodó család tagjainak dolgozatai. A könyvtárban őrzött összes darabok száma negyvenezer százkilenczvenkilencz. A primási hires képtár a könyvtártól külön helyiségbon őriztetik.

Az esz e; gimi föegyház kö .yvtára.

Az esztergomi primási könyvtár keletkezési jidejét biztosan meghatározni nem lehet; de tény, hogy Lippay György érsek 1666-ban történt halála után, ki Fugger Antal könyvtárából 1681 kötettel gazdagította sajátját, hátramaradt jelentékenyebb mennyiségű könyv szilárdította meg azt. A káptalani könyvtárra nézve minden kétséget

iiált. Évva uj vérfrisitőül egyszerre öt komikust is szerződtetett, kellet tehát valaliára egy jóravaló komikanőre is gondolni, a ki hozzá még kitünően is dalol. Nagy Lindában megtalálta Evva azt akit keresett. És Nagy Linda méltán megérdemli azt, a mit nem igen keresett: megérdemli, hogy a sok kisvárosi kai ami tás után végre fővárosi színpadon kodéiveskodjéK.

GASTON.

HÍREK.

— A hivatalos lapból. Ő Felsége Csáka Károlyt, az esztergomi születésű derék trsztenai gymnasiumi ideiglenes igazgatót a zsolnai algymnasium rendes igazgatójává nevezte ki.

— Udvari hír. A székesfehérvári püspök, Pauer János, szertartója, Magdics István kíséretében pénteken a primási palotába érkezett, a hol négy napig időzött.

— Majer István pUspök, a hazai népoktatás veterán bajnoka, részt vett az orsz. katli. tanítói segitő-alap központi bizottságának aug. 25-én tartott ülésében, a hel Márkus Gyula esztergomi kanonok, pápai praolátus elnökölt. Az alap harmadik gyűlésén tiz egyházmegye volt hivatalos. Esztergomból dr. Walter Gyula papnevelőbeli tanár is részt vrtt benne, a kit az! ülés egyhangúlag jegyzőül választott.! Walter Gyula egyébként igen figyelemreméltó indítványt tett az alap növelésére czélzó lépések érdekében. Kimerítően fejtegette az alap rendeltetését, örvendetes gyarapodását s nem mellőzhet’e, hogy több egyházmegye részéről nem tapasztalható eddigelé a kellő érdeklődés. Ennek felkeltésére | lelkesítő felhívást óhajt a bizottság részéről. A bizottság helyesléssel fogadta! ugyan az indítványt, de azon körülmény folytán, hogy egyenesen ily lépésre nem vá 11 a 1 közli;»tik, az indítványt; pártolókig a püspöki kar elé óhajija| terjeszteni. Az elnök eddigi buzgalmáért Majer István püspök mondott elismerő köszönetét, a mit egy uttál az alapkezelő egri főkáptalannak is kijá- rultatott a bizottság nevében. A bizottság egyébként közel ezer forintot osztott ki a rendelkezésre álló összegből. Ülés végével az elnök, Márkus Gyula budapesti szemináriumi rektor a bizottsági tagok tiszteletére diszebédet rendezett, — hol mint elnök a püspöki kart s az alapkezelő egri főkáp-j talant éltette; Majer István püspök az elnökre emelt poharat, Wenzel Antal papuövelőbeli alkormányzó pedig átalános éljenzés közölt Majer István püspököt köszöntötte fel.

— Derék magyar. Saaghy Vendel, a hazafias öreg muzslai plébános, a felvidéki magyar közművelődési egyesületnek évenkint két forint tagsági

i dij helyett huszonöt forintot fizet s az » egyesület nagyobb mozgalmain mindig i személyesen is részt vesz. Most is ott r volt a Besztorczebányáu tartott köz- l gyűlésen, melynek befejezése után a i háromszáz teritékü diszebéden lelkes fel köszöntőt mondott Tisza Kálmánra, íkinek kormánya alatt a magyarosodás ürügye oly szép virágzásnak indult.

— Üj kerületi felügyelő. A köz- i lekedésiigyi miniszter Kovács Kálmán itkir. főmérnököt a kerületi felügyelői ^teendők alól saját kérelmére fölmen- rtette és a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Esz- ctergom, Tolna és fehérmegyék terüle- ctére kiterjedő első Felügyelői kerület y teendői vél a központban alkalmazott íBrenner Vilmos miniszteri főmérnököt i fizta meg.

— A szeretet hangja. Schlauch jőrincz Nagyvárad uj püspöke, midőn tz izr. hitközség üdvözölte, a követ-, ;ező fontos nyilatkozatot tette a külkizáró biztossággal mondhatni, hogy a Kőszeghy János László esztergomi kanonok, nagyprépostnak 1641-ben bekövetkezett halála után maradt könyvek képezték annak alapját. Ezen kü- lön-külön helyiségben és külön kezelés alatt állott két könyvtár 1853-ban, külön kezelés alatt hagyatva, egy e czélra emelt épületben helyeztetett el, inig végre Simor János érsek parancsára 1876-ban mindkét.ő a régebben használt «Esztergomi Főegyházi Könyvtár» czim alatt a kettős példányok eltávolítása mellett egyesittetott egy nagy emeletes házban, mely 1853-ban újból épült. A könyvek elhelyezésére van benne három nagy terem és tizenkét szoba. Jelenleg egy termet és tizenkét szobát foglalnak el a könyvek, A könyvtári személyzet a következő : 1) Prae- fectus Bibliothecae, ki mindig a fő- káptalan tagja és ezen hiva alt tiszteletből viseli, (Knanz Nándor hírneves történettudósunk.) 2) Könyvtárnok 800 frt fizetéssel, melyhez az érseki pénztár 250 frttal, a könyvtári alap pedig 500 frt és 200 frt lakbérrel járul. (Feichtinger János könyvtárnok és ez. kanonok.) 3) Portás 192 frt fizetéssel és 24 frt fa fejében. A könyvtárra fordi ttatott 1884-ben személyi kiadásokra 1216 frt, könyvvásárlásokra körülbelül kétszáz frt, bekötésekre és egyéb kiadásokra circa száz forint. A könyvtár fenfartására van alap, melyről a főkáptalan a könyvtár praefectusa által intézkedik. A könyvtár tartalmát a teljesen készen levő szakkatalógus a következőképen részletezi : vau összesen 22.012 latin, 19.324 német, 5.580 magyar, 6.097 franczia, 1.962 olasz, 411 szláv, 354 más nyelven irt mű, mely s vegyesekkel együtt 63.740 (hatvanháromezerhétszáz negyven) kötetet tesz ki. (Folyt köY.)

— Rendőr a kutban. A napokban

egy elkeseredett asszony, Takács Istvánná az Anna-utczában levő lakásán a kútba ugrott, mert egyik szomszéd- asszonya ráijesztett. Az öngyilkosságról értesülvén Ledényi Sándor városi rendőr legott elhatározta magát látogatást tenni — a kút fenekén. Kevés gondolkozás után létrát bocsájfott a kútba s azon lement, nyakon csípvén az öngyilkos-jelöltet, a ki unos-untig lehütötte magát ebben a nagy melegben. Egyéb baja nem történt.

— Öngyilkossági szándékból tegnap délután egy napszámos asszony a Dunába akart ugrani, de egyik szigeti őr

kegyetien szá 11dékában megakadá 1 yozta.

— Nagy Linda, a helybeli szín ár- sulat kiváló énekesnője legközelebb a népszínházban fog fellépni s :crző ltot'si ezé íjá ból

— Balaton-Füreden szeptember elején bor-, gyümölcs-, szőlő és mezei termény-kiállítás lesz, mely iránt Esztergom megyében is élénk érdeklődés uralkodik s több részvételt jelentettek be. A kiállításra bezárólag szept. ha- todikáig folytonosan beküldhetők kiállításra szánt tárgyak Balaton-Füredre a Balaton-egyesület titkárságához, honnan egyébként mindennemű tudósítással szívesen szolgálnak.

—A színészethez, Verseghy Róbert az esztergomi fiatalság egyik tagja, megvált a jogi pályától s a színészethez lépett. Télire Kolozsvárra szerződtették egyelőre a koristák közé.

— Túltermelés. Még mindig több a fiskális, az orvos, meg a tanár, a mennyire Budapestnek s a vidéknek egyelőre szüksége van ; de az újabb tanítónői sokadalam mélán megdöbbentő s komoly figyelmeztetés arra, hogy nőink ne tóduljanak a tanít »női pályára. A fővárosnál huszonnégy üresedésre kétszázon fölül pályáztak, (sokan Esztergomból is.) Es még pályázott volna vagy kétszáz, ha a nagy szám a többséget el nem riasztja. Oly kóros tünet ez a mi újabb társadalmunkban, mely ellen különösen a a könnyű szerrel dolgozó tanítónői diploma-gyárakat éberebb figyelemben kellene részesíteni az állam felügyelő közegeinek.

FELELŐS SZERKESZTŐ:

D r. KÓRÓST L Á S Z L Ó.

N YI L T T É R.

E rovat alatt küzdőitekért nőm vállal felelősséget a szerk.)

Reinseidene Stoffe 80 kr. per Meter, sowie á fl. 1.10 und 11. 1.35 bis fl. 6.10 (farbige, gestreifte und carrirte Dessins) versendet in einzelnen Roben und Stücken zollfrei in’s Haus das Seiden fab rik-Depot G. Henneberg (k. und k. Hofliferant), Zürich Muster umgehend. Briefe kosten 10 kr. Porto.

HIRDETÉSEK.

MAGYAR IPAR

oc

<

A nemetprónai posztógyár

ré§i¥émy«t»rsa§á|f

2

>v

c_

ajánlja mindennemű saját gyártmányú a gyapjú szövő iparba vágó készítményeit u. m. : Legújabb divat kelméket, posztó,

—

tiflfli, peruvien, doskin, trikó és különféle kabát szövete-<

oc

két, kamgarn loden, azúr és halina posztókat, kizáróla<

gosan tiszta gyapjúból és valódi színekben. Továbbá ágy- és lótakarókat, mindennemű pokróczokat stb. stb.

>Megrendelések a képviselőséghez intézendők a következő czim alatt:

A német-prónai posztó-gyár minta raktára-v

<

Budapest, Mu2eum-körut 10. sz.

3E

Ugyanitt raktáron lévő áruinkat kicsinyben is gyári árakon árusítjuk.

30

Kívánatra mintákat bérmentve küldünk.

HVdl a V A 9 V w

’ V'-