Esztergom és Vidéke, 1886

1886-02-18 / 14.szám

Ceny észtojásokra megrendeléseket már slfogad az igazgatóság, és árjegyzéket dvánatra küld bérmentve. HÍREK. Udvari hir. Gróf Károlyi Gyula tegnapelőtt a herczegprimás látogatására Esztergomba érkezett, a hová Párkányból*? a diszesen fellobogózott uj propeller egyesegyedül a magas vendéget szállította át. — Herczegprimásunk a dunamocsi tűzoltó egyesület fölszerelő költségeihez ötven forintot, adományozott. — Aranymisék. Herczegprimásunkon kivül az idén ülik meg félszázados áldozó papsági ünnepüket gróf Forgách Ágoston nagyprepnst, Majer István püspök és érseki helynök, azonkívül a nagy esztergomi egyházmegyéből még tizen. Tehát mindössze tizenhármán fogják aranymiséjük ünnepét megtartani. — Fiat justitia ! A Budapesti Hirlap keddi száma szives volt mult számunk első hirközleményére reflectálni. Köszönjük, hogy báró Hornig Károly kultuszminiszteri osztálytanácsos, czimzetes püspök és esztergomi kanonok nevezetesebb származási adatait átvette s olvasóit valahára tárgyilagos ítéletre vezérelte ; de nem vagyunk és nem is lehetünk megelégedve azon commentárral, melyet az első magyar napilapok egyike szerény, de igazságos felszólalásunkhoz fűzött. A Budapesti Hirlap ugyanis igy végzi: »Midőn e sorokat kiadjuk, egy dolog fölött méltán csodálkozhatik velünk együtt az olvasó. Mi ismételve adtunk már ki czikkeket a legelőbbkelő szerzőktől, sőt ismételve papi kezekbői. (Egész nyíltan kijelenthetjük, hogy ezeket az össszes czikkeket vagy rossz akarat vagy tájékozatlanság fogalmazta. A Szerk.) Emellett Hornig báró szép papi és hivatalnoki karriert is csinált és az ország közvéleménye a kiváló állásban lévő férfiúról a legközöuségeseob dolgokról sincsen tájékozva. (Az ország közvéleménye báró Hornig Károly egyházi és egyházirodalmi érdemeinek elismerését üdvözölte megérdemelt emelkedésében, mert az esztergomi hatalmas egyházmegyéből nem emelkedhetnek ki olyan meglepő gyorsan ismeretlen érdemű férfiak. A Szerk.) A kik személyesen nem ismerik a püspök urat, csak azt sem tudják róla jól tud-e magyarul vagy rosszul, annyira buzgók nagy gazemberek voltak ! És most még ezt a forrást, ezt az egyetlen bányát is elveszszem ? De várjon csak az ur . .. hol is vannak az irások? Igen, ott vannak az asztal-fiába. Itt ez az irás azt mondja, hogy ennyit és ennyit fizet Helénáért Salvin báró ... itt van a keresztlevele : Heléna Lorena... és itt... no de mi közöm van az egész históriához ? ! Meg kellett nyugtatnom az öreget, különben egész nap eljárt volna a szája. Az iratokat egyenkint elővette az asztal fiókjából és kezeimbe nyomta. Még mindig reszkedett a haragtól, hogy a jövedelmező forrástól elütötték" Végre nagy-nehezen megnyugtattam és halkan ezt mondottam: — De jó asszony, nyugodjék meg már egyszer ... hisz minden a legnagyobb rendben van... Ezek az iratok azt bizonyítják, hogy ön Wyslonska Helénával semmiféle rokonságban sem volt. Most csak azokkal lesz dolgunk, kik őt ide hozták. Hogy hívják azt a családot, melytől a leány valóan származott ? — Balga kérdés ! Mintha itt körülöttünk másnak is volna birtoka Salvin bárón kivüí. A bárónak van két ikerfia. Egyik atyja mellett a gazdaságon tanul, a másik Bécsben az iskolákon tudományoskodik. . . (Folyt, köv.) azok, a kik személyesen ismerik abban hogy megtévesszék ő rája a világot.« Ebben az utolsó mondatban találhatjuk meg a méltatlan támadások alpháját. Fanatizált elfogultságnak nem lehet adatokkal imponálni. Reméljük azonban, hogy nemsokára lesz idő, mikor a Budapesti Hirlap is az igazság tintájával fog irni olyan kiváló egyházi férfiúról és hazafiról, a milyen báró Hornig Károly ur. -— EskÜVÖ. Gerley Dániel békés csabai stelekkönyvvezető hétfőn vezette oltárhoz szép menyasszonyát Návy Mariskát, a királyvárosi plébánia templomban. A boldog pár a vidám lakodalom után másnap Békés-Csabára utazott. — Viszonzásul a menyecske-bálon vendégkép megjelent fiatal urak a Magyar Király vendéglőben az összes jelen voltak meghívásával vidám farsangi estélyt fognak rendezni. — Színészet. Pesti Ihász Lajos színigazgató Váczról a következő levelet intézte hozzánk: Tek. Szerk. ur. A rideg idők arra kényszerítenek, hogy becses körükbe csakis később lehetek szerencsés társulatommal megjelenni s előadásaimat megkezdeni. Kérem addig is Esztergom n. é. szinpártoló közönségének szives elnézését és bocsánatát. Vácz, 1886. febr. 17. Pesti Ihász Lajos színigazgató. — Napidijasok helyzete. Magán forrásból vett értesülésünk alapján, sőt városszerte szárnyra kapott hir szerint állithatjuk, hogy az állami szolgálatban működő napi dijasok helyzete nagyon rózsásnak találtatván, az illetékes helyen, azért velők szemben a gondos takarékosság szabályait érvényesítendő, szándókba vétetett a havi illetmények jelentékeny leszállítása és pedig az 1 frtnyi napi illeték 65 krra, 80 kros illeték 50 krajczárra. Tessék ebből aztán megélni! Ugy hisszük, hogy a kinek agyában ezen takarékoskodást affektálni akaró boldogtalan eszme megfogamzott, magas kitüntetést vár, ami talán el sem marad, mert az állam ily uton csakugyan néhány aljas száz flóreshez jut. (Ordó.) — Halálozás. Szmatlik Antal primási udvarmestert nagy fájdalom érte. Édes atyja, Szmatlik Antal hetvenegy éves korában tegnap reggel öt órakor a halotti szentségek felvétele után elhunyt. Temetése holnap délelőtt tiz órakor lesz a főszékesegyház mellett levő lakásból. Áldás emlékére ! — Halálozás. Gegus Nándor pilismaróthi ref. lelkész, a drégelypalánki egyházmegye volt esperese, a kit városunkban is jól ismertek s mint egyházi szónokot nagyra is becsültek élete hatvanhatodik esztendejében elhunyt. Nagy családot és jó emléket hagyott maga után. — Nagy-Ölvedi munka társunktól veszszük e következő sorokat: Absakóv Iván a nagy Slavophil elpályázott. Tűrhetetlen volt már előtte az élet egyedüli küzdelme volt mint pánszláv agitátornak egy födél alá keríteni mind azokat, a kiket a »Hobzemi Jankó béli kóny« dallamos operett nyitány lelkesített. A folytonos izgatottság előidézte nála az ideg sorvadást és felmondta a szolgálatot. Sírhalma felé kívánjuk, hogy a béke angyala lebegjen, az örök világosság tüzében. Az ő halálával sok beteg illusio végetért. Kural község egypár tót embere is lemondott a reményről ós meg adta magát. E megyénk egyészen tót ajkú kötségében a magyar nyelv terjesztésére nézve mindent elkövet Tóth Márk segéd lelkész ur, és Morva Géza .valódi magyar tanító, ugy szintén a gazdák közül kiemelendő Varga József biró, Suchter István, Bélik Mihály, Michló János, Suchter János. Ezek a derék emberek lelkészükkel együtt azon vannak sziv vei lélekkel hogy Kuralt valódi magyar helységgé tegyék. Csak még egy akadály van, az öreg Tóth Ignáez, «a ki nem enged; ez a főtanitó kántor ki még mindég szerepel a isteni tiszteletnél és bár mennyire akarja is a segéd lelkész behozni a magyar éneket — mire a nép ma már hajlandó is volna — ő tót éneket kezd. Felhívom erre nézve az illetékes hatóságot, hogy Tóth urat figyelmeztesse hazája iránti szeretetre a melynek kenyeréből oly számos éven át táplálkozott. De felhívom különösen tanfelügyelőnket, hogy e meg kezdett szép és hazafias mozgalmat akadályozni ne engedje. — Még egy sajtóhiba. A menynyecske-bál egyik kedves rendezője nem Schönbeck Ignáczné, hanem Schönbeck Mihályné urnő volt. — Farsang. Petrik József vendéglőjében vasárnap este tánczmulatságot rendeztek, még pedig az összes helyiségekben. Volt telephon, szavalat, kitűnő fánk és vörös bor, sorsjáték s azonkivül rendkivül nagy közönség. A rendezőség a következő névsort küldte be hozzánk : Asszonyok : ifj. Dudás Jánosné, ifj. Finkéné, Homolovits Jánosné, Kracz Antalné, Krizsán Andrásné, Mazerné, Molnárné Nagy Fi-renczné Paulovitsné, Szőrszönyné, Sill Mihályné, Uhlárikné, Vörös Ferenezné, ifj. Volner Jánosné. Leányok : Borz nővérek, Deutsch Etelka, Homolovits Mariska, Jaros Katicza, Komáromy Terka, Kégli Juliska, Lamy Terka, Mészáros Juliska, Mészáros Ilka, Molnár Anna Nagy Eóza, Prommer Róza, Szloboda Mariska, Vihigyil Mariska. A jókedvű vigalom reggel hét órakor végződött. — Felülfizetések. Az első párkányi egyesült ipartársulat febr. 13-kán rendezett tánczvigalma alkalmából a következő nemes intentióju felülfizetések történtek: Német Pál 30 kr, Nagy János 80 kr, Sulouyi Antal (Nána) 80 kr, Rosenberg Jakab 30 kr, Klement István 1 ft, Klement Ferencz 2 ft, Bitter Imre biró 80 kr, Oszlik Ignáez 80 kr, Nagy András 50 kr, Mertán János 30 kr, Krizsán István 80 kr, Frűhauf Ede 80 kr, Korpádi Sándor 1 ft, Pálinkás József 30 kr, Tóth István 80 kr, Minkl Mihály 30 kr, Répási Kálmán 1 ft, Tölgyesi Ferencz 1 ft, Berán Antal 1 ft, Kilián Iván mérnök 1 ft 20 kr, Bérezi Pál 1 ft, Lovas Ferencz 1 ft. Fogadják mindanynyian a Társulat köszönetét. — Szombaton este két vigalom van napirenden. Az egyik a Fürdő nagy termében, hol a tisztikar farsangi estélyét több felkórt közreműködésével. A másik a vendéglő farsangi vigalma, mely mint minden évben, ugy az idén is teljes sikert igér. — Fótánczpróba. Welzer Ferencz kiérdemült táneztanitó középiskolai növendékei számára a főtánezpróbát márcz. 2-án s polgári tanítványai számára ugyancsak a Magyar Király termében márcz. 3-án fogja megtartani. — Két jelentés érkezett be hozzánk. Az egyik a kisdedovó-társulat mult évi működését, a másik az iparos ifjak egyesületének tavali történetét vázolja. Mindakét füzetet lapunk egyik tevékeny munkatársa, Gyarmati József állította össze. — Városi tűzoltó egyesületünk javára rendezett polgári bál tiszta jövedelme 51 ft. 20 kr. (ötvenegy frt husz kr.) volt ezen összeg az egyesület mászó-háza építési költségeinek fedezésére fordíttatott. Felül fizettek : Vanicsek Rezső 1 ft, Balogh László 1 ft, Komlós Vilmos 1 ft, N. N. 20 kr, Heischman Ferencz 1 ft, Baier Ágoston 2 ft, Dr. Kőrösy László 1 ft, Mihalik Bálint 1 ft, Farkas Gyula 50 kr, Braunsteiner Sándor 1 ft, Szenttamási Béla 1 ft, Rudolf Mihály 1 ft, Müller Gyula 2 ft, Rédl Tivadar 1 ft, Marosi József 1 ft, Taxner Ferencz 1 ft, Frey Ferencz 2 ft, Schneli Béla 1 ft, Lintner Jani 1 ft, Scheiber József és fia 1 ft, Grossmann Adolf 1 ft, Cserő Zsigmond 50 kr, Kohn Arnold 50 kr, Tábor Sándor 1 ft, Tábor Adolf 1 ft, Hofbauer Dóri 50 kr., Stern Márk 1 ft, Hübner Antal 1 ft, Varga János 1 ft, tartja hölgy szigeti ábriel Gyula 1 ft, Grünwald testvérek 3 ft. Fogadják a nemes szándékú adakozók a rendező bizotság nyilvános köszönetét. — Estély. Az esztergomi kath. iparosítják önképző és betegsegélyző egyesülete dalkara javára 1886. év febr. hó 28-án. Az egyesület helyiségében (német-uteza 575. sz.) tánczczal és szavalattal egybekötött zártkörű dal-estélyt rendez melyre tisztelettel meghívja a rendezőség. Műsor. I. »Hymyus az éjhez.« Előadja az egyesület dalköre Borovicska Adolf karmester ur vezetése alatt. II. »Vándor élet.« Petőfi-tői, szavalja Rothnágel László. III. »Nepdalok.« Összeállítá, Göll János. Előadja az egyesület dal köre. IV. »Pokaine.« Gyulai Pál-tói, szavalja Szabó Endre. V. »Nemzeti bordal.« Nyizsnyai-tól, előadja az egyesület dal köre. VI. A »Bajusz.« Arany Jánostól, szavalja Némethy Vincze. VII. »Kerekes András.« Huber Károly-tól előadja az egyesület dal köre. Kezdete y

2 8 órakor. "Személy-jegy : 50 kr. — Család-jegy: 1 frt. Ezen meghívó másra át nem ruházható s kívánatra előmutatandó. Felül fizetéseket köszönettel fogadnak s hirlapilag nyugtáznak. Az estélyen a zenét a helybeli 26. gyalogezred zenekara szolgáltatja. — Dühöngő legény. Lestár J. Velenczei nevü szomszédjának korcsmájába látogatott szombaton este, hol egymással tréfálkozó, vig poharazókra talált. 0 is osztozott a mulatságban s a farsangi kedv egy-egy szilaj kitörésében ő is gyönyörködött. Ámde a tréfa végkimenetelében komolyra vált, mert Lestár a bor mámorától hevítve kést ragadott, s azzal hozzá legközelebb ülő Adorjánt arczában össze-vissza metélte, úgyannyira, hogy gyors orvosi segély kívántatott a széttagolt arcz összevarrásához. Ezzel a duhajkodás még nem fejeződött be, mert Lestár az első vér láttára nem hogy megborzadt volna, hanem némi szüuet után négy más borozó társán produkálta szurkáló tehetségét. A duhajkodó spéczit másnap reudőrök keresték fel, s ma már józan ésszel elmélkedhetik vérengző mániája fölött. Gy. — Egy estélyen. No nézze csak kérem, hogy fintorítja az orrát az az inczempinczem emberke s hogy imponál füleivel óriási mondásaihoz. — De már hogy is veheti észre ezeket a csekélységeket ? — Nem csekélységek azok, Azután mit vegyek mást észre azon, a kinek alig van egyebe egy páratlan orránál s egy pár óriási fülkagyíónál. — Orvosság. Orvos ur kérem, nagyon ideges vagyok, ha mérgelődöm. Kérem segítsen rajtam. — Hát aszszonyom, a maga baján nagyon könnyű segíteni. Mikor mérgelődni akar kezdjen el nevetni s akkor azonnal meg fog szűnni az idegessége. — Schwarz Adolf bizományos és bérkocsi-vállalkozó üzleti helyiségét a Lindtner-féle ház emeletére tette át. —• Válasz (az » Esztergomi Közlöny« f. é. febr. 14-én megjelent számának Hírek rovatában egy »uri ember« (?) által közlött feljajdulásra.) Annak előre bocsátásával, hogy alulírott ítéleteit csak is a tiszta tényeken alapuló és mint polgári biró ilyen peres ügyekben a felek által előállított bizonyítékokra szoktam fektetni, és kell is, hogy erre alapítsam, mert mint 0 Felsége által kinevezett bírót a törvény és alkotmányra tett esküm — lelkiösmeretem, — igazságérzetem, és mint embert főleg becsületem kötelez, habár mint ember tévedni — errare humánum est — nem megszégyenítő dolog, — 14 évi birói működésemre és eljárásaimra visszatekintve nyíltan és bátran merek szembe nézni mindenkivel, legyen az bár nagyúr, vagy ha csak gunyhóban született szegény ember,