Esztergom és Vidéke, 1886

1886-01-06 / 2.szám

A m. Mr. postatakarlkpiastir. Esztorgora, Jan. 5. II. Az intézetnél és közvetítő hivatásainál betétként befolyt Összegek kamatozó magyar államkötvényekben, magyar államsorsjugyekben vagy a miniszter által kijelölt záloglevo'ekben fognak gyümölcsöző leg elhelyeztetni, melyeknek jövedelmeiből első sorban a betó^ tek kamatai födöz tétnek, azontúl pedig az Összes igazgatási és egyéb költségek, — a netán fennmaradó jövedelmi feleslegből egy millió forintnyi tárta lékalap képeztetik. Úiry a takarékpénztár netalán tiszta jövedelme, mint a betétek kamatai adómentesek. — && intézet vagy ennek közvetítő hivatalai és a betevők vagy ezek jogutódai, meghatalmazottjai, engedményesei stb, közt felmorülö mindennemű ügyletek bélyeg- s illetékmentesek. Egy másik nem megvetendő privilégiuma a kir. postatakarékpénztárnak az, hogy a nála készpénzben elhelyezett 100 ) frtot meg nem haladó betét le nem foglalható, arra tehát sem bírói sem közigazgatási uton zálogjogot, sem p<>dig a kereskedelmi ós váltótöryényben szabályozott zálog vugy megtartási jogot szerezni nem lehet. Minden betevő fél csak egy betéti könyvecskét szerezhet és ha valaki mégis több könyvecskére helyezne el pénzt, úgy a második és a többi betéti könyvecskékre betett összegek után járó kamatok élvezetétől még akkor is elesik, — ha az első betéti könyvecs kének főösszege az 1000 frtot el s^m érné, a többi könyvecskék pedig megsemmisíttetnek. A betéti könyvecske másra átruház ható, mi azonban mindig bejelentendő, az elveszett könyvecskék pedig keilö bejelentés után az igazgatóság által rövid megsemmisítési eljárás utján megsemmisíttetnek, a hirdetményi határidő egy hó, melynek eltelte után a betevő félnek — hacsak valaki a hirdetményi határidő alatt a könyvecskévé! nem jelentkezett — egy uj könyvecske állíttatik ki. I A betétek valamint ezeknek tőkésített kamatai a betétkönyvecskébe történt utolsó bejegyzés vagy az utolsó felraon dás napjától számított 30 év alatt évülnek el, félbeszakítja azonban az elévülést minden ujabb betétel vagy felmondás. A kamatoztatás csak 1 frt betétnél kozdődik ós 1000 írtnál megszűnik, mihelyt tehát valakinek betéte ezen maximumot elérte, az ezen felüli összegért az intézet a betevő számlájára kamatozó állampapírt vásárol, arról a betevő fél részére egy járadék könyvecskét kiállít és azt neki beküldi. I Ezen járadókkönyvecske ugyanazon ; előjogokkal és kedvezményekkel van összekötve, mint a betótköuyvecske, annak kivételével azonban, hogy a járadókkönyvecske végrehajlásilag lefoglalható, sőt arra a fent jelzett zálogos megtartási jog is szerezhető. Figyelmet érdemel még a postatakarékpénztár ügykezelési szabályrendeletének azon intézkedése, mely szerint azon posta- és takarékpénztári alkalmazottak, kik a betevők neveiről, vagy a betett összegek magasságáról bárkinek a közvetlenül érdekelt s magát betéti könyvecske felmutatásával igazolt félen kívül értesítést adnak — a hivatalos titok megszegése miatt rögtön elbocsáttatnak. Az intézet közvetlen vezetése egy ő Felsége által kinevezett igazgató alatt áll, kinek az összes postatakarékpénz tári személyzet alá van rendelve. Az intézet czógót az igazgató jegyzi és kifelé ő képviseli a takarékpénztárt, — a legfőbb felQgyeleti jog azonban a közm.- és közlekedésügyi uiinistert illeti. Az összes postahivatalok, melyek a postatakarékpénztár közvetítő hivatal teendőivel megbízattak, — ebbeli teendőik kezeléséhez az igazgatóhoz alárendelt régi viszonyban állanak. Ezenkívül az intézet igazgatósága mellé egy postatakaró''pénztári tanács van rendelve, mely 7 tagból áll és a felügyeleti es elleuőrzési jogot gyakorolja, nemkölönben elő/.etes tárgyalás ós javaslattétel végett hatáskörébe tartoznak mindazon ügyek, melyek részint az intézet belszervezetóre, — új hivatali állások felállítására, — új közvetítő hivatalok megjelölésére — részint pedig az üzlet vezetésére, a betéti tőke elhelyezésére használandó értékpapírok megjelölésére, azok értékesítésére stb. re vonatkoznak. Gondoskodott a miuisztérium egy szaklapról is, amennyiben „Magyar királyi Postatakarékpénztár Közlönye* czrm alatt a közm - ós közlekedésügyi m. kir. minisztérium még mult évi deczember hó 4 én egy havonként! egyszer, esetleg többször is megjelenő hivatalos lapot indított meg, mely részint az intézetre vonatkozó hivatalos rendeleteket, havi és évi kezelési ki1 mutatásokat, részint a postakarókpénztári intézmény terjesztésére, fejlesztésére és a közönség felvilágosítására szánt szakbeli közlemények közzétételét fogja eszközölni. Ennyiben tartottuk szükségesnek Esztergommegye ós városa közönsége előtt az uj intézményt megismertetni. Városházi állapotok, i. TI. A tanácsos ós közgyám ur e járására, valamint a városi pénztári hivatal kezelésére nézve a bizottság semmi megjegyzendőt nem talált. TIT. A számvevő ur hivatalában sem a városházi, sem az árva és alapítványi pénztárak 1884. évi számadásai nem voltak átvizsgálva, mire nézve mentségül a számvevő ur azt hozta fel, hogy az elmaradást azon körülmény idézte elő, mely szerint a számadások a pénztár által hozzá csupán az év második felében terjesztetnek be. Ellenben Keményfy János helyettes polgármester ur oda nyilatkozik, hogy a számvevő ur a nap délutáni szakában nem szokott hivatalában lenni é dolgozni. A számvevő ur pedig azon panaszt terjesztette a bizottság elé, hogy a városi vagyonról 1884. évben felvett leltár átvizsgálás végett hozzá be nem adatott, valamint az 1884. évről szóló gazdái számadás sem. Till. A városi gazda eljárására nézve a bizottság előterjeszti, hegy a nevezett a városi majorba utalt tárgyakról már vezet, — bár nem megfelelő — könyvet, ós hogy o részben a mult évi biAz „EsztergomBBTiiíko" tároája. még T... Emlékszik még ? Dehogy, dehogy ; Jutok is én már eszébe ! .J.. Ki bánná a játékszert, ha A játéknak vége — vége . . . De én, én még j«51 emlékszem Ugy előttem van az óra, Midőn kezét hosszan, forrón Megszoritám búcsúzóra. S elboritám csókjai wma

1

. Könnyeimmel.. . „Ne, ne kérem Súgta — nemsokára látom, Higyjen, „esküszöm, ígérem!" — Aztán égo. lázas könnye Enyéimmel összeomlott.. . „Csak ba ismét viszontlátom, Ak^or leszek újra boldog! — Higyjen, bízzék !..É-t ón hittem Szivemben a remény szála Nam szakadt el soká-soká, Bízott, remélt, tűrt, hitt fájva .. . Addig, míglen egyszer aztán ön e szálat összetépte . . . És engem a bú hazátlan * JJIbujdósni messze készte. fölszáradt már rég a könnyű Mely pilláin érttem égett, elfeledve Ion az eskö — f Az a sok, sok szent ígéret. [ Boldog más ölében tán s én Hordozom a kin keresztjét .. . Mégis, mégis szeretem csak S átkozni most sem tudom még! Szerajeto.) GBÓF VAY SÁNDOR, NEMES, NEMZETES ÉS VITÉZLŐ Bostarárléi Pipaf&lvi János w, DE EADEM. (Vége.) — Néhány nap múlva aztán meglátogathatná Erzsikét. Tessék, a czimem — Hát, Isteu neki, csak próbálok valamit. Elváltak. Nemes, nemzetes és vitézlő Gosárvári és Pipafiilvi Jánoz ur de eadem bárom három n;<pot szánt a metamorfózisra, három nap alatt Adoniszszá akart válni, hogy annak a Venusnak (nem torn nem-e vénbus), kit ez esetben Erzsikének neveztek el a szive kellős közepébe fotografirozódjék. Két napig hasztalan bújta a négy szem: a gazdáé meg a hajdúé, az ujfágokat. Semmiféle tintás hirdetésre nem bukkantak. Harmadik nap megakad az öreg úr szeme egy csomó öreg beifíu ; elkezdi silabizálni : — Tin — tin — tine . .. — Kedves egészségére kívánom nemzetes uramnak. — Nem prüsszentettem én te Pista; ne is bolondoztál hát! Hauen) inkább gyere ide, olviiad te is ezt a tiucz-tiucz vagy mi a meny kőt. — Hát ilyet mondott az a, megkövetem, nem Vom miféle ur ! Aztán testületileg, úszva az örömben, elmasirozott a tm nemzetes urunk és kísérője, atinkturás borbélyhoz . .. Ott, ezen szépítő szeren kivül összevásároltak még : borotvát, rózsa szappant, ea de colongnet, rizsport, szentliket is puffedlit — Figaró úr szörnyű szájkoptatíísa következtében. Figaró úr négyszemközt aztáu oktatást is adott a nemzetes urnák e szerek miként váló használását illetőleg. A leendő após meg, plane, a hajdú tudtán kivül bár —, hátegyenesitővel lepte meg nemzetes urunkat. A szépítő szereket na<*y izgatottsággal és kellő vigyázatta!, mintegy a hosszantartandó boldogság eszközeit, maga a nemzetes ur saját b. kezeivel deponálta a ruhaés éléstárba. És most könnyült szívvel és erszénynyel útnak eredtek, hogy Erzsikét és papáját meglátogassák. N«mes, nemzetes és vitézlő Gosárvári és Pipafalvi János úr de eadem május 12 ée. este ért el Gy . ., városába s „Az arany oroszlán'-ba szállt. Persze az út nagyon megviselte; azért hát az estét pihenésnek s főképp újjászületésének akarta szentelni. Pedig a szive ugyancsak fészkelődött ám ! Mindegy minden vár bevétele előtt előkészületeket kell tenni. Az öreg is kezdte dolgozni Önmagát és legújabb kiadásában gyönyörködni. Jól megvacsorált — egy kicsit be is káfolt — s miután a szobaleányt megkínozta -— meg a Pistát elküldte, hogy tegye el magát más uapra : hozzáfogott az eperátiólioz. Először is leborotválta az arczát meg az állát á la Kossuth, aztán megtörolközött, eau de cologue-val megmosta arczát és ujjnyi vastag rizsport puffedlizett az ábrázatjára. Az elhatározó ponthoz is elért: alea jacta est. A pemzlit bizony tövig beleverte a tiucturába és szakilát, bajuszát, szemöldökét meg haját olyan vastagon paczolta be a hig anyaggal, hogy arczáu egész folyamokban ömlött az alá. A hát egyenesítő t is magara erőszakolta Mindazonáltal a nemzetes ur boldognak érezte .magát ezen szépítő műtét alatt. És igy raonologizálván : Ah, még egy éj — és látni fogom álmaimnak elrablóját üdvösségem telt korsóját, életem fonalának orsóját; — nyugalomra tért. Azaz, hogy csak tért volna. Mert bizony ő kegyelme egész éjen át alig hunyhatta le a szemét. Szive tűzvésze is háborgatta, aztán meg azok a borzasztó álmok, — melyek mindig a saját temetésére hurczolták el az öreg urat, — sem igen szolgáltattak alkalmat a nyugalomra. Azonkívül meg, minha valami testi fájdalmat is érzett volna. Midőu reggel a nap megaranyozta környezetét — szent ucscse! nem akart hinni a kezének : sehogy sem találta meg a szemét, rgy elbújt az — homloka, arcza és orra daganatai kőzé. Orra vére pedig megeredt 8 ágya, lábszőnyege vérárban fürdött.