Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 37. szám

magyar holdas gazdaság mintegy 40 darab állatot tartott és nyersjövodelem- kóppen gabonából 8000 frfc jövedelmit, adót".

Természetes, hogy szántásra szántás, vetésre vetés következett; nyugalomról szó sem volt, minden talpalatnyi föld ki használtatott.

A dicsőség és az öröm azonban mondhatom nem sokáig tartott; alig 4- -5 évi időköz elég volt arra, hogy az addig kiméit talaj daczára a meglehetős szerves állati trágyával való V isszapó ti á sn ak annyi ra kim erű 1 j ö n,

hogy a visszahatás ép oly rohamosén mutatkozzék a termés hozam hanyatlásában, mint az első cyclusban az .emelkedés volt.

Hogy egyebet ne emlitsek, csak a búzatermés hanyatlását igazolom számadatokkal, megjegyezvén természetesen, hogy évről-óv re ugyanoly nagyságú terület vettetik búzával.

A culminátió legmagosabb pontját, az 1882-ik évet véve fel kiindulásul, ez évben a búzatermés 400 métermázsa, 83-ban 320 mm., 84-ben 265 mm., 85-ben 135 nini., 86-ban 47 mmázsa volt.

Ezen számadatok nem hagynak két ségben a felett, hogy itt nem az időjárás lehet egyedüli ok arra nézve, hogy a termés csökkent, mert tudjuk jól, hogy ez évek alatt voltak ugyan mostoha évek, de voltak olyanok is, melyeknél az időjárási viszonyok jók, vagy legalább is kielégítőknek mondhatók és a hozam egy évben sem fiúéinál, de állandóan csökkent.

Még inkább meggyőz a talajnak a szemképzéshez szükséges anyagokban való kimerüléséről ama másik körülmény, hogy a szalmahozam ellen talán a tavali mostoha esztendőt kivéve egy évben sem lehetett méltányos kifogást emelni. Ha ezen alapot elfogadjuk, ugv nem marad egyéb hátra, mint hogy a szemképzés előmozdításához szükséges hiányzó anyagok helyes visszapótlásáról gondoskodjunk.

Az istálló trágya, mint eme gyakorlati eset is mutatja a visszapótlásra nem elegendő; természetes, hogy a gyakorlatot az elmélet is tám »gatja és igazolja; az istálló trágya vegybontási eredményei ugyanis mutatják, hogy 100 kilogramban csak 0.39% légeny, 0-45% kali, 0-4°9/0 mész és csak 0-18% vilsav, de igen sok viz és bomlásra alkalmatlan anyag van, a viz

ha korát elérendi, felveszi a fátyolt, menyasszonya, Isten menyasszonyává lesz.

Már nyolcz évet töltött volt a zárda szent falai között, midőn ismét elment öreg nénje látogatására. A mint a jól ismert faluba érkezik majd meghasadt a szive. Milyen iszonyú pusztulás ! A szép, barátságos falu helyett romhalmazt, be- roskadt falakat, félig elégett gerendákat pillantott meg. Nehány héttel ezelőtt tűz ütött ki, melynek majdnem az egész falu martalékává lön. A faluban lakó, valamint a szomszéd földesurak iparkodtak a nyomort lehetőleg meghiteni; de a legjobb akarat is csak vajmi keveset tehetett a roppant kárhoz képest. Elhatározták tehát, hogy hangversenyt rendeznek, a károsultak javára, melyre a szomszéd városok lakóit is meghivják. A hangverseny biztos sikkerére számíthattak, annál inkább, minthogy rövid idő óta itthon tartózkodik a mester fia, a hires hegedűművész, ki bejárván az egész művelt világot, roppant dicsőséget és még több aranyat szerzett magának. És ezt a művészt a rendező bizottság megnyerte czéljának. A mint meghallották, hogy Dombaházy kisasszony a vidéken van, iparkodtak öt is megnyerni czéljuknak, mert ezáltal a siker még biztosabb leend, minthogy sokan visszaemlékeztek még első fellépésére.

A hangverseny sikerébe helyezett bizalomban rjem csalatkoztak ; minden várakozást fölülmúlt. A közel városokból számosán jöttek ki, részint a világhírű művészt meghalhatni, részint a szegények nyomorán enyhíteni. A hangverseny naptartalom 70—80%-ot tesz ki és igy hiába örülünk a jól megrakott szekereknek, melyek a trágya telepet odahagyják roppant csekély értékes anyagot adunk azzal vissza talajunknak.

A légeny káli mész még csak meglehetős arányban térül vissza, legkevésbé azonban a vilsav egyik leglényegesebb alkotó része a buzaszemiiek; igen nagy tehát a valószín őség, hogy a jelen esetben a vilsav, vagy ennek vegyülete a vilsavas mész hiánya a talajban az ok arra nézve, hogy az eredmények a várakozásnak nem feleltek meg.

A vilsavat tartalmazó műtrágyák alkalmazását kell tehát megkísérlem.

Mindazok, kik a vegytannal életükben valaha foglalkoztak, tudják, hogy a vilsav a villanynak élenynyel való vegyülete és vilsavas mész alakban az emberi és állati csontoknak egyik főalkotó részét képezi, úgy hogy a világ óriási villanyszükségletét, melyet gyufa- gyártásra felhasználnak, állati csontokból állítják elő,

A vilsavat, vagy vilsavas messet, tehát a- gazdának is lógj Hiányosabban a csontokban kell keresnie.

A csontok zsir, enyv, légeny vegyii- Ieteket s faggyút tartalmaznak a vilsavas mész mellett és épen zsíros anyagok jelenléte az oka annak, hjogy a csontok mint ilyenek akár darabokban, akár összeőrölve, por alakban szétszórva, jóformán semmi trágyázó hatással nem bírnak, mert meggátolják a lég a viz és egyéb vegybontó alkatrészeknek a vilsavas mészhoz hozzáférhetőségét, úgy annyira, hogy évszáza- zadokig a földben heverő csontok még mindig szilárdak és zsíros anyagokat tartalmaznak.

A csontok tehát eme zsíros anyagoktól megtisz titán dók, ez két mejdon történhetik- vagy a csontoknak gázzal kifőzése áltál, midőn a zsíros anyagok felolvadván, a vilsavas mésztől elválaszthatók s különböző czélokra, szappanfőzésre, kenőanyagok előá l lírára, felhasználhatók, vagy a csontok zárt térben való megszenesitéso által aizsi- rok elégethetvén, a nagyobb részt .vilsavas mészből álló maradvány, mint, csontszén (spodium) jöhet a gazda özél- jaira alkalmazásba.

A csontszén porrá zúzva már kiiünő trágyaszer, csak még mindig azon hátránynyal bir, hogy a növények álial

való felvétele a talajból csak lassan történhetik, mert vízben oldható vilsav és különböző szénsavas és kénsavas mészré való felbomlása a légköri csapadékok a talaj savai és a levegő szénsava által csak lassan és hosszabb idő múltával üövetkezik be, de eredménye igy is meglepő.

A ma már általában , dívó eljárás azonban sokkal czélszerűbb gyors forgást kíván az előre haladott kor a tőkebefektetésektől lázas mohósággal akar mindent kiaknázni és azonnal akarja élvezni munkája és befekte'eU tőkéje kamatait ; nem várjuk he tehát a csont- szénnek a talajban való lassú felbomlását, de feltárjuk azt azelőtt, mielőtt a talajra szétszórnék azáltal, hogy hi- gif ott kénsavvá! kezeljük, mely a vil- savasment vízben oldható és a növények által könnyen assimilálható vil- savra és kénsavas mészre (gypszre) változtatja. — Ez újabb vegyület a gypsz nem trágyaszer ugyan, bár eleinte számos gazdát tévútra vezetett alkalmazása,. Magas termés hozamok voltak az eredmény a gypszszel behintett talajokon, mig végre rájöttek, hogy a kénsavas mész csak azáltal hat, hogy a. talajban lévő egyéb a növényéletre kedvező anyagokat gyorsabban felvehető alakban hozza és csak segít a rablást mihamarabb a végleges kimerülésig fokozni.

(Folyt, köv.)

HÍREK.- Herczegprimásunk Carlsbadba való utazása előtt egy nappal történeti fontosságú intézkedést tett. Összegyűjtötte ugyanis a főkápfalaii tagjait s közel ötvenezer kötetnyi könyvtárát s az általa alapított Simor-muzeumof, mely félmilliónál nagyobb értékét képvisel, nagylelkűleg örök időkre az esztergomi egyháznak adójnáiiyozt.a s ünnepélyesen a. főkáptalan gondjaira bízta.

— Báró Hornig Károly püspök, cultusministeri tanácsos s az esztergomi főkáptalan nagyérdemű tagját súlyos csapás érte szeretett édes anyja, özv. báró Hornig Antalné, úrnő halála által. A boldogult bárónőt csütörtökön délután temették budai főuíi la,kásáról. A temetésen jelen voltak Trefort Ágoston miniszter. Berzeviczy Albert államtitkár, Markusovszky Lajos és Gröncy Pál miniszteri tanácsosok, továbbá a köz- oktatásügyi minisztérium számos hivatalnoka. Enyhítse a mélyen sújtott püsján Örzsikének alig volt ideje az eljátszandó darabokat gyakorolni, annyira el volt foglalva a vendégekkel, kik nagynénje vendégszereteté igénybe vették, a többi közt maga a püspök is, ki Erzsiké kedveértjött el. örzsikének annyi ideje sem maradt, hogy a közreműködőkkel megismerkedjék. Nyolcz ólakor az egész vagy terem zsúfolásig megtelt szép vendégekkel, kik várva várták a hangverseny kezdetét. A műsoron első volt Kálnoki Andor úr, hegedű művész. Végre megszólal a csengetyű hangja, a mely után siri csend áll be és mindenik szeme az emelvény felé irányul. Megjelenik a művész ; óriási tapsvihar fogadja öt. Már a puszta megjelenésénél is megnyerte a nagy közönséget. Hogy is ne! Daliás termete, hosszú fürtös haja, szép koromfekete korszakaiba a világ legszebb férfiúvá teszik öt és nem egy szép hölgynek, dobogott hangosan keble, midőn a szép művészt megpillantotta. Kezébe ye- szi hegedűjét, vonóját és kezd játszani. Hogy miképen játszott? — ezt lehetetlen leírni. Szűnni nem akaró tapsvihar követte játékát és tudja Isten, hányszor kellé köszönve megjelennie a hálás közönség előtt. Az ismerősök siettek vele kezet fogpi. Dombaházy kisasszony a többi műkedvelőkkel a mellékszobában — melynek bejárata elölt függöny volt alkalmazva — gyönyörködött a művész előadásán! Es valóban nagy küzdelmébe került, hogy visz- szatartsa magát a művészt nem látni; de még sem akart a közönség közé menni, mielőtt bemutatja játékát

»Jöjjön, Tárnoki ur — szólt az egyik rendező a művészhez — bemutatom önnek a többi közreműködő is a kit még nem ismer.«

Bementek. Az első bemutató egy szép, szőke lánykáé yolt, ki jól énekelt, de még jobban és, többet beszélt. Jó időbe került, míg Tárnoki megszabadulhatott tőle. A második egy czithera játszó fiatal emberke volt, ki úgy nézett a nagy művészre, mint a jámbor muzelman Mohamed sírjára. Végre rákerült a sor Dombaházy kisasz- szonyra. Ez ugyan megismerte a művészt első pillanatra, amint az ajtón belépett; de nem mert, azaz nem tudott helyéből mozdulni. Hát ez a világhírű művész ugyanazon fekete fürtű gyermek, kivel ö évekkel ezelőtt euy hangversenyen már közreműködött és ki oly gyakran jelent meg neki álmában is! Csodálatos játéka a sorsnak ! Örzsike szivét olyasmi fog el, a mit még eddig sohasem érzett.

»Dombaházy Erzsébet kisasszony— Tár- noki Andor ur« — mutatja be a rendező.

»Fölösleges a bemutatás — szóltak egyszerre mindketten — mi már régóta ismerjük egymást«.

Tárnoki mély hódolattal meghajtá magát a kisasszony előtt és tiszteletteljesen ajkához vezeté kezét.

»Üdvözlöm uram, gratulálok kitűnő játékához — monda Orzsike — valóban ön gyönyörűen bánik a hegedűvel.

Kezdtek beszélgetni a régi jó időkről.

»Képzelje csak — csacsogta közbe a'kis szőke barátnő — ez a szép fiatal lányka búcsút akar venni a világtól; fátvolt akar felvenni, Isten menyasszonyává akar lenni! De íme, már csengetnek; mennem kell énekelni. Kérem Tárnoki ur, beszélje le

pök fájdalmát a ravatal körül nyilatkozott őszinte részvét, melyhez hozzácsatoljuk Esztergomét is.

— A májusi előléptetések az esztergomi 26-ik gyalogezrednél a következő örvende es adatokra terjednek ki. Ságody János őrnagy alezredessé lelt: Pichler Henrik II. osztályú kapitány

I. osztályúvá; Egger József II. oszt. kap.

I. osztályúvá ; Néma,nie István főhadnagy II. osztályú kapitányává; Brozo- vic Mihály hadnagy főhadnagygyá lett s egyúttal a Frigyes főherczeg nevét viselő 52-ik ezredhez áthelyezve ; Re- bics Stoján hadnagy főhadnagygyá; Mack Alfons kadét tiszthelyettes hadnagy gyá ; Sza.frá nszky Alfréd kadéttiszthelyettes hadnagygyá lett. Ugyanez alkalommal Bjelobradics M. első osztályú kapitányt a 99-ik gyalogeztedtől áttették a mienkhez, a 26-ikhoz.

— A szépítő társaság egy küldöttsége tisztelgett tegnap délután Szolon Luczenbaeher Pál főrendiházi tag ő méltóságánál, hogy megköszönje a nagylelkű férfiú azt az ezer forintos adományát, melyet a társaság számára tett a, primási aranymise emlékére. A szépítő társasáig működésének eredménye valóban elismerésreméltó! A szigeti utakból olyan séta utakat csinált, melyek rendezeAségük és goudozottságuk által méltán feltűnnek. A társaság még többet is tenne, ha a közönség jobban felkarolná. A tagsági dij valóban oly kevés s a nyújtott előnyök oly nagyok, hogy a szépítő társaságnak összes egyesületeink közöt. a legnépesebbnek kellene lennie. Lapunk szerkesztősége a legnagyobb előzékenységgel közvetít minden legcsekélyebb adományt, is a derék társulat számára.

— Talpra magyar! Az esztergomi népfölkelő tisztségre kijelöltek közül eddig az első budapesti tanfolyamon Luczenbaeher Istvánt avatták föl. A harmadik tanfolyamon, mely május ötödikén kezdődött Szegedy Sándor és Feichíinger Sándor vesznek részt. Legtöbben jelentkeztek azonban a szünidei tanfolyamra, mely júliusban fog kezdődni.

— A függetlenségiek ma d. e. a

Magyar Király vendéglőben pártértekezletet tartanak s Pólónyi Gézát jelöltnek léptetik fel.

— Tündér este lesz az idei nyár folyamán a chioszk-téreu, hová csak jegygyei lehet belépni. A kies tér fényesen ki lesz világítva lampionokkal és lámpásokkal. A katonai zenekar és

ezt a szép szentet szándékáról. . .« és ezzel a kis hamis kifutott a szobából.

»Igaz-e — kérdé hosszú hallgatás után lágy hangon Tárnoki — igaz, amit az imént hallottam?

Örzsike lesüté szemeit; ez volt válasza.

»De nem, folytatá Tárnoki — ön nem fogja ezt tenni. Még emlékszem gyermekkorunkra, midőn miként most, együtt játsztunk. A zongora volt önnek mindene és a drága jószágot most elhagyná vagy bevinné magával a zárda néma falai közé! A zárda és zongora közt nem lehet művészi összhangzat, pedig a hol ez hiányzik, ott nem lehet sikert, ott nem lehet megelégedést remélni. Ez nemcsak a zenében, de általában az életben is igy van.

»Pedig úgy van — szólt tört hangon Örzsike — rokonaim és nevelőim a tisztelendő testvérek, annyira rábeszéltek erre, hogy eddig (ezen utolsó szót különös hangnyomatékkal ejté ki) én is azt hittem, hogy legjobb lenne nekem a világtól, hol, senkim siúcs örökre búcsút vennem.

»Ön csak zongoráját sajnálta — monda,, keserűen Andor — kérem kisasszony, tegye csak kezét szivére, kérdezze meg attól, vájjon nem létezik-e a zongorán kívül más valaki is, a ki maradásra bírhatná. Avagy nemes szive érzéktelen maradt volna ama vonzalom előtt, melyet kegyed iránt viseltem első találkozásunk óta! Igaz, tiz év múlt el azóta; de ez nem elég arra, hogy azon vonzalmat, melyet mint gyermek éreztem, feledni vagy kiirtani lehelne ; sót ellenkezőleg! Azon gondolat, hogy egykor szorgalmam és törekvésem tetőpontjára jutva, még közeledhetem azon lényhez,