Esztergom és Vidéke, 1886

1886-10-02 / 79.szám

elemlitenem, ki budapesti születésű is öcscse a bécsi »Extrablatts egyik szerkesztőjének Baseli Lajos doctornak. I művész néhány évvel ezelőtt a buda­)esti nemzeti szinliázban vendégszere­>elt es daczára a nagy sikernek melyet tt elért, nem szerződretett. Legutóbb Rotterdamban énekelt elsőrangú bari­,011 szerepeket, a mult héten Stanion i,z amerikai német opera igazgatója izerződterte fényes feltételek mellett, ívvel kapcsolatban még Manheit Gyula )arytonistára és Udvardy tenoristára unl ékeztetek, kik közül az elsőt a lüsseldorfi közönség halmozza el ke­fének jeleivel, mig az utóbbi Wies­laden jelesebb művészei közé tartozik. És most nyájas olvasó, hadd szóljak aég egy külföldön élő magyar művész­öl, ki ugyan már itthon is jelét adta itünő tehetségének. Ha kicsinyes, sárga rigység szülte dolgokkal el nem kese­itik életét, ugy talán még ma is kö­üukben lehetne. A művészet egyik gáról, melyben már nevet szerzett ma­iinak lelépett, hogy más téren annyi­al nagyobb dicsőségre tegyen szert. Pállik Béláról, a jeles festőről szól nóta, ki mint tudva van, végleg az nek művészetre adta magát s három v óta Düsseldorfban lakik, a honnan ddig már Európa leghíresebb ének­lesterét fölkereste hangjának kiképzé­o végett. A művész olasz és német nekmesterektől vett leczkéket s a )lytonos iskolázás alatt hangját annyi­a kiművelte, hogy ma Európa egyik ígkitünőbb és phauomenális hang­nyaggal biró tenoristái között foglal elyet. A kiuek, mint e sorok irójá­ak alkalma volt Pállikot hallhatni, acsak néniiképen szakértő, osztozko­ik véleményemben, hogy a Mierzwinsz­yk, Götzé-k, és Bötelék elenyésznek gy oly fényesen ragyogó csillag mellett milyen Pállik Béla. A művész nem evesebb, mint 32 opera első rangú serepeit tanulta be, ezek között vala­lenuyi a repertoiron levő Wagner-opera Iső tenorszerepeit. Szerződési ajánlatok özül bármikor választhatna azokból "üller Róbert (egykor budapesti szin­jazgató) az olmützi városi színház jazgatójának ajánlatát fogadta el. 01 lützben a jelen színi idényben fog nekelni, még pedig csupán azért, hogy ätauult 32 szerepéből gyakorlati pró­át is vegyen s igy az összjátékban is uitint szerezzen magának. A művész int vendég fog föllépni, ós a jövő rben már valószínűleg valamelyik lág város opera házában fog tün­ikölni. Vajha adná az ég, hogy ez be ne ) vetkezzék, mert Pál lik, ki tiszta, jó­ű magyar, hatalmas oszlopa lehetne m. k. dalszínháznak ! Felhívjuk reá Keglevich István gróf tendáns figyelmét! II KÁRPÁTHI LAJOS. - A Magyar Salon okt. fü­zete már a Franklin-Társulat műinté­zetéből került ki, ami meg is látszik remek kivitelén. A páratlan vállalat éle: re valóságát és jövőjét leginkább jellemzi az, hogy sohasem stagnál, hanem folyton fejlődik. Az októberi füzetben a herczegprimás jubileumára egy terjedelmesebb közlemény jelent meg, melyet szebbnél szebb illusztrá­eziók is ékesítenek. Az elegáns füzet Tábor Adolf könyvkereskedésében mind­össze 60 krórt kapható. HÍREK. OLVASÓ ASZTAL. »H a m i s g y é m á n t o k« im alatt Hevesi József ismert nevű ')iik, a »Magyar Salon« szerkesztője lapunk egyik kiváló munkatársa, ;y kötet elbeszélést ad ki. Mindegyik beszélés egy-egy társadalmi proble­ával foglalkozik. A kötet, melyhez íkete József, a »Magyar Salon« ma­li szerkesztője ír előszót, igen diszes állításban október hó 15-én jelenik eg több mint 30 művészi illustrá­ióval, a »Magyar Salon« kiadásában, izött példány ára 1 frt 50 kr., disz­iteté 2 frt 50 kr. — Az előfizetési nzek a »Magyar Salon« szerkesztő­géhez (Budapest, VII. ker., Dohány­cza 12. sz.) küldendők. A kötet Sltán meg fogja hódítani a nagy ol­só közönség szebbik felét. — Az Uj évnegyed elején a kiadó­hivatal ismételten arra kéri a hátralé­kos előfizetőket, hogy esedékük szives beküldését mielőbb eszközölni méltóz­tassanak. — 0 Felsége a király névnapját üljük meg holnap azzal a kegyelettel és ragaszkodással, mely a magyar ki­rályság megalapítójának szülővárosában már évszázadok óta ősi hagyomány. — A jubileumhoz. A nyitrai tör­vényhatósági bizottság határozata sze­rint mult hó végén Szalavszky Gyula alispán elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen elhatározták, hogy Nyitramegye részéről külön feliraíban fogják üdvö­zölni a herczegprimást. A feliratot Schober Ernő főjegyző és Czeizel Gá­bor apátkanonok szerkesztik ; kiállítása Posner Károly műintézetére lesz bizva. Az emlékiratot egy diszküldöttség fogja Esztergomba hozni. — A főváros ajándéka. A fővá­rosi katholikusok által a jubileumon felajánlandó remek pásztorbotot Tre­fort miniszter kérésére a bizottság néhány napra az iparművészeti múze­umban okt. 15-től 25-éig közszemlére állítja ki. — A jubileumhoz. A király városi bi­zottság elhatározta, hogy a városházát a jubileum estéjére fényesen ki fogja világítani. — A fökáptalan hat darab legfel­sőbb királyi decretumot kapott a her­czegprimás nostrifikáló soraival, melye­ket nagy ünnepélyességgel olvastak fel a főszékesegyház oldal kápolnájában, hová a fökáptalan összes tagjai össze­gyülekeztek. Gróf Forgách Ágoston nagyprépost, mint a fökáptalan első és legidősebb tagja avatta fel Bubi a Károly v. püspököt olvasó-kanonokká ; a fökáptalan többi királyi decretum ál­tal előbbre mozdított tagjait Bubla Ká­roly rangban és korban második fő­káptalani tag avatta fel. Somogyi Ká­roly kanonokot éneklő kanonokká, Ma­jer István érseki helynököt ós v. püs­pököt orkánon okká, Dankó József prae­latust főszékesegyházi főesperessé, Mar­kus Gyula praelatust barsi főesperessé, — s Rajner Lajos primási irodai igazgatót mesterkanonokká avatták föl. A nevezetes ünnepélyt isteni tisztelet előzte meg és fejezte be. — A basilikai kupola szépségeiben már mindenki gyönyörködhetik, mert az állványokat eltávolították. A két­százezer forintnyi áldozatba került dí­szítő munkálatok teljes sikerrel feje­ződtek be, s a herczegprimás jubileumá­nak legimposánsabb emlékét adták. — Utolsó oszlopát a nagyszerű és sokaktól megcsodált állványoknak, me­lyek a basilika kupolájának renoválá­sához építtettek, a hét folyamán kedden a délutáni órákbau bocsátották le, s ezzel a sűrű és remekül összeállított faerdő teljesen eltűnt, hogy imponáló szégségében kápráztassa szemünket a kupola, melynek ilyetén átdolgozását lehetővé tette. Az állvány 217 láb 6 hüvelyk magasra nyúlt, padlón állott, és sehol megtámasztva, vagy megerő­sítve nem volt, de nem is lehetett, különben a renoválási munkálatoknak gátul szolgált volna. Több mint 1500 szál fenyő volt beleépítve, s korlátos lépcsők vezettek egészen alulról fel a szédiíő magasságba. S ez az iszonyú fakolosszus nem csak hogy saját súlyá­nál fogva össze nem roskadott, hanem ügyes szerkezete folytán a rajta fel­halmozott 7—8000 métermázsa súlyú építési szereket és anyagokat is könnyen elviselte. A bécsi ós olasz stuccomár­ványozók, festők és aranyozok, kik e féle munkálatok mellett Európát már ismételten beutazták, az állványokat páratlannak és szerfölött kényelmesnek találták, a mi munkájok gyors bevég­zését nagyban elősegítette. Epitésí k<">lt- J sógei csaknem 30.000 frtra rngtak. Idegenek igen sokan szemlélték meg, közöttük Albrecht főherczeg ő fensége Troforfc miniszter stb. az óriási diinen­siok és önálló volta fölötti csodálatuk­nak adva kifejezést. fS ez impozáns művet, melynek sem sürgetett felállí­tása, sem lebontása alkalmával még csak az ujja sem sérült meg seukinek Hütt Miklós uradalmi ácsmester tervezete szerint, és gondos vezetése alatt kizárólag esztergomi erők állítot­ták össze.j Az uradalmi ácsmester e műve áltai Ö Eminentiájának magas elismerését, s Lippert lovag főépítész teljes megelégedését is kivívta, s a sajtó részéről mi is csak gratulálhatunk hogy szép nevét ily roppaut felelősség­gel járó munka elvállalása s minden tekintetben szerencsés kivitele által szélesebb körökben is ismertté tette. — Hálaadás. A kupola díszítési munkálatok bevégzése sikerére valamint annak emlékére, hogy sem a hatalmas állványok összerakásánál valamint szét­hordásánál emberi élet áldozatul nem esett és senki meg nem sérült, a fő­székesegyházban a munkások jelenlété­ben hálaadó istenitiszteletet mutattak be. — Fölkeres. Esztergom sz. kir. város által az Esztergom Vidéki Gaz­dasági Egyesülethez intézett hivatalos megkeresés folytán vau szerencsém az egyesületi t. cz. tag urakat tiszte­lettel fölkérni, miszerint a kir. város részéről ő Főmagassága bíboros her­czegprimás jubiláris ünnepe alkalmá­val átnyújtandó diszalbum számára sa­ját neveiket az e czélra kijelelt em­léklapon a casiuói, illetőleg egyesü­leti szokott helyiségben saját kezűleg mielőbb aláírni szíveskedjenek. Esz­tergomban, 1886. okt. 2. Meszéna János, egyesületi alelnök. — A vízivárosi biró jubileuma ügyében holnap Rényi Rezső elnöklete alatt nagy értekezlet lesz, melyre az ötvenes bizottság minden tagját tiszte­lettel meghívja: a titkár. — Bátori Schulcz Bódog síremléke előtt Gyürky Antal a következő szó­noklatot mondotta: A régi korban Ho­mert hét város tartotta magáénak, hét város küzdött azért a fényes dicsőségért, hogy magáénak mondhassa. Bátori Schulcz Bódogot két megye mondotta magáénak, Bars, a hol született és Hont, a hol élete legnagyobb részét töltötte. És még is Esztergom tulajdonította el magának. Esztergom adott neki helyet örök nyugalomra, Esztergom adta meg neki a legnagyobb tiszteletet; Eszter­gom hazafi érzelmű lelkes fiai emeltet­ték neki ezen diszes emlék szobrot. És miért tette ezt Esztergom? Azért mert a megdicsőült hős, a nagy jellemű hazafi egy megyéje sem volt kizárólag hanem a közös hazáé; azon hazáé, melyért életét áldozta, melynek érde­kében oroszlán módra harczolt, mely­nek hírnevét ós dicsőségét gyarapította s mely egész életén át bálványa volt. A midőn azonban Esztergom a nagy nevű hős és rettenthetetlen vitéz ka­ona emlékének ily kitűnő tisztelettel és kegyelettel adózik, akkor ön magát is tiszteli meg, mert a nagy jelleme­ket csak jellemes férfiak ismerik fel, s az erényt csak a nemes szivek tud­ják becsülni. Esztergom telve ezzel újra bebizouyitá, hogy nemesen érező fiainak kebele valódi ápolója a polgári erényeknek. És most midőn mindenki azt kívánja a megdicsőült hősnek: hogy az örök világosság fényeskedjék neki, én pedig azt kívánom : hogy Esztergom nagy érdemű közönségére szálljon az ég áldása a legnagyobb bő­ségben. — Honvédeink Bátori sírja előtt testületileg jelentek meg. A régi baj­társak kegyeletét Burián Pál honvéd­egyesületi elnök a következő beszédben fejezte ki : Méltóságos Főispán ur ! Tisztelt közönség! Az 1848|9-iki hon­védségre kik a szabadság, egyenlőség, és testvériség zászlója alatt onták vérü­ket a hazáért, és a kik ezért a nyil­vános elismerésben sem részesültek, 38 éves elfelejtett nyomorúságuk mellett balzsamként hatott mtgos Főispán ur, és a tekintetes vármegye azon kegye­letes buzgalma, moly szerint bajtársunk Bátori Schulcz Bódog a rettenhetien dandárnok emlékét megörökiteni kegyes­kedtek. Fogadja ezéro mólt. Főispán ur és a tekintetes vármegye a szobor bi­zottsággal együtt, a még életben lévő elaggott honvédek elismerő hálás kö­szönetét, kik 38 évi keserű nyomorúság mellett ezentúl az elismerés ezen virá­gát is felmutathatják, s köszönettel fogadják a tekintetes vármegye azon nyilatkozatát, hogy ezen szép szobor gondozását magára vállalta. — A farnadiak hiányos kielégíté­séről hozott egy kis hirt az Eszt. Közi. mult száma, a hol az vau mondva, hogy a szegény leégett farnadiaknak, még csak feléje sem néz a biztosító társulat ügyuöksége. Pedig a Phönix van ott leginkább érdekelve. Ezen hirre vonatkozólag megjelent szerkesztősé­günkben Balogh József, a Phönix te­vékeny esztergomi ügynöke s adatokkal mutatta ki, hogy a júliusi leégettek közül harminczkét biztositót azonnal kielégített ; az augusztusi károsultak kárát nyomban felvették, de minthogy a község az ártatlansági bizonyítványo­kat igen későn küldte be, nagyou ter­mészetes, hogy a károsodottak kielégit­hetése akadályozva volt. Nem is vá­dolható tehát maga a társulat sem hanyagsággal, sem hibás eljárással, mert a Phönix mindig pontosan ki szokta elégíteni a feleket, ha a kivánt formák rendelkezéséére állanak. — Katonazene. A katonai zenekar ma délután a szigeti sétányon a kö­vetkező programmot fogja lejátszani í 1) Stasny indulója. 2) Sextette Doni­zetti Lammermor di Luciájából. 3) Du­nai hullámok, Ivanovics walzerja. 4) Potpourri Verdiből. 5) »Ich sende diese Blume dir« Wagner dala. 6. Finale Suppé Boccacciojából. 7) Patikárus csárdása. — Az Esztergom és Vidéke nap­tára már nemsokára meg fog jelenni. Most vannak nyomás alatt az utolsó ivek. Szíveskedjenek ezt tudomásul venni mindazok, a kik ez iránt több oldalról kérdést intéztek hozzánk. — A szomszédban. Szávay Gyula a leggeniálisabb vidéki hírlapírók egyike önálló hetilapot teremtett Győrött ilyen czim alatt: «Győri Hirlap«. A mit tí ő v j° poéta, jeles satyrikus és kiváló tárczairó egy emberben egyesülve 'pro­dukálhat, az mind meg lesz a Győri Hírlapban, melyet örömmel üdvözlünk a vidéki hírlapirodalomban. — Szüret. Dr. Burián János ügyvéd közli velünk azt a panaszát, hogy egy fonfosabb kimutatás végett négy napon

Next

/
Thumbnails
Contents