Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 26. szám

toiikut lever .‘SO alkalmával 15‘5 méter mélységben találtam.

Az eocen réteg'csnport fölött az alsó oligocen képződmények következnek, ezek legalsója tengeri orbitoid mészkő, mely vidékünk felszínén csekély kiterjedéssel bir. A középső osztályzat homokkő- és tengeri márga rétegekből áll. A homokkő apró, szürke kova- szemekből, néha kavicsból van összelőve és csillámokkal behintve, szövete többnyire laza, morzsalékos, kövületekben szegény és e miatt meghatározása és osztályozása fölöttébb nehéz. Gyakran találkoznak benne fakövületek, vékony szénerek és levél-lenyomatok, melyek legalább részben, édesvízi eredetre mutatnak. Az irodalomban a budai márga osztályzatába van sorolva, melyhez a márgák kétségkívül tartoznak. Esztergom, Dorogh és Tokod területein azonban, különösen a kőszénkutatások alkalmával, feltűnt nekem, hogy a budai márga név alá sorolt rétegek hiányzanak o.t is, hol a sorrend szerint következő fedő réteg : a kisczelli tályag jól ki vau fejlődve; s a budai márga helyét a most leirt homokkő foglalja el, melyet az esztergomi terüle;en, a Cserepes völgyben, Dr. Schafarzik Ferencz m. kir. segéd geolog úr, a budai Hárshegyen előforduló és Dr. Hoffmann Károly m. kir. főgeolog úr által hárshegyi homokkőnek elnevezett kőzet: el azonosnak határozott meg.

Ezen kőzetnek az orbitoid mészkőre való települése a felszínen sídtől sem szemlélhető ugyan, de a tokodi téglaháznál annak szétheverő darabjai a Kápolnahegy felé, egész az orbitoid mészkőig követhetők, Doroghon pedig ezen mészkő hiányozván, az említett homokkő a felső eocen édes vizi tályag- és homokkő rétegekre van települve, mely okoknál fogva ezen homokkövet én, rövidség okáért végleges meghatározásig, hárshegyi homokkőnek nevezem.

Ezen homokkő felszinti kiterjedése jelentékeny, Esztergomban az egész Cserepes völgyet borítja, továbbá a Szent-Tamás hegy alÍján, a kuklän- deri téglagyár telepen és a Várhegy északi oldalán szálban található és kutak lemélyezése alkalmával a kisczelli tályag alatt több helyen feltá- ratott, Kesztölcztől délkeléire szintén uagy tért foglal el, úgyszintén Dorombon a Kálváriahegyen, a Fűzfa

erdőnél s a Nagykőszikla északi lejtőjén, Tokodon az országút fölötti lejtőkön és az ebszőnyi szellőkben nagy területeket borit el.

________________BURÁNY JÁNOS.

E

SZTERGOM IRODALOMTÖRTÉNETE.

(Esztergom város és vármegye egy házi és világi írói.)

XXIV.

FŐMAGASSÁ GU

Sí mór János up

BIBORNOK HERCZEGPRIMÄS, ESZTERGOMI ÉRSEK, HITTUDÓR stb.

Született 18i3. aug-. 23., fölsz. 1836. okt. 28. — 1857. febr. 22-től győri megyés püspök; 1867. jan. 20. Magyarország Prímásává és esztergomi érsekké neveztetett.

Nagy szellemiről, főleg papságához intézett főpász őri levelei, különböző alkalmakkor mondott elragadó szónoki beszédei tanúskodnak.

A szt.-Is ván társulat gyűlésein táróit elnöki beszédei maidén nagyobb magyar lapban megjelentek.

Irodalmi működése: Pásztori levelek a győrmegyei papság és hivekhez latinul és közben magyar nyelven. 10 évi folyam 10 kö et. Győr 1857 —1867.

De sacris Congregationibns Romanis. etc. (Archiv für d. Katii. Kir- chenrechf. Von Dr. Friedrich H. Vendig. Maim 1866. 15. Band.)

Trbb rendbeli egyházjogi kérdések fölöt i tudományos értekezések, a fönt idézett »Archiv« czímű egyházjogi szakköz önyben ny:lváni va.

Pásztori levelek és korira1 ok az esztergomi főmegye papságához és híveihez (Circulares Litterae Dioecesanae ad Clerrtim. A. D. Strig. dimissae a P. Prima e R. H. et. A. Eppo Joanne Simor. Sirigonii 1867 —1885.

Ezek közül kiválólag három terje- delmes mű : »Traditionis de infallibili Romani Pontificis magisterio apud nos testimonia.« Sírigonii die 8. Szept. 1871.

»Monumenta traditionis Catboücae de in fal libili magisterio Romani Pontificis.« Strigonii die 18. Dec. 1871.

»Olservationes in ambas constitutione« dogmaticas S. Concilii Vaticani.«

Strigonii die 15. Aug. 1872.

*

M a n n Honor szent-Benedok-] rendű áldozár, 1867 óta főgymnasiumi

tanár Esztergomban. Született 1841. nov. 29. áldozárrá szenteltetett 1865. szept. 24. Irodalmi műve : »Az analytical és synthetical módszer. Esztergom gymnas'umi értesítő. 1874.

N y á r y Rudolf gróf esztergomi kanonok. Irodalmi műve: Számos tudományos czikk a M. Sion ban.

S i m o n f f y K ál m á n földbirtokos Kurván. Irodalmi műve : Számos zenedarab

S o in o g y i K á r o 1 y api kanonok, a ni. akad mia levelező tagja. Szüh 1811. ápr. 1. fő sz. 1834. ápr.

11. Irodalmi működése: »A Religi

és Nevelés« szerkesztője. 1840 —1848. »A törvények irán i engedelmességről.« Pályairat. Pes . 1841. »A ka h. iskolai lapok« szerkesz ője. 1849. »A bö1 csészét lényeges feladatáról.« Pest.

1859. »Az esztergomi főkáptalan okmány árához előszó.« Esz ergom. 1870. Irt még nagyszámú vallási, bölcsészeti értekezést.

D a n k ó József hittudór, esz- ergomi apátkanonok, pápai praela us stb. Szül. 1829. jan. 26. fölsz. 1852. jan. 27. Irodalmi működése Dr. Major István Bibi. 5—6. lapján van fölsorolva. Számos theologicus munkát irt. A nevezett helyen fölsorol a lehoz fiizendők még a következők : »Divum Hieronymum oppido Stridonis in regioné Interamna (Muraköz) Hungáriáé a CCCXXXI. p. Ch. uatum esse. »De ortu progressnque Cajiellae Bakácsi- anae commentariolnm. »Történelmi műirodalom és okmánytári részle ek az esztergomi 'őegyház kincstárából.« 1880. »Dürer fájdalmas férfiú« különös tekintettel az úgynevezett kis passióra. 1881. Kön y vorn aine ntikai kiállítása.

1883.

D u I á n s z k y Nándor liit- tudor, megyés püspök Pécsett. Születet Esztergomban 1829. okt. 15. fölszent 1853. ang. 7. Irodalmi működése : A »Religio« segédszerkesztője 1868—69. »Az ágozaios hittan«, latin nyelven. Jelent meg tőle számos czikk, értekezés.

Jagicza Lajos sz -Bonedek- rendü áldozár, gymnasiumi ;auár Esztergomban. 1868—1873. Szül. 1833. jűn. 1. áld. szent. 1858. jul. 26. — Irodalmi művei : »Saly Ákos tanár

rövid életrajza.« Tanod, lapok. 1863. »Hi elemző beszedek.« Fordítás németből. Esztergom 1878. »Az Isten igéje czimü szónok lati füzetek szerkesztője. 1881-től.

Nagy Antal esztergomwogyei fő ú rnők. Meghalt Esztergomban 1871. márcz. 1. 68 éves korában. Irodalmi

működése : »Elme és szivnyugtató történelmi képek a nép számára.« Esztergom. 1868. »Ki a szabad ember.« EsJ rgoin. 1868. Mindkettő a nép

számára irt füzet.

S á g h y Vendel 1868 óta muzslai plébános. Született 1810. szept. 24. fölszenleitetet 1831. aug. 29. Irodalmi működése: Több társadalmi, politikai és gazdászaii czikk a hírlapok bau. Cecero »de oficiis« czimü könyvének magyar fordításából mutatványok a »M. tud. Akadémia tudomány tár«-á ban. »Szent, István király bölcsessége.« Egyházi beszéd Esztergomban a bazilikában. 1869.

Sujánszky Antal esztergomi prépost kanonok. Született 1815. aug. 4. fölsz. 1838. szept. 29. Irodalmi működése : »Szent hangzatok.« Imakönyv. A Ibach u au. 1842. »Minden bölcsesség kezdete az Úrnak félelme.« Imakönyv. Münster Renát után. 1842. »De fense du christianis- ine.« Fra icziából Frayssinous Dénes után. I. III. köt. 1842. — »Kempis Tamás.« La inból. 1844. — »Kalászát a legjobb német hitszónokok egyházi beszédeiből«. 1844—1852. 8 kötet. »Ajta osság gyöngyei.« Eredeti imakönyv 1844. »Vallásos és hazaűűi kői eméuyek.« 1846. két kiadás. »Fényrajzok Jézus és az após ololt életéből.« 12 füze: 1846.—47. »Hit, remény és szere et részint eredete, részint szerkesztett imakönyv. 1851. Második kiadás 1863. »Őrangyal« vallásos Almanach 1845 - 52. »Schmidt Kristóf ifjúsági iratai.« Németből. 10 füzet. »Katii. Néplap« szerkesztője másfél évig. 1855—56. Irt számos egyházi beszédet, köIteményt.

S z á. íi t ó ff y Antal esztergomi kanonok. Előbb segédlelkész, majd józsefvárosi és belvárosi plébános és prépost Pesten. Született 1813. júl.

6. fölsz. 1836. jűn. 27. Irodalmi működése : »Az észtérgomvári Bakács kápolna története. A M. Sion.«

Szilárd János esztergomi születésű gazda iszt; jelenleg primási uradalmi felügyelő Bajoson. Irt a népnek hasznos füzetet »A száutás és verésről.« Esztergom 1868.

(Folyt, köv.)

PERGER LAJOS.

Gábor, hogy nem a tied lesz a koszorú. Rám még nagyobb szüksége lenne az országnak. En fogok a minisztériumba kerülni, nem te vén gazember!

És hozzáfogott a dictió bemagolásához. Nehezen ment, de sok kínlódás után mégis bebiflázta. Azután elszavalta a tükör előtt s az első diadalmi mámorban felkiáltott;

— Ferencz ! te még nagy szerepet fogsz játszani Magyarország történetében !

Á rettentő megbasonlásról s Tahy sötét ármányáról persze legkevesebbet sem tudott Kara bácsi, a ki már teljesen kimerült a hatalmas intézkedésekben.

Négy egymásba nyíló vendégszerető szobát kellett összeállítania, a mi egy kicsit nehezen ment, mert a nagy éléstár meg a gyümölcsös szoba sohasem volt berendezve. De hát mégis csak nyélbe ütötte valahogy a négy egymásba nyíló szobát.

Torontáli Gyula miniszteri tanácsos ur mái csakugyan a városban tartózkodott s országos ügyeket végzett, midőn Karáék- nál harmincz kéz dolgozott az ö méltó fogadtatásán.

Este hat órakor már minden rendben volt. A nagy-utezai Kara-ház átalános figyelem tárgya lett. A ház előtt nagy csőcselék ödöngélt s a gyereknépség felséko- dott, mikor megérkeztek a czigányok. ők voltak az első szállítmány. Karcsi várta őket frakkban s elhelyezte ügyesen a kapu al á.

~ Mikor ő méltósága átlépi a küszöböt Kákóozi-indulót fogtok játszani — hangzott a, parancsolat.

A barna ff rtá Ív máén ás prímás egész salonosan meghajtotta magát a nagy missió átvételekor.

A kapu alja egyébként fel volt díszítve nagy oleanderekkel és guirlandeokkal. Az ambituson végig szőnyeg futott. Az udvaron a konyha előtt lázas szorgalommal serénykedtek a különböző rendű és rangú, mindenhonnan kikö'csönzött szakácsnők és| gazda^szonyok, a kik egy fehér jelmezes szakács parancsolatai szerint bolondultak meg. A konyha mellett levő kis szobában már garmadába gyűltek a szakácsmesterség mindenféle remekei s a különféle óriási ezukrásztorták, melyek még folyton érkeztek nagy sensatiót keltve az utcza népségénél.

Kara bácsi bizonyos izgalommal járt föl és alá a fényesen világított szobákban. Pont nyolez óra volt. Fél óra múlva itt a világ közepe !

Az első szobában három asztal vol terítve húszon kién ez személyre. Az asztal feje fölött függött a városház terméből kikölcsönzött uralkodó pár festménye s a miniszter- elnök képe.

A méltóságos vendég helye hatalmas bársonyszékkel s egy óriási virágcsokorra! volt megjelölve. Karcsi minden tányérra névjegyet tett s az összes vendégek névsorát és elhelyezését egy aranyos kartonra irta, melyet a magas vendég számára a tányér alá rejtett.

A másik szobában kisebb asztalok voltak terítve különféle finom szivarokkal és vadonat uj kártyákkal. A harmadikban állott a zongora, melyen egy meghívott korlátolt világhírű zongoramester fogja magát produkálni. A zongorától balra egy kis

pódium állott, a hol szükség esetén szavalni és felolvasni lehet. Egy első rangú lokál- gén ie rendezi majd ebben a helyiségben az irodalmi és művészeti gyönyöröket. A negyedik szoba finom borokkal és hideg étkekkel volt bebutorozva. Minden szoba közepén egy óriási kikölcsönzött csillár égett busz-huszonöt gyertyára, a mi tró- pvkus világítást varázsolt a különös salo- nokba.

Végre megérkezett az első vendég. Ki lehetett az más, mint Tahy Ferencz ténsúr a ki ékes atillában s gondosan kidolgozott fejjel jelent meg. A nyugalomba vonult városi senator hazafias keblét egy kis érdemjel tüntette ki. (Még Bach korszakbeli reininiseentia volt. No de akkor is bizonyos érdemek kellettek a kabát dekorálásához.) Csak amúgy gyalogszerrel jött át a szomszédból s meglátszott rajta, hogy nagy missióval érkezik.

Első dolga volt megtekinteni, hogy hol ül Pócsy Gábor s ennek előnyös szónoki helyét kicserélni a maga helyével, mely épen az ajtóhoz esett. Senkise vette észre a konok trafikálást, mert Kara bácsi és Karcsi az udvaron épen a vinczellért szelídítették bele a fáskamrába, mivel nagyon illetlenül ismerkedett meg a tokajiakkal s a pezsgőkkel. Nagy remazúrit csinált az a megvadult ember, mig el nem csukták.

Az első kocsi is megérkezett. Néhány nyalka városi drabant teljes parádéban rohant ki a kapu alól, hogy lesegitse a vendégeket.

Egy dúsgazdag hentes érkezett meg először is pacsulis életpárjával, a ki egy impozáns legyezővel gurult ki a kocsiból.

— Ki van már itt ? — kérdezte a hatalmas sertésölő, a ki egyébként a város első viril ise volt.

— Még csak a Tahy ténsúr — felelte az egyik drabant.

A pacsulis hölgy rögtön visszagurult a hintóba.

— Képzeld csak Flórián otthon hagytam a gyémánt smukkomat . . .

Flórián rögtön a ezélzatosság magaslatára emelkedett s megparancsolta a kocsisnak, hogy hajtasson vissza.

— Csak nem leszünk az elsők; tudod Flórián az nem elegányos ! — rebegte az óriási legyezős, se'yembe burkolt lavina.

Ekkor a nagy utczából, alig a hatodik házból, egy másik kocsi vágtatott a világ középpontja felé.

Egy díszruhába öltözött férfiú ugrott ki belőle. A néptömeg megéljenezte öt s ez a czigányokat oly zavarba hozta, hogy rögtön rázendítették a Rákóc-zyt.

Nagy lett erre odabent a forradalom.

Kara bácsi az ö újdonatúj salonkabátjá- ban, Karcsi a sikkes frakkban és Tahy ténsúr a viseltes dekorált atillában rohanva rohantak az ainbitusra.

— Ugy-e mondtam, hogy ö méltósága lesz az első! — hajtogatta Kara bácsi áhitatosan.

— Nagy emberek erénye a pontosság ! — tette hozzá Tahy ténsúr !

Hanem odakint úgy látszik valami nagy baj történt, mer ő méltósága élénken gesz- tikulálgat a kocsisnak s ismert káromkodásokat használ.

A díszruha beleakadt a kocsi ajtólcilin- csébe s a rohamos kiugrásra a mente vé-