Esztergom és Vidéke, 1886

1886-01-28 / 8.szám

Városi s megyei érdekeink közlönye, MBGJRI.BNIK HBTBNKINT KÉTSZBR: VASÁRNAP ÉS CSÜTÜKTÖKÖN. ELŐFIZBTÉ'.R] ÁR­fgéw. évre . 6 frr. — kr­fél évre 8 , — • H«j/y«<l£vrfl 1 . 50 » Egy szám <ir« 7 kr. SZERKESZTŐSÉG: ^ZENT-^NNA-UTCA 317. hová R túp 8Z(íll»nii részét, illető közlemények kti 1 «IMiidSk­KIAD ÓÜíTv ATA L: ^ZBCHBNI-TBR linvá ;i liivatiilos 8 :i iungilii hirdetések, a nyilUóröe szánt kflz­leinénrek, elölizetési pénzek ún m',l:i,m;íhsuk intézendők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IFFIM)líTlf!SKK -I MA«ÁNMIUI)KTf?SlíK 1 siótól 100 «».óig — frt. 75 kr.j tue^állaijoilú.s szerint lehető 100—200-ig . 1 „ 50 200—SOO-ig . 2 „ 25 RélvftK'l'J 80 kr !«KJutáiiyonabl»aii közöltetnek. NYII/ri'IÍK sora. 20 KI Városi közgyűlés. (jan. 22-ón.) (N. J ) Ha ez év első közgyűlésén megjelenő képviselők nagy számából következtetni lehet, úgy bizonyára meg­érjük még, bogy a város közügyei jö­vőben nagyobb méltatásra foguak ta­lálni. Szinte éreztük, bogy egészen más szellem lengi át a tanácskozási termet. Az erőtlenség egy-egy fellobbanását leszámítva, szinte jól esett hallanunk azokat a komoly érvekben gazdag szónok­latokat, melyek egyik másik tárgy mel­lett felmerültek. Keményít János tanácsnok, h, pol­gármester 9 óra után egy negyeddel a közgyűlést megnyitván, a napirendre tűzött tárgyak elővétele előtt előter­jesztő, hogy az ellenőrző bizottság ré­széről beadott jelentés azért nem vé­tetett fel a napirendbe, mert a tanács elrendelte, miszerint az sokszorositassók és minden tisztviselőnek jelentéstétel végett kiadassék. Tudomásul vétetett. Ezzel a napirendre tűzött tárgyak közül elsőnek a nm. földmivelós, ipar és kereskedelemügyi miniszteriumuak az amerikai szőlővessző telep ós az öj­tási tanfolyam tárgyában kelt leirata olvastatott fel, melyben a szőlővessző telepnek kormányilag történendő felál­lításához uem járul, ellenben kilátásba helyezi hogy az ójtási tanfolyam még ez óv tavaszán meg fog tartatni. Atanács­nak azon véleményével szemben misze­rint ezen leirat egy3zerűeu tudomásul vé­tessék, Niedermann József aljegyző szól laltíel s inditványozta,hogy a mennyiben a kormány az ojtási tanfolyamot kilá­tásba helyezte, már most gondoskodás történjék az ojtás tanításához szükséges venyige beszerzéséről, valamint a he­lyiségről is a hol 8—10 napi tanítás eszközöltetni fog, egyszersmind kóressék tel a kormány miszerint ezen tanfolya­mot a munkaidő megkezdése előtt nyissa meg, hogy ekként abban a szőlőműve­léssel foglalkozók legszegényebbjei i» részt vehessenek. Kaán János képviselő nem tartja szükségesnek az előre való gondoskodást mert a város kertjében ott vannak az amerikai szőlővesszők s az azokon való j zöld ojtás csak júniusban foganatosít­ható. Takács Q-áza főjegyző hasonlókép ellene nyilatkozott mindennemű előle­ges intézkedésnek, mert szerinte vala­mint másutt így nálunk is május hó napbau fog ez a tanfolyam megnyit­tatni, a mikor már lesz elég venyige a melyen a tanítás eszközölhető lesz. Ez utóbbiak érvelése alapján a tanácsi vélemény fogadtatott el, Budapest főváros megkeresésére a tö­rök hódoltság alóli felszabadulás emlé­kére rendezendő ünnepély tárgyában, elhatároztatott, hogy ezeu időből a vá­ros tulajdonában levő okmányok kifog­nak állíttatni s ugyancsak a mult év­ben vert emlék érem egy példánya meg­küldetik. Klapka György munkájának egy pól­dánya a városi könyvtár részére meg­vétetett. I A majorban létező széna és sarjú I készletről szóló jelentés azon hozzáa­dással vétetett tudomásul, hogy jövőre annak értéke is kitüotettessék. ! A nyári pásztorok félfogadása, a kór­házi bizottság jelentése, a pzügyi bi­zottság jelentése, némely behajthatatlan tartozások törlesztése tárgyában, a szt­királyi sziget határvonalai meghatáro­zásáról szóló jelentés minden vita nél­kül elfogadtatott. Érdekes megjegyzésre adott alkalmat Niedennann Pál képviselő azon fel­szóllalása, mely szerint a katasteri bír tokivben a kir. tőmóruök izéről az országút megyei tulajdonnak neveztetik. Ezen feljegyzés ellen a közgyűlés jö­vőre való tekintettel óvását fejezte ki. Élénk ós meglehetősen hosszas dis­kursust idézett elő a kéményseprési szabályzat, s különösen a munkakerü­lőtök beosztása. Dr. Heícz Antal a tanácsi javaslat 'ellen foglalt állást, s ezt bár harmad­J szor, a közgyűlés előtt a tanácsnak visz­Iszaadni javasolta. I Hasonló értelemben nyilatkozott Dóczi Ferencz, mig Brucsi János a tanácsi ja­vaslatot pártolja. A katonai betegápolóház bérlete egy évre meghosszabbíttatott. Meszéna Ferencz és társainak a fo­gyasztási adóhivatalnál törtónt ellenőri állás betöltése ellen beadott feliebezése olykép nyert eliutózóst, hogy előbb a választási jegyzőkönyv bekivánaudá s csak akkor határoznak felette érdemi­leg. A legelő felmérésével felmerült költ­ségek és napidijak kiutalványozása ellen Szálkai Tóth Ferencz részéről beadói t fellebbezés visszavonatott. A város tulajdonát képező s a te­mető felett fekvő szőlő tárgyában hozott határozat ellen Maiina Lajos képviselő részéről beadott fellebezés beterjeszte­tik a törvényhatósághoz. ifj. Szerencsés Mihály dijnok napi­dija 80 krjól egy forintra emeltetett. Valóságos törvényhozási terembe illő szónoklatot idézett elő a bíróság részire átengedtetni kórt iskolai helyiség. Ugj a tanügyi bizottság mint a tanács, el­lene volt annak, hogy égy iskolai he­lyiség átengedtessók miután miudannyi torem a régi gymuásiumban el van fog­lalva. Dr. Helcz az átengedés mellett tar­tott szép szónoklatot, hasonló érvekben gazdag beszédet tartott az átengedés mellett Dr. Feichtinger Sándor, Matya­sóvszky Kálmán, Marosi Iózsef képvi­selők. Mig Dr. Fehér Gyula a mellett ér­velt, hogy mindannyi helyiség tökéle­tesen el vau foglalva, sőt a leánytanu­lók folytonos szaporodásával szemben jövőben alig leend elégséges. A több­ség a helyiség átengedése mellett nyi­latkozott. Egyesületi élet (A kath. iparosítják egyesületének évi rendéi köz­gyűlése január 24-ón.) (Gy. J.) A rendkívül népes közgyű­lést Dóczy Ferencz elnök d. u. 3 óra­kor nyitotta meg. Az értekezés első tárgyát Gyarmati József titkár által összeállított ós felolvasott elnöki jelen­tés képezte, mely jelentés tágabb kör­vonalokban ismertette azon mozzanato­kat, melyek az egyesületet évi műkö­désében jellemzik. Ezen hivatkozott jelentés a közgyű­lés által tudomásul vétetett s annak 400 példányban lenyomatása elren­deltetett. Következett a számvizsgáló bizott ii „EsiterpmísVidÉks" tárnája. — Tréfás Taló. — Egyik szép nyári reggelen Kari 'baráton* a Caderas Violand-fóle cznkrászda belső cabinet jében chocoladeot szürcsölt. Csészé­jét fenékig ürítve — miután a helyi lapo­kat is végig betűzte—bot és kalap utánnysil, végre a zsebbe, de: „ah, fátum !" szörnyű­ködve tapasztalja, hogy tárczáját otthon fe­ledte. Már hiszen, kellemetlennek elég kelle­metlen, ha valaki tárczáját otthon felejti, de csekélység arra nézve, hogy egy törzs­vendéget zavarba ejtsen, mert — ha már megesik ilyesmi a tisztességes emberen — nincsen egyszerűbb, minthogy adós marad ós jövő alkalommal megfizet. Nem fogják a kabátját lehúzni. Igy gondolta ezt Kari barátom is. Azon­ban szerencsétlenségére „Lizi kisasszonyt" ki a czukrászbolt totumfactuma volt, ez al­kalommal az „urno" helyesitette, ki előtt ő, már mint Kan, daczára mindennapi ven­dégségének ismeretlen volt s igy nem cou­tózhatott nála. Föltehető lóvén pedig, hogy Lisi kisasszony csak rövid időre távozott, jónak látta visszaérkezését bevárandó, előbbi helyét elfoglalni 8 hogy az idő jobban tel­jék kézhez vette az „Egyetértésit-s bele­merült a hirdetések olvasásába. Minket a hirdetések nem érdekelnek tehát hagyjuk őt olvasni, és tekintsünk eddig ki a abla­kom Kint zivatar van készülőben. A nap elsö­tétült. Tömör felhc csoportok czirkálnak az égen s terhök alatt a házak kéményeire látszanak ülni. Forgó szél kavarja föl az utcza porát és szórja kíméletlenül a járó­kelők szemeibe, Lótás-futás az utakon, min­denki igyekszik fedél alá kerülni & néhány perez alatt a czukrászbolt is megtelik vendé­gekkel, kiknek nagyobb fele, a uőinem, jaj­veszékelve kiséri a megeredt zápor szűnni nem akaró tombolását. Teljes két óra hosszat szakadt az eső, de végre is engedett most már csak az eresz csepeg és a csatornákban folydogál a viz. A nap győzedelmesen szórja sugaraiba a szétrougyolt felhő foszlányok mögül s lassankint a czukrászbolt népessége is elosz­lik, kivéve egy ifjú hölgyet, ki még kono­sul ül helyén s a távozni akarás leggyön­gébb szándékát sem árulja el. Kari barátom régen eldobta a lapot, föl s alá járkál a szobában, kárhoztatva fele­dékenységét. „Hej csak három hatosom volna" sóhajtja még a zápor sem tartott volna vissza. Ez alatt az idő egyre haladt s a Kari gponira már is delet jelez, amennyiben kezd tiszteségteleuül korogni ; az asztalon felhor­dott fris sütemények illata kegyetlenül csiklandozza érzékeit. Történt valaha ilyesmi emberen, ? — nyomorult 30 kr. miatt egy czukrászboltban fél napig fogva lenni s hozzá még éhezni is. — De hát kell-e éheznie ? — — — Ha már három hatossal tarto­zom vagy öttel, az egyre megy. — Eszem valamit!" Ezt persze Kari mondta s elhatározását nyomon követte a tett; adatott magáuak egy tányér túrós bélest. „Ha már legalább tudnám — dörrnögó mialatt a bélest de­rekasan csömöszölte befelé — mért tekint­get ez a hölgy annyit reám ? — Talán csak nem lát a zsebembe ? - Embersé­gemre mondom, csinos teremtés, de — — — Úristen! csak jönne már az a Lizi kisasszouy, hogy szabadulhatnék innen. — Ez a hölgyecske itt, ugy látszik, vár vala­kire, türelmetlen lehet, örökösen fészke'ő­dik. Ni! már megiut reám bá­mul. Mi az ördög — — Aha ! — ennek alkalma-lint „légyott"-ja lesz ós én útban vagyok. Aíi, drága kisasszony ! vagy asz­szonyság ! volna csak öt hatosom, dehogy bosszantanám kegyedet jelenlétemmel. A nő, ki Karinak ily monologizálásra adott alkalmat, hirtelen fölemelkedik s fü­lig pirult arcziíval de merész elszántsággal lép hősünk elé — ilyetóu nyájas szókra nyitván ajakát: — Uram ! Bizal mgevjesztő külseje bá­torít fel, hogy szorongatott helyzetemben önhöz forduljak. — Számithatok lovagias­ságára ? — Parancsoljon velem ! — hebegé Kari. — A zápor elől menekültem ide, —foly­tatá a hölgy hol illemből költekeztem is, uem gondolva meg előre, hogy pénz nélkül vagyok. Felfoghatja zavaromat s kérem se­gítsen ki belőle. — Különben ismerem önt is lakásomra érve azonnal megküldöm értem tett kiadását. — Megteizi uram ? — Ezer őrömmel, nagysád ! volt a vá­lasz. A guta ugyan majd megütötte sze­gény Kari barátomat, de mindegy, benne vagyok, gondola, s azonnal kijelenté az „Úrnőnek", hogy ő nagysága elvesztette tárczáját és számlájának ő leszen fizetője. — Köszönöm uram ! Nem fogok késni költségeit megtéríteni. Nevem N. N. s örül­nék önnel más alkalommal is találkozhatni, hogy esetleg hálámat lerójam" — szólt a péuzetleu hölgy s ezzel eltávozott. Kari pe­dig kétségbeesetten vetette magát egy tám­láuyba s belemélyedt gondolataiba, közbe érthetleu szavakat morzsolva fogai között, melynek tartalma jelenlegi helyzetének filosofiai áttekintése lehetett. Figyelemre sem méltatta az ujoa érkezett társaságot, mely néhány jókedvű öreg úrból állott, — kik különben törzsvendégei a ezukrász­boltnak s okosabb foglalkozás hiányában itt szokták a délelőtti időt elesemegózui, — mindaddig gondolkozott és tervezett, mig végre is semmit sem határozott csupán Lili kisasszony érkezéséhez fűzte szabadu­lása reményét, ki egyedül hivatott az ő mentő angyala lehetni, s irae! ah, öröm a végcsüggeclésben ! Kápráztató fénysugár a kétségbeerett sziv zord éjjelében ! ő csak­ugyan jön. — Itt van, megérkezett! • Az „Uruő" átadja helyét és a kulcsokat. Kari a suttogásból gyanítja, hogy reá vo­natkozó informatióka-t is ad a leánynak, ig«*n ! a. reá vetett pillantás is azt .bizo­nyítja. — Lizi kisasszouy gúnyosan moso­lyog. A mosoly ezer tőrdöfés a Kari azi-

Next

/
Thumbnails
Contents