Esztergom és Vidéke, 1886

1886-06-10 / 46.szám

IEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. z évre l évre . gyedévre ELŐFIZETÉSI AR Egy szám ára 7 kr. 6 frt — kr. 3 frt — kr. 1 frt 50 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. KIADÓHTVATAL : SZÉCHENYI-TÉR 331- SZÁM, hová a lap hivatalos s a magán hirdetései, a nyilttérbe szánt köz­lemények, előfizetési pénzek és reelamálások intézendők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK : 1 szótól 100 szóig — frt 75 kr. I00-200-ig . 1 frt 50 kr. 200—300-ig . 2 frt 25 kr. Bélyegdij 30 kr. MAG AN-HIRDET ESEK megállapodás szerint legju­tánycsabban közöltetnek. NYILTTÉR sora 20 kr. JDVÖZLÓ FELIRAT. 'óvárosi katholikusok a herczegprimáshoz.) fölirat elsorolja az ünnepelt fő­'dete történetét, emelkedését fok­kra kezdve fölszentelese napján 836. okt. 28. — s e külső biog­iak utána bocsátja a belsőt. A pap 1849-ben egyetemi hitoktató szónok, majd a Pázmáneum fel­öje, csakhamar az esztergomi fel­uapnevelő theologiai tanára lett. -bau primási titkár, 1850-ben x i udvari káplán, utóbb a Szent­tonról nevezett papképző-intézet atója s tanára, majd székesfehér­kanonok, apát és miniszteri taná­1857-ben győri püspök, 1866­valós/igos belső titkos tanácsos, . jan. hó 20-án primás, márczius­az akadémia igazgató tagja, 1870­n. kat, kongresszus elnöke, 1873­biboros ; ez a székesfehérvári kis óban, csekély iparosszüléktől szü­t gyermek külső pályafutása. ?ŰM keresve, - mondja a fölirat, de méltán kiérdemelve, elértél jutalmadként a kitüntetésnek fokára, ahonnét derült kedélyvi­Inak messze fénylő tisz f asága, bol­ígot és szeretet áraszt környeze­és híveidnek millióira. jótékonyság mezején, a béke nagy rinek istápolása közben fáradhat­munkásságodat csak akkor sza­meg — midőn az alkotmány Elállítását ellenző körök befolyásá­daczára —- a fejedelem tanácsába hivattál, hogy hazádnak tégy hasz­nos szolgálatot. Már a hatvanas évek elején lelki erődnek egész teljével, a honszeretet melege által sugalt érvek igazságával méltóságteljesen képviseled uralkodónk előtt, az alkotmány visszaállításának igaz ügyét. Hosszú tűrés és szenvedések árán, országunk nagyjainak vezérlő közremű­ködésével, a kitartó munkaserénység végre sikert arat, és Te, hazánk ün­nepelt főpapja! a nemzet és fejedelme közötti kibékülésnek, és az alkotmány helyreállításának törvényes emléke gyanánt 1867. évi június 8-án ő fel­ségét I. Ferencz Józsefet magyar ki­rálylyá koronáztad. Egyházi beszédeid a szónoklati mű­remekeknek otyan drága gyöngyei, amelyek nemcsak e hazában, de az egész katolikus világban neveduek di­csőségét és termékenyítő eszméidnek magasztosságát hirdetik. Mint a latin nyelvnek világhírű klasszikus kezelő­jét — az egyházi kör.'ra oknak fensé­ges uyelvü Íróját 5 a vatikáni zsinat határozatainak halhatatlan tekintélyű magyarázóját, a sasvári kerületi pap­ság már 1873-ban arany tollal jutal­mazott. Te vagy szeretett főpásztorunk az a férfi, aki evangelumi szent életed­ben — egy lépést sem tész udvari papjaiduak kísérete nélkül, aki saját személyednek dicsőítését kikerülöd, aki a fényt és pompát csak az isten há­zában szereted, aki életmódodban az egyszerűség józan, a társas érintkezés­ben leereszkedően nyájas vagy, s aki mint ilyen, csak osztatlan szeretetünk­nek válhattál méltó letéteményesévé. Takarékos vagy, hogy másokkal jót tehess. A három millió forintot meghaladó jótékony adományokban rejlő tények­nek hatalma nemcsak hálára kötelez, de megköveteli az erkölcsi elismerés­nek legfényesebb jutalmát. Ha magunk titkolni akarnók, a kö­vek szólalnának meg, hogy az építé­szet műremekeiben dicsőítsék szeretett főpásztorunknak áldozatkészségét. íme! Szeretett főpásztorunk, ez 50 éves áldozárságodnak rövidre vont tör­ténete. Ez az élettörténet tanúságtétel a mellett, hogy Te kegyelmes urunk és szeretett főpásztorunk, mint a római kath. anyaszentegyháznak magyaror­szági főpapja, az Üdvözítő Jézus I Krisztusnak tanai hirdetésének, az apostoli király iránt táplált törhetlen hűségnek, rendithetlen honszeretetnek, igaz magyar hazafiságodnak szentelted egész életedet, A tudománynak világító szövetneké­kével — a tudásnak engesztelő ere­jével, a hitnek vigasztaló bölcseségó­vel, — a felebaráti szeretetnek benső melegével ugy futottad meg eddigi életpályádat, hogy áldás kisérte min­denhol lépteid és a merre csak jár­tál a ragaszkodásnak zálogát őrizi szá­modra a kegyeletes emlékezés. Mindenki által tisztelve, a jók leg­jobbjai által szeretve, alkotmányosan uralkodó ós atyáskodó királyunk által a legmagasabb fejedelmi kegyre mél­tatva ugy töltötted be hivatásodat, hogy mindnyájunk örömére méltó utód­jává váltál országunk ama főpapjainak, akik között nemzeti büszkeségünk Vi­téz Jánost, Pázmán Pétert, Szelep­csónyi Györgyöt, Széchenyi Györgyöt, mint alkotmányos életünknek messze kimagasló alakjait, a történelem arany lapjain is megörökítette. Eljöttünk, hogy részesei lehessünk e magasztos ünnepnek, amidőn lelkün­ket istenhez emelve, a magyar római katholikus anyaszentegyháznak dicső­ségére, édes hazánk szent jogainak védelmére, híveidnek lelki üdvére és embertársaidnak boldogitására szánt életednek dicső tényeire, az egek urá­nak áldásáért esedezünk. A világvá­rossá való fejlődésében ma már bá­mulat tárgyává lett fővárosunk a nagy anyagi áldozat árán emelt József-városi zárda és leánynevelő intézetre fordított kegyadományért s az Erzsébet-városban épült templom javára fölajánlott érté­kes teleknek s az istentisztelethez szükségelt szerelvónyekuek ajándokáért, a katolikus legény-egyesület folsegé­lyezéseért — nem maradhatott hálá­jával adós Neked, —- aki csak a leg­közelebbi múltban is — a föltámadás nagy ünnepén a főváros iránti meleg érdeklődésednek olyan tanújelét adád, amely meggyőzött bennünket arról, hogy érzelmeink szivedben ós lelked­ben visszhangra találtak. Anyaszentegyházunkhoz és szemé­lyedhez való tántorithatlau ragaszko­dásunknak külső jeléül a budapesti rom. kat, hivek adományain készített pásztorbotot is hoztunk magunkkal. 5ATATER HIENAI. [Elbeszélés a német-franezia háborúból.) sztergom és Vidéke számára fordította : F.) (4-ik folyt.) anczia létét a felöltött ruha annyira ntotta, hogy magok a német katonák 3g esküdtek, hogy ő hozzájuk tar­iszkén lépegetett a hagynagyok előtt eszeié, miszerint ha egy éjjel jönnok iben, úgy Mac Mahont kíséretével tt még az útban elfogják. lami egy héttel későbben, augusztus :e éjjelén a harmadik ezred hadserege lt keresztül azon hegyeken, melyek a és patak között közvetlen közelében >ori sátoroknak, terűiének el. ak délben tartatott meg a pihenő. A Iságtól kimerülve a katonák csakha­niély szendergésbe dőltek, csak a tá­ok sátorában pislogott mécs, ki egy íp előtt ülve, szorgalmasan keresé a et, hol hadseregét felállítani lehetne, gyszerre csak szalaggal ellátott ember ;t a tábornagy elé mondván : — Én az urnák a dolgok felől örömest szolgálnék felvilágosítással, s ha az enge­délyt megadja, terjedelmesen fogom az ellenség jelenlegi fekvését ecsetelni. A tábornagy felemelé szemeit s erősen nézvén meg az érkezőt, feleié. — Ki kezeskedik az ön hűségéről? —• Ez a szalag és az én német becsü­letérzésem. Én már régebb idő óta isme­rem a tájékot, tehát könnyen tájékozhatom magam. A tábornagy megmutatá a térképet, s mivel a Meyer nevet meghallá s az ellen­ség állás pontjáról való tudósitás bizto­sítva vala, monda: — Barátom, ha reggeli négy óráig biz­tosan értesít az ellenség hollétéről, úgy a veszélyért, melynek magát kiteszi, dúsan meg fogom: jutalmazni. Ne feledkezzék meg azonban arról, hogy az árulónak golyó vagy pedig hurok lesz a jutalma. — A nazaíiság mind a kettőtől meg fog engem védelmezni — feleié Meyer — s elhagyván a sátort, miután a szabad menetelre való jegyet megkapta, útnak indult. A szabadba érkezve felkelté barátját, ki az erdő szélen egy fa mellett mélyen aludt. — Ébredj föl! — monda ő — és jöjj azonnal, mivel a francziák hadiállásáról biztos ismeretet kell szerveznünk. Clamart fölkelt s minden akadályt kike­rülve haladtak az erdőben. Vagy száz lépés után megállott Duval és ezt susogá: — Mi Mac Mahon lakására megyünk s mind a két féltől fogjuk a dijat magunk­nak biztosítani. Azonban légy óvatos, mivel utunk nagyon is veszélyes. — Szükséges, hogy én is veled menjek? — kérdé Clamart. — Mindenesetre — válaszolt Meyer — mert meglehet, hogy valamelyikünknek baja esik, s igy egyikünknek a megha­gyott parancsot kell teljesíteni, természe­tesen a jutalom el nem marad. Eme felvilágosítás által Clamart telje­jen meg volt nyugtatva, s a két kém tova folytatta útját az erdőben. Egy helyen, mely mind a két oldalról magas fákkal vala benőve, lassan s óvato­san mentek addig, mig egy magasabb helyre érének. — Megállj! — suttogá Meyer — már elég világos, hogy körültekintsünk. Maradj itt,lenn s vigyázz, nehogy valaki bennün­ket fölfedezzen. Mig ezeket monda egy magas fára má­szott, szemeit a környéken hordozva körül. Husz lépésnyi távolságra franczia őrt látott ki fegyverrel vállán járt íöl s alá. Továbbra egy második s ismét egy har­madik volt látható. Ezek a franczia hadsereg kém-őrei va­lának. Nem sokára Bionvielle házai tűntek szemei elé egy völgyben, melynek hatá­rain Mac Mahon hadseregének sátrai vol­tak felálitva. Hogy pedig lábaival zörgést ne idézzen elő óvatosan mászott le a fá­ról, és susogva szólitá meg barátját: — Te itt fogsz maradni, én azonban a táborba megyek Mac Mahont felkeresni. Ha egy óra lefolyása alatt nem jönnék vissza, úgy a porosz tábornokhoz fogsz menni, sőt az ellenség álláspontjáról és halálomról tudósítani. Az erdő mellett elvonuló árokban ha­ladt tova, s tisztás helyre érvén négy kéz-láb mászott keresztül addig, mig a táborhoz nem ért. Kern mozdult meg hanem földiéi hor­tyogását hallgatá, kik azt álmodni nem is merték, hogy a németek már sarkaikban vannak. Egy erős lendülettel lábaira állott s a sátra között haladt kitűzött czélja felé. Itt-ott még őrlámpák valának láthatók, melyek világánál a katonák költék el va­csorájukat. — Kenyér és vacsora maradé­kok hevertek félig vagy egészen üres pa­laczkok mellett. Az örök talán most az egyszer nem teljesítek hi veil kötelességö-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents