Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 48. szám

hiiket mint igazi embereket szembe állítja, az utóbbiakkal, mint félemberekkel. 0 is sajnálja, liogy ez igy vau de hogy valóban szabadok lehessenek, rabszolgáknak is kell lenniük. A görögök igy gondolkodtak : A barbárok

otthon lehetnek szabadok, de ha Görögország földjére lépnek, a görögökkel szemben született rabszolgák.

Tehát a régieknek ezen alapnézete a rabszolgaságról összefügg a megváltás előtti állapottal. Ebben csak az evangélium idézett elő változást. Ez hirdeti a megváltást és helyezi vissza az embert az Istenhez való jogos és eredeti viszonyába. Minden ember, még a legalacsonyabb sorséi is, Krisztus által vissza helyeztetett Isten gyermekeinek méltóságába és igy az emberek egymás között is újra visszavezettelek a jogos viszonyba, a testvériség viszonyába. Az evangélium a szeretet vallása ; a hová ez behatolt, szó zúzta a rabszolgaság bilincseit. De természetesen nem külső erőszak által eszközölte ezt, hanem azon szellemi hatalmával, mely az emberek érzelmét és gondolkodását megváltoztatta és ez állal ama viszonyokat is, melyekben az emberek éltek, megújította és megszentelte. Ennélfogva az evangélium a régi állapotokat is nem egyszerre, hanem csak Jassankint alakította át. A mint terje- dett a keresztény vallás a régi világban, a szerint módosultak a viszonyok is. A történetből tudjuk, hogy azon uraknak, kik az uj vallás tanait követték, első dolguk volt, hogy rabszolgáikat szabadon bocsássák, mert őket Krisztusban testvéreiknek ismerték fel. A kik pedig megtartották őket maguk mellett, ugyanazon viszonyba léptek velők, a. mely nálunk létezik, a szabad személyekhez való viszonyába, mely a felebaráti szeretetem alapszik.

(Folyt, köv.)

Dr. BURÁNY GERGELY.

OLVASÓ-ASZTAL.

(Három márványfej )

Jókai Mór legújabb regénye: »A három márványfej« a Révai Testvérek által megindított füzetes kiadásnak folytatásukéi» ép most kezd megjelenni és a kiadóhivatal, mely fáradhatlanul buzgólkodik azon, hogy irodalmunk jeles termékeihez mindenki a legkisebb áldozattal juthasson, szerkesztőségünknek átküldötte az 1. és 2. füzetet.

Ha az ajánlatot a külső kiállításon kell kezdenünk, ezt csak azért teszszük, mert az író neve maga felment az alól, hogy a tartalmat is ajánlanunk kelljen, — nos tehát a kiállítás csinos, ízléses és a mellett eleHosszú, nyomasztó szünet állt he s Mohait a véletlen meglepetés és e kedves felfedezés nagyon felizgató., keble a legkülönfélébb érzelmek árjától hullámzott. Leült reggelijéhez, de az érintetlen maradt.

— Ugy-e kegyed se ismert reám ? folytató az író kérdezősködéseit.

— Oh igen ! Én azonnal felismertem kegyedet, Kdömben is már eleve értesülve voltam Gerőné által alfélül, hogy kit fogok itt találni. Fivérem oly sokszor beszélt nekem kegyedről.

— Es én meg azt hittem, hogy Béla feledkezett meg rólam, minthogy ő egykét levelemre nem válaszolt. Persze én ■vagyok hibás, — fűzé tovább gondolatait — mért utalásaim közben semmitsem hallottam magamról. Mondja csak az Isten szerelmére kérem, hogy az az éj», erőteljes fiatal ember olyan váratlanul elhunyt? Vagy talán sokáig beteg volt ? Diona ajkai a benső fájdalomtól remegtek, s Mohai utóbbi kérdésére tagadólag rázta fejét. »Tehát hirtelen és- váratlanul halt el?« ikutatá Mohai tovább; avagy talán valami baleset, szerencsétlenség ?...

— igen, monda Diona fuldokolva, mialatt arezát kezeibe temető, hogy hevesen kitörő könyvit elrejthesse.

(Folyt, köv.)-* - <i>- - «>•

«gw

gans — Jókai Róza illusztraczióival díszítve.

Szinte fáj nekünk, hogy maga a nagy közönség csak talán e czikkünkből vesz tudomást a regényről, mely úgy kompo- zicziójánál, mint humoros tartalmánál fogva a nagy író egyik legkiválóbb, legérdekesebb műve. Ha Francziaországban egy Daudet, egy -Ohnet uj regénye jelenik meg, elég az első példányt meglátni valamelyik könyvkereskedés kirakatában, hogy még az nap este ezrekre menjen az elfogyott példányok száma, hogy majdnem óránként új és új kiadásról kelljen gondoskodni. — Mi pedig a regényirodalom terén talán örök időkre utód nélkül álló nagy alkotónknak világra szóló műveit még annyi érdeklődéssel sem várjuk, mint a parlamentben esetleg bárom éven át unatkozott egyikmásik képviselőnek hallgatóit és álomra buzdító beszámoló — illetve programm-beszédét.

Pedig hát a magyar olvasóközönségnek e más tekintetben talán kifogás alá nem vehető közönye a jelen esetben nemcsak mint ilyen megrovandó, de határozott udvariatlanság is. Rideg visszautasítása ölj készséggel felajánlott szolgálatnak, mely ép az ellenkezőt érdemelné.

Mert mi a jelen vállalat czélja ? Nem Jókai nevét tenni ismertté, mert ezt a nevet ismerik mindenütt, hol Írni és olvasni tudó ember valaha megfordult, — hanem az, hogy müveit mindenki b rhassa és díszét képezzék azok nemcsak a gazdagok üvegajtós, ébenfa, arany csillogáséi szekrényének, de ragyogásából sohasem veszíti díszét a legszegényebb ember polczán sem, ki a halhatatlan költő lángelméjének termékeit ott tartja imakönyve mellett és mint ebből hitet, reményt és kételyei közepette bizalmat, úgy azokból lelkesedést, ihlettséget merítsen és a koszorús iró bűbájos, igéző nyelvében szeretett magyar hazáját megszépülve a költészet fényével megaranyozottan lássa. ‘ \

Jókai müveit terjesztve1 saját nemzeti büszkeségünket istápoljuk és dicsőségét szemlélve, önmagunk dicsőségét élvezzük.

Műveit ezren és ezren bírták eddig is, jussanak most be a legszerényebb hajlékokba. — Húsz krajezáros fűzetekből kincset gyűjt magának az egyszerű munkás is és a heti foglalkozás után pihenésre vágyó lelke Jókai műveiben az élvezet kiapadhat- lan forrását fogja feltalálni és visszatükrözve látja bennük nemzete múltját és jelenetét.

Ajánljuk a Révai Testvérek e füzetes vállalatát különösen azért, mert itt a költőnek legújabb és kizárólag azon művei jelennek meg, melyek könyvalakban nem, hanem csak a lapok tárcza hasábjain láttak napvilágot.

Legc'/élszerübb egyenesen Révai Testvérek kiadóhivatalánál (Budapest, IJ.vaczi- utcza ll.jelöfizetni. (Előfizetési ára egész évre (30 füzetre )G frt., fél évre (15 füzetre ) 3 frt.

PHÖNIX.

(A. nőkről s a nőknek,)

A gyöii jótékony hölgyek a leégett, magyar városok fülsegitésére egy emléklapot adtak ki, melyből a következő sorokat mutatjuk be olvasóink szebbik felének.

*

Ha minden elhagyott, ha a nap sugarai elrejtőztek előled, az égboltozatnak csak felhőit látod s teljesen beborult előtted a láthatár • egy van még, mi írként hat szivedre, a részvét, a mi felemel, megnyugtat, lecsendesit és magában foglalja a hitet és reményt: a vallás. Ne hagyd azt kiveszni szivedből. A hol a hit erős, ott nem létezik teljes boldogtalanság. Beniczky Bajza Lenke.

Ha valamelyik vágyunk teljesül, rendesen csak egy csalódással lettünk gazdagabbak s egy remény- nyél szegényebbek. Wohl Stephanie.

*

.Jót tenni annyi mint szeretni ; szeretet nélkül az élet sivatag, szerelőm nélkül posvány, könyörűlet nélkül ingoványos mocsár, melyben elrothad a szív, Gróf Telekv Sándor.

*

Mi magyarok rossz fizetők, de pazar adakozók

vagyunk. Gróf Zichy Géza.

*

A jó nők az édes otthon a meleg tűzhely angyalai. Ott alkotják meg a valódi boldogságot maguk és övóik számára Ott gyakorolják legnemesebb erényeiket. Ott enyhítnek, oltalmaznak, erősitnok és kárpótolnak, nöiségök varázsával. Fzórt van, hogy valahányszor a bősz elem sok édes otthont, az ádáz tűzvész sok meleg tűzhelyet rombol szét: a jó nők szive mindig fájdalmasan sajog s a jó nők keze mindig áldozatkészen segít. Vaduay K.

*

A régiek bitiek egy minden bajt meggyógyító orvosságban, de csak az uj kor tudta azt megtalálni.

Mi az ? Jótékonyság, melynek szülőhazája a női szív. Yaradi Antal.

*

Szeresd a hont, melynek leánya vagy,

Övé legyen első üdvözleted,

Ha fölötte nyári nap mosolyog,

Légy ág, mely csak nyáron hajt levelet.

Szeresd a hont, melynek leánya vagy, Imádkozzál, ne érje soha vész;

Ha fölötte fészket a bú rakott:

Légy ág, melynek kis fészek is nehéz.

Dal mad v Győző.

:k

Ha minden emoer megtartaná a szentirásnak csak azt az egyetlen mondatát: „ne tedd azt másoknak, a mit nem akarsz magadnak“, akkor nem volna szükség pokolra, mert senkisem vétkeznék

Síkor Margit.

— S am ass a József egri őrsei Szili recsá 11 y i old ;il k an on ok t á rsaságá b;m tegnap ő Emiiiencziája a heisézegprimás látogatására Esztergomba érkezet:. Az egri érsek még tegnap délután a gyorsvonattal visszautazott Budapestre.

— Gróf Majláth György főispán ur Ő méltósága hétfőn városunkba érkezett, hogy a kedden tartott közigazgatási bizottsági ülésen személyesen elnököljön. Az ülést zártabb körű főispán i ebéd követte.

Lippert József kir. tan. tegnap Becsből a gyorsvonattal Esztergomba, a primási palotába érkezett.

— Simor László Lajtai plébánossá lett. Az uj plébános kedden tette le az egyházi esküt Majer István püspök és érseki helynek előtt.

— Zubcsek Mihály primási uradalmi főpénztáros, kinek betegségéről általános részvéttel értesült Esztergom közönsége, egészsége helyreállítására tegnap Reichenauba utazott. Távollétében Mattyasóvszky Lajos uradalmi számvevő helyettesíti.

—- A primási kisdedovó-iutézet Szí. Györgyinezőn már tető alatt áll. az esztergomi iparosok már nemsokára teljesen föl fogják szerelni a uemesszivű főpap ezt a legújabb jótékony intézetét.

— Krotky József kanonok a budai kapuczinusok jubiláris ünnepségein személyesen részt vett s már eddig több szent beszédet mondott a kétszáz esztendős fennállásukat ünneplő kapuczinusok templomában.

— Halálozás. Kurzweil József m. k. nyug. kát. mérnök jmi. 12-én élete ötven két1 edik évében a halotti szentségek felvétele után elhunyt.

— Niedermann Pál, az esztergomi szabadelvű párt jelöltje nyilatkozatot küldött Dr. Feichtinger Sándor pártelnökhöz, melyben visszalépését a választóközönséggel hivatalosan is tudatja. Erre a szabadelvűpárt elnöke a következő sorokkal küldte be hozzánk az emlékezetes nyilatkozatot: » Telein totes szerkesztő ur! Tiszteletteljesen megkeresem, miszerint az esztergomi szabadelvű párt jelöltjétől Tekintetes Nieder- man Pál ügyvéd úrtól hozzám érkezett jelen levelet becses lapjának legközelebbi számában közzé tenni szíveskedjék. Esztergom június 14. 1887 Dr. Feichtinger Sándor kir. tan. mint a szabadelvű párt elnöke«. Niedermann Pál nyilatkozata a választ »polgársághoz a következő : »Nagyságos kir. Tanácsos, mélyen tisztelt pártelnök ur! F. óv april hó 17-én szives volt Nagyságod az esztergomi szabadelvű párt végrehajtó bizottságának ólén tudomásomra hozni, hogy a párt gyűlés az esztergomi választó kerület részéről engem jelölt ki a jövő országgyűlése képviselőül, és kegyes volt arra föl szól i tan i: miszerint a jolöLségoí fogadjam el. ügy ám ekkor én határozottan K’j »’ént hn, miszerint, a jelöltséget — bár áldozattal —r elfogadom. Elfogadtam pedig

azért mert sok évi tapasztalat után azon meggyőződésre jutottam, hogy ezen választó kerületben, különösen most, a, szabadelvű párti választók minden más parti választok fölött nagy többségben léteznek, és ennélfogva méltányos, igazságos, időszerű és szükséges, miszerint alkotmányos ütőn azoknak, nem pedig a kisebbségnek akarata jusson ei vényre, s mert meggyőződtem arról, hogy ezen kerület választóinak minden pressiától ment szabad választási joga egyedül akkor érvényesül betend. ha oly férfiút választanak, kikhez őket — a politikai meggyőződésen kívül -- még űz őszinte bizalom is csatol, és a ki választói iránt hasonló és elengedhetlen érzelmeket táp- tálváii, nekik úgy az országos politikai, mint a helyi érdekű magán ügyekben csak hasznára, előnyére válaud. Mint e város szülötte, állandó lakosa, es mint olyan, ki teljes ismeretével bírok azon helyi viszonyoknak, melyek \égio vaiahara jobbra változást ígénvel- nek és azon bajoknak, melyek hacsak legvitálisabb szellemi’ és anyagi érdekeinket tönkre menni nem engedjük gyors orvoslást követelnek, — kötelességemnek tartót am polgártársaimnak bennem helyezett, és általam míg)ia becsült bizalmat vissza nem utasítani. Elfogadtam tehát a jelöltséget, mint hű <*s hálás maradni kívánó fia szülőföldemnek a személyes ambitio teljes kizárásává!, — elfogadtam azon feltevésbe», hogy azok is, kik bár más politikai elveket vallanak, de arra. hivatva!, miszerint városunk javát előmozdítsák, nem fognak pártunk és szemeljem ellen oly fegyverekkel küzdeni, melyek meg- a legjobb inientióf is megbénítják:, sót lehetetlenítik. Minthogy azonban legnagyobb sajnálatomra idő ív őzben arról győződtem meg, miszerint jelöltségem a választási legbefolyásosabb factor oá előtt nem talált azon lelkes fogadásra, mint azt az ügy maga 1 ovábbá a, választókerület, és special i- fer Esz.ergom város érdekeinek esetleges képviselete megkívánja, — minthogy továbbá arról győződtem meg, miszerint említett factorok úgy szeretett búzánk, mint városunkra nézve hűvösebbnek tartják, ha ezen kerület nem saját gyermeke, hanem, bár jeles és kipróbált jó hazafi, de más megyo- beli szülött és mérsékelt ellenzéki politikát követő férfiú által lesz hosszú öt éven át képviselve,. — s minthogy végül szomorúan arról kellett meggyőződnöm, hogy azon factorok készek meg nem engedett fegyverekkel is személyem ellen a politikai küdtórre lépni, nem rettenvén vissza eIkölesi és anyagi károsittatásomtól, sem pedig attól, hogy a békét, szeretetni, kölcsönös becsülést.: és egyetértést polgártársaim közt hosszú j időkre feldúlják — a mitől pedig óvjad Isten városunkat, szeretett polgártársainkat, — mindezen fontos okok arra* kényszerítenek engem : hogy Nagyságod! és szabadelvűi pártunk minden egyese tagjának irántam nyilvánított; feledhet- len és nagvrabecsüit bizalmát hálást szívvel megköszönve, kijelentsem, mi--, szerint jelöltségemről ezennel lemondok, és engedje meg Nagyságod arrais kérnem, miszerint ezen elhatározásomat! a végrehajtó bizottság és párthiveink-»; kel az »Esztergom és Vidéke« leg-y közelebbi számában közölni kegyeskedj jók. Adja az ég, hogy megválasztandó! országgyűlési képviselőnk édes hazánk! javára valóban hasznos szolgálatokat; teljesítsen, szeretett és elhagyott vál rosuuknak pedig szemmel látható, kézv zol fogható, szellemi és anyagi elő iivökot vívjon ki azon manda. um alap i ján, melyet neki Esztergom becsülete.» és jó hiszemű polgárai mos, — a leg. válságosabb időben -- fognak nyújtani