Esztergom és Vidéke, 1886

1886-02-25 / 16.szám

néha-néha egyik-másik jól odafelelget neki. Egyszer ebéd fölött a nála lévő jámbor öreg osli-i pappal Jáki Ferenczczel inger­kedett, mondván : — Urambátyám olyan jámbor és buzgó pap, hogyan van, az hogy még most sem lett kanonok, vagy püspök ? — Mert a szél is csak a polyvát viszi fel, a buszaszem lent marad, feleié az öreg. — Ejnye, urambátyám — szólt Simor az öreg vállát veregetve — ki hinné, hogy Osliban ennyi okosság terem. Hát uram­bátyám imádkozik-e értem ? — Az attól függ, mennyit ad a kápol­námra. * Egy fiatal paphoz, ki haját pinczér módra elülhátul ficsurosan szétválasztva viselte, így szól Simor : öcsém, ha a lelkiismereted is olyan rendben van, mintahajad,ugy bi­zonyosan a mennyországba jutsz. * Midőn Stockinger, egykori mosonyi plé­bános Simornál járt a czimzetes »egressi« apátságért, Simor sajnálkozva igy felelt : »Kár hogy előbb nem jöttél, az egressi apátságot már megkapta a magyar-óvári plébános, de ha a »ribizli« apátságot aka­rod, azt szivesen neked adom.« s Kiffer Lőrinczé a töltött káposztára (derültség.) A párok vidám jó kedvvel járták egész késő reggelig Lakatos Lajos rosszkedv-rablóbandája mellett. A NÖKRÖL S A NŐKNEK. A nők nem ismernek középutat a szerelemben. Vagy nagyon fukarkodnak vele, vagy nagyon is pazarolják. * A nőnek mindig van valami mondani valója, ha nem is az ajkával, de legalább a szemeivel. * A legelső nő, aki az álarezot esetre — rút nő volt. föltette, minden­eddig még magyar képes lap által el í tán a terv készítéséhez nyomban hozzá­nem ért színvonalon áll, a miért szer­kesztőjét, Benedek Eleket méltán illeti elismerés nem különben a »Pallas« társaságot, mely nem kiméi semmi ál­dozatot, hogy vállalatát a külföldi la­pokkal egyenlő színvonalra emelje. Elő­fizetése jan.—-júniusra 5 frt, Az »Egye­tértés«-sel egvütt: félévre 14 frt Egy rút nőnek meg van az az előnye, hogy a szépségét — nem vesztheti el. * Az elrablott csókban már rendesen benne van — a bocsánat is. FARSANGI LEVEL­(A szigeti vendéglő vigassága febr. 20-án.) A szigeti vendéglő ez idei bálja is jóformán sikerült az összes helyiségek­ben. (Semmi sem jellemzi jobban az idei farsangot, mint az, hogy még a legszerényebb házimulatságokat is »az összes helyiségekben« rendezik.) Rottár Márk, az idei farsang tökéle­tesen kimerült decorateurje, diszitette a vendéglő nagy termét, a hol alig volt egy talpalatnyi hely elfoglalás nélkül. Lakatos Lajos és mogorva kollégái nagy kedvvel cselekedték a legtüzesebb csárdásokat s a közönség majd meg­gyulladt a terem tropikus forróságától meg a legszélesebben lángoló tánczkedv­től. A tánczoló terem mellett levő he­lyiségekben tisztes polgári vendégek ültek társaságokba, a hol »keringett is, fel is borult a bujdosó pohár«. A vigalom tudósítónk jelentése sze­rint kora reggelig tartott s a jelen volt tánczosnők közül — a kö­vetkezők említhetők : Bauerné Etelka, Hittner Etel, Hauser Czilike, Lotti Mariska, Szvoboda Izidora, Varga Ma­riska, Neumayer nővérek, Kober Eliz, Viola Margit, Berán Jánosné, Iványi Grézáné, Erdélyi Józsefné, Zalába Jó­zsefné, Mihalusz Rezsőné, Bernwalner Jánosné, Hegedűs Béláné, Pápes Jó­zsefné, Fritz Gryörgynó, Wagner An­talné, Poszpischl Józsefné, Bayer Fe­renczné, Petrik Józsefné, Rencsár Já­nosné, Tomori Nagy Sándorné (Ó-Egek) stb. stb. Nagyon hiányos lenne a mulatság története, ha a szigeti vendéglő hires konyhájának kitűnő forgalmáról és tar­talmáról említést nem tennénk. A jég és női sziv a vadni kezd. legelső meleg sugárra ol­(Az Olvasó-Kör második estélye febr. 23-án.) Az olvasó kör közvacsorával, tom­bolával, színdarabbal s egyéb speczia­litással összekapcsolt második estélyét még nagyobb közönség frequentálta, mint az elsőt. A teritett asztalokat közel száz öt­venen foglalták el a nép és polgári osztály országából. Nagy derültséget keltett Kuthen egy népjelenetének előadása, melyben a rendőrbiztost s a drabantot egy eredeti rendőrbiztos és egy valóságos drabant adta. Tátos, Kubovics Ignácz és Schil­ler voltak a rögtönzött előadás hősei. A darabot Fehér plébános s a nagy tombolát Ferenczy plébános rendezte. Voltak ékes felköszöntők is még pe­dig az elnöké a herczegprimásra (vi­haros éljenzés), Niedermann József, Meszlónyi Gyulára (lelkes éljenzés), Fehérre (nagy éljenzés) Kubovics Ig­nácz az olvasó-kör jóakaróira (éljenzés) OLVASÓ ASZTAL. — A PestiHirlapa magyar olva­só-közönség részéről való nagy fölka­roltatását azzal igyekszik meghálálni, hogy tartalmát folyton érdekesebbé, változatosabbá teszi. Újévtől kezdve, minden héten külön, sűrűn nyomott oldalt szentel szerdán a kertészetnek, pénteken a mezőgazdaságnak, mind megannyi heti szaklapot pótolva ezzel, ugy hogy ma már a legnagyobb ter­jedelmű lapokat is felülmúlja tarta­lomgazdagságra nézve. Naponkint 16 oldal, hetenkint Kertészeti és Gazda­sági Újsággal, — melyekhez járulni fog, mint a szerkesztőség velünk közli, már legközelebb a Tanügyi és Köze­gészségügyi melléklap is, — s min­dezen felül hetenkint külön zenelap melléklet s mindez oly árért (havon­kint 1 frt 20 kr., negyedévre 3 frt 59 kr.), melyért más lapok a Pesti Hirlap tartalmának harmad sőt negyed­részét sem adják : valóban e lap pél­dátlan fölvirágozásának s közkedveltsé­gének fényes bizonyítéka, de biztosi­téka is egyúttal a jövőre nézvi?. S e gazdag tartalom elejétől végig oly ér­dekesen van összeállítva, hogy az ol­vasó figyelmét mindvégig lekötve tartja; miért is jó lélekkel ajánlhatjuk a jó olvasmányt kedvelő s magas politikát nem űző minden magyar családnak to­vábbá pártolásába. A kiadóhivatal (Bu­dapest, nádor-utcza 7-ik szám) levele­zőlapon kifejezett óhajra, egy hétig ingyen és bérmentve küld bárkinek mutatványszámot. —^ Á mi külön Tündéror­szág u n k. Igy nevezi Mikszáth Kál­mán a Székelyföldet az »Ország-Világ« legújabb számába irt útiképében. S valóban ha nem is volna az, azzá, válnék a Mikszáth ragyogó tolla alatt. Ugyanebben a számban találjuk kü­lönben a Mikszáth jól sikerült azczké­pét s »A t. ház« megjelenése alkal­mából Bródy Sándor szellemes czikkben mutatja be Mikszáthot mint — politi­kust. Az »Ország-Világ« újabban, úgy látszik, találkozó helye a legkiválóbb régibb és ujabb magyar Íróknak Mik­száthon kivül a legújabb számba ír­tak : Gozsdu Elek, Tóth Béla a Tö­rökországban lakó cserkeszekről (kép­pel), Reviczky Gyula »Budapesten« czimű szép költeményt, Juba Adolf Glyula, »A veszettség gyógyításáról«. A hét történetét Székely Huszár cse­vegi el, szokott élénkségével. Ezenkí­vül két regény folyik Tolnai Lajostól és Szabó Endrétől. Az élénken szer­kesztett rovatok, közt kiváló figyelmet érdemel a »Nők vilaga«, E rovatban ezúttal a legyezőről ir Elemér, rajz­ban is bemutatván egy érdekes legye­ző-újdonságot. Még nem is emiitettük a művészi képeket s különféle illusztrá­cziókat. Szóval az '»Ország- Vi lag« úgy tartalmi, mint artisztikus szempontból HÍREK. — Herczegprimásunk aranymiséjé­nek megünneplése végett Ráth Károly budapesti főpolgármester elnöklete alatt a legtekintélyesebb fővárosi polgárok értekezletet tartottak, melyen elhatá­rozták, hogy az ünnepély országossá tétele végett az ország fővárosában egy száz tagból alakuló nagy bizottságot fognak szervezni. — Az aranymise. A Pesti Hirtap tegnapi száma ilyen czimmel egy vezér­czikkel közöl, melyben a herczegprimás félszázados papi pályájáról elmélkedvén többek között ezeket hja : »Minden tu­dott lenni Simor János hosszú és fé­nyes pályáján — mely hogy még hosz­szabb legyen, őszintén kívánjuk — csak népszerű nem. A korona kegye, saját érdemei és ragyogó szerencséje szédito magasságig emelték föl ugyan, de a népkegy sohasem ültetette paj­zsára.« Ezt a thómát pedig megokolja azzal, hogy a herczegprimás a főváros­sért nagyon keveset tett, a lipótvárosi bazilikát s a Corvin-templomot az állam kénytelen rendbe hozni; még csak pri­mási palotája sincsen Budapesten. Hát nagyon helyén lett volna, ha a szelle­mes vezérczikkiró azt is elmondja, hogy mit tett Simor János az országban, ha már elmondja azt, hogy mit nem tett a fővárosban. Rajongva szeretett fővá­rosunk emelkedésének büszke szívvel örülünk, de azt is szemmel kell ám tartani, hogy nemcsak a főváros kivan gyarapodást, hanem a főváros emelke­désének rovására hanyatló magyar vidék is. Simor János herczegprimás hatalmas vagyonát egyházi, iskolai s*egyéb cul­turális czélokra fordítja. Óriási egyház­megyéjében mindenütt rá lehet akadni a keze áldására s ha nem is cselek­szik a fővárosi sajtó szeme előtt, egyház fej edeimi bőkezűséggel szokott mindig helyt állani. A herczegprimás aranytiszta jelleme sohase keresett za­jos népszerűséget s hangzatos emlege­tést; de talált helyette valódi szere­tetet, mely nemcsak a király szivében, hanem az utolsó földművesében is mély gyökereket vert. Herczegprimásunk car­rierejének megítélését tehát rem le­het fővárosi szempontból venni, hanem átalános, országos körültekintéssel. — Akkor azután a szükkörü felfogás min­den következtetése tárgytalanná satnyul. — Főpapi tanács. A katholikus! püspöki kar herczegprimásunk elnök­lete alatt márczius 2-án kezdi meg Budán az értekezleteket. Az értekezle­tek egyik pontját az képezi, vájjon a katholikus tanitó-egyesületek részt ve­hetnek-e az országos tanitó-gyülésen. — A fökáptalani gazdatiszti karnál a következő nevezetes áthelyezések tör­téntek. Tollée Gyula nánai rendelkező kasznárt a közpootba számtiszti minő­ségben (!) helyezték át. Legény János kiskomáromi számtartót Nánára rendel­kező kasznárnak nevezték ki. Seyler Vilmos letkési ispán somogymegyei tap­sonyi számadó ispán lett. Végre Bau­dis Ernő tapsonyi számtartót Kis-ko­máromba számtartónak nevezték ki.. — Esztergomi vízvezeték! Ez a hatásos schlagvvortja van annak az új­donságnak, mely az összes fővárosi napilapokat beszárnyalta. Simor János herczegprimás ugyanis — már amint írják — utasítást adott az iránt, hogy tervet és költségvetést készítsenek egy esztergomi vízvezeték létesítése ügyé­ben. A herczegprimás utasítása foly­fogtak és remélhető, hogy az rövid idő múlva el is készül. — A mű 60—80.000 forintba fog kerülni a gőzszivattyu költségein felül. — Nagy Veszteség érce az adó­hivatallal érintkező közönséget Fábián János ellenőr áthelyezése által. A szel­lemes férfiú már nemsokára örökre el­hagyja Esztergomot, a hová annyi kel­lemes emlék csatolja. Farewell! — Piknik. A 'Zenei Kör törzskö­zönségéből néhány család tegnap este a volt magyar agentia összes helyisé­geiben kedélyes pikniket rendezett. — A kereskedő-ifjúság szombat­esti felolvasó és szavaló részletekkel összekapcsolt estélye minden tekintet­ben kiváló sikerűnek ígérkezik. — A menyecske-bál viszonzása márczius hatodikán lesz a Magyar Ki­rály vendéglő emeleti termeiben. — Kettős meghívó. Az esztergomi Zenei-Kör saját helyiségében, (a Fürdő vendéglő I. emeletén) 1886. márcz. 4-én műsorozat és tánczczal egybekötött ke­délyes farsangi estólyt ad, melyre a tagokat tisztelettel meghívja a választ­mány. Kezdete nyolczadfélkor. A mű­sort a 26-ik gyalogezred zenekara tölti be válogatott zenemüvekkel. Meghívja egyúttal czimzettet a választmány 1886. márcz. 9-én Carneval herczeg ő fensé­gének távozása alkalmából ugyanott tartandó Búcsú Estélyre, melynek kez­dete pontban hét órakor.« — Mind a két meghívás össze fogja invitálni Esz­tergom szinét-javát s az estélyek min­denesetre a farsang legpompásabb em­lékeihez fognak anyagot szolgáltatni. — A Zenrel Kör márczius negyedi­kén a Fürdő vendéglő nagy termében a katonai zenekar közreműködésével sétahangversenyt és tánczestólyt ren­dez, melyre a meghívók már szétmen­tek. — Farsang vége. A dal- ós zene­kedvelő-egyesület eleven programmal rendezendő farsangi bohózatos estélyét márczius hetedikén fogják a Fürdő termeiben megtanani. — Farsang-záró vigalmul a Zenei­kör utolsó estélye van följegyezve Car­neval herczeg teleirt noteszébe. Ki­hangzásul bizonyára a legkedélyesebb vigalom lesz belőle. — A híd bekötéséhez már hozzá­fogtak s ha csak váratlan akadályok nem merülnek föl, néhány nap múlva már megint állandóan össze lesznek kapcsolva partjaink. — A piszkei önkénytes tűzoltó egyesület pénztára javára 1886. évi febr. hó 27-én A piszkei nagyvendég­lőben zártkörű tánczvigalmat rendez, melyre tisztelettel meghívja a rende­zőség. Kezdete esti 7 órakor. Belépti dij : személyenként 1 forint. Felülfize­téseket köszönettel fogadnak s hirlapi­lag nyugtáznak. — Ipolyságról írja tudósítónk : Ipolyság 1886. febr. 25-én jótékonysági táncz mulatságot rendeztek. — Vala­mint az elmúlt, úgy ez évben is az ipolysági iparosok,' már másodízben, az első a széles körben ismert ifj. Trautwein Danó vendéglős látogatott termében a legjobb eredménnyel tar­tatott meg ; a miről tanúskodik a tiszta jövedelemként befolyt 50 frt, mely az Ipolysági ipar-iskola javára adatott. Ez alkalomból még csak azt kívánom felemlíteni, miszerint méltó elismerést érdemelnek e téren fárad­hatlan iparosaink köriül azok, a kik vigalmas perezeiket jótékonysággal kap­csolták össze és pedig Grágel Ferencz, Tajthy Imre, Frantwein Danó és Za­noletty Károly urak. A most nevezett urak, még egy az ipolysági önkéntes tűzoltó egyesület, felszerelvényei gyara­pítására rendeztek zártkörű mulatságot f. hó 20-án Engelhardt Mihály köz­tiszteletben álló polgár és vendéglős

Next

/
Thumbnails
Contents