Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 30. szám
MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS_CSÜTÖRTÖKÖN. El/UT/ETÉSI All : egész évre .... ..................................6 Irt — kr. f el évre....................................................................3 fit — kr. n egyedévre..............................................................1 fit 50 kr. Eyy szám ára 7 kr. ___ = V árosi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, hová a lo.p s/.olImni részét illető közlemények küldendők. KIADÓHIVATAL : SZÉCHENYI-TÉR 331- SZÁM, hová a lap hivatalos s a magán hirdetései, a nyiI(térbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reelamálások inl.ézendök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS 111 IMlETÉSEK : I szótól 100 szóig — fit 75 kr. 100-200-ig .' I fi t 50 kr. 200—800-ig . 2 fi t 25 kr. J’élyegdij 30 kr. iMAGÁN-llllíDMTIOSKK negállapodás szerint Jegjn- tányosabhan közöltéinek. fi! YI l/ITEI, sora 20 kr. Föltámadásunk ünnepe. Budapest, apr. 12. (Junius.) A magyar nemzet, mely dicsőségben gazdiig ezredéven át bizonyította be életerejét, meghozza ti legnagyobb áldozatot is, hogy megvéd- hcsse a békét kívülről, jövő veszedelmek ellen; de a belső béke fen tartására épen Magyarországon fordítanak legkevesebb gondot. Elfelejtik, hogy a kis magyar föld határai közt fennálló belső béke leghatalmasabb véd- paizs a külellenséggel szemben, mely egész Európa békéjét fenyegeti. Bárha a vallás és fajgyűlölet vándorapostolai a választási időszak eljöttével az ország minden részét az egyenetlenség maszlagával fogják behinteni, üzérkednek az igazságnak keresztényellenes elferdítésével, s a születés véletlen és az Iston-imádás módjainak különbözető szerint az emberek közt szakadást idéznek elő, mindezek daczára Magyarországon a szabadság és jogegyen 1 őség- nem fogyatkozik, sőt még csak cl sem homályosai a lélekgyilkoló orosz cár- ropapismus példája szerint, mely a szeretet szent tana nevében milliókat korlátoz a szellemi rabszolgaság kényszerzubbonyával, úgy hogy újra igaznak bizonyult eme százados tapasztalás : »Ha valaki a szentirást túlságosan facsarja, nem tej, hanem vér ömlik ; abból.« A husvét a feltámadás és re- [,mény ünnepe és a remény Magyaror- í szagra nézve nem pusztán üres foga- l lom, miután a magyar polgári és ál- flami szabadság nem ajándéka egy uralkodó szeszélyének, hanem sarja és csemetéje sok évszázados küzdelemnek. De Magyarországban hála is lakozik a nemzet szivében ; épen azért Magyarországban senkinek sem szabad, hogy bárkit is jobban gyűlöljön, mint ahogy a hazát szeretni kell. Ennélfogva Magyarországon inkább, mint bárhol meg keli azt érteni, hogy amint az alkotmány nem ajándék, ép úgy nem Amit. ajándék Európában a jobbágyság felszabadítása, ép úgy nem osztottak önkénytos kegyadoinányképen semmiféle em an cipaci ót. 1887 évvel ez előtt született a politikai Evangélium is, mely a föld összes fiainak vele született emberi jogait visszaadta, melyet a tudatlanság zsarnok önkénye, rosszakarata,, vagy durva erőszak rabolt el és igázott le. Ezen politikai evangélium iránti hála- érzet mindaddig nem fog feledésbe menni, mig az emlékezet a múlt sötét árnyalatait s a jelennek fényoldalait méltatni tanítja. Midőn az egész magyar nemzet szenvedéseinek története vérrel és vassal megiratott a halhatatlan magyar géninsnak Golgothájáig, vigasztalás volt a jövendő szabadság- borának és a nemzeti függetlenség- mindennapi kenyerének reménye. Élvezi ezeket a magyar nép ma is. Csakhogy emlékeztetni kell őt arra, hogy ez ünnep biztató s kedély vidító jelentőségéhez joga is van. A bála a nemzetek életében is a szívnek böl- csesége, melynek nemcsak szavakban jelentkezni, hanem a nép lelkében élnie is kell. A testvérgyilkos bábom által elpusztított s idegenek által megszállott föld ma virágzó kertje a szabadbirtokosnak. Egész országban élvezik a szabadság üdítő italát s a nép többé nem akaratnélküli csorda, hanem önálló és munkaképes ifjú nemzet, mely élvezi munkájának nehezen szerzett, de puha kenyerét. Igaz, sokakat mámorossá tesz még a szabadságnak bővel ömlő bora ; de a politikai mámor köde csak azokat kábítja el, kiknek szelleme az előítéletektől még nem szabad, azoktól az előítéletektől, melyek a múlt rabszolgaságát szülték. Az emberi fejlődésnek eme gyermekbetegségei elmúlnak, ha a magyar szabadságnak nemes borába idegen mérget akarnak is keverni. Epen a feltámadás ünnepén kell erről hálásan megemlékeznünk, mert útmutató ez arra nézve, ahol az örök és nagy igazságok teremnek, melyek egyesítenek és megbékélfetnek. Ebben az értelemben lón a husvét oly ünneppé, mely megszünteti a különbséget keresztény és zsidó, gazdag és szegény, nagyok és kicsinyek közt. A nagy bölcsek és mély belátási! államférfiak, kiknek nem volt szükségük az ég és föld titkait kikémlelni az olcsó népszerű tudományok modern nyilatkozásai által; a legszabadelviibbek és a legfelvilágosultabbak, ép úgy mint akik más gondolatmenetét követnek, mindnyájan örvendenek a feltámadás örökifjú tavasziinnepének, melyet ép úgy bir a jövő, mint a jelennek zavartalan boldogsága. Nem épen a husvét ünnepének kell-e a legel fogúItabb szemek előtt is láthatóvá tenni az anyaföld örökszeretetó- nek eszméjét ? Ez az eszme alapköve annak az óriási eszmeműnek, mely közel hétezred év , óta megszámlálhatatlan millióknak szolgált otthonul. Oly barátságos és magasztos otthonul, hogy felekezeti különbség nélkül ülik meg ünnepét, korlátlanul az előítéletüktől', meg nem zavartatva a gyülölség és türelmetlenségtől, melyeket az emberi természet gyarlósága szül, s melyek bennünket mindaddig a nyelv rabszolgáivá tesznek, mig a szabadság szelleméhez fel nem emelkedhetünk. Üdvösek ez ünnepnek rövid örömei kicsinyekre és nagyokra nézve, mert megérteti velünk, mily magasan áll az emberi viszálykodások és az aprólékos szőrszálhasogatások felett. A tiszta emberszeretetnek az az eszméje, melynek útja 1887 év előtt vette kezdetet. Ez azon tana a szeretetnek, mely Pláto és Aristoteles böl- csfcségét az emberi társadalom javító erejének erkölcsbecsóben túlhaladta; ez azon követség, mely millióknak szivébe világosságot hozott a remény vagy a jövő iránti bizalomgerjesztés által; melyek szerencsétlenségek és csapások közben számtalan emberi szívnek enyhítő vigaszt nyújtottak, mely uj küzdelmekhez erősít, mely minden visszaélés daczára a tényleg meg nem tért barbárok leikéiben feltámasztá az isteni szikrát, mely sok század művelődési munkája közben kinőtte magát a tiszta emberi szeretet világító tüze vó. lAz „Esztorgom äsTidikü“ tárcája. A JTegény. kÁ'/j Esztergom és Vidéke számára irta: Körösy László. (Huszonhetedik folyt.) A törvény nevében utazó szuronyos ex- cjpeditio a hegyvidékre érkezett, honnan öépen négy órai kanyargó csiga ut vezet a >[katlan legfenekén elterülő kies faluba. A [{hegyvidéki szemek sokkal élesebbek, mint na rónaságiak s így a békés helység ébe- írebb emberei már órák előtt figyelmesekké illettek a négy kocsira. A szolgabirót eleinte nem igazságérzete, dhanem czimborasága vezette. Ez a czimbo- riráskodás egyébként nem lokális, hanem oországos baj. Cziniboraság csinálja nálunk ra kritikát; czimboraság révén emelkednek qpolitikai nagyságaink ; czimboraság vetette nmeg a mai protekeziós rendszert ; czimbo- nraság dirigálja a közigazgatást s az igazságszolgáltatást és czimboraság szövetkez- kteti össze a legkülönbözőbb törekvéseket. / A rendszer alapjában igen patriarchal is és ■ kedélyes; de az európai szem megütközik rajta. Legtöbbször nagyon veszedelmes gyümölcsöket terem, különösen mikor teljesen megvesztegeti az itélö erőt. De hát már mi nálunk úgy van az és úgy is marad egyelőre, hogy az emberek nem képességük, hanem czimborasági összeköttetésük szerint értékesednek s az Ítélet nem a megfontoló ész, hanem a pajtáskodó czimboraság háziura. Ilyen befolyás alatt állott az a gömöri szolgabiró is, a ki egy ősi iskolatársa szavára vonult be a legjobb hírű faluba, hogy végrehajtsa azt, a mit megvesztegetett Ítélőképesség dictál vala. De volt azért a Hübelebalázs természetű emberben egy kis becsületes lelkiösmeret is, mely a prókátor poltron leikéből már rég kihalt. A kitűnő svádájú ember olykor-olykor leleplezte szentségtelen jellemét a mi a szolgabirót gondolkodóvá tette. Kitűnő svádával rendelkezni nem egészen mindennapi szerencse ez idő szerint, mikor az emberek többet hajtanak a szavakra, mint a gondolatokra. A sváda nem egyéb, mint a legnagyobb önzés szónoklata. Rendesen olyan emberek dolgoznak vele, a kiknek nincsenek gondolataik. Hanem van bizonyos korlátolt szótáruk, a honnan a közönséges embereket agyonbeszélik. Abban a szótárban az első betű nagy E-vel kezdődik és végződik s az első és utolsó szó nem egyéb az : én-nél. Biztositó ügynökök és commis voyagcurök szerencsés svádának köszönhetik kenyerüket. A prókátorok és orvosok között kisvárosban ritkán csinál nagy szerencsét az, a kinek nagy tudománya, hanem az, a kinek nagy svádája van. A szuronyokkal dolgozó prókátor is tekintélyes svádával rendelkezett, a mi az olyan szííklátású embereknek, mint Kara bácsinak, teljesen egyforma volt a tehetséggel, A szolgabiró ur rámutatott a völgy katlan legfenekén szerénykedő falura.-— Ez itt alattunk : Istenhátamögött; ugy-e festői ? — Valóban csodálatos fekvés. Kovács Laczinak szerencsés földrajzi érzékei vannak, hogy Magyarország legelrejtettebb s legnehezebben hozzáférhető falvába bujdosott el a törvény sújtó kardja elől. Zseniális ember az, kérlek. —- De hát már most mondd el, hogy micsoda szándékaid vannak, ha leérkezünk ? — Napoleon, kérlek, az én tervem fölsé- ges. Hát mindenekelőtt körülzárjuk a sikkasztó tartózkodó helyét négy csendőrrel. Azután két szuronyos emberrel behatolunk a szobába. Ott persze tied az első szó. Fenséges nyugalommal ki fogod jelenteni a törvény nimbuszát s a feltétlen megadást. Azután, ha Kovács Laczi ellenszegül, figyelmezteted és megszelídíted. A csendőrök minden mozdulatunkra ügyelni, tartoznak. Ha elő kell venni a lánczokat, ám vegyék elé, mert pisztolyok és konyhakések, boxok és székek nem gátolnak meg kutatásunkban. Utánad szeretnék magam szóhoz jutni. Nekem aligha lesz szükség többet mondanom ennél a néhány szónál : »Uram, önt már bárom év óta keressük, hogy tolvajsága miatt megbüntessük. Rakja elő rögtön a megmaradt ezüstöt s egyéb érték neműt, a mit Kara István ur házából tetszett elsikkasztani!« — Képzelem már, hogy a kis Mari erre rögtön elájul s Kovács László őrülten ellenáll. Ekkor meg- vasaltatjuk, kérlek. Gyorsan végigmotozzuk a szekrényeket. A szekrényekben bizonyosan meg fogjuk találni még az elemeit ezüstök maradványát: akkor azután Így szólok Kovács Lászlóhoz : »Uram a tagadás itt teljesen hiábavaló mesterség. A napvilágra került értéktárgyak ön ellen vallanak. Mi önt átadjuk a fenyitő bíróságnak, még pedig rögtön. Búcsúzzék el szerencsétlen nejétől, a kit annyira megfosztott minden becsületétől.« — Ha Kovács László megtörik és rimánkodni kezd akkor igy fordul a történet: Kiürítjük kérlek a szobát, de a feliérszemélyeket a konyhán két csendőr felügyeletére bízzuk. Ekkor azután négyszem között felszólítom Kovács Lászlót, hogy hajlandó-e nekünk egy óriási engedményért némi csekély vi- szontszivességgel szolgálni? Például elmondom neki, mint törvénytudó embernek, hogy minő sors vár reá. Becsukják, elveszik a diplomáját, földönfutóvá teszik stM. Ha valamikor megszenvedte a bűnét, akkor már a felesége tudja Isten merre lesz. Hagyja el hát a nélkül is törvénytelenül szerzett életpályát s akkor én rögtön abba hagyok minden vizsgálatot s további lépést. Köteles azonban a helység plébánosa és elöljárósága előtt kijelenteni, hogy Marit azért hagyja el, mert az öt becstelen bűnbe sodorta. Hogy mibe, aboz senkinek semmi köze. Értsük mi a sikkasztást a mi miatt ezentúl kö.csünösen és halálosan gyűlölni fogják egymást. Néhány idegfesütő jelenet után megtörténik a szakadás s a leendő, válópör első lépése, különösen akkor, ha a boldog házaspár egy kicsit hajba is kap a tanuk előtt. Össze tudom én, édes Napoleon kérlek veszíteni még a gerliczéket is, csak szükségein .legyen rá. Akkor azután
