Esztergom és Vidéke, 1886

1886-03-04 / 18.szám

ESZTERGOM VIII. ÉVFOLYAM 18. SZAM. CSÜTÖRTÖK, 1886. MAECZ. 4, MEGJELENIK HETENKTNT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉSJCSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR : egész évre 6 frt — kr. fel évre 3 frt — kr. negyedévre 1 frt 50 kr. Egy s*ám ára 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, ová a lap szellemi részét illető közlemények k.kiildendőh KIADÓHÍVATAL: SZÉCHENYI-TÉR 35-SZÁM, hová a lap hivatalos s a magán hirdetései, a nyilttérbe szánt közhivatalos s a leraények, előfizetési pénzek HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK : 1 szótól 100 szóig — frt 75 kr. I 100-200ig . J frt 50 kr. 200-300-ig . 2 frt 25 kr. Bélyegdij 30 kr. MAGAN-H1BDETK8EK megállapodás szerint kgjut;uiyos;i.bb;in közöltetnek. NY1LTTÉR sora zO kr. és reelamálások intézendők. KI LESZ A POLGÁRMESTER ? Esztergom, márcz. 3. Egy nagyobb férfi-társaságban nagy érdeklődéssel beszélték meg a napok)au városunk ügyeit. Szóba kerültek íorba azok a tényezők, melyek föllendüésével azonos Esztergom felvirágzása is. De legnagyobb érdeklődéssel tanácshoz'ak az urak azon időszerű kérdés 'ölött, hogy ki lesz a polgármester ? Pap János Esztergom ez időszerűit raló polgármestere már teljesen bele'áradt több évtizeden át a városi munkába s megérdemelte a teljes pihenést, jyöngélkedése már innen-onnan egy év )ta tartja távol a polgármesteri Íróasztaltól s a-helyettesítés kettős terhekkel •ótta meg gazdasági tanácsosunkat, a ki jedig már szintén megérdemli a kimértet. A befolyásos urak erre sorra vették izokat, a kiket polgármesterekül lehetne íjánlani. Pap János nyugalmaztatását Inkerülhetetleniiek találták s néhányan ípen azért igen opportonusnak vélték ivollár Antal nyugalmazott polgármes;er felléptetését. Tiszta megtakarításról [enne szó. Csakhogy az a kérdés, vájjon iz a néhány száz forintos nieggazdálkodás arányban lesz-e az eredményekkel ? Hiszen az ilyen irányzattal ma iolnap Esztergom városának nem is Lehetnének veteránjai s kiérdemült emberei, a kik már régóta kifáradván teljes pihenőt érdemelnek. A fiatalabb elemek erre Maiina Lajos [íevét hangoztatták. Ez a név teljes ellentéte a két másiknak. Tevékenység, fiatalság, energia, modern képzettség fűződik hozzá. Maiina alaposan ismeri Esztergom ügyeit, van benne ambiczió sőt bátorság is s egy egész.uj nemzedék törekvéseit hozná a városházára. De éles kritikai szelleme miatt többen nehéz telnek rá. Ha csak azért. Hozzon kritikát az érzékeny falak közé, hogy minden ember ráismerjen végre magára s ne lásson magában istent, hanem munkája után megbecsülendő napszámost. Idősebb urak városunk egyik igen szellemes gondolkodóját, Burány Jánost emiitették fel. Jó szónoknak, ügyes tollú embernek mutatták be, a kinek van érzéke Esztergom kiaknázatlan kincseinekkutatásához s a közlekedési akadályok legyőzéséhez. De egy negyedik töredék legalkalmasabbnak találná Takács Géza főjegyzőt, a ki dialektikája és éles esze után mint polgármester sokkal inkább megáldaná a helyét. Végül még egy ötödik, habár azért épen nem a legutolsó jelöltet Dr. Helcz Antalban keresték. Ragyogó tehetségű férfin az életerő legszebb korában, a kiben eszmények ós praktikus dolgok egyesülnek. Első szónoki erőnk, kitűnően világos logikával dolgozó ember, a ki a jogok és igazságok erejével szokott imponálni. A jelöltek lisztója tehát meg volna állapítva. Már most válasszon ki belőle minden képviselő egyet a maga gusztusa és meggyőződése szerint. De akármelyiket is választja, nézzen egy kicsit a jövőbe s gondolja meg, hogy Esztergomnak talán még sohase Y%t nagyobb szüksége egy minden tekintetben kitűnő polgármesterre, mint ez idő szerint, mikor egy szebb jövő hajnalának első sugarai ragyognak reánk. EMLÉKEZZÜNK REGIEKRŐL (Esztergom vármegye helységei száz óv előtt.) IV. D o r 0 g h Korabmszky szerint német falu homokos talajon az esztergomi káptalané, kath. templommal és postahivatallal. Vályinál német falu, földesura az esztergomi káptalanbéli uraság, lakosai kath., fekszik az országúton Csolnok és Esztergom közt Tokod, Kesztölcz és Csiv faluknak szomszédságában, posta is van benne ; legelője elég, tűzre fája csekély, szőlei meglehetősek, eladásra alkalmas helye Esztergom és a Duna vize. Lakosai jelenleg is németek és kath. Tüzelő szerrel bőven ellátja a hatalmas kőszéntelep. D ö m ö s r ő 1 Korab. aligha el nem veti a sulykot, irván e régi történelmi nevezetességű helyről elég fösvényen: tót falu a Dunánál Pilismegye határán, háromnegyed mföld Visegrádhoz, kettő Esztergomhoz, kath. templommal, az esztergomi káptalan jószága. Vályi többre érdemesiti : elegyes falu, földesura az esztergomi káptalanbéli uraság, lakosai kath., fekszik Pilismogye szélén Visegrádtól nem messze. Esztergomtól pedig két mföldnyire ; hajdan nevezetes klastrom vala itten és igen szép s nagy méltóságot mutató szentegyház, melyet Álmos 2-ik Geizának fia épitettetett vala, mostani szép temploma néhai gr. Erdődy nyitrai püspöknek költségével építtetett. Határbeli földje középszerű, legelője elegendő, fája is tűzre és épületekre, szőlője nem sok ; jó és közelvaló módja van az eladásra a Dunán és Esztergomban. De mivel rétjeit és földjeit a Duna és a záporoknak a hegyről lejövő sebes folyásai soványitják, második osztálybeli. Ez idei lakosai katholikusok csekélyebb számú reformátusokkal vegyest ós tiszta magyarok. A budapesti piaczra sok gyümölcsöt hordanak a gőzhajó közvetítésével. Aki egyébiránt Dömös múltja és jelenéről bővebb felvilágosítást óhajt, megtalálja az: Xedeczky Gáspárnak 1880-ik évben Esztergomban kiadott ily czimü jeles és minden körülményre gondosan kiterjeszkedő művében : »Dömös Története és ujabb Leírása.« E 1) e d Korabiszkynál magyar falu háromnegyed mföldre Párkányból, uj plébániai lakkal és derék vendéglővel ellátva, az esztergomi káptalanhoz tartozik. Vályi szerint is magyar falu, földesura az esztergomi káptalanbeli uraság, lakosai kath., fekszik Párkánytól félórányira Náha és Muzsla faluknak szomszédságában. Szentegyházát néhai Illyés János volt esztergomi káptalanbéli ur építette és Szent-István tiszteletére szenteltetett. Helybéli pap (localis capellauus) rendeltetett ide 1786ban. Határa néhol középszerű, de néhol jótermékenységü, fája kevés, legelője elég, szőleje számos ; vagyonának eladására alkalma van Esztergomban és a Dunau«- Jelenlegi lakosai is ma gyarok s kath. ii Jsztsrprólíílíb" tárcája. A HOL (Néhány karczolat a humor országából.) Alting Krisztiánnak van egy szellemes könyve »az élet örömeiről és gyötrelmeiről.« A mit az örömekről írhatott, az mindössze két oldal. De a gyötrelmekről három vastag kötetet állitott össze. Hát ha nem is ilyen arányban nyuji számunkra az élet virágokat és töviseket, annyi bizonyos, hogy sokkal több fájdalom szokta érni a szegény embert, mini öröm. Már most azután a mi föladatunk, hogy az élet könyvében az örömről mindössze necsak két oldal legyen följegyezve s a gyötrelmekről teljes három vastag kötet összeállítva. A ki már szemébe nézett az élet küzdelmeinek, az tapasztalatból tudja, hogy nagyon sok haszontalan és fölösleges dolgokkal kell az embernek fegyverszünetre vagy békére lépnie," ha kellemesen óhajt élni. ' Ilyen haszontalan dolog például a határtalan becsvágy, a szenvedély minden fejezete, a harag és bánkódás. Es ily er fölöslorrpc: a knnnv ínfip- a, fYiirlfllnm. Hiszen .nagyon szép dolog az, ha a napóleoni gondolkodású közkatonák már a bornyújokban hordják a tábornoki pálczát. De nevetséges, mikor az a tábornoki pálcza mindörökre csak a közkatona bornyújában marad elrejtve. A különböző szenvedélyek egyformán emésztenek, a harag sohase használ, sőt rendesen akkor csinál az emberből állatot, mikor intenként akar imponálni. De a könnyek se változtatják meg a sziklákat s a legnagyobb fájdalmak sem egyebek a szív öngyilkosságánál. Hanem hát hová vezetne ez a philosophia ? Kétségkívül az életelvtelenséghez s a legkönnyelműbb világnézethez, ha nem szövetkezik egy olyan hatalommal, mely mosolyogva nézi a legkomolyabb tragédiákat s mely az élet gyötrelmeiben megtalálja a nevetséges alkatrészeket. Ez a hatalom : a humor. Egy aesthetikus igy mutatja be: A humor nem egyéb, mint egy örömökre hajló, de alapjában nemes szívnek vidámsága : oly vidámság, mely kötekedő, eleven és pajzán, őszinte és merész, de sohasem fajtalan ; bizonyos kellem és báj párosul benne a vakmerőséggel; csapodársága mellett is megőrzi értelmiségét és látszólagos kapkodása daczára is állhatatos hive a rendnek, vegyüléke a melancholiának és kitörő jókedvnek, szeretetreméltó mihasznaság, szellemes bolióskodás, élezés naivság és szivet lelket nyerő jóság. A humor elnevezése azoktól ered, a kik inkább arra vannak hivatva, hogy eltemessenek, mint életre élesszenek valamit. Az orvosoktól. A középkori orvosok az emberi test szervezetének magyarázatához négyféle életnedvet, vagyis az ő nyelvükön: humort találtak ki. Ez az elmélet azóta már rég elkopott, de a humor szó fönmaradt s a legéletrevalóbb fogalom megjelölésére lön hivatva. A humor különben már olyan régi, mint az emberiség. Nevető bölcseség, mely semmit sem talál kifogástalannak, még maga magát sem. Es itt különödik el egy kis fogalomzavar. A közélet az udvari bolondok és clawnok mai utódait, a folyton élezelődő embereket ; humoros embereknek nevezi. De tegyünk csak egy kis különbséget az élezés meg a humoros ember között. Az élezés ember senkit se kiméi, mikor a gúny, az irónia vagy a persiphlage nyelvén nevetségessé akar tenni mindenkit maga-magán kivül. Az élezés ember tehát mindig megkíméli a maga kedves személyét. A humorista első thémája önmaga. A humorista nem kiméli önmagát sem s olyan tisztában van a maga hibáival, mint a mások erényeivel. Hol kezdődik a humor ? A hol a tapasztalatlanság végződik. Es mivel kezdődik ? Szeretetreméltó világnézettel, mely mindent reducál, mosollyal mely mint szivárYÍmy töri át a bánat felhőit, olyan megnyugvással, mely semmivel sincsen megelégedve s legkevésbé önmagával. A humor tehát nem csak szellemeskedés, de sokkal több : philosophia. Jegyezzük meg kérem, \iogy a humor nem élczeket, hanem élet-nézeteket csinál, csakhogy ezeket rendesen vagy sötét vagy d rült ecsettel színezi ki. Két féle humor van tehát. Sötét és derült. Keserű és édes. Az egyik egy összezúzott lélek orvossága, a másik az összezúzott lélek orvosa. A keserű humor kitörése megmenti az embert a kétségheeséstől, a derült humor csak megóvja. Mindakettő mosolyog. Csakhogy az egyik tátongó sebekkel, a másik a veszélyekből könnyen megszabadult bölcs derült m solyával. De mindakettő megváltja az emberiséget mindenféle képzelt es valódi fájdalomtól, mert kételkedik a fájdalom alapjaiban • s kifogásokat keres a fájdalom szentségében. ^ Gyógyító, üdítő, vidító hatása van tehát a humornak, mely az életet kellemessé, a fájdalmat elviselhetővé s az örömeket mérsékeltekké avatja.