Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 65. szám

a magyar egyháznagy, Simor János bí­boros érsek, magyarország herczeg prí­mása iránt, a vallás és közalapítványi urasag mint Patronus iránt az egyházi szertartást teljesítő főpap Pál ás f! ly Pál ő méltósága iránt és az egész ünne­pély díszét emelő közreműködők iránt, tőle megszokott elegantiával fejtett ki. Hanem azután el is mondhatta magá­ról mint Mu tins Seevola, hogy: L011- gur est post me ordo, mert jött is egy serege a szónokoknak utánna, annyi egyházi férfin, kiknek hivatásuk a szónoklat, mindegyik tudott egy-egy tárgyat méltatni, míg egyszer csak a galamb ősz főpap Palásthy Pál enielé fel poharát s egy pásztori beszédben, nemes önérzettel mutatott reá azon kötelességekre, melyeket teljesíteni minden keresztény katolikusnak fela­data ma, nem elég ma katliolikusnak lenni monda, hanem ki kel azzal ma határozottan lépni a világ elé s érvé- nyesiteni mindazon erőt a mely a ka- tholicismusban rejlik. Dr. Helcz Antal a dalárda alelnöke a nála mindig érvényesülő ékesszólás-» sál üdvözlé a háziurat, kívánván neki azt, hogy bármennyire keblére ölelte is szeretett aráját, az ő újból feldíszí­tett templomát, azonban ennek kated­rájáról szólít át mielőbb, egy másik kathedrálisba. a hol őt az esztergomiak gyakrabban üdvözölhetnék. Reviczky főszogabíró a dalárdára emelé poharát Ebéd után a dalárda, a plébánia kertben adott, elé több darabot telyes sikerrel mig végre 5 óra tájt Palásthy Pál ő méltósága fogata előállott és jótékony csendes esőzés közben, Pilis Maróiktól elbúcsúzott, a nagy számú csoportozatok éljenei közt. A lélekemelő ünnepélyesség ezen ré­sze véget ért azonban a községben Csupor István főerdész vendégszerető házánál és a kedves háziasszony példa- adásában Therpsichore táborozott szép kíséretével mely valószínűleg megszólva tartotta azt, a késő éjjelig. SZÍNHÁZI szemle. (21. Mikádó.) Felülemelkedik az összes operette­ken — üres bohóságaiban, de azért mégis csak tetszik, mert másutt is tetszett s a mai Ízlés sok mindenen túl teszi magát ! Elvünk ellen vau ilyen operetekkel bővebben foglalkozni s azért csak egyszerűen jelezzük, hogy két nap egymásután elég szépen telt házat csinált. Legzajosabb derültséget keltett Rács Károly szereplése, mint Mikádó. A «három kis lány» csinos is volt, szépen is énekelt, de a mily kevéssé látszottak japáninak — értem a haj- diszt és szemöldököt — viszont épen oly túlzott volt velük szemben Poó- Bah, «a legfőbb minden egyéb, majd­nem ijesztő maszkja. Egyébként Beczkóy sokat halad s kellő tanulmány s diskret játék mel­lett igen ügyes komikussá fog válni. Andrássy igen kellemesen énekelte a pacsirta dalát, mely az operette leg­szebb ének részlete. 22. Czigánybáró.) Ha nem Németh József lépett volna :el mint vendég, úgy alig hiszem, hogy •ett volna közönség, mely oly rövid dő alatt mint már harmadszor nézze Be Zsupán szerepét Németh alaki- otta és örökítette meg s mert ebben de még sok egyébben is) ő utolérhe- etlen . . . történt, hogy kivételesen gén szép közönség jött össze és tap- olt az összevágó jó előadásnak és a itünő vendégnek, ki Esztergomnak oiy feledhetlen kedves estéket szerzett az ő kiváló művészetével. A többi szereplőkről már két Ízben volt alkalmunk megemlékezni s e he­lyűt; csak azt jegyezzük meg, hogy kivétel nélkül mindannyian - termé­szetesen ki-ki tehetsége szerint — iparkodtak hozzájárulni az összhatás sikeréhez. (23, Rang és mód.) Németh József a népszínház búcsúzó komikusa, abban a szerepben mutatta be magát, a mely szerepkörben hisszük, hogy nem sok idő múltán, a nemzeti színház legelsői között talál­juk. Ott az ő legméltóbb helye. És legelső műintézetüuk csak mulasztást követ el, ha Németh szerződtetésével késik. Németh József páratlau mint operette-buffo, kitűnő mint komikus, de legpáratlanabb s legkitűnőbb fog lenni, mint jellem-szinész. Ez az ő igazi hivatása s ez lesz az ő valódi szerepköre. Mielőtt kijelenteném, hogy közönsé­günk igen gyéren volt képviselve, nem fejezhetem be ez előadásról való tudó­sításomat a nélkül, hogy Angyal Ilust azért az átérzett szép játékáért, a mi­nőt még eddigelé nem produkált, ki ne emelem — de meg kell még di­csérnem Timárnét, Bácsnét és András,- syt is, mig a többi apró szereplőket arra kérem, hogy a jövőre apró szere­peikre több gondot s több időt fordít­sanak, mert nincs megrovandó!)!), ne­vetségesebb sőt bosszantóbb dolog, mint a ki még a legparányibb szerepben is folyton akadozik, ügyetlenkedik, mokog. (24. Az eleven ördög.) Oly intelligens s oly nagyszámú szép közönséget, mint a mely ez estén Németh József jutalmára, tőle búcsút venni összejött, eddig még alig láttunk a kis arénában s annál nagyobb örö­münkre szolgál ezt constatálhatnunk, mert egy idevetődött s külön álló vi­lágváros részeink hatalmas jogaiba ka­paszkodói ag helyet nyert cirkus ugyan­csak akkor tartotta «ünnepélyes meg­nyitását.» A darabot s a szereplőket már az első előadás után ismertettük, Németh Józsefet pedig felesleges dicsérnünk, az ő játéka önmagát dicséri. A közön­ség többször megújuló tapsokban adott teljes megelégedésének kifejezést [s a vendégművészt egy' igen szép babér- koszorúval tüntette ki. A NŐKRŐL S A NŐKNEK. Hol sokat beszélnek a haza fiit ságról ke­veset tesznek érette. Alije nincs az ember­nek, azt örömest emlegeti. Kisfaludy K. * A házas élet boldogságának mellőzhe­tetlen alapja: a szerelem, vagy legalább oly fokú rokonszenv, hogy a megkötendő frigyet senki nyűgnek ne tekintse, mert nem képzelek kínosabb helyzetet, mint na­ponkint, sőt óránkint azzal együtt lenni, kihez hajlamot nem érzünk. Szabó R. ❖ Hogy időnkben a házasság szüksége ha­nyatlik, igen természetes; hogy lehet az szent, mi a legdurvább ösztön és nyereség kívánás által köttetik ? Kisfaludy K. Kölcsönös rokonszenv nélkül nem kép­zelhető a házasságban teljes boldogság. Szabó R. * Vigasztalni és imádkozni mindig jól esik a nőnek. Eötvös. * Ha házasok egyszer oda jutottak, hogy hibáikat kölcsönösen méregetik, hogy egy­mástól távozva csak azt keresik, kinek van igazsága: jobb ha mindjárt válópert kez­denek, mert a szerelemnek vége. Eötvös.-b Önhibáját az ember másban leginkább vádolja. Kisfaludy K. HÍREK. — A helybeli fögymnasium igaz­gatóságától Iclkérettünk a következő sorok közlésére : Ama több oldalról jövő kérdezősködés, mely a tandíjra vonatkozólag az igazgatósághoz és egye­sekhez naponként iutéztetik, szüksé­gessé teszi, hogy a t. szülőket a val­lás- és közoktatásügyi minisztériumnak a tandijt felemelő 28229/87. sz* rende­letének helyes értelmére figyelmeztes­sük. A nevezett rendelet szerint ugyan is az állampénztárból és a tanulmányi alapból fentartott gymnasiumok tan­dija emeltetett 18 írtról 24, illetőleg 24 írtról 30 írtra. Az esztergomi fö­gymnasium nem lévén sem állami, sem a tanulmányi alapból fentartott intézet, természetes, hogy a nevezett miniszteri rendelet sem emelhette 18 írtról 24, vagy plane 30 írtra a tan­dijat. — Az esztergomi főgymnasium- ban tehát a jövő tanévben is, — a melyre a beiratások augusztus hó 30., 31. és szept. hó 1-ső napjának dél- előtfjein tartatnak, — a tandíj vál­tozatlanul a régi (18 frt) marad. — A Maiina, Frey. Dóczi-féle sajtó perben, mint már jeleztük, a sajtóügyi bűnvizsgálatot a budapesti kerületi sajtóügyi bűnvizsgáló bíróság elrendelte s erről a királyi főállamügyészséget is értesisette. A vizsgálóbíró mindenek­előtt azt akarván kideríteni, hogy ki adta nyomdába közlés véget a kia­dott röpirat kéziratát, illetve ki ren­delte meg? E végből felhívta Laiszki János nyomda tulajdonost, hogy 3 nap alatt a hozzá intézett kérdésekre Írás­beli feleletet adjon s az átadott kézi­ratot terjessze be. Értesülésünk szerint Laiszki ur a felhívásnak már eleget tett. — BÚCSUSOk. A várbeli búcsúra Pozsony és vidékéről 2000-en jönnek a mai napon városunkban A búcsúsok ellátására dr. Helcz Antal polgármes­ter ur minden intézkedést megtett, hogy különössen az elszállásolás körül akadály ne történjék. A városnak az elszállásolás némi költséget fog okozni, de ily természetű kiadások mindég ha­szonnal járnak, mert a hatóság előzé­kenysége az idegeneket minden kö­rülmények között jobban vonzza váro­sunkba, mint az eddigi vaskalaposság! — A polgármesteri hivatal fel­hívta a helybeli vendéglősöket, mészá­rosokat stb. hogy a városunkba érkező búcsusokat rendes árak mellett szol­gálják ki, nehogy az esetleges felcsi­gázott árak az idegeneket városunktól elriasszák, "Üdvözöljük a polgármester ur intézkedését, mert városunknak egyik főérdeke az, hogy mennél több idegen látogasson hozzánk. — Város és megye. Esztergom város területére a helyben működő Bács-féle színtársulat színi engedélyt nyert, s a kifogástalan társulat a kö­zönség teljes megelégedését megnyerte! Megtörtént azonban, hogy a szolgabirói hivatal engedélyt adott egy lovardának s ez által a színtársulat létezése, meg­élhetése teljesen lehetetlenné tétetett. A színtársulat igazgatója 6986 sz. a. kérvényt nyújtott be a szolgabirói hi­vatalhoz, hivatkozván a belügyminisz­ternek 33915/84 sz. rendeletére a melyben az foglaltatik, — hogy a törvényhatóság vezetője ne on gedjen egy időben azon a helyen lo­vardát működni, a hol már magyar színtársulat működik, — kérvén a lovardái előadások beszüntetését. A szolgabirói hivatal a kérvényt elutasí­totta azon határozott kijelentéssel, hogy öt napra adott csak engedélyt ennek, és a főszolgabíró urnák azon határo­zott kijelentése folytán, hogy a lovarda vasárnap este kénytelen eltávozni, mert újabb engedélyt szavára mondja nem ad, a társulat a helyzetben megnyu­godott. Sajnos azonban, a, főszolgabíró ur újabb előadásra adott engedélyt és igy a lovarda még hétfőn is tart elő­adást, a színtársulat pedig, mely 38 emberből áll, napok óta kereset nél­kül van. — A kereskedö-ifjak egylete si­került kirándulást rendezett a Kovácsi patakhoz e hó 7-én. A szép szánni közönség délután a csavargőzösön vo­nult a kedvelt helyre és késő estig mulatott kedélyesen. Mulattatásáról gondoskodott bőven a derék fiatalság. Érdekes volt a csónak-verseny mely­nek első diját 1 drb. aranyat a négy versenyző közül Janzó András és Ko­vács Pál nagy örömmel tették zsebre. Másodiknak érkezett és 2 drb. ezüst forintot nyert Janzó Mihály és Szo- boszlay István. Bánsz Ádáin, ismert helybeli polgár, László fia, derültség mellett nyerte el a póznamászás diját a nagy kiflit, a még nagyobb pereczet, és 2 üveg bort. Zsákfulás, futóver­seny, tűzijáték, folyton jó hangulatban tartották a közönséget. A jó kedv vig poharazás közben számos loasztban nyilvánult. Frey Ferencz örömét fe­jezve ki, hogy ezen egyesület szereplő tényezővé nőtte ki magát társadalmi életünkben, annak érdemes elnökére, Brucsi Jánosra emelte poharát. Brucsy János Kiszlingstoin Sándort, mint a mulatság rendező bizottság elnökét, a hölgyeket és a közönséget éltette. Kö­szönettel kell még megemlékezni azok­ról, kik fe lül fizet ések kel támogatták a mulatság anyagi részét. Felülfizettek : Mihalik Bálint 3 frt, Frey Ferencz 3 frt, Nagy Pál 2 frt, Ivartaly István 1 frt, Scbönbeck Imre 1 frt, Brucsy Já­nos 1 frt. Müller Gyula 1 frt és N. N. 1 frt — Hamisított egyforintosok. A pénzügyministerium értesítése folytán a legutóbb megsemmisít dt 2-ik csoport egyforintosok között háromszáz drb. hamisítvány találtatott, melyek közül 190 drb. magyarországból származik. Főbb ismertető jelei a következők : 1.) a hamisítvány kék nyomása 2*5 mm. magosabb, a barna alnyomat 1 mm.-rel rövidebb mint a valódi forintosnál, melyen a képnyomás a barna al nyomattal egymagasságbau áll. 2.) A hamisítvány nyomása valamivel vékonyabb, de kissé pompásabb a valódinál. — 3.) A ki­rály feje körüli árnyékolás a hamisított bankjegyen teljesen egyenletes, mig az a valódi egyforintoson mindig jobban jobban eltűnik. 4.) A hamisítvány magyar szövegének 3-ik sorában «ké­pezvén» helyett «képezvén», az alsó baloldali szövegben «KIABASA» he­lyett «KIADÁSA» és «ÁLL» helyett «ALL» olvasható. 5.) A seria és szám- nyomás a hamisítványon sötétebb nyo­mású mint a valódi egyforintoson. — Legújabb. Szomorúan registrál- juk a liirt, hogy a tegnapi színi elő­adás — miután még a napi költség sem folyt be — megtartható nem volt. Elmosta a közönség közönye és a cir­kusz özöne, pedig csütörtökön és pén­teken ugyancsak zárva maradt a szín­ház mig a lovak porondján minden hely zsúfolásig tömve volt. Bravó ! hopplá ! Hisz ez csak a magas művészet és mig az idegen elemok ezreket visznek el tő­lünk, addig a mieinkről megfeledkezünk. Félő, hogy ma és holnap is igy lesz, mert a mint halljuk, a szolgabiróság meghosszabbítja a lovas művészek en­gedélyét, s igy a közönség teljesen ki­merül, és derék színészeinknek nem marad más hátra, a hallgatag önmeg­adásnál. Kinek gratuláljunk hozzá? FELELŐS SZERKESZTŐ : 1) r. K 0 11 0 S Y L Á S Z L Ó.

Next

/
Thumbnails
Contents