Esztergom és Vidéke, 1886

1886-11-04 / 88.szám

tgylelkűsége szüntelen szemeim előtt legett. Mindig imádkoztam is érte, s arra rtem az ég Urát, adja szent áldását, hogy indig a becsület utján maradjak. Megjött a fölszabadulás óhajtott tavasza s én dobogó szivvel és mosolygó arczczal Dtem a jólelkű Széchenyihez s bemutattam ki gazdám bizonyítványát, mely szerint y hét múlva fel fogok szabadulni, s hogy indig becsületesen viseltem magamat. »No ez már jól van — monda a kegyes óf — s evvel Íróasztalához lépett s irni zdett. Én nehezen birtam a végét berni, pedig alig tartott néhány perczig s tán fölkelt s a czédulát a gróf ur előttem olvasta, melyben Libasinszki szabó mesrét megbízta, hogy számomra azonnal y tetőtől-talpig való öltözetet készítsen legfinomabb posztóból; azután rám pancsolt, hogy evvel rögtön a nevezett szabó éterhez menjek, s ha a ruha készen lesz agamat nála mutassam be. Szinte repültem Libasinszkihoz ki nagyot zett; töviről-hegyire kikérdezett hogy ki i vagyok, s hogy mmek nekem a legfi•mabb posztó. Ám én mást nem tudtam ik hogy a gróf ur ezt irta, s 5—6 nap alva a kész ruhába be kell magamat nála itatnom. Libasinszki a dolgot nem vette tréfának igen finom öltözetet készített, s én egész vallérosan álltam be nagy lelkű jótevőmz, ki örömtől sugárzó arcczal nézett körül után igen jó atyai tanácsokkal becsülességre, tanulásra, szorgalomra intve, keesen elbocsájtott. Ily nemes lelkű, ily nemes szivű honfi lt gróf Széchenyi István a szegény iparos tiuló iránt, az iránt, ki becsületes maga!eletével gazdája, mestere bizalmát, és sretetét magának kiérdemelte. Ezen jó iskolából kikerülve, azután bendoroltam a nagy világot, hogy mesteriemben bő ismereteket, tapasztalást szeszek, és Isten segítségével hazámnak sznos polgárává lettem. Közbecsülésnek vendek, békés megelégedésben tölthetem ítemet, és családomról is gondoskodtom.« ISTVÁN BÁCSI. (Győri püspöksége idejéből.) 1857. Péter-Pál napján lett Simor ispökké felszentelve Esztergomban, ikor az ünnepi ebédnek a primási lotában vége volt, — a telszenteléii jelen levő győri kanonokok elbutiztak uj püspöküktől, a néhány nap itt való viszontlátás reményében, őbb ott leszünk, mint ezek, — szólt mor uj titkárához, Schreiberhez, mir a kanonokok eltávoztak. Es a máiké megrendelt fogat előjárt s minn feltűnés nélkül elhagyta Simor íztergomot. Éjfél után érkezett meg győri püspöki palota kapuja elé, 3lyet zárva talált. Csengetnek. — er ist — kiáltott ki az álmából felvart Wenzl portás. — Csak nyissa ! — hangzott kívülről. De az öreg m engedett oly könnyen! — En gyok a győri püspök! — szólt közbe mor. — No ja, dasz kennt ein jer Lump sagen! — volt a véleménye öreg portásnak, — de aki egyúttal a gyanupörrel s az előhívott cseIség assistentiája mellett megnyitotta kaput. El is képedt ám a jó öreg, kor az aranykeresztes főpapot megta, — még az a jóságos mosoly n tudta megnyugtatni, mely a püsk bocsánatát jelentette. Igy vonult Simor Győrré, — s mire a győri nonok urak a reggeli hajóval megnéztek, — álmélkodva, hallották, hogy uj püspök már elfoglalta püspöki díházát. * * Másnap fogadta a cselédséget. A hir tat beszélt az uj püspök szigorusáról, — nem csoda, ha a házbeliek ve jelentek meg szine előtt — Kiit az öreg Wenzl portásnak nyomta két a könnyen kiejtett szó ! Valamit kogott a mentségére. — Jól van, öreg! Látom hűséges cseléd vagy, ai ereszted be a tolvajt; megmaradsz szolgálatban. Hogy kigömbölyödött •e a Wenzl képe! HÍREK. --- A pápa levele az aranymise egyik legérdekesebb emléke. Magyar fordításban szorul szóra igy hangzik: Kedvelt fiunk, üdvöt és apostoli áldást! Nemsokára ismét fel tog virradni ama szerencsés nap, a melyen ötven év előtt a szent áldoza'ot bemutatandó, az oltárhoz járultál. A mulandó kor ezen nem csekély tartama alatt annyira kitűntél papi és főpásztori erényeid által, hogy sok és nagybecsű érdemet szereztél magadnak nemcsak az egyház, hanem az emberi társadalom körül is. Ép azért legkevésbé sem kételkedünk, hogy a magyar nemzet, melynek főpásztorai között az első helyet foglalod el ez örvendetes esemény alkalmából sietni fog irántad való szeretetének, ragaszkodásának és nagyrabecsülésének világos tanujeleit nyújtani. E közös örömben mi is részt veszünk kedvelt fiunk, a kik mindig különös jóakarattal viseltetünk irántad. A miért is forrón kívánjuk, hogy Isten épen és sértetlenül tartson meg és buzgón kérjük őt, hogy még évek hosszú sorával nyújtsa meg életedet, hogy a nagynevű esztergomi főegyházmegye bölcseséged, szereteted, tudományod és buzgóságod gyümölcseit még sokáig élvezhesse. Továbbá pedig szeretetünk jelét is óhajtván nyújtani, ezen levelünkkel együtt küldjük Neked drágakőbe vésett arczképünket. Végül teljes szívből adjuk apostoli áldásunkat néked kedves fiunk, az esztergomi egyházmegye papságának és népének, valamint az összes magyarországi híveknek. Kelt Rómában Szent- Péternél, 1886. évi szeptember hó 21-én. pápaságunk kilenczedik évében. Leo p. p. XIII s. k. — Föherczegi ajándék. Szmatlik Antal primási udvarmesternek Coburg főherczeg egy monogrammos, gyémántokkal kirakott arany mell-tűt ajándékozott. — Az esztergommegyei önkéntes tűzoltó egyesület üdvözlő felirata a bibornok hgprimáshez aranymiséje alkalmából Dr. Walter Gyula tollából a következő: Főmagasságú és Főtisztelendő Bibornok, Magyarország herczegprimása és Érsek úr, legkegyelmesebb urunk! Viszhangoztassák bár sziveink a legőszintébb lelkesedéssel a legritkább öröm, a leghőbb tisztelet, a legbensőbb hódolat és a legmélyebben gyökerező hála azon nemes érzelmeit, melyek Kegyelmes Eminentiád félszázados áldozári jubileumának dicső alkalmából szeretett hazánk minden hű fiának kebelét feszitik : csekélységünk tudatában tartózkodnánk miudazáltal a hálás hódolók előkelő seregeihez csatlakozni, hacsak nem adna erre bátorságot Eminencziád kimondhatlau jósága, melylyel hőn szerető híveinek legcsekélyebbjeit is dúsgazdagon elárasztani méltóztatik és azon boldogító kegyessége, melynél fogva szerény egyesületünk azon kiváló szerencsével dicsekedhetik, hogy keletkezésének első pillanatától fogva állandóan kegyelmes Eminentiád hatalmas pártfogásának, kül- es belélete iránt kegyesen tanúsított magas érdeklődésének örvendett. Kegyelmos Eminentiád hatalmas pártfogása volt szerény egyletünk létesülésónek legbuzditóbb tényezője; magas érdeklődése képezé kedvező fejlődésének leghathatósabb rugóját és nagylelkű áldozatkészsége azon szegletkő, melyen az önzetlen keresztény szeretet magasztos elveit követő ezen emberbaráti intézmény épülete a legszilárdabban nyugszik. Méltóztassék tehát Főmagasságú Bibornok úr kegyesen fogadni szerény egyesületünk legbensőbb tiszteletének, törhetlen ragaszkodásának, de mindenekfelett örökké virulandó bálájának ünnepélyes biztosítását, kapcsolatban azon szivünk mélyéből fakadó forró óhajjal, hogy kegyelmes Eminentiád, szerény egyesületünk nagylelkű jótevője áldásos életének az évek beláthatlan során keresztül örvendhessünk. Mély alázattal esedezve végül további magas kegyeiért, hálatelt szivünk hő tiszteletének, kiolthatlan lángokban égő szeretetének ós rendithetien ragaszkodásának hódolatteljes megújítása mellett maradunk. Esztergom, 1886. október hó 27. Főmagasságú és Főtisztelendő Bibornok urnák az esztergommegyei önkéntes tűzoltó egyesület nevében legalázatosabb szolgái. — Jubileumi ünnepség. A vízivárosi érseki felsőbb nőnevelő intézet alkalmi ünnepsége a bíboros hgprimás aranymiséjének emlékére okt. 31-én tar'atott meg esti 6 órakor az intézet ünnepiesen díszített nagy termében. Az ünnepség nem volt egészen nyilvános jellegű, inkább zártkörű, amennyiben főleg az intézetben levő leánykák szülői voltak hivatalosak. Mindazáltal szép számú s előkelő közönség jelenlétében folyt le, s változatos tárgysorozattal. Ott voltak: Dr. Majer István v. püsp. Sujánszky Antal pápai praelatus, Dr. Zádori János kanonok. Dr. Csernoch János titkár, Dr. Kereszty Géza tanár Dr. Helcz Antal polgármester, Mercz Imre, Dr. Rapcsák Imre, Andrássy János főjegyző, Ruszinkó Antal (Szécsény) stb. A hölgyek soraiban láttuk: Simor Teréz, özv. Rapcsákné, Zubcsek Mihályné, Dr. Rapcsák Imréné Andrássy Jánosné, Dr. Helcz Antalné, Mercz Imréné, Váczyné, Ruszinkóné, Langerné, özv. Tillmanné, Dienes Mariska, Langer Etelka, Helcz Mariska stb. úrnőket és úrhölgyeket. Az ünnepség tárgysorozata a következő volt: Nyitány: Csárdás Brahmstól 4 kézre játszták : Muzsikó Etel, Tillmann Jolán. G-y e rm e k e k hódolat a. Üdvözlő párbeszéd. Személyek : Hermin : Tillmann Jolán, Gizella: Jesch Mariska, Berta: Völgyi Alice, Szeréna: Mái nay Riza, Emma: Fischer Szeiafin, Margit: Helcz Ilona, Anna: Schal kász Gizella. Ilona: Kiszely Sarolta, Irma: Berko Eszti, Janka : Mayer Margit, Juliska; Reviczky Gizella. G r u s s : Mendelsohntól Duett előadták : Bicskey Constautia Ruszinkó L. V a 1 s e de Chopin 4 kézre játszták; Tillmann Jolán, Ruszinkó Gizella. Tableau. Személyek : Genius : Krause Mária, Hit : Mercz Etelka, Remény: Freitag Erzsike, Szeretet: Peíz Vilma, Jótékonyság, ábrázolva sz. Erzsébet által : Petz Anna, Jézus mint a gyermekek barátja : Mihalik Margit, Kisdedek : Vass Gizi, Streiner Vilma, Vaskovits Gizi, Jesch Lotti. Igazság : Jaucsár Sarolta, Bölcseség: Mihalik Blanka. D i c s k ö 1 t e m é n y : a Bibornok Érsek Aranymiséjének tiszteletére Sujánszky Antaltól. Szavalta : Krause Mariska. Galopp. Behrtól 4 kézre játszták : Mercz E'elka Kiszely Sarolta. Üdvözlő kardal. Az első uszály. (Vígjáték két felvonásban.) Személyek : Erdőssy báróné Petz Anna, gyermekei : Zolna, Irén, Csilla : Krause Mariska, Kiszely Sarolta, Steinbach Ella. Erzsike jószág igazgató leánya: Andrássy Mariska. Trézsi szakácsnő : Bicskey Constantia, Czigánynő : Muzsikó Etel. Z a m p a. Heroldtól 4 kézre játszák : Kiszely Sarolta, Petz Anna. Les orphelines du regiment. Bordésetől. Kardal. Diszhymnus Bogisich Mihálytól. A változatos programm összes pontjai nagy tetszésben részesültek. A zenei igen praecise adva elő, általános tetszést aratott. Különösen szép volt az élőkép, mely az ünnepelt bibornok legfőbb erényeit álliták elő, szeretetét a gyermekek iránt, igazságszeretetét, jótékonyságát, a tudományok és művészetek iránti bőkezűségét.. Sujánszky Antal kitűnő alkalmi költeménye igen szabatosan szavalva oly tetszést keltett, hogy a közönség a jelenlevő szerzőt nagy éljenzéssel jutalmazta. Az ünnepély általában véve igeu sikerült volt és megérdemli, hogy érte teljes elismeréssel adózzunk a t. nővérek szakértelmének és fáradbatlan buzgóságának. — A járásbíróságnál Szilva Ignácz járásbiró nyugalmaztatása után Szabó Alajos aljárásbiró is beadta kérvényét nyugalmaztatása iránt. Beavatott körökben biztosra veszik, hogy Magos Sándor kitűnő képzettségű albiró járásbiróvá fog kineveztetni, a mit már eleve is örömmel üdvözölnénk. — Megyebizottsági tagok lettek a városi jelöltek közül az első kerületben Takács Géza és Szabó Alajos, a másodikban Dr. Föld vary István s a harmadik kerületben Niedermann József. — Uj Ügynökség. A dunagőzhajózási társulatnál Rónai Gyula nyugalmaztatása után az uj ügynök Haag Rezső ur, Győrből jön városunkba s hivatalát már el is foglalja. Az uj pénztáros nem Dömötör László, hanem Danglmayer Lipót sülyi ügynök lesz, aki mint Esztergom fia már széles körben ismeretes. — Halottak napján, a sírok ünnepén a csöndes emberek néma birodalmába zarándokoltatta ki közönségünket a kegyelet. Kiváló díszesen volt világítva ez idén is a király városi temető, melynek fővárosias kriptái előtt ezer és ezer ember haladt el. Meg kell e helyütt dicsérni a rendőrséget, mely a kegyeletet és biztosságot éber szemekkel őrizte. — A diadalkapu, melyet Kaan János városi kiküldött vezetése alatt Pfalcz József építész emelt, körülbelül ötszáz forintba került. — A közbiztosság a jubileum alatt. Örömmel constatálhatjuk, hogy a jubileum több ezer vendége teljes biztosságot, élvezett Esztergomban. Még csak a legkisebb rendőri hir se merült föl az egész nagy héten. A csendség megerősített szakaszainak s a városi rendőrség éberségének lehet köszönni ezt a mindenesetre páratlan állapotot. — Esztergom múltja és jelene czimü emlékkönyv, melyből több napilap mutatót közölt, már megjelent s megrendelhető lapunk szerkesztőségében. Tanulók, kisiparosok és földművesek fele árban kapják, ha személyeseu jelentkeznek. A könyv rendes ára egyébként 1 frt 20 kr. — Hol a szakértő? Egy fiatal ember állított be hétfőn este hét órakor s arany órát akart venni Poppnál. Az órás kirakta drága készletét, s az idegen vásárlónak nagyon megtetszett egy száz pengős aranyóra. A mint meg alkudtak engedelmet kért, hogy Guszti barátjával egy szót válthasson, a ki szakértő s az ajtó előtt áll. Ezzel fogja az arany órát s megiramodik vele. Hiába üldözték — eltűnt. Békássi Rezső rendőrbiztos azonban még az órában elfogta. Neve Roziák József, huszonnégy éves suszterlegény. Zsebe teli volt paprikával, de az óráról nem akart tudni semmit. Egyelőre gondolkodóba tették a városházban. — Az erdei favágás. Az esztergomi szegény földműves embernek az ő évi költségvetésében nevezetes szerepet játszik az erdei favágás. Sajnos, de úgy vau, hogy amint a tél beköszönt s az utolsó szőlőtőkét is befödték, nagyon soknál bezáródik a keresetforrás és bizony a nyári keresetből az éléskamrát nem valami bőven lehetett ellátni, aminek természetes következménye az, miszerint nagyon sok kéz vállalkozik az ölfavágásra, amely még