Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 5. szám

lived 8 í magyar nemes család sarja volt. 1768-ban született Bilin miegyében.

Tárni Imán vaimik izánt éveit kitűnő eredményűvel végez. <■ be 1788. körül. Atyja Kelemen Mihály, anyja Török Rozália volt Makótól. Kelemen László alig végezte az ügyvédi tan folyamot, már is Grassalkovics herczeg gödöllői uradalmába neveztetett ki tigyészszé. Ezen szép állás jövedelmét élvezve némi csekély vagyont is szerzett magának, meiylyel később mint a színtársulat mecénása kezdé szervezni a színtársulatot, melynek időmültával igazgatójává is lett. A szép ismeret körrel biró ifjú közbecsülés részese lévén, a vagyonosabb polgári családoknál igen szívesen látott vendég volt. Itt ismerkedett meg az egyik hely tartó sági tanácsos leányával. A két ifjú egymáshoz való vonzalmát az atya csakhamar észrevette, s nemcsak bogy nem akadályozó, sót örvendett a vonzalomnak, miután a szép készültségéi ifjúban gyengéd ^ férjet és szép jövőjű tisztviselőt látott. A jóindulat azonban megváltozott a jegyesi viszony iránt, midőn Kelemen mint pártfogó segély zo a szín társul at élére állott.

Eleinte csak gróf Ráday Pál és Kazinczy Ferencz részéről talált támogatásra, mindezek daczára csak nagy áldozatok árán tudott némi eredményhez jutni. Ajánlkoztak ugyan nála korhely diákok, s szélnek bocsátott hivatalnokok; kontárokkal azonban ő nem akarta Thalia templomát benépesíteni; ő tehetséges, józan, értelmes és hivatot - sággal biró egyéneket keresett, miután sejté, hogy a színművészet ez e'ső apostolaira nagy küzdelem vár.

Ezen időben a magyar érteim-ség visszarettent még azkeszmétől is, hogy valamely család tagja szinészszé legyen. Igen természetes, hogy e kor elfogultsága következtében a felvilágosult ifjú legelső sorban családja tagadta meg. Miért? Az ügy lassú menetében nehogy annak elcsenevészését jósolják ellenségei, változást akart létrehozni. Ezt azonban nem gyorsítható anélkül, hogy ő maga is ne vállaljon részt a nehézségek legyőzésében. Elhatározta, hogy többé nem mint műkedvelő, — pártfogó, de mint színjátszó — igazgató fogja vezetni a társaságot.

A királyi tanácsos az ifjú eme lépése által összes reményeit letiporva látván, nemcsak akadályt vetett az ifjak viszonyának folyta, ása elé, de apai féltékenységgel véd ni kezdé lánya

jóhírnevét s felkérte Kelement, hogy mint jellemes férfi kerülje házát s tekintse magát rajok nézve ismeretlennek, ha szilárd elhatározása vissza nem lépni ama tervtől melyet köz.udomás szerint ő képvisel.

(Vége köv )

HÍREK.

— A herczegpriiuás ő Eminén- cziája tegnap a semináriumban folyó vizsgálatokon személyesen jelen volt és elnökölt.

— Dr. Niedermann Gyula, EszTr- gom kiváló fia, a budapesti országos elmegyógyitó-intézet igazgatója az intézet körül szerzett valóban kitűnő érdemekért királyi tanácsosi czimet nyert.

— Vadászsport. Iá orkeszin jan. 4-én a Hazay és Kobek urak által rendezett nagy hajtó vadászaton százhetven nyulat ej'ettek.

— A Polgári Bál sikerét leginkább biztosi;ja az általános érdeklődés. Ha - száz meghívó ment szét s még mindig kérnek minden oldalról. 0 Emiuqntiája a herczegpriiuás a jótékony czélra har- mincz, dr. Major István püspök ur tíz forintot volt kegyes adni. Az adakozások egyébként napról napra gyarapodnak. A jegyek is erősen fogynak, úgy hogy a polgári bál az idei farsang legki ünőbb vigalmának ígérkezik.

— Fogalomzavar. A polgári elém maga az oka annak, hogy a polgári ősz ályról zavaros fogalmak uralkodnak. Amilyen hibás az, ha a kereskedelmi s iparos ősz ályok "megtagadják sajá magukat, olyan hibás az, ha. bizonyos affecfált fölfogása körökben úgy magyarázzák a polgári bál fogalmát, hogy az egy olyan mulatság lesz, melyben mindenféle sepleta iparos meg van invitálva. Bécsben a polgári-bál a királyi pár látogatása által van állandóan kiüti Ive. Az esztergomi polgári bál minden rosszakaratú magyarázatok daczára is clite-inulatság lesz s az egyetlen jó ékonyezélú bál, melynek sikere már biz ősitva. van.

— A kereskedő ifjak vigalma febr.

1- én igen érdekes farsangi eseménynek ígérkezik. A tánezrendek ritkí ani fogják párjukat s egyenesen Morzsányinál készülnek. Akik tévedésből meghívót nem kaptak, azok szíveskedjenek Brutsv Gyula ur üzletébe fordulni.

— A farsanghoz. A Casinó febr.

2- án fogja közösvacsorás, tombolás és humoros estéjét megtartani. A polgári

olvasókör pedig jan. 26-án rendezi az idei farsang egyik legeredetibb s legérdekesebb vigalmá'. Lesz felnit vigalom hegyen-völgyön, mindenfelé bőségesen.

— Farsangi naptár. Az idei farsang piros betűs napjai szapomdvást szaporodnak. Edd'igéló a következő vigalmak vannak Karnevál herczeg noteszébe följegyezve: Polgári bál jan. 22. —■ Dal egyesületi vigalom jan 24. - Olvasóköri farsangi mulatság jan.

26. - A Zenei Kör vigassága jan. 29. — A keresztény kereskedő ifjak es'eje febr. 1. — Casinói közvaesorás mulatság febr. 2. — Második farsangi tiszti este febr. 5. — Dal egyesülő i vigalom febr. 12. — Az iparos ifjuság bálja febr. 12. — U o!só tiszti este febr. 19. — Farsangzáró Zenei Körbeli vigalom febr. 22. — (Folyt köv.)

— Licitáljunk! A napilapok sorra fel hozakodnak azzal, hogy alig van két város nagy Magyarországon, a hol a múlt évi adót nemcsak pon osan befizették, hanem még előrefizetségben is vannak. Már most kezdjünk licitálni ! Esztergom városa dr. Helcz Antal polgármestersége alatt a múlt évi adói teljesen lefizet e, adó miatt árverést egyál a!án nem tar ott, s az idei adóba több mint nyolezszáz forintot fizetett be. Ezért a rendkívül hangzatos eredményért egyébként kiváló elismerés il leti Bárt bay Géza, városi adóvégrohajtófc is, a ki ügyességével árverés nélkül betudta szedni egy mostoha esztendő u án a város teljes adóját. Csak minden esztendőben hasonló szép eredménynyel kérkedhetnénk !

Az elveszett paradicsom azaz pardon, csak az elveszett törvényszék az, a, mi most megint szóba kerül Esztergomban, különösen ügyvédi körökben. Az esztergomi ügyvédek körében ugyanis mozgalom indult meg, melyről azt Írják nekünk, hogy az 1876-ban elvesztett törvényszéket, úgy a helybeli, mint a vidéki közönség érdekében ismét vissza akarják küzdeni. A mozgalom körébe bevona tak többen a város tekintélyei közül, kikkel egvet- énőleg tanácskoz ak azon módok fele r, melyek az óhajtott czél elérésében lia- ialmas emeltyűt képeznek. Ha valamely vidék vagy város törvényszéket érdemel az országban, úgy bizony nyal Esztergom azok közé sorolható, mer nemcsak földrajzi fekvése, hanem azon ügydarabok halmaza is visszakövo éli az ügyv dek elvesztett paradicsomát,

melyet a szelesebb jogkörrel felruházott járásbíróság éven kint oly szám- iné nyiségben ii.iIóz el, hogy az a több bíróval működő törvényszék működési keretébe nem csak beleillik, hanem az ország nem egy törvényszékének évi énv k edését j el en tél én yen l ú I szá rnyalja. Van még o y másik körülmény is, mely a törvényszék visszakozása nudlet! szó! s ez a tnnudijak impozáns összege, melyet az állam előlegez s a mi vidékünk e részben igen soka* kíván az államról, mert a, tanudijak e reket emésztenek fel, amiből a nálunk visszaállítandó törvényszék, kiadásaiban nem csekély Meze et találna. Hát ha még figyelembe veszszük a főieknek temérdek költségét, melybe részint a komáromi ut és tartózkodás, részint az ügyvédi helyet!esitések kerülnek, igazán bámulja az ember, hogy ily helyze ben Esz ergom ügyvédi kara és polgárai régen nem tettek lépéseket, ha a 'örvényszék visszakozása iránt nem is, de legalább a kevesebb közlekedési akadálylyal megközelíthető budapesti törvényszékhez való csatlakozás tárgyában. Ha a törvényszéki bírák választására volna bízva a helycsere, úgy hiszszük, hogy az ipolysági törvényszéki bírák hozzánk vágyódnának, ahol számukra élén kebb társadalmi élet, gyermekeik számára pedig, rendezettebb iskolák állanának rendelkezésre. Ámde ne foglalkozzunk a bírák választásával, mert ez keveset Rudit ügyünkön, hanem lépjünk közös erővel, örhetlen ki arfcással azon sorompóba, ahonnét az eszme megvalósítására czél zó intézkedések kiindulnak, miknek nyomába a siker csak úgy hághat, ha az akarat nyilvámilása tényekben nyer kifejezést nem csak a czélt elérni óhajtó érdekeltek részéről, hanem azon eddigélé iiidifferons tényezők részéről, kik magas állásuk folytán az ügy sikerét be- refcőzni vannak hivatva.

— Dr. Zádori János kanonok, a Magyar Sión nagyérdemű szerkesztője a következő sorokkal búcsúzik el olvasóközönségétől : Ezen utolsó számmal szívélyes búcsút veszek az igen ;isz élt közönségtől. Azoknak nevei, kik a szerkesztést ezentúl folytatni fogják a következők : Dr. Horváth Ferencz jog és egyháztörténet tanára; Dr. Proehászka 0,tokár (eddig Dr. Peiliő Rudolf név alatt: irt) lelkészet és erkölcstanár; Dr. Kérészty Győző, biblikus tanár; Dr. Walter Gyula nevelés és hitelemzés tanára. Mindazálmokat vált. életre s meny országot varázsol a földre, mikor két találkozó szivet kapcsol össze.

Ilyen varázs ereje volt két nemes szív 'találkozásának.

A fiatal ember mindennap Mari ablaka mellett haladt hivatalába. A piczi, alacsony házak között egyetlen egy ablakban sem voltak olyan gyönyörű virágok, mint a Mari ablakában. Pedig nem a Kara bácsi jóindulatából; mert az öreg ur szerette ugyan a hasznos konyhagazdasági növények virágát, meg azt a drága jó virágot Budapesten; de ki nem állhatta az illatos ártatlan virágot, melynek semmi hasznát se látta.

Mari pedig mindennap reggel épen akkor öntözte meg kis tanítványait, mikor az a fiatal ember a hivatalba ment. Mintha csak kicsinálták volna, olyan pontosan összevágtak azok az első találkozások.

Eleinte csak a szemek üdvözölték egymást; Később már a mosoly verőfényes nyelvén beszéltek egymáshoz. Nemsokára azután már virág is hullott ki az ablakból, persze, egész véletlenül. Hanem azért Kovács Laczi csak úgy megőrizte, mint a neki szánt kincset.

A milyen apró volt a város, olyan nehezen ment a találkozás.

Sajátszerű jellemvonása az a kisvárosi embernek, hogy boszankodik, ha ismeretlent lát. Annyira törődik azokkal, a kikkel együtt lakik, hogy még a rokonaival se különben. A kisvárosi élet egyébként meglehetős közönynyel nézi Európát, de a szomszéd húsos fazekai közé szívesen bepislogat. Szereti tudni azt, hogy mi

történik például odaát a függönyök mögött. Kutatja a részleteket s nagy gyönyört talál az apró pletykában. Szereti tudni összes polgártársai s polgártársnöi titkát s ha nem bírja megtudni, akkor neki áll a komponálásnak. Á ki a jelentéktelen detailok iránt kitűnő érzékkel bír, az rendesen szörnyű érzékeny. A kis városi ember minden apróságban jelentőséget keres. Ha a jómódú mészáros nem üdvözli elég alázattal, akkor már el van keseredve és szeretné tudni, hogy mért haragszik reá, mikor ő a húsát sohase becsmérelte. Ezen a kínos kérdésen azután képes napokig is eltűnődni, mig végre kiderül, hogy egy haldokló ökör végső vergődésében megsebesítette a mészáros karját s igy nem képes kilenczven, hanem csak nyolezvankét fok alatt köszönni. Nagy sensatiót szokott kelteni minden uj téli kabát is. Az nap nem történik egyéb a nagy világon. De hát honnét is veszi az a szerencsétlen tisztviselő azt a sok pénzt, mikor a leányai báliruhájáért már két év óta adós s a felesége kénytelen baromfiakat nevelni és tejet termelni, hogy jusson valami a csibukba is! Nagy figyelemmel kísérnek minden mozdulatot. Ha egy fiatal ember véletlenül szóba áll egy haj adón nal: akkor már kész a pár; ha végig sétád vele az utczán : akkor már meg van az esküvő; ha pedig végig farsangol vele: akkor már minden asszony szeretné az uj menyasszony kelengyéjét látni s ha abba hagyja a látogatásokat: akkor a kikosaraz-, tatás ezer okairól foly a mendemonda. Hőt megtörténik még az is, hogy a leány úgy nevezett imádóját összeköttetésbe hozzák a mamával s a mamát azután pokoli othellósággal marczarigolja meg a féktelen haragú papa. Nagyon mulatságos a kisvárosi élet a maga kicsinyeskedésében, sza- tócsságában és boldog együgyűségében. A hol annyira törődnek egymással az emberek, hogy még a mások tyúkszemeit is élénk figyelemmel kísérik azoknak a lábán, a kik nem is sejtik ezt a végtelen figyelmet. A kisvárosi körök mindent tudnak. Belenéznek a vesénkbe s a zsebünkbe s ha nem látnak valami rendkívülit, akkor azután hozzá komponálnak a gusztusok szerint. Nagyon nyájasak úgy szemtől szembe s haragos fügét mutatnak a zse- bökben. A ki sokat farag, sok forgácsot ejt; a ki sokat tereferél, sok badarságot őröl. De a legostobább pletyka is olyan j hatást kelt a kisvárosi körökben, mint valami világraszóló szellemi alkotás a párisi salon okban. Jaj annak, a ki még csak a kisvárosi ember árnyékára is rá mer lépni; de halálfia az, a ki meg mer szólni olyan tekintélyt, melyet a kisvárosi büszkeség a magasztalás tömjén füstjével bálványoz. Az a tekintély bizonyára vagy hatalmas hangjának, vagy impozáns termetének vagy határtalan ostobaságának köszönheti halhatatlanságát. Erről a halhatatlan emberről ugyan a szomszéd városban már semmit se tudnak; de elég ha idehaza födözték fal. A ki pedig bele nem tudja magát élni a kisvárosi élet kicsinyes szellemébe, az nem a jutányos koryphaeűsok szerint való ember. Azt egyszerűen minden kihallgatás nélkül halálra ítélik, mert rásütik, hogy összeférhetetlen, világfelforgató, sőt fekete lelkű ember. Es

ezek közé az ágy on ítélt emberek kö.:é tartozott Kovács Laczi is, ;i ki sohase bírta magát beleélni az együgyű bálványok és nadrágos vénasszonyok társaságába. , Hanem azért nagy lesi figyelemmel kísérték minden léptét.

Egyszerre csak azt beszélték róla egy igen előkelő társaságban, hogy

— Kovács Laczi, az a sepleta diurnista, tegnap reggel megcsókolt egy kis kacsót, mely a Kara bácsi háza egyik virágos ablakából nyúlt ki. Ez a megcsókolt kéz nem lehet másé, mint Kara Mariskáé. Ebből pedig okvetetlenül duellum lesz, mert a leánynak már vőlegénye van, a ki két hónap múlva (a mint hivatalt talál) el is veszi. Hát tessék! Ilyen erkölcstelenség!

I Ilyen csábítás! Mi lesz ennek a vége!

A pletyka derék ültetvényeseinek az egyszer csakugyan igaza volt abban, hogy Kovács Laczi megcsókolt egy. hófehér kis kezet, mely egy szál virágot nyújtott, ki az ablakon.

Hát van ebben valami bűn ? Az ideális közép korban alig érhetett nagyobb kitüntetés egy leányt, mintha egy férfin megcsókol a a kezét. Manapság a csók nem a kacsokon szokott kezdődni. Hanem igenis végződni. A vőlegény kezdi az ajkakon s a közönyös férj csupa illemből végzi a kacsokon. Már a világ előtt csak tartozik ennyivel a feleségének.

Hanem egész más csók csattant el azon a fehér kis kacsón, mely egy szál piros, virágot nyújtott ki az ablakon. Történetesen épen akkor, mikor Kováes'Eaczi arra. ment. Hát tehettek arról mindaketten ?

Két szív találkozott mindössze.