Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 27. szám

hashun.« Esztergom gymnasia mi ért. 1877. L i t v a y V i k t ó r i a a hatva­nas években Esztergomban lakó köl- tőuő. Irodalmi miivé : Számos lyrai költemény különösen az »Esztergom és Vidékéiben. Nieder m a n n G y 11 1 a orvos- tudor, az országos tébolyda* igazgatója Budapesten a Lipétmezőn. Szül. Esz­tergomban 1839. de ez. 22. Irodalmi műve í »Orvosi statistika.« A közgaz­dasági miniszter által s^erv-zett tat's- tikai tanfolyamban előadott dr. Nlodor- mann Gyula 1869. O b e r m a y e r G y ö r g y reál­iskolai igazgató Esztergomban. Iroda'mi műve: »A reáltanoda ez ója.« Eszter­gom reál. értés. 1879. »Néhány sző az olvasmányok kezeléséről. Reálisk. ért. Esztergom 188 5/6. (Folyt, köv ) PERGER LAJOS. HÍREK. — Uj évnegyed. Lapunk mai szá­mának kiadása alkalmával tisztelettel kéri a kiadóhivatal az előfizetések szi­ves megújítását s beküldését. — Meghívó. Az esztergomi szabad­elvű párt ma, 1887. April 3-án d. e. 11 órakor a »Három Özerecsen« fo­gadó helyiségében értekezletet tart, melyre a választó polgárokat tisztelet­tel meghívja a bizottság. A pártérte­kezlet czélja : szabadelvű párti képvi­selőjelölt kijelölése. — Zászlóbontás. A szabadelvű- pártnak ma nevezetes napja vau. A tegnapesti tekintélyes gyülekezet ugyan­is elhatározta, hogy ma délelőtt tartja meg jelölő mozgalmát, mely kétségkí­vül nagy érdekű esemény lesz váro­sunkban. ügy az értelmiség, mint a nép körében nagy érdeklődéssel fog­ják üdvözölni az esemény- : a kormány- párti képviselőjelölt kandidálását, ki­nek sikeres megválasztásától rendkívül sokat várhatnak mindazok; akik Esz­tergom szebb jövőjéről még mindig nem mondtak le. A nagy fontosságú mozgalomra Esztergom összes választó polgárai hivatal csak. — A Zenei Kör apr. 11-én a Fürdő vend 'glő nagy termében hang­versenyt s unna táuczviga'nur rendez. — Gyászhir. Etter Nándorné iirnő halálát a következő gyászlap jelenti : Etter Nándor a maga, valamint az alulírokak és a többi rokonok nevé­ben, mélyen suj o ", szomorú szívvel jelenti "elej he et en kedves nej mek E t • e r N á n d ómé szii I. M e- s z ó ii a Etel k á u a k folyó hé 30-án regne i V29 ra1 or. hosszas he- eges; ed A és a ha’o ti s e ts g d< j­iatos fe!v te'e u no, 'e nek 15-ik, bo:doi* házassrgá ak 26-ik évében lör- t-éiit csendes elhuny át. A boldogult hült fe emei április hó 1-én d. u. 3 'Fakor fognak a kir. városi sirker ben örök nyuga timra té e ni. Az engesz- elő szent-mise-áldozat pedig április hó 2-án, reggeli 9 órakor, a szénf- ferencziek templomában fog a Minden­hatónak bemutta.ni. Esz ergom, 1887. márczius 30. —-At 'merest Kovács Albert, első temetkező vállalata fénye­sen állította ki. A nagy közönség tö­meges megjelenése pedig kifejez: e az* a részvé.et, mely a mélyen suj.o: család egyetlen enyhítő vigasza. Közgyűlés. Az iparosifjak egye­sibe e ma d. u. három órakor tartja meg rendes évi közgyü’ését saját egye­sülete helyiség'ben, a mire a ’agok figyelni t ez n o:i is felhívja : a ti kár. — Közös vacsora. A vaspanpások csütörtökön este igen sikerült közös­vacsorát rendez.ek a Borásza.i Csar­nokban. a hol ötvennél több vendég- jelent meg. A ft rad ha. a Jan velociped mesterre, a ki eddig huszonhárom vas- huszárt avatott föl, több hálás felkö­szöntőt mondtak, a mit ő hátasán kö­szönt meg. Volt üdvözlő transparent, volt egy velocipedező a'ak is kiállLva volt sok wohlheil és jókedv majdnem reggelig. — Himiőjárvány. A himlő különö­sen Szent-Györgymezőn és Kisléván egyre vsszedelmesebhen uralkodik. Ed- digelé huszonöt beteget kezelt a kör­orvos. Az apró szén ékből három hal meg eddig himlőben. — Pályázat. Temesvárott az egyik pályaorvosi állás üresedésbe jővén, e*en 600 o. é. forint értékű tisz.ele díjjal rendszeresi i0tt állást elnyerni óhajtó orvostudórok felhivatnak, misze­rint pályázati kérvényüket, szak kép­zetségüket, eddigi gyakorlatukat -és nyelvismeretüket kinin.a, ó okmányok melléklésével, f. évi ápr. 20-ig az alu irt igazgató-bizottsághoz hekü'deni szíveskedjenek. Budapesten, 1887-ik márcz. 24-én. A szab. oszt.r. magyar á. Main v asn ttá rsasá g i gazgató b izot tsága: Budapest (Teívz-körut 50. szám.) — A nagyhéti szertartások rendje a királyvárosi plébánia-templomban a következő: Világvasárnap: 9 órakor »-Lnaszeiitelés, ezt követi nagy mise. Vagy szerdán: délután 6 órakor la- iiientatio. Nagy csütörtökön: reggel 8 rakor nagy mise; délután 6 órakor laineiilatin. Nagypénteken : reggel 8-kor kezdődik a gyászszer artás; délután 6 órakor lamentatio, utána szentségheté- tel. Nagy szombaton : reggel 6 órakor szentsógkit tel; 7 órakor tűzszentelés; 8 órakor keresztkútszentides és sz. mise. Este 7 órakor feltámadási körmeidet. Husvét napján: 9 órakor ünnepélyes sz. mise; délután Y24 órakor vecser- n ve.--- Helyi iparunk és a Magyar Sión. Az egyházirodalmi folyóirat legújabb füzete a következő figyelemre m ltó sorokat szent Ti helyi iparunknak: Ele­ge ajánljuk Svájczot, Tirolt s kii'döz- gi* jük a külföldre, a ki oltárt, vagy szobrot farag atni kíván ; ez esetben a t. közöns g figyelmét Neumayer eszter­gomi asz alós mester oltáraira hívjuk fel. Egyikük a. városi kórház kápolná­jában latba ó. Jó Ízlés dolgában a hoz­záér, ők tetszéséi, megnyer, e ; csinos tet­szetős alakja, összhangzó móré ei - s a mit szem elől téveszteni nem lehet — diskret ára a mestert az érdekelt közönség ii ek fi gye 1 m é be aj án 1 j ák. — A gyilkos baka szigorú meg- bünhődeso kilátásba van helyezve, a mennyiben a, helyi parancsnokság lé­péseket tett, hogy a gonosztevő a ka­tonasági kötelékből kiadassák a polgári fenyitö eljárásnak. A vizsgálatot Szabó Gyula biró vezeti tapintatosan és sike­resen. — Az esztergomi kőszén vetélv- társa a salgó.arjáni szakértelemmel pá­rosult lelkiismeretes vezetés mellett szépen proipczál, a mi főleg Feldmann G. Károly vezérigazgató úr érdeme. Az ő vezet-se alatt álló salgö-tarjáni kőszé11bánya-társulat ugyanis méltó arra, hogy az e nemű vállalatok elé köve­tendő példaként állíttassák. Minthogy a tények minden szónál ékesebben be­szélőnk, állításunk igazolására idézzük a Dr. Willner Antal elnöklete alatt f. évi márczius 30-án tartót közgyű­lésen előterjesztett igazgatósági jelen­tésből a következő adarokat: A tár­sulat megalakulásának első évében, 1867-beu a bányák összes szén forgalma. 257.347 ínétennázsa volt; évről évre folyton emelkedvén a forgalom, 1886- bau már 4,746.858 métermázsát tett ki; a társulat fennállása óta 20 év alatt 53,605.045*5 mmázs.a adatott el. Az 1886. évi nyereség és veszteség­számla az 1885. évi áthozattal együtt 435,744 frt 96 kr. nyereséget tüntet fel, mely össegből a berendezésekre, adókra, törlesztési részletekre stb.-eső leírások levonása után 'marad''248.886 frt 84 kr. tiszta nyereség. Ebből rész- vén yen kint, 9 frt osztalék esik, ami 9%-nak felel meg. — Az általános ipartevékenység jelenlegi hanyatlása daczára elért ezen fényes eredmény, to­vábbá azon körülmény, a folyó évi márczius közepéig az 1886-iki 'húson - forgalmi szakhoz viszonyítva 230-.000 mmázsával több szén adatott el: 'bizto­sitékát képezi a vállalat további foly­tonos virágzásának. : ­— Balassa Bálint, történeti le­gény, ina,?. Szatiimáry Károly. (Egye­temes regény tár, II. évfolyam, 12-ik kötet, Budapest, Singer és -Wo!flier kiadása.) Termékeny regényírónk, ez- u tál kétszeres értelemben »történeti«, regényt irt, amenn iheu nemcsak tör­ténelmi színtéren játszanak a benne elbeszélt események, de hőse egyszers­mind i r o da I o m -1 ö ré n e tű n k n e k e gy i k legkiválóbb és legrokonszénvesebb alak­ja : első Balassa, Bálint, a 17-ik szá­zad végének kitűnő lantosa, kinek élete annyira valóságos regény, annyira tele van szerelmi és harczi kalandokkal. P. Szathmáry Károly szerencsés tapin­tattal vála z'á e legújabb műve hő­séül az ékesszavu lantost, ki annyit széretott és annyit, szenvedett s' aki Esztergom sikertelen ostroma alatt 1594-ben hősi halállal halt meg. Ara csinos piros-vászonköíésbeíi 50 kr­* A ,.Budapesti Hirlap“ (szerkesztők és kiadótu­lajdonosok Csukássi József é.s Rákosi Jenő) a legki­tűnőbb és legkimerifőbb távir ti tudósításokat szolgál és közvetlen összeköttetése lévén Európa összes fő­városaival, a mostani válságos időben, leghitelesebben tájékoztatja olvasó közönségét. A kiválóan hazafias szel emben szerkesztett „Budapesti Hirlapa-ot vezér- czikkei, tárezái, rovatai, az ország legkedveltebb és legelterjedtebb hírlapjává tették. Előfizetési ára ne­gyedévre 3 frt 50 kr., egy hónapra 1 frt 20 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, kalap- ute.za 16 szám. Pócsy Gábor urain azonban még min­dig nem mutatkozott. Ekkor Tahy ténsúr oly mozdulatot tett, melylyel rögtön értésére adta a házi ur­nák, hogy Ö is el van készülve. Kara bácsi megelégedetten intett vissza s Tahy ténsúr fölemelkedőt. A huszonkilencz tagból álló érdekes társaság figyelni kezdett Tahy ténsúr ag­godalmasan tekingélt az ajtó felé, azután rá kezdte : — Uram, uram nemes törökvérü Kara István kedves barátom uram szállók az úrhoz! Felkölt érzelmektől áradozó keb'em hazafias szózatra készti ajkaimat. Városunk ősi falai között hazánk egy oly kitűnő­sége méltóztatik időzni, akit mi egyfor­mán nagy tisztelettel és lelkesedéssel ve­szünk körül. (Éljenzés. Tass.) Midőn ez ősi magyar vendégszeretetéről ország-világ előtt hírneves házban ma kitűnő vendé­günk tiszteletére összegyülekeztünk vala, egy szívvel és lélekkel azt kérjük, hogy fogadjon be minket nemos szivébe s külö­nösen a tisztelt ház újabb generácziójához számítandó fiatal tehetségének nyisson tért, hogy kiváló képességeinek a haza o - tárán is legyen áldozatrésze. (Nagy éljen zés. Óriási tuss.) Engedje a magyarok Is­tene, hogy ö méltósága Torontáli Gyula ur a haza dicsőségére, a nemzet díszére, a század büszkeségére s a mi boldogitá- sunkra az emberi kor legvégső határáig éljen! (Óriási zajos éljenzés. Átalános kocczintás. Perczekig tartó tuss.) A gyönge toasztot a társaság kitűnőnek találta. A frenetikus lelkesedés majd job­ban kitüntette Tahy ténsurat, mint az est hősét. Kara bácsi meghatva rázta meg a kezeit s a vén róka olyan boldog volt, bogy az özvegy borbélyáé már-már vallo­más gyanánt vette örömét. Ekkor megjelent Pócsy Gábor uram az összetoldozott diszmentében s az ajtónál főn tartott üres helyet betöltve, újra ön­tette a pezsgőt. Fölemelkedett. Taby ténsúr gúnyos mosolylyal leste szerencsétlen barátja teljes tönkrejáfását. A társaság kíváncsian hallgatta. —- Uram, uram, nemes törkvérü Kara István kadves barátom uram szállók az úrhoz ! Az áülitolagos báróné egész hangosan jegyezte meg: — Sonderbar! Hisz ezt már hallottuk ! Pócsy Gábor uram némi zavarral foly­tatta : — Felkölt érzelmektől áradozó keblem kazafias szózatra .. . Nagy nevetés keletkezett. Soroksári Pala, a tizennégy esztendős gymnasista folkiáltott: — Pócsy bácsi honnan való ez a be­széd ? — Eláll! nem kell! Valami újat! Ilyet hallottunk már ! Üljön le ha különbet nem bir mondani! — igy zúgott az asztal a pezsgő nyelvén. Taliy ténsúr átkiáltott Pócsyhoz : — Hagyd abba Gábor, ne komprittáld az asztalt ! Gábor majdnem az asztal alá sülyedt szégyenében. Rettentően belesült. Alig mert körülte­kinteni. A legközelebbi perczeket már szö­késre használta föl. Taby ténsúr teljes diadalt ült. Amint a nagy czéczó véget ért, a tár­saság a szomszéd szobákba vonult, ahol Csiri és Piri kisasszonvkák duettet énekel­tek, a vad zongoraművész óriási viharo­kat csalt ki a zongorából és Soroksári Löki általános tetszéssel elszavalta Co- riolánt. Az öreg urak a szivarzó szobában ma­radtak és csoportokba oszolva kártyáztak. A mamák a concert-szoba műélvezeteiben gyönyörködtek. Kara bácsi és magas vendége minden egyes szobában hosszabban időzve megint visszatérték az ebédlőbe, ahol egymagukra maridtak. { Torontáli Gyula ekkor egész bizalmas lett s örvendező arczczal kezdte : — A kis Mari meg van ám ! Nemes- házy Gyulától mindent megtudtam. Gö- mörmegyében tartózkodik fiatal férje szü­lőházában, Istenháta mögött. Örüljön neki maga is kedves Kara ur ! Kara bácsi nem bírt szóhoz jutni. — Alit üzen neki, két nap múlva meg­látogatom a kis menyecskét. Szeretném látni Ellám gyermekét... Az öreg még mindig gondolatok nél­kül nézett maga elé. Egyszerre csak fel­só hajtott : — Hála Istennek ! Csakhogy meg van ! Hanem ugyanakkor már készen is volt egy sötét szándékknl, melyet azonban nem akart elárulni'. A társaság néhány perez múlva megint az első szobába húzódott, mert a világos zöld selyembe öltözött állítólagos báróné az ötvenkrajezáros zongoramester szörnyű akkordjai mellett elkeseredetten szólót kez­dett énekelni. (Folyt, köv.) A NŐKRŐL S A NŐKNEK. A módéin társaságban igy hangzik a tizenegye­dik parancs : „Rágalmazd a távollevőket és hízelegj a jeíenvalóknak, hogy hosszú életű lehess a földön.“ * Két ember közül, a ki rosszul Ítél, mégis inkább van kedvemre az, ki a szivével, mint az, ki az eszével iiél balul. Mert a szívnek több joga van té­vedni, mint az elmének. S ugy-e észrevetted, hogy a szív rendesen az emberek javára Ítél ferdén, inig az ész azoknak a rovására­'. * Az embergyiilölctet az ember rendesen saját ma­gán kezdi. * A ki könyvekből akar emborismerotet tanulni, úgy jár mint a gyermek, mely füléhez tartja a kagylót s azt hiszi, a tenger zúgását hallja- * Nem mindenki okos, a ki megveti a, világot, do az okos emberek mind [megvetik' egy kicsit a világot.-1: Nincs más választás:, vagy szeretni vagy ismerni kell az embereket. Ismerni és szeretni őket meg nm siket ült senkii ik.

Next

/
Thumbnails
Contents