Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 35. szám
MIoie kenik het’emkín’r kÉri\szrr : VASÁRNAP ÉS_CSÜTÖRTÖI<ÖN. laÖfT/ETÉKI Á R : egész évn* .... ...............................0 lit — kr. f el évre ................................................................3 írt — kr. i iegyeilévre.........................................................1 lit ”>0 kr. E yy s/ám ára 7 kr. ______________ “ rí Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT- /lNNA-llrcZA 317. SZÁM, hová :i. hi.p w ■ ni részét Illető közlemények kiiMerniük. KIADÓHÍVATAL : SZÉCHENYI-TÉR 331- SZÁM, hővé, íi, lup liivatíilos s ;i. mfigóii liirdetései, n nyílttérije szánt közlemények, elülizelési pénzek és reeliimálások mié/,emlők. HIRDETÉSEK. HÍVATA IiOS IIIIÍDIÍTIOMIOK : I szótól 100 szóig — fi t 75 kr. 100-200 ig .' I fi t 50 kr. 200-300-ig . 2 fi t 25 kr. Hélyegdij 30 kr. M A G A N-111IM > ET EH E|< megáilapoiliíiS szerint legju- tány (isii IjIjíui közöl tétnek. N YI l/l'TER sora 20 kr. Esztergom értékesítése. Esztergom, apr. 30. A Kárpátot regényes vidékén a vi- lágszépiógek hozzá hozzá tó rhel őségével és ismertetésével a Kárpáti Egyesület foglalkozik nagy missióval és sikerrel. A .Balatonvidék jó hírnevét a Balaton Társulat műveli. De nemcsak egyes országos panorámáknak, hanem már előretörő hazai városainknak is vannak olyan egyesületeik, melyek kizárólag azon működnek, hogy természet ad:a kincseiket s művészet alkotta remekeiket a világuak feltárják. Nekünk közel huszonöt egyesületünk van már minden kigondolható törekvésre, csak olyan nincs, a melyik Esztergomot a maga becse szerint értékesíteni tudná. De ilyennek kínálkoznék a propeller társulat, mely kezdetben mesés akadályokkal s a részvényesek galgcnlmmo- ros rezignáeziójával szerencsésen megbirkózván, most már nagyobb szabású vállalatba bocsátkozott. Kibérelte a nagydunai révet. A hét-iiyolczezer forintos vállalat a társulat nagy vállalkozó képességéről és hivatásáról tesz bizonyságot. Ha már a városparti vizi közlekedés érdekében oly fölötte fontos hivatásra szegődött, akkor ugyanez az életerős társulat még magasabb dolgokra is vállalkozhatnék. Tegye hozzáférhetővé Esztergom természetadta kincseit és műemlékeit az egész világnak. Csináljon propagandát és kényelmet, jó utat és jó levegőt, értékesít so az ásványos hévvizeket s dunai levegőnket és szőlőhegyeinket adja bérbe ;iz üdülőknek. Szóval alakuljon olyan társulattá, mely Esztergom legmagasabb anyagi érdekeit képviseli s kedveltesse meg a természeti szépségeinél fogva már az Árpádházi királyok alatt is kedves királyi várost Budapest nyaralóival hazai utazóinkkal s a külföld touristáival. Mindéhez egyelőre is nem annyira pénz, mint inkább a nemesebb ideákért kitartóan lelkesedő társulat volna, s zük- séges, mely fokról fokra haladhatna. Vidékünk szépítése és értékesítése első sorban is helyi közegészségügyi kérdés, melynek keresztül viteléhez mindenki szívesen hozzájárul ; másodszor országos érdekű törekvés, mely hazánk rejtett szépségeinek egyikét ismertetné meg a világgal. Szívesen gratulálunk a propellertársulat eddigi kitartásához és sikeréhez; de még szívesebben gratulálnánk, ha munkakörébe foglalná, Esztergom értékesítését, mert akkor olyan nagyszabású programmot valósítanak meg, mely már régi álma mindazoknak, a kik Szent István városát nagynak, szépnek és kincsesnek óhajtják. Egy iparos-egyesületünk múltjából. v. Megalakult itt is, mint mindenütt, abol a kath. legényegyesület feloszlik, vagy annak megalakításával késnek, ! sőt ott is, hol kath. legényegyesület ! fenáll és virágzik. Hogy tehát czél- izatai legalább ily esetben nem egészen azonosak a vallásos alapon álló lo- ! gónyegyestiletével, az kétségtelen. l)e mert az ifjúságnak vallásra is van szüksége, minden igazán értelmes*' és jóakafatu ember szívesebben adózik I elismerésével oly ifjúsági egyesületnek, mely nyíltan hirdeti vallásos voltát, mint annak, a moly egyesületi jelszavai közül ki törli a vallásit, mert bizonyos, hogy a »vallás nélkül.« jel- 1 szó a legegyenesehb út a »vallás ellen« jelszóhoz. És épen ez az indító ok, sőt tapasztalás vitte az esztergomi iparosifjusági egyesület vezetőit arra, hogy a felekezetien jelleg helyett felvegyék az egyesület czimébe a katho- likus jelzőt. Tapasztalták ugyanis, ott lehet olvasni az esztergomi iparosifjusági ön- képző- és betegségéi vző-egyesület 1884. év jan. 13-án tartott közgyűlésén felolvasott és nyomtatásban is megjelent elnöki jelentés negyedik lapján, hogy a felekezetien egyesület előbbi vezetője »más irányzat felé akarja terelni az ügyet, az ifjú egyesület eredeti czéljának, rendeltetésének kiforgatására, törekszik, — szóval szocziál-de- mokratikus elveit szándékozik, mint idegen fattyú-liajtást az egyesület fájába beoltani és erre felébredt a jobbak érzete is és az egyesületet ismét vallásos alapra fektették, azt a katlio- likus jelzővel felékesitették ; hiszen a kebelbeli ifjúság, úgyis a, kath. 'vallást követi, ennélfogva a kath. czim fölvétele is nagyon természetes és kő" vetkezetes eljárás, melylyel a kath. ifjúság önmagához és vallásához illő tetet követ el, önmagát dicséri meg, midőn zászlajára Írja a katholikus jelzőt. Es ez az egyesület pótolja most Esztergomban a kath. legényegyesületet, Dóczv Ferencz polgár jeles elnöklete alatt. Az egyesület a feloszlott kath. legényegyesület 5—600 frt értékű vagyonát is megkapta. Virágzását bizonyítja az a körülmény, hogy ez év elején a bíboros érseken kívül, alapitó tagja nyolcz, pártoló tagj,a 146, rendes tagja 241 volt. Mikor a herczegprimás Magyarország örvendezése között megünnepelte áldozó papságának jubileumát, ez az egyesület is ott ünnepelt a sok ezernyi nép között, ép a szószék alatt állott zászlaja, melyét a régi egyesülettől örökölt s melyről a kath. legényegyesület neve ragyogott le erős biztatásul, hogy mikor az egyesület a kath. legényegyesület zászlaját emeli magasba, —- bírja is annak elevenítő szellemét. (Vese.) ESZTERGOM IRODALOMTÖRTÉNETE. (Esztergom város és vármegye egyházi és világi írói.) XXXII. S é d a Ernő szentszéki jegyző Esztergomban. Szül. 1851. jún. 27. fölsz. 1874. jul. 26. Irodalmi művei : »Az öngyilkosság.« Budap. 1877. »A kereszt diadala a félhold felett A DALOK, I. Imbolyogva járok kelek Napestig, A kószálás — nem tudom mért. Jól esik. Soká egy helyt nem találom Magamat, Hogy nyugtom van, nincsen olyan Pillanat. . .! Keresgélek, kutatgatok Szüntelen... Tudja Isten : mi történik En velem! ...Vagy magamat, vagy a szivem Keresem, S mondogatom: sem azt, sem ezt Nem lelem... II. Hol vagyok én s hol a szivem Fűtői-fától kérdezem : Feleletet a kérdésre Nincs ki adna énnekem. Nem csodálom: nem is tudja Egyen kivül senki sem! — j’jS messze van az az egy is, Az én drága kedvesem! HAB OB S. Regény. Az Esztergom és Vidéke számára irta: Kőrösy László. (ITarmiuczkettedik folytatás és befejezés.) A jó öreg parasztasszony csakugyan visszatért régi nádfödeles házikójába, melyet sebogysem hirt fölcserélni az uj kastély pompájával. Jobb volt neki odahaza, abban az áldott kis magyar faluban, a hol minden fát ismert s minden embert szeretett. Napok teltek bele, míg mindent el tudott beszélni az öreg plébánosnak arról a szomorú történetről, melynek utolsó jeleneténél maga is jelen volt. Azután belenyugodott az eseményekbe s nem háborodott föl azon, hogy távollétében szurony os emberek kutattak az ő nádfödeles kunyhójában egy olyan lakó után, a milyen ott még sohasem tartózkodott: a bűn után. Hanem azért a vén Vidra halálát mégis megkeseregte, mert nagyon szivtelenül ölték meg a kunyhó ősi őrét. Végre minden a régi kerékvágásba tért s az öreg asszony megint beletörődött a maga régi módjába. Úgy tűnt föl előtte az a három boldogságos esztendő, mintha csak egy régi szép tündér mesét álmodott volna keresztül. * * * Az élet és a regény befejezése rendesen száraz számtani művelet szokott lenni. Csupa összeadás és kivonás. Összeadjuk az örömöket, kivonjuk a fájdalmakat s a mi megmarad, azt végső eredmény gyanánt itt hagyjuk a napirend számára. Hadd folytassák azután mások, okosabban és szerencsésebben. A kiröpült galamb regénye is véget ért. Mariska végtelen boldogsága olyan nagy numerus volt, hogy a keserűségek kivonása után még mindig meg nem látszott rajta a fogyatkozás. Ennek a nagy boldogságnak szerzőjét és osztályosát, Kovács La- czit a sors a nádfödeles kunyhóból egy fényes kastély gondtalanságába emelte. Alig hogy a gyásznapok bánata megenyhült, megszólalt a meghasadt szivü ember végrendelete, mely a Nagyvárad mellett fekvő gyönyörű birtok és kastély örökösévé a boldog párt nevezte meg. Áz apai hangon irt végrendelet már nem a névtelen Mariskáról, hanem Borosjenői Boros Mariskáról beszél. A százezreket eltékozolt szerencsétlen ember még mindig meg tudott menteni annyit, a mennyi egy előkelő élet számára épen elég. A kastélyba nemsokára meleg verőfény kezdett szétáradni s a jó falusiak nem győzték eleget áldani az Istent, hogy olyan nemeslelkű földes- úrral örvendeztette meg őket. Mi történt a kiröpült galamb madarászaival ? Hát történhetett-e volna egyéb a ku- darezosok sorsánál? A kudarezok részvényesei rendesen összevesznek és gyűlölt ellenségekké válnak. így hasonlottak meg a jámbor kutatók is, a kik három esztendő alatt egy egész kis vagyont prédáltak e! a legügyetlenehb madarászatra. Pócsy Gábor uram mindig haragos szitokra fakadt, mikor a Karáék nevét hallotta. Taby tensúr pedig még az utczán is kitért előlük, annyira gyűlölte őket. Sok esztendő fog még beletelni, a míg azok megbékélnek. Kara bácsi az ő jámborsága és ostobasága mellett még mindig bízott valami váratlan fordulatban ; de végre is az isten- hátamögötti hadjárat után kénytelen volt örökre lemondani háromesztendős szándékáról. A rosszlelkű prókátort a derék szolga- biró rögtön szárnyaira bocsátotta. Alig ért baza a furfangos ember, mindjárt levelet irt Kara Karcsinak, melyben becsmérlő szavakkal elégtételt kért »lovagiatlan magaviseleté« miatt. A svihákot föl szokta emelni évtizedeinkben a »párbaj képességnek« nevezett képtelenség nimbusza s Karcsi a helyilapok nyiltterében éktelen és izetlen gorombaságok között nyilatkoztatta ki, hogy igenis meg fog verekedni a világ egyik legszélhámosabb emberével s a leghaszontalanabb fiskálissal. Méltó ellenfelek voltak. A hősök teljesen titokban, de azért kölcsönösen tudatták a rendőrséggel a párviadal helyét és idejét; de mire az elkésett d rab an tok kivonultak, az alatt Karcsi orrát s a prókátor bal szemét teljesen tönkre tette a verekedő felek kölcsönös ügyetlensége. A hiányzó orr s a hiányzó becsület összerímelt csodálatosan. Az orratlan svillák azon órától kezdve megjózanodott s fölépülése után rögtön rendes foglalkozás után látott, mert az öreg Kara is levette végre róla Heh kezét. Karcsi Budapestre származott s egy életbiztosító társulatnál hivatalnoknak csapott fel.
