Esztergom és Vidéke, 1886

1886-02-25 / 16.szám

néha-néha egyik-másik jól odafelelget neki. Egyszer ebéd fölött a nála lévő jámbor öreg osli-i pappal Jáki Ferenczczel ingerkedett, mondván : — Urambátyám olyan jámbor és buzgó pap, hogyan van, az hogy még most sem lett kanonok, vagy püspök ? — Mert a szél is csak a polyvát viszi fel, a buszaszem lent marad, feleié az öreg. — Ejnye, urambátyám — szólt Simor az öreg vállát veregetve — ki hinné, hogy Osliban ennyi okosság terem. Hát urambátyám imádkozik-e értem ? — Az attól függ, mennyit ad a kápolnámra. * Egy fiatal paphoz, ki haját pinczér módra elülhátul ficsurosan szétválasztva viselte, így szól Simor : öcsém, ha a lelkiismereted is olyan rendben van, mintahajad,ugy bizonyosan a mennyországba jutsz. * Midőn Stockinger, egykori mosonyi plébános Simornál járt a czimzetes »egressi« apátságért, Simor sajnálkozva igy felelt : »Kár hogy előbb nem jöttél, az egressi apátságot már megkapta a magyar-óvári plébános, de ha a »ribizli« apátságot akarod, azt szivesen neked adom.« s Kiffer Lőrinczé a töltött káposztára (derültség.) A párok vidám jó kedvvel járták egész késő reggelig Lakatos Lajos rosszkedv-rablóbandája mellett. A NÖKRÖL S A NŐKNEK. A nők nem ismernek középutat a szerelemben. Vagy nagyon fukarkodnak vele, vagy nagyon is pazarolják. * A nőnek mindig van valami mondani valója, ha nem is az ajkával, de legalább a szemeivel. * A legelső nő, aki az álarezot esetre — rút nő volt. föltette, mindeneddig még magyar képes lap által el í tán a terv készítéséhez nyomban hozzánem ért színvonalon áll, a miért szerkesztőjét, Benedek Eleket méltán illeti elismerés nem különben a »Pallas« társaságot, mely nem kiméi semmi áldozatot, hogy vállalatát a külföldi lapokkal egyenlő színvonalra emelje. Előfizetése jan.—-júniusra 5 frt, Az »Egyetértés«-sel egvütt: félévre 14 frt Egy rút nőnek meg van az az előnye, hogy a szépségét — nem vesztheti el. * Az elrablott csókban már rendesen benne van — a bocsánat is. FARSANGI LEVEL(A szigeti vendéglő vigassága febr. 20-án.) A szigeti vendéglő ez idei bálja is jóformán sikerült az összes helyiségekben. (Semmi sem jellemzi jobban az idei farsangot, mint az, hogy még a legszerényebb házimulatságokat is »az összes helyiségekben« rendezik.) Rottár Márk, az idei farsang tökéletesen kimerült decorateurje, diszitette a vendéglő nagy termét, a hol alig volt egy talpalatnyi hely elfoglalás nélkül. Lakatos Lajos és mogorva kollégái nagy kedvvel cselekedték a legtüzesebb csárdásokat s a közönség majd meggyulladt a terem tropikus forróságától meg a legszélesebben lángoló tánczkedvtől. A tánczoló terem mellett levő helyiségekben tisztes polgári vendégek ültek társaságokba, a hol »keringett is, fel is borult a bujdosó pohár«. A vigalom tudósítónk jelentése szerint kora reggelig tartott s a jelen volt tánczosnők közül — a következők említhetők : Bauerné Etelka, Hittner Etel, Hauser Czilike, Lotti Mariska, Szvoboda Izidora, Varga Mariska, Neumayer nővérek, Kober Eliz, Viola Margit, Berán Jánosné, Iványi Grézáné, Erdélyi Józsefné, Zalába Józsefné, Mihalusz Rezsőné, Bernwalner Jánosné, Hegedűs Béláné, Pápes Józsefné, Fritz Gryörgynó, Wagner Antalné, Poszpischl Józsefné, Bayer Ferenczné, Petrik Józsefné, Rencsár Jánosné, Tomori Nagy Sándorné (Ó-Egek) stb. stb. Nagyon hiányos lenne a mulatság története, ha a szigeti vendéglő hires konyhájának kitűnő forgalmáról és tartalmáról említést nem tennénk. A jég és női sziv a vadni kezd. legelső meleg sugárra ol(Az Olvasó-Kör második estélye febr. 23-án.) Az olvasó kör közvacsorával, tombolával, színdarabbal s egyéb speczialitással összekapcsolt második estélyét még nagyobb közönség frequentálta, mint az elsőt. A teritett asztalokat közel száz ötvenen foglalták el a nép és polgári osztály országából. Nagy derültséget keltett Kuthen egy népjelenetének előadása, melyben a rendőrbiztost s a drabantot egy eredeti rendőrbiztos és egy valóságos drabant adta. Tátos, Kubovics Ignácz és Schiller voltak a rögtönzött előadás hősei. A darabot Fehér plébános s a nagy tombolát Ferenczy plébános rendezte. Voltak ékes felköszöntők is még pedig az elnöké a herczegprimásra (viharos éljenzés), Niedermann József, Meszlónyi Gyulára (lelkes éljenzés), Fehérre (nagy éljenzés) Kubovics Ignácz az olvasó-kör jóakaróira (éljenzés) OLVASÓ ASZTAL. — A PestiHirlapa magyar olvasó-közönség részéről való nagy fölkaroltatását azzal igyekszik meghálálni, hogy tartalmát folyton érdekesebbé, változatosabbá teszi. Újévtől kezdve, minden héten külön, sűrűn nyomott oldalt szentel szerdán a kertészetnek, pénteken a mezőgazdaságnak, mind megannyi heti szaklapot pótolva ezzel, ugy hogy ma már a legnagyobb terjedelmű lapokat is felülmúlja tartalomgazdagságra nézve. Naponkint 16 oldal, hetenkint Kertészeti és Gazdasági Újsággal, — melyekhez járulni fog, mint a szerkesztőség velünk közli, már legközelebb a Tanügyi és Közegészségügyi melléklap is, — s mindezen felül hetenkint külön zenelap melléklet s mindez oly árért (havonkint 1 frt 20 kr., negyedévre 3 frt 59 kr.), melyért más lapok a Pesti Hirlap tartalmának harmad sőt negyedrészét sem adják : valóban e lap példátlan fölvirágozásának s közkedveltségének fényes bizonyítéka, de biztositéka is egyúttal a jövőre nézvi?. S e gazdag tartalom elejétől végig oly érdekesen van összeállítva, hogy az olvasó figyelmét mindvégig lekötve tartja; miért is jó lélekkel ajánlhatjuk a jó olvasmányt kedvelő s magas politikát nem űző minden magyar családnak továbbá pártolásába. A kiadóhivatal (Budapest, nádor-utcza 7-ik szám) levelezőlapon kifejezett óhajra, egy hétig ingyen és bérmentve küld bárkinek mutatványszámot. —^ Á mi külön Tündérország u n k. Igy nevezi Mikszáth Kálmán a Székelyföldet az »Ország-Világ« legújabb számába irt útiképében. S valóban ha nem is volna az, azzá, válnék a Mikszáth ragyogó tolla alatt. Ugyanebben a számban találjuk különben a Mikszáth jól sikerült azczképét s »A t. ház« megjelenése alkalmából Bródy Sándor szellemes czikkben mutatja be Mikszáthot mint — politikust. Az »Ország-Világ« újabban, úgy látszik, találkozó helye a legkiválóbb régibb és ujabb magyar Íróknak Mikszáthon kivül a legújabb számba írtak : Gozsdu Elek, Tóth Béla a Törökországban lakó cserkeszekről (képpel), Reviczky Gyula »Budapesten« czimű szép költeményt, Juba Adolf Glyula, »A veszettség gyógyításáról«. A hét történetét Székely Huszár csevegi el, szokott élénkségével. Ezenkívül két regény folyik Tolnai Lajostól és Szabó Endrétől. Az élénken szerkesztett rovatok, közt kiváló figyelmet érdemel a »Nők vilaga«, E rovatban ezúttal a legyezőről ir Elemér, rajzban is bemutatván egy érdekes legyező-újdonságot. Még nem is emiitettük a művészi képeket s különféle illusztrácziókat. Szóval az '»Ország- Vi lag« úgy tartalmi, mint artisztikus szempontból HÍREK. — Herczegprimásunk aranymiséjének megünneplése végett Ráth Károly budapesti főpolgármester elnöklete alatt a legtekintélyesebb fővárosi polgárok értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy az ünnepély országossá tétele végett az ország fővárosában egy száz tagból alakuló nagy bizottságot fognak szervezni. — Az aranymise. A Pesti Hirtap tegnapi száma ilyen czimmel egy vezérczikkel közöl, melyben a herczegprimás félszázados papi pályájáról elmélkedvén többek között ezeket hja : »Minden tudott lenni Simor János hosszú és fényes pályáján — mely hogy még hoszszabb legyen, őszintén kívánjuk — csak népszerű nem. A korona kegye, saját érdemei és ragyogó szerencséje szédito magasságig emelték föl ugyan, de a népkegy sohasem ültetette pajzsára.« Ezt a thómát pedig megokolja azzal, hogy a herczegprimás a fővárossért nagyon keveset tett, a lipótvárosi bazilikát s a Corvin-templomot az állam kénytelen rendbe hozni; még csak primási palotája sincsen Budapesten. Hát nagyon helyén lett volna, ha a szellemes vezérczikkiró azt is elmondja, hogy mit tett Simor János az országban, ha már elmondja azt, hogy mit nem tett a fővárosban. Rajongva szeretett fővárosunk emelkedésének büszke szívvel örülünk, de azt is szemmel kell ám tartani, hogy nemcsak a főváros kivan gyarapodást, hanem a főváros emelkedésének rovására hanyatló magyar vidék is. Simor János herczegprimás hatalmas vagyonát egyházi, iskolai s*egyéb culturális czélokra fordítja. Óriási egyházmegyéjében mindenütt rá lehet akadni a keze áldására s ha nem is cselekszik a fővárosi sajtó szeme előtt, egyház fej edeimi bőkezűséggel szokott mindig helyt állani. A herczegprimás aranytiszta jelleme sohase keresett zajos népszerűséget s hangzatos emlegetést; de talált helyette valódi szeretetet, mely nemcsak a király szivében, hanem az utolsó földművesében is mély gyökereket vert. Herczegprimásunk carrierejének megítélését tehát rem lehet fővárosi szempontból venni, hanem átalános, országos körültekintéssel. — Akkor azután a szükkörü felfogás minden következtetése tárgytalanná satnyul. — Főpapi tanács. A katholikus! püspöki kar herczegprimásunk elnöklete alatt márczius 2-án kezdi meg Budán az értekezleteket. Az értekezletek egyik pontját az képezi, vájjon a katholikus tanitó-egyesületek részt vehetnek-e az országos tanitó-gyülésen. — A fökáptalani gazdatiszti karnál a következő nevezetes áthelyezések történtek. Tollée Gyula nánai rendelkező kasznárt a közpootba számtiszti minőségben (!) helyezték át. Legény János kiskomáromi számtartót Nánára rendelkező kasznárnak nevezték ki. Seyler Vilmos letkési ispán somogymegyei tapsonyi számadó ispán lett. Végre Baudis Ernő tapsonyi számtartót Kis-komáromba számtartónak nevezték ki.. — Esztergomi vízvezeték! Ez a hatásos schlagvvortja van annak az újdonságnak, mely az összes fővárosi napilapokat beszárnyalta. Simor János herczegprimás ugyanis — már amint írják — utasítást adott az iránt, hogy tervet és költségvetést készítsenek egy esztergomi vízvezeték létesítése ügyében. A herczegprimás utasítása folyfogtak és remélhető, hogy az rövid idő múlva el is készül. — A mű 60—80.000 forintba fog kerülni a gőzszivattyu költségein felül. — Nagy Veszteség érce az adóhivatallal érintkező közönséget Fábián János ellenőr áthelyezése által. A szellemes férfiú már nemsokára örökre elhagyja Esztergomot, a hová annyi kellemes emlék csatolja. Farewell! — Piknik. A 'Zenei Kör törzsközönségéből néhány család tegnap este a volt magyar agentia összes helyiségeiben kedélyes pikniket rendezett. — A kereskedő-ifjúság szombatesti felolvasó és szavaló részletekkel összekapcsolt estélye minden tekintetben kiváló sikerűnek ígérkezik. — A menyecske-bál viszonzása márczius hatodikán lesz a Magyar Király vendéglő emeleti termeiben. — Kettős meghívó. Az esztergomi Zenei-Kör saját helyiségében, (a Fürdő vendéglő I. emeletén) 1886. márcz. 4-én műsorozat és tánczczal egybekötött kedélyes farsangi estólyt ad, melyre a tagokat tisztelettel meghívja a választmány. Kezdete nyolczadfélkor. A műsort a 26-ik gyalogezred zenekara tölti be válogatott zenemüvekkel. Meghívja egyúttal czimzettet a választmány 1886. márcz. 9-én Carneval herczeg ő fenségének távozása alkalmából ugyanott tartandó Búcsú Estélyre, melynek kezdete pontban hét órakor.« — Mind a két meghívás össze fogja invitálni Esztergom szinét-javát s az estélyek mindenesetre a farsang legpompásabb emlékeihez fognak anyagot szolgáltatni. — A Zenrel Kör márczius negyedikén a Fürdő vendéglő nagy termében a katonai zenekar közreműködésével sétahangversenyt és tánczestólyt rendez, melyre a meghívók már szétmentek. — Farsang vége. A dal- ós zenekedvelő-egyesület eleven programmal rendezendő farsangi bohózatos estélyét márczius hetedikén fogják a Fürdő termeiben megtanani. — Farsang-záró vigalmul a Zeneikör utolsó estélye van följegyezve Carneval herczeg teleirt noteszébe. Kihangzásul bizonyára a legkedélyesebb vigalom lesz belőle. — A híd bekötéséhez már hozzáfogtak s ha csak váratlan akadályok nem merülnek föl, néhány nap múlva már megint állandóan össze lesznek kapcsolva partjaink. — A piszkei önkénytes tűzoltó egyesület pénztára javára 1886. évi febr. hó 27-én A piszkei nagyvendéglőben zártkörű tánczvigalmat rendez, melyre tisztelettel meghívja a rendezőség. Kezdete esti 7 órakor. Belépti dij : személyenként 1 forint. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak s hirlapilag nyugtáznak. — Ipolyságról írja tudósítónk : Ipolyság 1886. febr. 25-én jótékonysági táncz mulatságot rendeztek. — Valamint az elmúlt, úgy ez évben is az ipolysági iparosok,' már másodízben, az első a széles körben ismert ifj. Trautwein Danó vendéglős látogatott termében a legjobb eredménnyel tartatott meg ; a miről tanúskodik a tiszta jövedelemként befolyt 50 frt, mely az Ipolysági ipar-iskola javára adatott. Ez alkalomból még csak azt kívánom felemlíteni, miszerint méltó elismerést érdemelnek e téren fáradhatlan iparosaink köriül azok, a kik vigalmas perezeiket jótékonysággal kapcsolták össze és pedig Grágel Ferencz, Tajthy Imre, Frantwein Danó és Zanoletty Károly urak. A most nevezett urak, még egy az ipolysági önkéntes tűzoltó egyesület, felszerelvényei gyarapítására rendeztek zártkörű mulatságot f. hó 20-án Engelhardt Mihály köztiszteletben álló polgár és vendéglős