Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 34. szám

34. SZÁM

KSZTIílífiOM IX. HV FOLYAM

CS ÜTŐ LTOK. ISSA AlMíll.IS 2S

1! 11

Városi s megyei érdekeink közlönye.

II

MFIÚ.JELENIK HETÜNK INT KÉTSZER : VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

KIJjfT/ETÉSl Áll :

egész évre .... ...............................6 frt — kr.

f

el évre...............................................................3 frt — kr.

negyedévre.........................................................1 frt 50 kr.

E

yy s/ám ára 7 kr.

SZERKESZTŐSÉG :

SZENT-ANN/l-UTCZA 3!7. SZÁM,

hová a. lap szellemi részét illet» közlemények küldendők.

KIADÓHÍVATAL :

SZÉCHENYI-TÉR 33L SZÁM,

* hová a lap hivatalos s a. magán hirdetései, a nyi 11<érbe szánt, köz- , leméinek, előfizetési pénzek és i'celamálások intézendők.

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS IIIMíKTIflHEK : ; A1AGÁN-J-IIPHETKSKK

1 szótól 100 szóig — frt 75 kr. ; megállapodás szerint legjii- 100 — 200-ig . .1 frt 50 kr, i táltosaiban közölletnek. 200-300-ig . 2 frt 25 kr.

Uélyegdij 30 kr. NYILTTKJí sora 20 kr.--- ' ' --1 • “ ' ||

MEGYEI KÖZGYŰLÉS.

(Jegyzéke Esztergom megye törvényhatósági oizott- sága 1887. évi april hó 29-én tartandó rendes tavaszi közgyűlésen felveendő tárgyaknak.)

I. Felsőbb rend eleiek.

1. A in. leír. beliigyiniiiiszterjumiialv a megyei gvámpénztár 1880. évi számadása alapján készítendő mérleg f. é. máj. 30-ig történendő felterjesztését elrendelő intézvénye.

2. Ugyanannak Tokod község nagyközséggé leendő átalakulását megengedő intézvénye.

3. Ugyanannak Szentgyörgymező községétől Hntli Miklós által elfogadott köztér tárgyában kelt intézvénye.

4. Ugyanannak 1887—89. évekre alakítandó adófelszólainlási bízott ság részére elnök és b. elnököt kinevező intézvénye.

5. Ugyanannak az 1887—89. évekre a 1 akitan dó a dófe 1 szólam I á s i bizottsá gba tagok választására felhívó intézvénye.

0. Ugyanannak az állandó választmány szervezete, hatásköre és ügyrendjéről szóló szabályrendelet tárgyában kiadott intézvényei és ezeknek megtelő Jőleg az állandó választmány által u j ab ban átdolgozott szab á, lyrendelet.

7. Ugyanannak a regálé kötelezett italmérések tárgyában alkotott szabály- rendelet módosítása tárgyában kelt intézvénye.

8. Ugyanannak a bányamunkások életének és testi épségének biztosítása érdekében szükséges eszközök beszerzése iránt alkotott szabályrendelet tárgyában.

9. A m. kir. pénzügyminisztérium-j nak az 1883. évi 4(5. t. ez.-ben megállapított földadó mennyiség leszállítása iránt intézett felirat tárgyában kelt intézvénye.

10. A föl dm iL v. ipar és keresk. minisztériumnak a só devatnrálása iránt az osztrák es. kir. földművelési minisztérium által hirdetett pályázat eredményét közlő intézvénye.

11. A közmunka és közlekedésügyi

m. kir. minisztériumnak a. m. kir. államépitészeti hivatal szolgálatára és hatáskörére vonatkozó utasítást meghűl Idő intézvénye.

12. Ugyanannak a m. kir. kér. felügyelők hatáskörére vonatkozó utasítást megküldő intézvénye.

13. Ugyanannak az államutak fenntartása körül követendő eljárásra vonatkozó utasítást megküldő intézvénye.

II. Külömböz.ő bizottságok kiegészítése.

14. Az adófelszólainlási bizottságba 1887—89. évekre két rendes és két póttagnak vá 1 asztása.

15. Az adókivetési és ad ó - félsz ó 1 ai n 1 á si bizottságba 1887—89. évekre két-két szakértő rendes és két szakértő póttag választása.

III. Jelentések.

1(5. ívüldöttségi jelentés a községi szervezési irányelveket megállapító szabó 1 y re n delet be térj esztésc tárgy á ban.

17. Alispáni jelentés a magyar nyelv alapítvány kamatainak kiosztása tárgyában.

18. Alispáni jelentés az esztergomi jár. főszolgabíró által 188(5. évre vezetett pénztári napló megvizsgálása tárgyában .

19. Ugyanannak ha son tárgyú jelentése a, párkányi járási főszalgabiró által 188(5. évre vezetett pénztári napló megvizsgálása tárgyában.

20. Ugyanannak Bajótli község közmunkája egy részének a szt. Kereszt községi útra leendő használhatása engedélyezését tárgyazó jelentése.

21. Ugyanannak Ny.-Újfalu község közmunkája egy részét a Pnsztamaróthi községi útra fel használtatni engedélyező határozatát bemutató jelentése.

22. A megyei közig, bizottságnak kivetendő pótadó egyénenkénti kivetése ellen beadott felszólamlások elintézésére hivatott közigazg. bizottsági küldöttség tagjai megválasztását bejelentő hivatalos jelentése.

23. Ugyanannak a fegyelmi választmány 1887. évre történt újjáalakulása tárgyában kelt jelentése.'

24. Ugyanannak Esztergom megye közigazgatási állapotát 1880. év Il-ik feléről előtüntető jelentése.

25. Ugyanannak a megye területén levő erdők állapotáról szóló jelentése.

2(5. A megyei pénztár a megye tulajdonát képező és szabad rendelkezés alatt álló, továbbá a megye kezelése és felügyelete alá tartozó alapok és alapítványok valamint a. közigazgatási letéti pénztár vizsgálatáról felvett jegyzőkönyvek.

27. Esztergom megye mindkét járási összesített árva, úgy tartalék alapok, valamint árvás letét és vagyontalan árvák pénztárának eszközölt vizsgálatáról szóló jegyzőkönyvek.

28. A m. árvaszéki elnöknek \\'/j árvapénztári rendezetlen tartozások állásáról szóló jelentése.

29. Ugyanannak a vagyontalan árvák alapjából kijárultatolt összeg meny- nyisegéről és a segélyben részesített árvák neveit előtüntető jelentése.

30. Ugyanannak a megyei árvaszék múlt évi munkássága, a megyei gyám- pénztár forgalma és állapotáról kelt- jelentése.

31. A m. tiszti ügyésznek a Frey Vilmos által tett 500 frtos alapítványról szóló alapító levél beterjesztése tárgyában kelt jelentése.

32. A m. közp. árvaszéknek a házi pénztár által részére kizárólagos használatra átengedett pénzszekrény törlesztésére 132 fiinak az árvatári tartalék alapból leendő megtérítését elhatároztatni kérő jelentése.

33. Párkány járási főszolgabírónak Duna-Mocs község jegyzőjét az 1886. évi költségvetés késedelmes beterjesztése miatt felelősségre vonatni rendelő jelentése.

34. Ugyanannak Ebed község közpénztári számadása tárgyában hozott végzés értelmében behajtatni rendelt 51 frt 39 kr. tárgyában.

35. Ugyanannak hivatalos jelentése egy drb. ingatlan elárverezéséről szóló jegyzőkönyv és adás ve vési szerződés, továbbá az építendő községi ház munkáinak szabályszerű versenytárgyalás utján történt biztosításáról szóló jkönyv és az annak alapján létrejött építkezési szerződés jóváhagyása iránt.

36. A m. számvevőségnek a m házi pénztár, a m. közp. betegápolás alap,

AzMEsztDrgo3i ísViiíke“ tárcája.

A

JIegeny.

Az Esztergom és Vidéke számára irta: Kőrösy László.

(Harminczegvedik foIyt.)

Nemesházy Gyula a karosszékhez lépett s megsimitotta a halálra vált ember hideg homlokát. Azután szomorúan, féríias fájdalommal mondta:

— Meghalt... vége van !...

Legmélyebb a fájdalom, mikor néma; legbeszédesebb a bánat, mikor ftem fakad könnyekre.

A mi ezután következett, az egy ember tragédiájának az utolsó jelenete. Az a lán- czolatos katasztrófa, mely mindazokat sújtja, a kik az elnémult emberrel valaha összeköttetésben állottak.

Boros Kálmán halála hire nem volt váratlan s a meghűlt világ mégis úgy fogadta, mintha óriási veszteséget kellene ravatalában meggyászolna. Az egész megye készült a meghasadt szivű ember temetésére s a vidék előkelősége mohón várta már azt a perczet, a mikor azt a regényes nőt, az elhunyt gyermekét, megláthassa. A szerencsétlen ember nem birt előbb meghalni, mielőtt meg nem áldotta — el- taszitott vérét.

Sajátszcríí vonása az mára gyászoló közönségnek, hogy külsőségek által iparkodik

magára vonni a világ figyelmét. A fiatal özvegy zokogva temeti el férjét s néhány nap múlva érdekes gyászruhája által pályázatot hirdet egy kiadó —- szívre. A fiatal férj kétségbeesve hint földet boldogsága koporsójára s búskomorságával néhány hét múlva felhívja a vigasztaló szép nem figyelmét egy —- szabad szivre. Vannak azután példák arra is, hogy örökös hadilábon élt párok küzül a visszamaradott el kezdi játszani az elkárhozottat, a kinek nincs is már egyéb dolga, mint könnyekkel öntözír egy hideg sirhal- mot s versenyt sóhajtani a temető szomorú füzeinek bánatos suttogásával. De legtöbb példa van még arra, hogy a megvont rokonszenv s a megtagadott részvét csőstül árad azon a napon, mikor olyan régi jó czimboránk válik árnyékká, a kit valamikor nagyon is megbecsültünk, de azután elfelejtettünk. Van olyankor annyi kegyelet, hogy az élők értékpapírjára váltva elég volna akár egy félszázadra is. De hát az ember szívesebben temet, mint éltet, így van az már Kain óta. Csakhogy Kain mostani utódai már érdekesebbé tudják tenni részvétüket.

Boros Kálmán halála hire nagyon szen- zácziós esemény volt. Akadtak ugyan olyan régi jó barátok is, a kik így kiáltottak föl:

— Hát még nem halt meg?! — hanem azért mindannyian összesereglettek, hogy az élet tragédiájának legfrappansabb jeleneténél, az örök elválásnál, jelen legyének.

Boros Kálmán azok közé tartozott, a kik kétszer halnak meg. Egyszer a világ számára, azután egyszer a kripta számára. A világ nem sokat törődik eleven halottjaival ; de szívesen meg gyászolja azokat, a kik csakugyan elpályáznak s helyet csinálnak. Vannak költők, a kik egész életükön át kenyeret kérnek s haláluk után olyan műemléket kapnak, melynek az árából fényesen meg tudták volna élni — aranyju bileumokat.

Nemesházi Gyula a megnépesült kastélyban rögtön szétosztotta a vendégeket, a kik épen temetésre érkeztek. Nehéz órákat kellett ugyan megérniük; de fájdalmukat megadással viselték. így kellett már annak- történnie!

— Egy ilyen halálravált embert csak az Isten csudája tartott meg addig is, míg a gyermekét megcsókolhatja ! —

mondta a jó parasztasszony vigasztaló és enyhítő hangon.

Mariskáék a kastély volt úrnőjének elegáns kék salonjába kerültek. Finom atlasz, igazi csipke, valóságos mahagóni, drága velenczei kristály, valódi keleti szőnyeg és fényes előkelőség volt benne minden a függönyöktől kezdve egész az utolsó székig. Ide szállásolták az öreg asszonyt is, a ki már teljesen ki volt merülve az utazástól és az izgalmaktól.

Melléjök adták az öreg inast, a ki folyton sopánkodott. Nemesházy bement Nagyváradra orvosokért s az utolsó parádé r n- dezöiért. Az orvosok még legöszintébben sajnálkoztak a haláleseten.

Késő este volt már, mikor az öreg- komornyik bezárta a kastély ajtaját s felöltöztetett és kiterített gazdáját még egyszer megzokogta. Úgy feküdt ott az asztalon, mint egy megdicsőült szobor. Mosolyogva, fájdalmatlanul, szenderegve. Jég- volt a keze és a homloka, melyet a jó cseléd már annyiszor beszentölt alábukó könnyeivel. Azután bezárta a liallottas termet s teljesen megtörve a jövevényekhez vonult, a hol melegebb volt a világ. Félős a ravatal, zord a hulla, még ha legdrágább kincsünk volt is az életben. Vigasztaló a könny, enyhítő a fájdalom, még ha legnagyobb veszteség okozza is. Azután édesebb ott szenvedni a hol közös a forrás.

A társaság együtt ült, csak a miniszteri tanácsos hiányzott, a kinek külön termet nyitottak. A család nemtője annyira megvolt rendülve, hogy nem óhajtott egyebet, csak magányt, a hol tanutlanul szenvedhesse meg emlékeit.

Kovács László a megboldogult ember emlékezetét támasztotta fel és Mariska édes fájdalommal hallgatta az öreg komornyik szaggatott beszédét és visszaemlékezéseit szegény jó uráról, a ki olyan véghetetleniil sokat szenvedett.

Sohase értek nehezebb emlékezetű éjszakát. Végre bekövetkezett az idegek nyugalma; a kifáradt öreg anyóka úgy a hogy volt, ünneplőjében, ejszendcrült egy kék atlaszos sophán. Kálrnánka is követte példáját s a vén komornyik elcsoszogott.

A szép fehér asszony sokáig merengett maga elé egy karosszékben, mely valaha egy boldogtalan úrnőé volt, végre szintén lezárta szemeit a jótékony álom s szép arczára borította a feledés ezüst fátyolét.

Kovács László még sokáig elnézte a szendergőket s annyira megirigyelte őket, hogy lecsavarva a lámpa lángját, maga is hozzá fogott egy kis pihenőhöz. A fél-