Esztergom és Vidéke, 1886
1886-02-14 / 13.szám
FARSANGI LEVEL. (A dal- és zenekedvelő-egyesület estélye febr. 13-án.) A múltkori zártkörű estély »odahaza« még mindig nem képes a közönséggel a kiállóit, viszontagságokat felejtetni. Pedig a szép zenei részletek bizonyára nagyobb figyelmet érdeméltek volna. A tegnapi estély inkább Terpsichorénak, mint a zene múzsájának volt dedicálva, mert a concert csak az elitebál villámhárítója gyanánt szerepelt. Az elegánsan díszített nagyterem az idei farsang legdíszesebb képét foglalta keretbe. Nemcsak a Városból s a közeli környékről, de távolabb vidékről is igen szép számmal jelentek meg legkedvesebb báli jelenségeink. Alig hangzott el a férfikar s a szép vegyes kar hálás tapsokkal jutalmazott éneke, már is megzendült egy uj lokális csárdás s a terem képe mosolygóra változott. A szép estély részesei voltak szépeink világából: Ács Flóriáné és Anna, Bartalné és nővérek, Burány Jánosné és Mariska, Borovics Mórné és Paula, Bellovics Ferenezné és Miczike, Burián Jánosné, Ékesi Adolfné és Sarolta, Föld váry Istvánné, Dr. Feichtinger Sándorné, Blanka és Margit, Gangl Jánosné és Gizella (Bajna), Heisehmann Ferenezné és Annácska, Hoffmann Ferenezné, Horacsekné és Czilike, Hübschl Etel, Kruplanicz Kálmánné, Lajka és Szerén, özv. Kovács Ferenezné, Luczenbacher Istvánné (Kis-Muzsla), özv. Mórász Melanie, Meszéna Kálmánné, Mezey Dénesné, Mattyasóvszky Yilmosné, Mattyasovszky Kálmánné, Mohai Viktor, Müller Gyuláné, Magurányi Józsefné, özv. Maár Gyuláné, Niedermann Károlyné (Kéty), Nieclermann Józsefné, Platz Mátyásné és Irma, Rédly Gyuláné és nővérek, Rónay Irma (DrégelyPalánk), Rudolf Mihályné és Irma, Saller Antalné, Vilma és Gizác-ka, Sághi Agata, Szvoboda Románné és nővérek, özv. Spiszárné és Jancsika, Szita Románné, Singer Mariska (Egek), Sz. Sándor Anna és Guszta, Tollée Gyuláné (Nana), Turner Nándorné, Turner Vilma, Margit (Tardoskedd), Vimmer Lajosné és Irma, Vimmer Imréné, Wipplinger Róbertné és Miczike, Vimmer Béláné (Szölgyén), stb. Az első négyeseket ötven pár tánczolta. Jónás Pali ez alkalommal először rukkolt be; de volt is eredménye. A tourtánezokat a katonai zenekar kisérte. A vigalom kitűnő hangulatban folyt. Két uj csárdást is bemutattak ez alkalommal. Ritka .zeneszerzeménynek volt ilyen gyönyörű felavatása! HÍREK. — Fiat justitia. Legyen már egyszer igazság ! A Budapesti Hirlap már nem egyszer támadta meg báró Hornig Károly cultusministeri tanácsost czimzetes püspököt és esztergomi kanonokot »magyartalanságért, »hazafiatlanságért« stb. Igy ismétli megint a támadást pénteki vezérczikkében, melyben Ipolyi Arnoldot lelkesen üdvözli, de Hornig báróra a következő igazságtalan vádadakat olvassa: »Ha a püspökök névsorát olvassa az ember s ha megösmerkedik velők, szomorúan tapasztalja, mily nagy a közöny bennük a nemzeti érdekek iránt. És ha egy részével magyarul beszélünk nem találjuk meg náluk a magyarság külső jellegét, a magyar nyelv tudását sem. Mi indítja a kormányt ily egyének kinevezésére ? S azt mondják, hogy ezeket szaporítani akarja egy Horniggal és Markusszal, a kik teljesen a középszerűségen alul álló, gyönge, magyartalan egyének kategóriájába tartoznak. Hová fog ez a tervtelen eljárás vezetni ? Ha nem gondoskodunk erős nemzeti érzékkel biró püspökökről, várhatjuk-e szemináriumaink, tanitó képző-intézeteinek és iskoláink szellemének jobbra változását ? S ha ez nem következik be, nem biz'os-e vereségünk az ország nagy részében ? A mit a mrgyar-ellenes kormányok szolgálatában álló püspökök elrontottak, azt csak a magyar nemzeti érdeket szivén viselő erélyes püspök teheti jóvá. Azért ha a kormány meg akarja mutatni, hogy komolyan törekszik a nemzet éndekeinek megóvására, hogy a püspökök kinevezésében többet lát egy személyes ügy elintézésénél, akkor ezentúl óvatosabban kell eljárnia a püspökök kinevezésénél, mint eddig. A püspöknek meg van a hatalma, hogy egy egész egyházmegye szellemét átalakítsa. Ha a kormány oly egyéneket nevez ki, a kik erre képtelenek, ez annyit jelent, hogy a nemzet érdeke teljesen közönyös rá nézve.« Eddig a Budapesti Hirlap. Valóban bámulatos, hogy a rendszeres támadó még mindig nem szezett magának alapos informácziókat Hornig báróról, a kivel olyan kíméletlenül és igazságtalanul bánik el. Kritikán felül álló adatok állanak rendelkezésünkre. Magát a báró urat is van szerencsénk nemcsak személyesen, de irodalmi működésében is ösmerni. Igy tehát a rendszeres támadások ellenében kiadjuk a következő adatokat. Hornig Károly báró mindenekelőtt Budán született (és nem Poroszországban), atyja komáromi születésű volt (és nem poroszországi), öreg atyja pedig már 1800-ban birta a komáromi Hornig-curiát, melyet az öregebb komáromi polgárok még most is emlegetnek. Ezt a curiát a hoszas évek végén báró Gehringer vette meg Hornig oreganyjától. Hornig bárónak volt egy öccse, a ki Berlinben született ugyan, de csecsemő korától kezdve Pesten tartózkodván, még jogász korában sem tudott helyesen németül nem hogy »porosz erzelmekkel« lett volna eltelve. Báró Hornig Károly éveken át szerkesztette a Religiót, ezt a választékos magyar nyelven irt egyházi szemlét. A ki valaha szerencsés volt vele társalgásba bocsátkozni, az az édes anyai nyelv szépségét s hazafisága melegét érezhette szavaiból. A finom izlésű s magas műveltségű czimzetes püspök tehetségeire tett megjegyzésekre fölösleges felelni. Csak arra az egyre kérjük a Budapesti Hirlap derék szerkesztőjét, hogy vegye tudomásul ezt a néhány sort s ne tartsa tovább báró Hornig Károlyt sem »porosznak«, sem »magyartalan egyennek«, hanem legyen vele szemben legalább is oly igazságos, mint sokkal igénytelenebb » egyénekkel« szemben szokott lenni. — A borászati egyesület hét esztendős működéséről igen tanulságos közleményt küldött be hozzánk Meszéna János úr, melyet jövő számunkban fogunk bemutatni. — Emlékezzünk régiekről czimü rendes történeti rovatunkban ft. Németh Victor plébános úrtól egy igen érdekes közleménysorozatot kezdünk meg, melyre már eleve is felkérjük olvasóink figyelmét. — A Borászati Levélre. Tek. Szerk. ur! Becses lapjának 12-ik számában olvasott »borászati levélre« bátorkodom többeknek meg vigasz tálasára közleni, miszerint a napokban N. Maroson időztem és különös gondom volt annak kitudakolására, vájjon volt-e hasznos látszatja a szőlőkben a phylloxera gyérítésnek szénkéneg által ? Erre hitelt érdemlő szőlőbirtokosoktól teljesen igazoló választ kaptam, az igy kezelt szőlők — a legbetegebbek között is üdék maradtak és termésüket kifogástalan jó minőségben hozták és érlelték meg. Röviden : hogy N. Maroson ez évi tavasszal igen sokan fogják a még arra érdemes szőleiket »szénkénegezni« mivel belátják, hogy ezzel ha fáradságosan is, de fentarthatják szőlőiknek, egy részét addig míg az amerikai alanyok által ujitandók termőképességre jutnak. A szőlőojtásra nézve pedig megjegyezhetem miszerint eltekintve attól, hogy már magunk között is többen találkoznak, a kik az ojíást megtanulták és annak idején gyakorlati előadásokat is fognak gazdasági egyesületünk szőlőiskolájában tartani, biz:on ígérhetem, hogy a kormány részéről ily tanfolyam városunkban is fog még ez idei ősszel tartatni. Eszt. febr. 12. Teljes tisztelettel Wimmer Eerencz. — A polgári olvasókör e hó 23-án az egyesületi könyvtár javára tombolával, szavalatokkal és társas vacsorával egybekötött tánczmnla'ságot rendez saját helyiségében. Belóptidij személyenkint 70 kr, mely összegért vacsora és egy drb. tombola-sorsjegy adatik. Sorsolásra szánt legcsekélyebb tárgyak is hálás köszönettel fogadtatnak. — Kath. iparos ifjak egyesületének tánczvigalmára még utólagosan adományoztak Laiszky János ur 92 kr, Wimmer Ferencz ur 1 frt s igy a tiszta jövedelem 241 frt. — Kereskedó-ifjak bálja. A febr. 27-iki kereskedő-ifjak báljára már megjelentek a takaros meghívók. Az uj egyesületi teremben lesz a felolvasó, szavaló és zenei egyveleg, melyet ugyanott táncz fog követni. Az egyesület javára rendezendő vigalom ügyét a kereskedő világ figyelmébe ajánljuk. — A menyecske-bál névsorába megint belégazdálkodott a nyomdai phylloxera : a sajtóhiba. De néhány név is kimaradt a miért mindössze szives elnézést kérünk. Tehát jelen voltak még a híres bálon : Burián Lajosné, Mihalik Bálintné, Lehmann Mari és Oltósy Ferenezné. — Fatális sajtóhibák. Nixpródi Elemér elhegyezte magának szeles körökben ismert Dr. Szamárovits Bálint bajos leányát Zirziczát. Fellegtelen bolondság^ kisérje a szép frigyet. — Álarczos-lárma. Lengő zászlók, rikító plakátok, óriási meghívók és valóságos özönnel jövő invitálások csinálják az álarezos bálok számára a reklámot. Eddig egy álarczosbálban kulluminált az esztergomiak széles farsangi jó kedve, most már két álarezos van napirenden. Egyébiránt kevesebb hűhóval is mind a kettőnek meg lesz a a maga publicuma, mert hiszen a lárvák alatt a jótékony czél szelid arcza mosolyog felénk. — Álarezos bál. az Esztergom megyei önkénytes tűzoltó-egyesület működő csapata ujabb szerelvények beszerezhetése ezéljából 1886. évi febr. 28-án. A » Fürdő « vendéglő nagytermében sorsjátékkal egybekötött álarezos tánczviga'mat rendez Kezdete esti 8 órakor. Belépti-dij : Személyjegy 1 frt. Család-je»y 3 személyig 1 frt. 50 kr., azontúl 2 frt. Jegyek előre válthatók : Sternfeld R., Popper L., Brucsy Gyula és Kecskeméthy J. urak kereskedéseiben, este pedig a pénztárnál. Csak illedelmesen öltözött álarezosok nyernek bebocsáttatást. A nyeremény-tárgyak a tüzörségi helyiségben f. évi február hó 25-ik napjától közszemlére leendenek kitéve. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — Két uj csárdás zendült meg tegnap este a Fürdő nagy termében. Az egyiket Perényi Kálmán componálta, a másikat Verseghy Róbert szerezte. Ma holnap már egész tuczat esztergomi csárdás fogja hirdetni nagy Magyarországnak, hogy sohase halunk meg ! — Emlék. — Ah nagysád ajándékozza kérem nekem azt az ezüst disznócskát, a melyet keblén visel. — Minek ? — Oh nagysád, hogy mindig maga jusson az eszembe valahányszor arra az édes emléktárgyra tekintek. — Propell -T. Esztergom és Párkány között a dunai átkelést közvetitő 'csavargözös további intézkedésig a következő szabályok szerint közlekedik : Indul Esztersromból reszel bat oraker. Utolsó ut Párkányból vissza este 7 órakor. Ha a jégzajlás vagy az elemek az esti átkelést akadályoznák — az a kikötőknél fekete táblán előre jeleztetik, valamint az is, ha egyes napokon (vásárok stb. alkalmával) a közlekedés 7 órán tul kiterjesztetik. A csavargözös egész napon át, úgy az egyik min^ a másik rparton csak annyi ideig várakozik, a mennyi a ki- és beszállásra szükséges. A társaság által kezelt révladik mindenkor készletben áll és szükséghez képest óránként indul. Jegyek a parton váltandók és a dobogóra lépni csak, akkor szabad, ha a*kiszállók azt"jmár elhagyták, Átkelési dijak : (Nappal hidvám betudva.) I. hely 10 kr. II. hely 6 kr. Szegény jegy (csak korlátolt számban adatik ki mindenesetre ' legtöbb 10 db.) 4 kr. Podgyász 15kilo súlytól 30 kiloig 5.kr. Podgyász 30 kilo súlytól 50 kiloíg 10 kr. Kézi podgyász, valamint a 15 kilo súlyon alóli szabad. Nagyobb szállítmányokra; megfelelő számú jegyek váltandók. A podgvászra mindenki maga tartozik ügyelni. Esti átkelés. (Kezdetét veszi, amint a hajó világítva van.) I. hely 20 kr. II. hely 12 kr. Podgyász mint nappal. Figyelmeztetés. A ki a hajón jegy nélkül utazik a fennálló hajózást szabályok értelmében büntettetik és kétszeres dijat köteles fizetni. Kérelem. Az utasok kéretnek, hogy menet közben a személyzetet társalgással ne zavarják, s hogy mindaddig ki ne lépjenek, a míg arra jel nem adatott. Kelt Esztergomban, 1886. január 30-án. Az igazgatóság. * Küzdelem a létért! Darwinnak e szárnyra kapott mondását ma a legkülönfélébb alkalmazásban találjuk, igy p. a Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsaira is. Kezdetben megtámadták, gyanúsították, majd Európa első orvosi tekintélyei által legmelegebben ajánltatva oly széles körben való elterjedést vívtak ki, milyet eddigelé egy gyógyszer sem, a mi leginkább kellemes, biztos s ártalmatlan hatásának az emésztés s táplálkozás zavaraiban tulajdonítandó. Egy doboznak — mely több hétre elegendő, — ára csak 70kr., — s aBrandt-féle svájezi labdacsok, melyek czégjegyéűl egy fehér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírása kell, hogy meglegyen, a gyógy szoriárákban kaphatók. FELELŐS SZERKESZTŐ:' D r. K Ő R Ö S Y LÁSZLÓ. NYÍLT TER/ gtlsztibb Igvényes legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghurutnál. MílllOIii Henrik, Karlsbad és Budapest *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerk. HIRDETÉS. BpÉ magyar kereskedelmi bank váltó üzlete BUDAPESTEN alapíttatott 1842 részvénv tőke kibocsájt részletfizetési iveket, az 1883. évi XXXI. t. cz. értelmében, minden budapesti árfolyam jegyzékbe felvett sorsjegyekre, tetszés szerint részletfizetésekbe u. A befizetés tartama alatt az értékpapírra eső minden nyeremény és a kamatozó papírok kamatai a vevő javára esnek. Legközelebbi húzásokhoz ajánljuk: 5°/ 0 1860-iki államsorsjegy főny. 300,000 3°/ 0 osztr. földhitel sorsj. » 50000 magy. vörös kereszt sorsj. » 25,000 1864-iki állam sorsj. » 150,000 4% 1854-iki állam sorsj. » 105,000 Bécs városi sorj. » 200,000 1870-iki magy. nyerem sorsj. » 100,000 Hitel sorsj » 150,000 3% szerb sorsj. frc. főnyer. 100,000 osztr. vörös sorj. » 50,000 4 w /o tiszaszabályozási sorsj. » 100,000 4% magy. jelzálog sorsj. » 50.000 képviselője: nagytissér
