Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 69. szám

határozatot lioz ? Bíróság és főispán ellentétbe jönnek ! Megérdemli a megye főispánja Re­viczky Győzőtől, hogy idő előtt nyil­vánosságra hozta azt, mit ez ügyben a főispán az ő hivatala által megejtett vizsgálat alapján mondott ? Mikor még nem lehet tudni, hogy egy részre- hajlatlan vizsgálat után nem fog-o a főispán véleménye megváliozni és a szuronyok ellen nem fog-e a polgárság teljes védelmet nyerni — törvény­könyvünkben ? * * * — Udvari káplán. Ő Felsége a király, Csernoch János primási titkár­nak az udvari káplán czimet dijmcn- tesen adományozta. Gratulálunk a dí­szes kitüntetéshez. — Lapunk szerkesztője szeptem­ber nyolczadikán tér vissza a főváros­ból s újólag átveszi a lap vezetését. — Esküvő. Kedden vezeti oltárhoz Völgyi Elemér csúzi körorvos, Barta Klemontin urkölgyet, nemespáni Barta Adolf magánzó leányát. — Ki lesz főszolgabíró ? A köze­ledő megyei tisztujitás első hírei már napirendre kerülnek. Lapunk egy régi barátja közli velünk, hogy központi főszolgabírónak Mattyasovszkv Vilmos van kandidálva, muzslai főszolgabíró­nak pedig B. Szabó Mihály és Koller Ödön tiszteletbeli főszol gabirák. Az érdekes kombináczióhoz még lesz sze­rencsénk gyakrabban is hozzászólni. — Beiratkozások. A következő hét a szülőké és a direktoroké. Most van­nak a beiratkozások mindenfelé s igy városunkban is uj élet. kezdődik. Nem sokára megnyílik az uj tanév is s be­köszönt ismét a jövő munkája. — Maiina Lajos ügyvéd ur tudva­levőleg fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen a győri ügyvédi kamaránál azon okból, mert a lövészegyesület politikai ok miatt kebeléből kizárta. A kamara a következő határozatot hozta: 152/f. 887. «A győri ügyvédi kamara fegyelmi bí­rósága, Maiina Lajos esztergomi lakos ügyvédnek önmaga ellen 142/f. 887. sz. a. kért fegyelmi ügyét a kamara ügyésze indítványa folytán vizsgálat alá vevén, következő határozatot ho­zott : Maiina Lajos ügyvéd, esztergomi lakos önmaga ellen kért fegyelmi pa­nasza összes mellékleteivel visszaada- tik, mert: a folyamodó ügyvédnek miniszteri tanácsos, szintén elválaszthatat­lan az udvartól, hol néhány esztendő előtt még a prímás oldalkanonokja volt. A kul­tuszminisztérium képviselője ő a primási udvarban, a hol főúri műveltsége, ragyogó t szellemessége és páratlan nyájassága által i a legünncpeltebb vendég. Sokat írhatnánk még a primási udvarról; ha tultennŐk magunkat a tér törvényein , > de igy még csak néhány jellemző adatra i szorítkozunk. A prímás jogi tanácsosa, Mészáros Ivá- r roly primási ügyvéd szintén az udvar alakjai i közé sorolható. Gondolkodó fő tiszta fel- 1 fogás és európai műveltség jellemzi. Leg- 1 közelebb áll az udvar világi hivatalnokai 1 közül a herczegprimáshoz Zubcsek Mihály [pr mási íőpénztaros. Páratlan vasszorgalmu 1 férfiú, a ki a prímás mintaszerű pénzügyi umüveleteinek legszerencsésebb kidolgozója. 'Hogy milyen feláldozással töltötte be hiva- tálát, azt egészsége teljes rombolásával ) lehet igazolni. A prímás legkedveltebb hiva- iütalnokát és szeretet rokonát fölmentette ^terhes foglakozásától s külföldre küldte (pihenni és üdülni. Az udvar egy másik .kedvelt világi alakja Rapcsák Imre dr. i uradalmi főorvos, a prímás rokona. Fiatal, ([mozgékony ember, a ki á bécsi orvosi \ egyetemen is carriéret csinálhatott volna, > le a prímás meghívására Esztergomba köt­özött. A primási főorvos neje bécsi zon- jora-müvésznő a kit Liszt Ferencz egy-két ív előtt elragadtatással hallgatott mikor a >rimás vendége volt. A primási levéltár fiatal hivatalnoka, Izórái Jószef dr. jogtudós csak az imént idott ki egy érdekes tanulmányt a prae- j 142/f. 887. számú kérvényében külö­nösen kiemelt azon tény, hogy az esz­tergomi lövészegylet őt az egyleti vá­lasztmánynak fellobezés folytán a köz­gyűlés által is helyben hagyott hatá­rozatával tagjai sorából kizárta, egye­dül folyamodó félre, mint lövészegylet tagjára magán egyéni és nem ügyvédi minőségben vonatkozik és ez által az ügyvédi kar legtávolabbról sem érezheti magát érintve — s mert ezen a be­csatolt lappéldányok és röpirátok sze­rint politikai súrlódásból eredő tény és az ennek alapjául szolgáló okok megvizsgálása az ügyvédi kamara ha­táskörébe, tartozik és fegyelmi eljárás tárgyát nem képezheti, miért is a fe­gyelmi panaszt összes mellékleteivel vissza adni kellett. A győri ügyvédi kamara 1887. évi augusztus hó 19-én. Dr. Beliczay Elek s. k. elnök, Bíircza Gyula s. k. ’jegyző.» A határozatból világosan kitűnik, bogy az ügyvédi kamara, a mely ment minden politikai szenvedélytől, Maiina Lajos cselekmé­nyét nem találta olyannak, a mely va­lódisága esetében is az ügyvédi karra meggyalázó lenne. De igazolva van az is, bogy az egész hercze-hurcza poli­tikai súrlódásból származik és igy a társadalmi térre átvinni, [valóságosan absurdum volt. — Hittani beiratások. Az 1887— 88-ik iskolai évben megtartandó izraelita hittani előadásokra a középtanodai ta­nulók Dr. Weiss Ignácz főrabbi urnái; a leánytanulók Geiger tanító urnái az iskolaépületben szeptember 1—5-ig be­zárólag d. e. 11—12-ig beiratkozhat­nak. Azon középtanodai tanulók, kik. a hittani oktatásérti dij alul felmentetni kívánják magukat, ez iránti kellőleg felszerelt kérvényeiket szeptember 1— 2-ig a főrabbi urnái nyújtsák be. — Jutalomjáték. Bác.sné Maár Julia úrnő Bérezik Árpád nagyhatású vigjátékát, «Nézd meg az anyját, czimű pályadijas vígjátékot vá­lasztotta magának jutalomjátékául. A színészetet pártoló közönséget tisz­telettel fölkérjük, hogy a társulat jeles igazgatónőjének jutalomjátékán mennél tömegesebben részt venni szí­veskedjék. A jutáiomjáték napját a sziulapok fogják jelezni. —- Nagy Linda k. a. kitűnő Operette éne­kesnő jutalomjátéka (Rip van Winkle) kedden lesz. Értesülésünk szerint a ju­talmazandó iránti szívességből, Szabó József városi közgyám ur leánya, Olga diális nemesekről, vagyis a prímás saját külön nemeseiről. A kezdő fiatal tudósnak hatalmas kincsesbánya van a keze alatt s igy még sok értékes adatok aknázhat ki onnan, történeti irodalmunk gyarapítására. Legtöbbet érintkezik az idegen közönség a primás udvarmesterével, Szmatlik Antal­lal, a ki szereteretméltó szolgálatkészségge kalauzolja a külföldi s hazai touristákat 1 Simor-muzeum nevezetességeinek bemuta­tásakor. Fiatal, garezon ember, a kit ő fel­sége királyi látogatása után egy értékes aranytűvel s Koburg Ferdinád herczeg szintén arayékszerrel tüntetett ki figyelmes és előzékeny szolgálatkészségeért. A primási udvar franczia szakácsáról, Blalia Károlyról is van néhány érdekes mondani valónk. Ez az eredeti bécsi ember pompásan cziteráz, zeneműveket komponál, szenvedélyesen pingál és szobrokat mintáz. Sokoldalú, de elhanyagolt naturgenie, ki­nek néhány nagyobb képe több külföldi képkiállitáson is bizonyos feltűnésben ré­szesült. A primás nagyon szereti a festőket. Paczka Ferencz, a primási udvarnak kö­szönheti jövőjét, mert mecénása volt a fő­pap ; Lietzenmayer Sándor majd minden félesztendőben kap megrendelést, nem mú­lik el hónap, hogy valamelyik előkelő kép­íróval az udvar összeköttetésbe ne lépne De az udvar franczia szakácsától még sem óhajt egyebet kitüníí tábláknál. És ezeket is mcgcselekszi a dilettáns művész kitű­nően. Mikor a franczia szakács első fest­ményét a prímásnak bemutatta, a míípár- toló főpap érdeklődéssel nézte konyhája [generálisának kísérletét, de aztán moso­kisasszony több magyar darabot fog játszani cziuibalmon. Azonkívül Sasek Irma (Adrienné) és Német Kornél (Alice) fognak közreműködni. Remél­jük, hogy a művészet pártoló közönség tömegesen fog résztvenni a kis és nagy művésznő előadásán. — Értesítés. Az Esztergom kir. városi iparos tanoncz-iskolában a ren­des előadások szept. hó 12-én este G órakor veendik kezdetűket. Figyelmez­tetnek a tanonezokat tartó iparos urak, miszerint tanulóikat, ha azok még be­írva nem volnának, beiratkozás czéljá- ból szeptember hó 4-én délután 2 órá­tól 4-ig elküldjék. A tanulók pedig a szeptember 12-én tartandó első elő­adáson okvetlenül megjelenjenek, akár most — akár az előző években irat­koztak he. — Nyilatkozat. A budapesti napi­lapokban megjelent közlésekkel szem­ben szükségesnek véli az «esztergomi kerosk. társulat» kijelenteni, hogy a gróf Majláth György főispán ur ő mél­tósága által — Schalkhász Ferencz kereskedő, társ. tag sórelmi ügyében, a társulathoz intézett s kizárólag ezen társulatot illető leirat hírlapi közzé­tételére senkit sem jogosított föl, — továbbá hogy ő méltóságához koránt­sem intézett feljelentést, a mint a közlések feltüntetik, csupán tisztelet- teljes feliratot, a melylyel élni minden erkölcsi testületnek jogában áll, sőt sokszor polgári és erkölcsi kötelessége is ! Esztergom, 1887. augusztus 27-éu. Dr. Földváry ügyvéd, társ, titkár. — Furcsa kenyérkereset. Van itt egy özvegy iparosnó, kinek a tisztes­séges (és nem szemtelen) kéregetés Ínyére nem esvén,^ a következő mód­hoz folyamodik : Árul zöldséget s más eleiét, a mivel be-belátogat a házak­hoz. Egy helyre azonban sokszor és ritkán megy ily áruval, lévén czélja csak a megismerkedés, nem pedig a kofálkodás. Meg levéli kötve az isme­retség, időközönként áru nélkül be­rohan a házhoz, illetve a családhoz, hogy : «az Isten áldja meg ténsasszo- uyornat, adjon kérem vagy 15 krezárt kölcsön. A fiam halálos beteg és nin­csen egy krajezárom, sem az orvosnak, sem patikára, szegény fiam! — és ta­lálkozik úrnő, ki aztán megkönyörül. De már gyanusabb, midőn máskor meg e szavakkal siet he: «Kérem téns- asszouy, a piaczra sietek, azután hi­ányzik a pénzemhez 10 krajezár, de lyogva és tréfásan kinyilatkoztatta, hogy jó lesz, ha kiválóan ügyel arra, hogy a festékek az ételekkel valamiképen össze ne keveredjenek. A primási palotában tehát a ragyogó sza­lonoktól kezdve le egész a konyha tűzhe­lyéig mindenütt figyelemreméltó szellemi tevékenység uralkodik. A primás udvara csakugyan kifejezi a primás szellemét. Van ott érdekes művészeti és irodalmi élet., nyugtalan tevékenység, folytonos munka, a mi együttvévea prímás szellemi és anyagi életének legszebb virágzását segiti elő mo­numentális alkotásokban s mintaszerű gaz­dálkodásban. KŐRÖSY LÁSZLÓ dr. — Gyermekszinház. Párkányban több család gyermekei f. hó 24-én jó- tékonyczélu színi előadást tartottak sze­gény sorsú iskolás gyermekek segélye­zésére iskolai czélokra. Két kis vígjá­tékot adtak: A gazdag rokon és az aranyos kalitka. — Jótékonyczélra ti­zenhat forint jutott, melyért köszöne­tét szavazunk a segélyezett szegény is­kolás gyermekek nevében. Közreműköd­tek: Binéter Ilka, Mautner Ilka Neu­mann Vilma és Mariska, Ullmaim Paula, Putz Zelma, Síinké Aranka, Haar Re­gina és Stern Lujza. szentgyörgymezőn lakom. Adjon kérem kölcsön, még ma meghozom.» Hogy máig sem hozza, az kétséget sem szenved, pedig már azóta korszer is tett hasonló kísérletet. — Be szokott az­után még jönni gyakran egy termetes, 60 év körüli obodi ember is. Azt mondják, hogy valamikor jóbirta ma­gát és bíró is volt; manapság önhibája folytán szegény. Ez pedig beállítván kérdezi,hogy itthon vau-e a tekintetes úr? — Igenlő választ nyervén, bemegy. Ha a tekintetes úr aztán ogykori ös- merőso (ha egyszer beszélt is vele éle­tében), úgy gratulál jó egészségének, felhozza a régi jóidőket, stb. — végre előáll a kéréssel is, hogy adjon neki a tekintetes úr egy pár hatost; — ha pedig idegen az úri ember (a mi rit­kaság, mert ráfogja, hogy ismeri,) úgy csak — - bagót kér. — Színtársulatunk legkitűnőbb énekesnője Sz. N. Dernjén Mari asszony a héten a fővárosi arénában fog be­mutatkozni, a hová ugy a sajtó kép­viselői, mint ismerősei a nagy közön­séggel egyetemben érdeklődéssel várják. — Pikáns történet. Vau Eszter­gomban egy igen komoly öreg ur, a ki sohase jár színházba. Azt mondja, hogy az erkölcstelenség telepe. Már pedig neki tisztes családja s néhány eladó leánya van. Tekintélyt és jó hír­nevet kell hát tartani. A jó üreg ur a napokban egy kis utazásból a fő­városba érkezett. Már pedig scholso lehet valakit leplezetlenebbül meg­ismerni, mint a fővárosban, a hol a vidéki ember leteszi á mászkot. A te­kintélyes ur is letette s vidáman indult az Orfeumba a bájos Roger nővéreket megtekinteni. Eszeveszetten tapsolt s lelkesen itta a rossz sört. Roger Elza azonban elbolonditotta,. ugy hogy az öreg ur a bájos kardalosnővel múlha­tatlanul beszélni kívánt. A szép éne­kesnő nem mutatkozott megközelitho- tetleunek s a kedves három tagból állő társaság tizenkét órakor átrobogott Rauscherhez. A szép testvérek szelle­mes menüt komponáltak össze, a mi­lyet a szórakozó Milán királylyal szok­tak élvezni. Egyszerre csak ezélzást tesznek a tekintélyes vidéki ur jegy­gyűrűjére. A ezélzás nagyon kellemet­len, de csak a tulajdonosnak, mert a kópé leányok nagyokat kaczagnak. Jön a pezsgő. Szédülnek és kaczagnak mind a hárman. Erre belép egy vidám fiatal emberekből álló társaság s a mint meglátják a szép kompániát, rögtön odasietnek. — Papa ? — Fiam ! — Hát nem vagy Tátrafüredcn ? — Te pedig Velenczében ? — A zavar tető­pontra hág, a bájos nővérek migraint emlegetnek és gyorsan eltűnnek; a fizető pinezér számlát hoz hatvankét forintos franczia vacsorákról. Az öreg meg van törve és fizet, de nem is sejti, hogy kifizette azt a tegnapi óriási dinom-dánomot is, a mit a kópé jogász elfelejtett, a kinek csak az az egy hi­bája van, hogy egy gusztuson volt a papával. A papa azóta hazautazott, do a titoktartást még néhány száz forintos kisebb államadóságok beváltásával vá­sárolhatta meg a kotnyeleskedő gye­rektől. Hát ilyenek azok a komolyképű. vidéki öreg urak a fővárosban ! Szerkesztői üzenet. Anonymus. Szives ajánlatát nem fogadhatjuk el. Nekünk ugy tetszik, hogy mi részletesebben ismer­jük azt a 100 forintos pályázati históriát, sőt, azt is tudjuk, hogy a „melléklet“ melyik pénzintézetböl és kinek a kezessége mellett lett felvéve. Aprópos! ismerjük annak a falusi zsidónak a kidobatási esetét is; tudjuk, hogy a fia „alkalmas“ lett s tudjuk az eset folytatását, lefolyását és — eliszapodását teljes részletességével. Ismerjük a szereplő egyéneket is, már t. i. azokat, a kik a dologba jóakarókig bele­keveredtek. FELELŐS SZERKESZTŐ: D r. K ŐRÖS Y L Á S Z L Ó.

Next

/
Thumbnails
Contents