Esztergom és Vidéke, 1886

1886-03-18 / 22.szám

ESZTERGOM h VIDÉKE MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER VASÁRNAP ÉSJCSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR : egész évre fél évre . . negyedévre Egv s*ám ára 7 kr. 6 frt — kr. 3 frt - kr. 1 frt 50 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZÍÖ S É G: SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldő tulok. KIADÓMVATAL: SZÉCHENYI-TÉR 35.SZÁM, hová a lap hivatalos s a -magán hirdetései, a nyilttérbe szánt köz­lemények, előfizetési pénzek és reclamáhisok intézendök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK: ff! MA (i Á X- Hl RT )E T É S fi K 1 szótól 100 szóig — frt 75 kr. !,' mcgállsii>o»lás szerint legju­100-200-ig . 1 frt 50 kr. i|; táriyósábtó közöltetnek. 200-300-ig . 2 frt 25 kr. Rélyegdij 30 kr. j i NY1LTTÉR sora kO kr. SZŐLÖVIDÉKÜNK ÉRDEKÉBEN. (N. J.) Esztergom sz. kir. város szőlősgazdái, és pedig kiválólag a sző­lőműveléssel foglalkozók, daczára annak hogy a phylloxera tényleg jelentkezett is egyik másik gazda szőlejében és az egész szőlőterület kormányilag zár alá is helyeztetett, a phylloxera romboló hatalmát máig sem hiszik el, és kü­lönösen az ez évi nagymérvű havazás következtében tökéletesen azon édes álomban ringatják magukat, hogy a mi jelentkezett is elvész. Igazolja ezen ál­lításunkat a legközelebb tartott köz­gyűlésben több földműves képviselő ré­széről tett oly értelmű nyilatkozat, hogy e részben kár valamit tenni, a mint jött, el is fog az múlni. Ily méltán szomorúnak nevezhető kö­zönyösséggel szemben azonban, azoknak kik tudják azt, hogy a phylloxera már eddig is csupán hazánkban mily sok ember nyakába . akasztott koldustarisz­nyát, azok kik el tudják képzelni, hogy Esztergom város lakosainak legnagyohb és talán legszegényebb osztálya mily roppant nagy nyomornak néz elébe azon esetben, ha szemben a bekövetkező pusz­tulással összetett kezekkel várjuk a meg­szabadító t : bizonyára meg fognak ra­gadui minden eszközt, hogy ezen szo­morú valóság bekövetkeztével uj kere­setforrás álljon a lakosság rendelke­zésére. A gyümölcstenyésztés nagy nemzet­gazdászati fontosságát az országos költ­ségvetés tárgyalása alkalmával maga a törvényhozó testület is elismerte, és bizonyára el fog következni az az idő nemsokára, a midőn maga a kormány is a nemes gyümölcsfák termelése és kiválólag a gyümölcstenyósztésre na­gyobb gondot fog fordítani. Terünkké vált s ugy tudjuk már, mint a miatyánkat, hogy nálunk a phylloxera rombolásával szemben egy ujabb jövedelmi forrás a nemesebb gyü­mölcstermelés volna, ugy az éghajlati mint a talaji viszonyok, de még a fő­város, tehát a piacz közelsége egyaránt azt igazolják, nem is számítva azt, hogy a helyi szükséglet is jelentékeny té­nyezőt képez ; "mert hát a mosoni meg a soproni németek a mi zsírunkon híz­nak meg, hogy a közgazdaság ezen ágá­nak művelése reánk nézve haszonnal járna. És mit tapasztalunk ezen a té­ren ? Látjuk azt, hogy a város meg egyesek is évről évre mellette kardos­kodnak, egy-két száz forint mindig elő van irányozva a városi költségvetésben egy gyümölcsfaiskola feállitására, azon­ban a kivitel, az sehogy sem tud meg­születni. Mi abban a meggyőződésben vagyunk hogy ha ezntán is ezt a »Pató Pál uram<-féle utat fogjuk követni, úgy gyümölcsfa-iskolánk csakis akkor fog megszületni, a midőn majd szőlőhegyünk tökéletesen pusztulásnak indult. Azt kérdjük, vájjon a jövő sötét érzete ki­halt velna tökéletesen keblünkből és a valóság által igazolt phylloxera pusz­títás nem szólaltatja meg lelkiismere­tünket ? Azok a derék férfiak, kik létre tud­ták hozni a propeller vállalatot, ugyan­csak részvény utján egy gyümölcsfa-is­kola felállítását is képesek volnának megteremteni. Ily utón igen lesz, de egyébként aligha valaha gyümölcsfa iskola. A gyümölcsfa-iskolának ily módon létrehozását, mint eszmét vetjük fel csupán e helyütt és mi meg vagyunk győződve, hogy ennek financziális ol­dalát tekintve, alig két—három év le­teltével az évi osz:alék fogná igazolni hogy a részvény utjáni létesítés nem volna kárba veszett munka. És ez an­nál biztosabb garancziával járna, ha az ilykép alakult társulat egyszersmind feladatául tűzné ki egy gyümölcsös kert létesítését. Bizonyára alig egy évtized lejártával piaczunkról a mosonyiak al­mája, a mely drága is, meg nem is nagyon élvezhető, tökéletesen kiszorulna. Pedig azok, kik oda vannak utalva, hogy ezeket a mosonyi meg steierhoni almákat vegyék, legjobban tudják, mily nevezetes pénzösszeg az, melyet most ily uton városunkból kivisznek, a nél­kül, hogy viszont megtéritésben része­sülnénk. A helyes előrelátás szempontjából már most szükségesnek tartanok, ha a város és egyesek tulajdonát képező homokterületek szakértői vizsgálat alá vétetnének. A tudomány és gyakorlat által is beigazolt tény az, hogy ugy a hazai, valamint az amerikai szőlővesszők ho­mokos talajba ültetve, a phylloxérával szemben nagyobb ellentállást képesek kifejteni. El fog következni alig egy évtized múlva az az idő, midőn az esztergomi szőlősgazda kénytelen lesz ott hagyni a hegytetőn fekvő szőllejét és a homo­kos területen megkezdeni a szőlő ül­tetést. Igen, de bebizonyult hogy nem minden homokos föld alkalmas a sző­lőtenyésztésre. Ez okból volna szüksé­ges már most megejteni a vegyi vizs­gálatot, hogy a midőn az ültetés mog­kezdődik, tudhassuk, melyik a legal­kalmasabb. Midőn ezen nézetünknek ki­fejezést adunk, előre látjuk azon mo­solygó arczokat s a hivott de nem hi­vatott szakértőket, kik nemcsak azért, mert nem látják szükségesnek jelenleg az ily előmunkála'okat foganatosítani., hanem azon indokból is, mert talán e részben nézetünk • homlokegyenest el­lenkezik — az egész kérdést egysze­rűen el fogják odázni. Meglehet, hogy ezen elodázni kivánók meg is fogják nyerni azt a többséget, mely városunk ügyében domináló állást foglal el, és ennek következtében szavunk pusztában kiáltó szó marad, azonban ne feledjük hogy minden perez, mely tova rohan Esztergom lakosságának nyomorát hozza közelebb, azok kik tudják, hogy Fran­cziaország milliókat veszitett a phyl­loxera rombolása következtében, bizo­nyára tudni fogják azt is, hogy eljött reánk nézve is a cselekvés órája és nem szabad csupán a kormány jóaka­ratára bízni jövőnket. És végül beszéljük meg a gazgasági egyesület által felállítandó szőlőtelepet. Csupán az ügy iránti lelkesedés és jó­akarat vezérel bennünket akkor midőn e részben a nyilvánosság elé lépünk. Csupán azon érdek szólaltat meg ben­nünket, hogy a gazdasági egyesület aegise alatt létesítendő szőlőtelep az Az „EszlfirgofflísTiiíkB" tárcája. Esztergom! (Karezolatok.) (F o 1 y t a t á s.) .Terünk tovább. Itt jon Páter familias és mater familias a kis Dolfival, kinek romlatlan gyermeki kedélye, mellőzve a jzafrangos publicumot a természet szem­iélésében gyönyörködik: — Papa miért van itt annyi sok fa ? — Azért kis fiam mert ide ültették. — Papa, miért ültették ide azt a sok r ií? • . i wk Azért kis fiam, mert ez sétáló hely. Papa miért sétáló hely ez ? — Azért, mert az emberek ide járnak sétálni meg mulatni. — Papa miért járnak ide sétálni, meg nulatni. — Kérdezd meg az önkénteseket. Miért kérdeném meg az Önkéntese­dig J. SXB $ó!fc$fJ.fr}rr•:• ' r: !'-• ,í>, — Azért... Ejnye de unalmas vagy te Is fiam. — Papa, miért vagyok én unalmas ? A liért kérdései végtelenig nyúlnának, ha aáter familias le nem telepedett volna már egy felekezet nélküli fa alá a ezukrász bódé mellett s a gyilkos miérteknek azon nyilatkozatával véget nem vet, hogy. — Ugy-e kicsikéin eszünk valamit ? — Minden bizonnyal feleli a paterfami­lias. Jeges kávét fogunk enni ugy-e kicsi­kém. — Minden bizonyai jeges kávét is. Lám milyen szép a családi élet, és benne az egyetértés, milyen szépen megegyeznek. — Egyébiránt e tekintetben nagyon azo­nos elveket valának. Mater familias azon franczia elvnek hódol L' esprit fait les mortales aimables, mais X estomac fait les hetireus. Pater fam. pedig azt mondja hogy: Der Magen ist das Centrum aller Dinge, Das erste Glied im grossen Wellenringe Tetszik tudni azért, högy egymást ki­csikémnek szólítják, nem kell valami-mini­atűr alakokat képzelni. Mert hát mater fám: ugy smukkostól közel két mázsa, a páter fam. pedig terjedelemre .nézve nem sokat enged a londoni zoológiai kert kis­sebbik hippopötammusának. Gyönyörűsé­ges'falatozásukát a kis Dolfi zavarja meg, kinek első dolga, hogy könyökével megy a vajas kenyérnek,, mit azután nem, átall a mama ujdonat uj ruhájához kenni, a miért is Dolfi a mama mellől ellódittatik, tőle a vajas kenyér elkoboztatik s megbiz­tattatik, hogy a vacsora iránt valami vér­mes reményeket ne tápláljon. Páter fam a házi béke kedveért diplomatics oda mű­ködik, hogy a kis Dolfi kérjen engedelmet a mamától; minek meg lesz az a nem várt sikere, hogy a kis Dolfi előveszi leg­hatalmasabb fegyverét s olyan sírást kezd, mely a gőzhajó fütyölését 4 hanggal felül múlja s utoljára is a mamának kell enge­delmet kérni. O a közcsend háboritót hall­gatásra is bírja, be dugván száját egy da­rab sós kiflivel. A nép jön megy, a szín változik mint a ködfátyolképnél. íme itt jön egy uj pár, nem azért uj pár mintha izé, hanem azért mert mi még nem láttuk őket. Az ifjú azon fajához tartozik az embereknek, kik naponként becsületes munkával foglalkoz­nak vasárnap rendesen tiszta ruhát ölte­nek, minden áron szivarra tesznek szert, | magas sarkú csizmát, kifent bajuszt visel- : nek s a leányokat tisztelt kegyed czimmel j titulálják, — alkalmasint első találkozásuk, mert fejőket két ellenkező pólus felé for­dítják, pedig' hát a szerelmet, náthát, meg a szegénységet igen nehéz eltitkolni. 'Az ifjúnak vagy kezei és lábainál csak élhe­tetlen sége nagyobb, egy átalán nem esik kezére az udvarlás, mint egy uradalmi ir-! noknak a birka usztatás. A leányka sze- j mérmes mint egy. sült rák, hanem azértj sétálni megy, mert ugy látja másoktól. — Tisztelt kegyed, szokott az szigetre járni ? — Nem. — En sem. — Tisztelt kegyed ha meg nem despe­rálna ajánlom magamegy pár falat ozsonna arányában. — Nagyon sokat ettem délben, felel a tisztelt kegyed őszintén. — Mindazon által egy harapás virsli, vagy egy falat sajt nem lesz ártányos egésségére való nézve; szereti a sajtot? . : — Nem. — Hát a testvére szereti a sajtot ? . — Nincs testvérem. — Hát ha volna testvére az szeretné a sajtot? Hagyjuk őket a tisztelt ozsonnát el­költeni. Itt egy példány azon fajból, kik életük fiatal korát azzal töltik, hogy a más köte­lességét végzik. Ez egy vékony dongájú penna forgató vitéz. Alias joggyakornok. Valóságos havanna szivart szí, mit még szerdán kapott a járásbirójától a feletti, érdemének méltánylásául hogy a tek. ur pipáját kitisztogatta. Lám mennyire ment az önzéstől, a drága szivart meggyújtotta, hogy az egész publikum élvezhesse, kö­szönetet szavazunk érte ! íme itt megy egy más extra subjektum, nagy reményekre jogosított : egyedül sétál,

Next

/
Thumbnails
Contents