Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 67. szám

is a vígjáték az ő hivatott útja s itt nyitva áll előtte a tér.

Igaz, hogy színtársulatunk egyik tagjával szemben sem gyakoroltunk még ily erős Ítéletet, habár van közöttük több megrovandó mint kiemelendő de egyik sem egy fővárosi színház tagja (habár lehetne közülök egy-kettő méltó tagja) mint a művésznő, a kivel szemben épen ezért vagyunk és kell, hogy nagyobb igényekkel legyünk.

A közönség Fodor Fruzinát egy szép koszorúval s egy csinos csokorral tüntette ki.

Bács Károlyt és Bácsnét kivéve a többi szereplőkről ezúttal nem szólunk, mert úgy sem tudnánk sok jót mondani róluk.

I)e egyet kérünk és egyet elvárunk színészeinktől.

Kivárjuk, hogy szerepeiket megtanulni el ne felejtsék.

És kérjük, hogy ne színműveket, vagy drámát, hanem inkább mulattató vígjátékokat hozzanak szilire.

Tűzoltóink Fiúméban.

Tűzoltóink tegnap Fiúméban nevezetes kongresszust tartottak, mely mind óriási látogatottságánál, mind tartalmánál, mind mellékkörülményeinél fogva minket esztergomiakat is közelről érdekel.

Az esztergomiakat dr. Helcz Antal polgármester, most a városi tűzoltóság elnöke s Dóczy Foren ez, mint főparancsnok vezeti. A népes küldöttség tagjai predig a következők : Ivanits István, Krechnyák Ferencz, Laiszky János, Litsaer Sándor, Pfalz József. Schvarcz József, Szabó József, Szenttamási Béla, Szerencsés Mihály ifj. és Zsiga Zsigmond.

A küldőt; ség szerdán délután utazott el Fiúméba a fővárosból, a hol a vidéki tűzoltó küldöttségek találkozót adtak egymásnak,

Tegnap kezdődtek meg a fiumei ünnepélyességek. Fiume kormányzója, Zichy Ágost gróf és lelkes polgármestere, Ciotta, mindent elkövettek, hogy a több, mint másfélezer magyar tűzoltó jól találja magát a magyar tengerpartokon.

Gróf Cziráky Béla, a tűzoltók népszerű mágnása adta ki a nagy kongresszus jelszavait, melyek élénk megbeszélés tárgyát képezték.

De nemcsak maga a kongresszus, hanem az utazás tanulságai is lebilincselték a kiránduló magyar tűzoltók figyelmét.

Fiume látványosságai után következik hétfőn Velencze, augusztus 25-én pedig Trieszt. Tanulni és tapasztalni csak utazónak lehet leggyorsabban és legalaposabban. A magyar tűzoltók tanulságos kirándulásának tehát méltán örvendünk, mert mig Fiúméból termékenyítő eszméket hoznak magukkal, addig a tengerparti ut tanulmányozása közben dús tapasztalatokra tesznek szert, melyekre a művelt polgári osztálynak egyébként is nagy szüksége van.

HÍREK.

— Szent István ünnepére való tekintetből lapunk mai száma a rendesnél egv nappal előbb jelent meg.

— A mai országos ünnepre igen :$okan lerándultak s még lerándulnak i fővárosba, A Segítség ünnepében résztvevők számára közöljük az ünnep- •endpző bizottság által hozzánk beküldött hivatalos programmot általános tájékoztatóul.

— Uj regényt fejezett be lapunk szerkesztője, kinek első regényét igen ‘okonszenvesen fogadta a hazai sajtó. \z uj regény tárgya a kisvárosi életből van merítve, Az. ősszel az uj regény egy fővárosi napilapban fog megjelenni s egyidejűleg a mi lapunkban is.

— Halálozás. A következő gyászjelentést vettük: Alulírottak maguk és a többi számos rokon nevében mély fájdalommal jelentik felej Illetlen édes anyjuk, anyósuk, nagyanyjuk és testvérüknek özvegy Lakner Antalné, született Viinmer Máriának Csatán Bars- megyében folyó hó 17-én reggeli 8 órakor, élete 72-ik évében, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele, és bosz- szas szenvedés után hekövetkezett gyászos elhunytét. A boldogultunk hült teteme f. hó 19-én délután 5 órakor fog az Esztergom szt. györgymezei sir- kert kápolnájában történendő beszen- telés után, ugyanazon temetőben örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szent mise-áldozat pedig: ugyan az napon reggeli 8 órakor, az Esztergom vízivárosi apáczák templomában fog a Mindenhatónak bemutattatni. Béke lebegjen az áldott hamvak felett! Esztergom, 1887. augusztus 17-én. Az elhunytnak leányai: Vauké Sándorné, szül. Lakner Antónia, Sztankay Kálmánná, szül. Lakner Berta. Vejei: Vánke Sándor, Sztankay'Kálmán. Unokái: Vánke Imre. Vánke Sándor, Sztankai Irina, Sztankay Kálmán, Sztankay József, Sztankay Ma- tild, Sztankay Gizella, Sztankay Ernő. Testvérei: Vimmer Lajos, Feigler Sán- dorné szül. Vimmer Éva, Szilárd Jánosáé szül. Vimmer Antónia, Vimmer Ferencz.

— Beiratások. Az esztergomi izr. népiskolában a beiratások az 1887/8. iskolai évre augusztus hó 29. 30. 31-éu d. e. 9—12-ig az iskola épületben lesznek. Az előadások szeptember 1-éu kezdődnek. Azon szülők, kik gyermekeiket a tandíj fizetése alól felmentetni kívánják, kötelesek ez iránti kérvényeiket aug. hó 27-ig dr. Be- rényi Gyula iskolaszéki elnök urnái benyújtani.

— Czirkusz és színház. Aki megírja valaha a magyar vidéki színészet történetét, az az 1887-iki esztergomi szezonról igy fog nyilatkozni : «Bács

Károly derék színtársulatát egy hazafias szolgabiró egy hatodrangú cirkusz pártfogásával igyekezett megbuktatni. A szegény magyar színészek több estén nem tarthattak előadást, de a sze- dett-vedelt lóugratók és bohóczok óriási látogatottságnak örvendettek. Megtörtént az a megható jelenet is, hogy a legfelsőbb pártfogás alatt prosperáló jött-ment lófuttatók kegyelmi előadást akartak rendezni a nélkülöző szegény magyar színészeknek, de azok elég önérzetesek voltak az ajánlatot visszautasítani.»

— Az állatkertböl. A tiiz- és árvízkárosultak javára Szent-István napján rendezendő országos nópünnep alkalmával az ünnep területeibe az állatkert is be lesz foglalva. Az igazgatóság minden intézkedést megtett, hogy a csak mostanában nagyobb számban beszerzett különféle ritkább fajú értékes állatokon kívül egyéb meglepő látványossággal is emelve az állatkert iránti érdeklődést és ez által a nép- ünnep érdekességét is. Többek közt sikerült megszerezni a fővárosi közönség által annyira kedvelt Merkel- czirkuszt is, a moly a népüimep napján, tekintettel a vidéki közönségre, több fényes és érdekes előadást fog tartani az állatkertben.

— A második feleség. Kruplanicz Kálmán kir. tanácsos alispán szolgálatában van egy szánalomra méltó asz- szony, a ki második élő felesége Epor- jessy Rezső volt fővárosi rendőrségi Írnoknak. Eperjessy, mint sikkasztó megszökött a főkapitányság börtönéből, majd kézrekerült s illetősége helyére

Aranyos-Maróthra vitetett, de innen is megszökött, csakhogy megint lépőn ragadt. A jeles spécziről most még az is kiderült, hogy két élő felesége van. A bigamiára Kulin Irén hívta fel a rendőrség figyelmét, ki már tiz év óta nem látta a férjét. A szegény asszony ki most az alispán urnái van alkalmazva, a lapokból értesült férje elfogadásáról, de egyúttal arról is, hogy Eperjessy Rezső né Pesten lakik s mélyen meg van hatva férje elfogatása miatt. A kettős házasság bűne, ezzel mintegy magamagától kiderült. A fővárosi rendőrség eddig is megállapította, hogy Eperjessy Rezső 1868-ban Miskolczon nőül vette Homolya Emmát Sós Károly szűcs mester hazánál. Az eskotést az Alsó-Vadászi községben lakó Antali! László ref. lelkész végezte háromszori kihirdetés után. A bigainia meg lévén állapítva, az iratokat átküldték az aranyosmaróthi törvényszékhez, a mely Eperjessy Rezsőt kettős házasság bűnténye miatt vád alá fogja helyezni.

— Az országos népünnep programmja.

A nagykárolyi, toroczkói és eperjesi tűz- 1 árosültak, valamint az alfóldij árvizek által sújtott szerencsétlenek javára a «Segítség» irodalmi vállalattal kapcsolatban rendezendő ünnepély programmja a következő: 1. Az ünnepély helye és belépti dija. Szent-István napján a városligetben fog az ünnepély megtartatni, 30 kr. belépti díj mellett. 2. Az óriás ezüst ágyúgolyó. Ä ki belépti jegyet vált, az egy számozott belépti jegyet kap, melylyel a hivatalos próbával ellátott 13 próbás óriás, ezüst ágyúgolyót, megnyerheti. A sorhuzás Szent- István napján, este 71/, órakor az artézikéit előtt nyilvánosan fog végbemenni. A jelentkező nyertes a golyót legott elviheti. A ki a golyó helyett készpénzt akar, annak Latzkó testvérek, váczi-utczai ékszerészek és ezüstmüvesek legott 450 azaz négyszázötven forintot készpénzben ki fognak fizetni. Ha a sorshúzás után 8 napon át a uyertes Latzkó ékszerészeknél, a hol a golyó letétbe fog helyeztetni, nem jelentkeznénk, a golyó a jótékony czél javára fog értékesíttetni. 3. A városliget körülzárása. Az ünnepély területe reggeltől estig sorkatonaság és lovasság által lesz körülzárva. 4. A be- menetek és pénztárak, az Andrássy-ut végén, a városligeti lóvonatu állomásoknál, valamint a Hermina- és Erzsébet-út torkolatánál lesznek. 5. Az összes fővárosi katonai zenekarok fognak a városliget külöm- böző pontjain reggeltől estig játszani. 6. Nagy vizi ütközet. Ez egy nagyszerű látványosság lesz és a városligeti tavon fog végbemenni. 7. Képviselőválasztás adófizetés nélkül, nem szavazati czédulával, hanem kötéllel. Ä Stefánia-ut és a városligeti Arena közötti nagy gyepen egy kétszáz öl hosszú, vastag kötél lesz Azok, kik a kormánypárti politikát helyeslik, az Aréna oldalán foglalnak állást, a kik pedig az ellenzékhez tartoznak, azok a Stefánia-ut Vldalára állanak. Egy adott jelre mind á- két párt megfogja és meghúzza a 200 öl hosszú kötelet. A két párt közt egy czél- pont lesz. Az a párt, melyik ellenfelét a czélponthoz húzza, az lesz a győztes. A győztes párt egy nagy hordó bort fog ingyen kapni, hogy azt politikai pártvezér reinek, eszményképeinek egészségére ott a helyszínén megihassa. Ilyen kötélhúzás a nap folyamán több Ízben lesz és több ízben fog bor kiosztatni. — 8. A nag3r diszmenet. Ez szemkápráztató látvány lesz. Lóháton és gyalog, gazdagabbnál gazdagabb, indus, khinai, japáni, török, görög, egyiptomi jelmezekbe öltöztetett alakok, álarezosok, fényes aranyozott díszkocsik, elefántok, tevék, óriás kígyók, majmok fognak zenekarok által kísérve a diszmenetben résztvenni. 9. Az 5 krajezáros tombola. A városliget különböző pontjain tombola-pénztárak lesznek, hol 5 kros tombolajegyek fognak ár altatni. Ak> ily jegyet vesz, az azzal a jegy gyei elmegy a kiállítási iparcsarnoktól jobbra eső fővárosi pavillonhoz, hol hosszú asztalokon szebbnél szebb nyeremény-tárgyak lesznek sorrendben felállítva. Az asztalok előtt urak és hölgyek fognak állani, kiknek mindegyike egy kis lutrizacskót fog kezében tartani. Mindegyik zacskóban 1-tőli 90-ig, kilenczven szám lesz. A kinek tombolajegyei vannak, az odamegy a nyereménytárgyak előtt álló urak, vagy hölgyek egyikéhez és jegyeit átadja, ki is aztán a tombolajegy-tulajdonosnak megengedi, hogy annyi számot húzzon ki a

zacskóból, a hány jegyet átadott. Ha ez a 90 számok közül az első f iz számnak egyikét, vagyis az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 számok közül egyet kihúzott, akkor az illető ur, vagy hölgy a nyertesnek az asztalról legott egy nyeremény tárgyat át fog adni. A nyeremény tárgyak között nem fog válogatás történni, azok az asztalról sorrendben fognak levétetni és a nyerőknek átadatni. 10. Kit szeret jobban a kutya: a gazdáját-e, vagy a schnitzlít? Ez egy igen mulatságos látvány lesz, mely többször fog ismételtetni és igy fog végbemenői. A Stefánia-ut egy pontján fel- állanak a kutyák gazdái. Ezektől 100 lépésnyire felállítják a kutyákat. A kutyák és gazdáik közt alacsony kis akadályok lesznek, melyek fölött a kutyák által könnyen elérhető mindennemű Ízletes lms- falatok fognak zsinegen függni. Egy adott jelre az összes kutyákat eleresztik. A melyik kutya gazdája hívására leghamarabb gazdájához jut, a nélkül, hogy az útjában eső és a levegőben függő lmsfalatok közül egyet is. bekapna, annak gazdája egy szép dijat fog kapni. A kutyákat nem szabad előbb megetetni. A melyik kutya a verseny előtt neki a versenybíróság által próbaképen nyújtott falatot nem fogja megenni, az a versenyre nem fog bocsáttatni. Bárki, a kinek kutyája van, a versenyben részt vehet. 11. Magasabb műélvezetek. Dal- és hangversenyek. Ez ünnepélyen a legszerényebb körülmények közt levőnek is alkalma lesz ily élvezetben kivételesen részesülhetni, a) Elsőrangú énekesek, énekesuők és női énekkarok fognak énekelni, b) Tizenkét dalárda fog gyönyörű dalokat énekelni és egymás közt versenyezni, c) Báró Bánffy György, a kitűnő zongoraművész, ki csak mágnás-szalonokban szokta páratlanul művészi játékát bemutatni, saját szerzeményeit és a magyar népdalokat fog czi- gányzene kíséret mellett zongorán játszani. d) Kiváló művészek fognak különböző hangszereken játszani. A műélvezetek részletes programmja az ünnepély előtt 2 nappal közzététetik. 12. Az álarezos külföldi. A rendező bizottság irodájában egy inkább közép, mint magas termetű, nem valami túlságos erősnek látszó, előkelő kinézésű, külföldinek látszó úri ember jelent meg, ki minden szó nélkül leolvasott !az asztalra 10 darab franczia aranyat. Mikor csodálkozva megkérdezte- tett, hogy mi tetszik, azt válaszolta: «hogy ő hallotta, miszerint Budapesten augusztus hó 20-dikán nagy ünnepély lesz, melyen sok ember fog megjelenni; — ö arra az ünnepélyre eljönne, ha ő ott birkózhatnék és lelki megnyugtatására megpróbálhatná hogy van-e nálánál erősebb ember Magyarországi)an, a mit ö kétségbe von, és hogy ő tiz • franczia aranyat adna annak, a ki őt földhöz vágja, de csak azt kéri, hogy engedtessék meg neki, hogy ál- arczczal birkózhatnék, mert nem szeretné, hogy megtudják, hogy ő kicsoda és kiírják nevét az újságba.« A rendező bizottság az ajánlatot elfogadta és a tiz aranyat átvette, melyeket annak fog átadni, a ki a birkózni vágyó álarezos külföldit Szent-István napján délután 5 órakor fog az artézi kúttói balra eső gyepen megjelenni és bárkivel is megbirkózni, 13. Nagy fényes tűzijáték ! Is lesz. 14. Nagy tán ez mulatság! is lesz. 15. Mindenféle népies mulatságok, mint: zsákfutások, póznamászások, távugrások, fazéktörések. versenyfutások és sok más egj^ébb mulatságok szép dijakkal egybekötve is lesznek. 16. A második női szépség verseny. A versenybíróság tagjai: Gróf Károlyi István, gróf Keglevich Béla Hevesmegye főispánja, gróf Andrássy Géza, Kvassay Ede, Geist Gáspár. Ezelőtt 5 évvel, egy a városligetben megtartott jótékonyczélu ünnepély alkalmából, mely a Klotild-Szeretháznak 30,062 forint tiszta jövedelmet hajtott, egy eszme fogamzott meg Budapesten egy emberi agyban. Ez eszme meglepet mindenkit, és mikor az testté lön, utánzókra talált Becsben, Brüsselben, Londonban, New-Yorkban, a világ minden nagyobb városában. Ez eszme volt: versenyre hívni fel a magyar női szépségeket. Ily verseny eddig Paris királyfinak Trója vesztét okozó bíráskodása óta még soha és sehol sem volt. A mikor világszerte hire terjedt annak, hogy asszonyainak szépségéről világhírű Magyarországban női szépségverseny fog rendeztetni, nem csak Magyarország, nem csak Európa, de öt világrész várta kiván- czisággal a perezet, hogy láthassa a győztes magyar hölgy vonásait. Az összes külföldi nagy napilapok és képes újságok Budapestre küldték akkoriban tudósítóikat és rajzolóikat, hogy leírják és lerajzolják képét annak, ki legszebbnek lesz nyilvá- n itva Magyarország fővárosában. Az itélefc- hozatal után Londonba, Berlinbe, Parisba,