Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 39. szám
Kobel* Istvánnak határt nein ismerő áldozatkészségéből emelkedett, ki nemcsak a téglát előállítási áron adni s az anyagszállitást ingyen eszközöltetni, de a felmerült 499 Irt 27 krra minő építési költségeket is nagylelkűen előlegezni kegyeskedett. A működő század tevékenységének ecsetelése a következő: május 1-től szept. 30-ig 153 éjjen át esti 8 órától reggeli 4 óráig és a közbeeső 6 vásári napon reggeli 7 órától este 8 óráig teljesítettek két-két tűzoltó által az őrtanyán őrségi szolgálat. — Nem mondhatni ugyan, hogy mulasztások nem fordultak elő; de mégis, leginkább az őrtisztek közbenjárása, vagy saját nyugalmuk feláldozása folytán, az őrtanya nem maradt soha a kívánt őrség nélkül. Ezen kötelezett •szolgálaton kívül szentségimádás napján, nagy péntek és nagyszombaton, űrnapján több tűzoltó önként tett <lisz- őrségi szolgálatot. Gyakorlatot tartott a század hetet ezeken a tűzoltóság jó része szorgalmasan résztvott; azonban tagadhatatlan, hogy voltak hanyagok, kik vagy igazolni iparkodtak elmaradásukat, vagy ezt tenni sem tartván szükségesnek, a fegyelmi bizottság által megintettek, sőt meg is bírságodat ak. Okt. 3-án d. u. 4 órakor tartatott meg több helybeli és vidéki vendég kíséretében a zárógyakorlat. Ezen a tűzoltók teljes számmal vettek részt; a gyakorlat után a főparancsnok a tűzoltók számára saját költségén tánczmu- latságot adott, azokat megvendégelte s a mulatságot jelenlétével szerencséi tété. Tűzvészszel nem látogatta meg a Gondviselés a községet. De azért két tűznél működött jul. 28-án és szept. 18-án Hadar szomszédos községben és a határban levő Antalháza pusztán. Ezen tűzesetek közül különösen az első tanulságos annál is inkább, minthogy a győzelemhez szokott tűzoltók teljes vereségét jelenti. TÁTRA-FÜREDI LEVELEK. YI. A kefir készítéséhez szárított gombá- bat használunk, melyeket előbb, bizonyos procedura szerint, praeparálnikell e czélra. Ez abból áll, hogy a gombákat 20° C. hőmérsék mellett több órán át tejben áztatjuk, azután hideg vízzel gondosan kimossuk s ezen eljárást, mindaddig ismételjük, mig a gombák megfehérednek, megduzzadnak s a tej fölületén úsznak. A kefirt hernietice e'zárt üvegekbe fejtjük, 24 — 36 óráig hideg helyen állani hagyjuk, s e közben többször fölrázzuk. Az üvegben folytatódik az erjedés s minél tovább áll a kefir, annál savanyúbb, annál szeszesebb lesz, de 2 — 3 napnál idősebb készítmény nem élvezhető. A kefir, ha jól van készítve, rendkívül kellemes, savanyu izű, kissé sűrű pezsgő, tejszinű folyadék melynek szaga egészen sajátszerű. Vegyi összetétele különbözik úgy a tej, mint a koumiss összetételétől s következő : Tej Kefir (2 napos) Koumis Fehérnyeauyag 48 38 11.2 Zsil* 38 20 20.5 Tej ez it kor 41 20 22.0 Tejsav 0 9 11.5 A Icohol 0 8 16.5 Viz és sók 873 905 918.3 E szerint a kefir g azdagabb fehér 1nyeanyagban, kevésbé savanyú, és kevésbé szeszes mint a koumiss. Szükségtelen arra utalni, hogy mennyivel könyebben és olcsóbban előállítható, mint a koumiss, mely tudvalevőleg kanczatejből készül, a, mi mindig legnagyobb akadálya volt elterjedésének. A Bourguelot, szerint a kefirerjedés- nél három főfolyamat megy végbe a tejben : 1. A tejcznkor egy része szeszerjedésbe megy át. 2. Saverjedés a tcjczukor egy másik részéből. 3. A fehérnyeanyagok egy részének pepíonisálása. E vegyi folyamatok eléggé megmagyarázzák azon tapasztalati tényt, hogy a gyönge, atonicus gyomor miért tűri jobban a kefirt, mint a tejet, a mit nekem is volt alkalmam észlelni néhány esetben. Azonkívül a kefir sokkal izletesebb, mint a tej, még olyanok is, kik a tejtől undorodnak, a legszívesebben isszák, nem okozza azt az Újabban az ezüstnél és aranynál is drágább fémet födöztek fel, melyet indáimnak neveznek. Lehet, hogy ő Felsége a pénz, ezentúl ebből a drága fémből fogja veretni koronáit s úgy lenyomja az aranyat, a mint az arany legyőzte az ezüstöt. Hanem hát ez még a jövő zenéje. Mielőtt a világ leghatalmasabb uralkodóját, ö Felségét a pénzt megénekelnők, menjünk egy kicsit vissza az elkopott világtörténetbe s kutassuk hogy mikor született ő Felsége. Valami kilenczszáz esztendővel Krisztus előtt Pheidon argosi király hozta forgalomba az első ezüst pénzt. A szép fehér ezüstre nyomtatott első jegyek nem voltak egyebek, hitelesítő jegyeknél. Igazolták az ezüst súlyát és értékét. A hogy napjainkban szoktuk igazoltatni arany és ezüst tárgyainkat a hivatalos fém- jelző intézetekben. Az első pénzt már a kereskedelem magosabb fokán hozták forgalomba az emberek. Kezdetben csereberéltek egymással. Pl. a kinek szüksége volt egy lóra, az adott érte másfél ökröt, a kinek szüksége volt egy ökörre, az adott értté három szamarat. A ki rá volt utalva egy bronzkardra az adott érte ötven birkát s a ki egy birkát akart venni, az adott érte három kutyát. Ez a cserebere azonban nagyon sok csalással járt kapcsolatban. A népek sűrűbb érintkezése végre gondolkodni kezdett a kereskedelem értékkulcsán s a cserebere helyett bekövetkezett a legértékesebb kincsek, a szép asszonyok ékszereinek, arany karpereczeinek, arany gyűrűinek és arany fibuláinak átváltása élelmi vagy ruházati szerért. Mikor már ezén a második lépcsőn is agy on csalták egymást az emberek, akkor az állam kezdte a nyers arany és ezüst súlyát értíkben, nagyságban és formában megállapítani s az érintkező nemzetekkel elfogadtatni. így vetette meg trónja arany alapját ő Felsége a pénz. A pénz történetét aligha beszélik el szebben egyéb Írott emlékek, mint maguk az ócska pénzek, melyeket a mi népünk »rossz píz«-nek nevez. A régi érmek és pénzek gyűjtői mindenikről le tudják olvasni az érezbe vésett néhány sornyi világtörténetet. Esztergom sorsát a római uralom alatt aligha tudjuk más lapokról leolvasni és kibetűzni, mint a régi római pénzek lapjairól. A szent királyi földeken talált szent István korabeli pénzek nem emlékeztetnek-e vissza legszebben az első magyar király szülővárosára és fő székhelyére Esztergomra? És az Árpádkori érmek nem juttatják-e eszünkbe városunk kiváló szereplését! A magyar vallásos kultusz bensőségét még ősi egyházi énekeinknél is melegebben hirdetik a régi magyar pénzekre vert Mária-képek. Magyarország pátronája van az egyik oldalon s a nemzeti czimer a másikon. Van-e ennél buzdí- tóbb emlék a régi dicsőségből ? Esztergom egyébként már szent István korában pénzverő hely volt s az is maradt egész Nagy Lajosig, tehát körülbelül háromszáz ötven esztendeig, a ki a pénzverést Budára tette át. III. Béla idejéből adataink vannak az esztergomi monetárius- ról, IV. Béla 1255-ben a beszterczeieknek meghagyta, hogy éremverőik ugyanazon jurisdictióval bírjanak, mint az esztergomi fabricában dolgozók, a kik minden hozzátartozóikkal egyetemben föl vannak mentve az adófizetés alól. (Folyt, köv,) Dr. KÖRÖSI LÁSZLÓ.' ismeretes kellemetlen elnyákásodást és a székletétre könyitőleg hat. Körül- belől abban a viszonyban van a tejhez, mint a bor a musthoz, magában foglalja mindazon alkatrészeket, melyekből a tej áll, de módosított alakban. Az itt röviden elmondottak alapján a kefir joggal ajánlható, sőt többre becsülendő a tejnél, mindazon esetekben, midőn főképen tejétrend van javalva, tehát első sorban a gyomor és bélcsatoriiabátitalfüainál, azután anaemia táplálkozási hiány bármely okból stb. esetekben. * * * Alsó-Tótrafüred vasúti állomása Pop- rád-Felka a kassa-oderbergi vasút mentén. Az indulóháznál valamennyi vonat érkezésénél mindig kapható kényelmes, ruganyos kocsi, mely 1- -3 személyt és a kocsira férő podgyászt fölszállitja Alsó-Tátrafüredre 3 frt 50 kiért. A magyar államvasutak és a részes vasút főbb állomásairól az egész saisonra érvényes, 33Y3%-al mérsékelt menet-tel mérsékelt menet érti jegyek adatnak ki Pop rád-Felkáig és vissza. Szabályaink értelmében orvosok és azok családjai föl vannak mentve a Zene- és gyógydij fizetésétől, továbbá ingyen élvezik a fürdőket. A Saison kezdődik Május 15-én és tart September végéig. Fősaisou Julius 1-jétől Augustus 20-káig. A fürdő vendég szórakozására naponta háromszor játszik egy-egy órát egy^jól szervezett nemzeti zenekar. Rendelkezésre áll továbbá a tekeasztal, a zongora, válogatott müvekből álló könyvtár, számos bel- és külföldi lapok, hangversenyek, tombola tánczmulatsá- gok, a fedett tekepálya, croqnettéi*, kirándulások gyalog, lóháton vagy kocsin, de mind ez csak oly mértékben, hogy a fürdőhely gyógyjellege megőriztessék és a fürdővendég nyugalma semmi tekintetben ne zavartassák. (Vége.) POSTATAKARÉK. A főkimutatás szerint f. évi április havában 36,166 betéttel 233,269 frt 14 kr. tétetett be és 9,899 felmondás alapján 188,156 frt 71 kr. visszafizetés eszközöltetett. A lefolyt hóban a kir. postakarék- pénztár által 75,800 frt névértékű 5% magyar papirjáradék vásároltatott; ebből 9700 frt névérték betevőknek engedtetett át, azonfelül a betevők számára 3400 frt névértékű egyéb értékpapír vásároltatott. A betevők által 1886. febr. 1-től 1887. ápr. 30-ig megtakarított tiszta betét 1.744,840 frt 15 kr. A járadék könyvecskékre elhelyezett értékpapírok névértéke 203,900 frt — kr. A betevők által 1887. ápr. 30-ig megtakarított összeg 1.948,740 frt 15 kr. A betevők száma f. évi jan. havában 5747-el, febr. havában 2714-el, márcz. havában 3617-el és ápr. havában 1043-al szaporodott és összesen ápr. 30-án 98,188-at tett ki. A múlt évi decz. 31-én forgalomban levő he tétkönyvecskék száma 85,517 volt s minthogy ugyanazon időben a betevőknek a kamatokkal együtt 1.419,566 frt 08 kr. volt javukra Írva. egy-egy betétkönyvecske javára 16 frt 60 kr. tiszta betét esik, az ugyanazon év jun. havi 42 frt 82 kr. április havi 11 frt 03 kr. és febr. márcz. havi 9 frt 84 kr. átlag ellenében, a mi annak a jele, hogy daczára a tetemes visszafizetéseknek és a betétkönyvecskék nagy számú, 21,225 darabra emelkedő kiegyenlítésének, az egyes betevők betétjeiket mégis folyton gyarapítják. A magyar nyelvű betétköuyvecskók a forgalomban levő összes betétkönyvecskék 68,65%-át képviselik, mig ugyanazon év ápr. havában 71,61 %, jun. havában 70.08°/ö-ot tettek ki. ESZTERGOM IRODALOMTÖRTÉNETE. (Esztergom város és vármegye egyházi és világi irói.) XXXVI. V o j n i c s Döme szent Benedek rendű áldozár, főgymnasiumi tanár Esztergomban. Szül. 1855. marcz. 4. fölsz. 1879. júl. 7. Irodalmi műve : »Az esztergomi gymnasium tanárai és tanulói.« Esztergom gym. ért 188y2. »Az emberi lélekről«. Tanulmány a legújabb pbysiologiai kutatások nyomán. Esztergom gyom. ért. 1882/3. 1882. C s e r ii o c h J á nos hittudor, káplán Budapesten, tanár az esztergomi papnevelő intézetben; jelenleg primási titkár Esztergomban. Szül. 1852. jún, 18. fölsz. 1874. nov. 18. Irodalmi művei: »A nyelvadományról.« Religio 1878. »Szabadság és verseny az oktatásban.« Budapest. 1879. »Sz. Tamás bölcsészetéuek visszaállítása különös tekintettel hazánkra. U. M. Sión. 1880. Jelent meg tőle számos czikk és értekezés a »Religio«, »M. Korona«, »U. M. Sion«, és a »Tájékozóbau.« D e i n i íi g e r Mártó n esztergomi születésű, a m. kir. gazdasági tanintézet igazgatója Keszthelyen. Irodalmi művei í »A közgazdasági Értesítőben és külön lenyomatban is megjelent : »Jelentés smidsvalli 1882. évi kiállításról. 1883. Megjelent még tőle: »Svéd- Norvég- és Dánországi ut.« Továbbá : »Angol Belga és Németországi tanulmányi ut.« »Tanulmány a Magyarországon talált praehistorikus növény, különösen a magleletekről«. Megjelent a báró Nyári Jenő által szerkesztett : »Aggteleki barlang, mint őskori temető« czimű műben 1881. A keszthelyi gazdasági tanintézet által 1885-ben kiadott évkönyvében : »Georgicon története 1797- 1848-ig.« Ugyanitt leírta 1865-től mostanig fen- álló gazdasági tanintézet történetét. Jelent meg tőié nagyszámú czikk a hazai és német mezőgazdasági szaklapokban. (Folyt, köv.) PERGER LAJOS. A NŐKRŐL S A NŐKNEK. (Ovid.) Az idő sok mindent enyhít; de a szerelem, születésének perezében, mindent észrevesz. Nézd a fa n héjából kipattanó gyönge gallyat, a szél legkisebb d mozzanására leesik; de ha idővel megerősödött, az s éjszaki szélnek is ellenáll s gyümölcsökkel gazdagítja a fát. * Fiatal szerelmesek! a nők fogyatkozásait mindig g a legközelebb fekvő előny leple alá rejtsétek ! * Egyesek bűnét ne hárítsd minden nőre. * A nő Amor tüze és nyilai ellen nem képes vé- -á deni magát; a férfiun azok nem ejtenek soha ily yl nagy sebeket. A férfi gyakran hűtelen, a nő rit- -fi kábban. A szép nem szilárdabb. * Fiatal leányok! írjátok leveleiteket tiszta, egy- -y szerii és őszinte kifejezésekkel. A leirt szó hány- -y szór lángra lobbantotta már a habozó kedves tüzet s a durva kifejezés hányszor tette hasztalanná a e szépség kellemeit! * Ha haragra lobbanva, tükörbe néztek, alig ismer-, - hetitek fel magatokat. Kerüljétek a büszke arezot,-,io mert az is kellemetlen. A barátságos, kellemes te- -•> kintet szüli a szerelmet. * Szép fiatal hölgyek legyetek engedékenyek a j költőkhöz; isten és a múzsák kedvelik őket. Igen, .1 isten lakozik bennük, az éggel közlekednek, a figi birodalomból nyerik tvhetségöket. *
