Esztergom és Vidéke, 1886

1886-05-23 / 41.szám

SSZTERGÖM viii. ÉVFOLYAM 41. SZAM. VASÁRNAP. 1886. MA JUS. 23 MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER VASÁRNAP ÉSJCSÜTÖRTÖKÖN. HLŐKIZKTÉS[ ÁR : eges/ évre fél évre . negyedévre Egy s*ám ára 7 kr. 6 frt - kr. 3 frt - kr. 1 frt 50 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, hová a lap s/.elle:iii. rés'.ét illdtö közlemények küldendők. KIADÓHTVATAL : SZÉCHENYI-TÉR 331- SZÁM, lová a lap hivatalos s a magán hirdetései, a nyilttérbe szánt köz­lemények, előfizetési pénzek és reclamálások intézendők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK : I szótól 100 B«óig — frt 75 kr. 100-200-ig . I frt 50 kr. 200-300-ig . 2 frt 25 kr. Bélyegdij 30 kr. M A G A N - HIRI) BT E$E K megállapodás szerint jegji lányosabban közöltetnek. NYILTTER sora zO kr. TÖBB VILÁGOSSÁGOT. Esztergom, máj. 21. A haldokló halhatatlan Gröthe utolsó lavair választjuk alapgondolatul. Mehr icht ! Több világosságot kívánunk. Minden lreértés kikerülése végett azonban ezt jelszót egyes egyedül a város világi­sára foglaljuk le. Mert annyi bizonyos, hogy Esztergom világítása, tereink, termeink, kávéhá­ink, vendéglőink s egyáltalán modern rmnaink világítás tekintet' ben ronge­g sok kiváuiii valót hagynak fön. Évek óta megindult már egy magán illalkozó társaság mozgalma, hogy a irost gázzal világi:suk. A tárgyalások inden vonalon megeredtek s a leg­igyobb akadályok legalább az argu­entumok által át volnának némileg dal va. A haladás legcsekélyebb vívmányának örülni tudunk, ha az városunk javára olgál. A gázviiágitásbehozatalát azonban nem Ivözöljük valami nagy lelkesedéssel, ert a gáz uralmának órái már meg dinak számlálva. A világítás első elemei : az olaj, a ggyu, s a stearin után rengeteg di­aílal terjedt el a petroleum. Ezt le­őzte a gáz. És a gázt leverte a vil­mos fény. A milyen különbség van a troleum fénye s a gáz világító ereje zt, olyan szembeszökőeu nagy a kü­nbség a villamos fény s a gáz lángja zött. A villamos világítást kezdik tehát meghonosítani mindenütt, a hol a gáz eddigelé nem csinálhatott átmenetet. Intenzivebb, modernebb s aránylag I olcsóbb világítást biztosit a gáznál s ha j a szervezés költségei kezdetben nagy áldo­zatokat is igényelnek, az eredmény annál kedvezőbb. A gáz meghonosításával tehát nem érnénk el egyebet, mint egy nemsokára teljesen lejárt világító tényező ideig­lenes használatát. Mert annyi bizonyos, hogy a villamos világítás egyszerűsítése és jutányositása a napirendről nemso­kára előnyösen le fog válni. Nem lehetünk tehát hívei a gázvi­lágítás behozatalának. A villamos vilá­gítás eszméjének kivitelét sem óhajtjuk azonban elsietve. Ügyekezzünk a mostani kőolajos vi­lágítást némileg javítani s várakozzunk még néhány évig, mikor a fölséges vili am világítás bevezetése már olcsóbb is, meg czélszerűbb is lesz. Addig ne fosszuk ki a közönséget átmeneti értékű világítási rendszerrel, a lejárt gázvilá­gítás behozatalával. A GÖZFECSKENDÖ. Esztergom, május 22. Tisz'elt Szerkesztő ur ! Magam is azok közé tartozom, akik a haladás minden vívmányát tiszteletben részesitik, s a kik módjukhoz képest mindent elkövetnek, hogy ezek a vív­mányok nálunk is meghonosuljanak. A derék városi tűzoltó-egyesület hatói­éi határozással szerzett be egy drága gőz fecskendőt s azt a legnépszerűbb fő­herczeg nevével ékesítette föl. Az irigy­ség mindjárt kikovácsolta különféle okos­kodásait és megjegyzéseit. Sok lele­ménnyel, de semmi igazsággal. Vannak néhányan, a kik azt híresz­telik, hogy a gőzfecskendőre épen víz­viszonyainknál fogva szükség nincsen. A jeles eszű urak ugy érvelnek, hogy gőzfecskendőt csak ott lehet meghono­sítani, a hol vízvezeték van. A közönség nagy része azonbau meggyőződött már ar­ról hogy a gőzfecskendő egyáltalán megáll­ja a helyét ott, a holgyorsan fölhasznál­ható vízkészlet van. És a Duna vala­mint a közkutak elég gyorsan felhasz­nálható készletet biztosítanak. A rosszakaratú okoskodásokra tehát nem szabad hallgatnunk^ A gőzfecs­kendő már meg van s most azon kellene iparkodnunk, hogy az teljesen a kö­zönség rendelkezésére álljon. A közönség nagylelkűen adakozik s igy már most is kikötheti a maga külön feltóteleit. Nagyobb tűzeseteknél a gőz?eesken­dőnek üdvös hivatása lesz. Ebből csak igen kevés inunkat óhajtunk. Sokkal többet szeretnénk a közegész­ség szempontjából. A gőzfecskendő — vízvezeték híján — kitűnő szolgálato­kat teljesíthetne a város rendszeres öntözése által s ezt a közohajtást nem is mulasztom el a városi tűzoltó-egye­sület figyelmébe ajánlani. Egy hozzájáruló. z f ,EsstGrgoniBsVidéks" tárcája. Csillag vezérli sorsunkat, s oh ! E csillagunk fönn tündököl. — Való fiam! de a nagy távol Elrejti azt szemünk elől. — Te pásztor vagy, — most kék az ég — Mondják, értesz rejtelmihez — Minő csillag rohan amott V Szalad, rohan, aztán elvesz. — Az szép menyasszony csillaga, Kit oltárhoz hurczoltanak. — Amott a fényes, nagy csillaga Keringve hull a föld felé ? — Hatalmas nép királyáé, Zsarnok volt 8, azért lakolt. — Keletre tőlünk is rohan, Kiesinytestű és fénye nincs ! Az egy zsugori csillaga, Oly fösvény volt, hogy éhen halt. — Tehát mind hullócsillagok? — Igen. Csak hullócsillagok. Fiam! ugy élj, hogy csillagod . Ne légyen sem kicsiny, se' nagy: Akkor a földön boldog vagy És lelked égbe juttatod. GRÓF PALFFY HELÉN. (A „Fényben és árnyban" czimű uj vers- kötet gyöngyei.) „Ha meghalunk, Elporladunk A hideg, néma sírban; De a dalokban, miket rólad irtam, Boldog szerelmes párok . jkán Ezerszar is feltámadunk." II. A hitvesi szerelem gyöngyei melett megteremnek az apai szeretet gyön­gyei is. Rudnyánszky költészetében. Milyen megbató bensőséget találunk például a következő költeményben: ENDRE FIAMNAK. Te arany virág, te mennyei harmat! Mig te csicsergsz, apád bánata hallgat. Ha karom ringat, ha némán nézlek, Érzem örülve: van czélja a létnek! Szemed, gagyogásod, gyűszű-czipőcskéd: Nekem ég kóvetje, földi dicsőség. A hogy itt játszol, rajtad merengek: Meddig marad ilyen napfényes a regged? Oh, mire jutsz majd,mi vára világban ? Küzdeni fogsz-e hiven s megállani bátran ? Isten kegye néked áldást sokat oszthat: Boldogabb nem léssz, mint ime most vagy! Fölötted a szép kor jaj he siet! Ma még a teljes üdvösség a tied: Legközelebb vagy az anya szivéhez, S legközelebb vagy az éghez. A ki ilyen költeményeket tud irni, an­nak boldognak is kellett lennie. Mert min­dent át lehet érezni és képzelni csak a I boldogságot nem. Ahoz legalább is olyan I feleség is olyan »mennyei harmat« kell, a milyenekkel a sors a mi költőnket meg­áldotta. Rudnyánszky Gyula költészete nemcsak az élet folyásában, de a visszaemlékezé­sek könyvében is meg tudja keresni azt, a mi neki minden csapása és keserűsége közt is gyönyört és boldogságot nyúj­tott. Ilyen visszaemlékezése például a NOVEMBER TIZEDIKE­(Esküvőm évfordulója.) Egy éve ... rózsaszín fátyol takarta Szivem szerelmét, lelkem álmait: A teljesülés első mámorában A múló földet messze tűnni láttam, Vágyam kibontá fényes szárnyait S az üdvnek örök országába vitt. Ott éltem, önfeledt gyönyörben égve, Csodás ábrándok bibor fellegén: A perczeket számon nem kérte senki S dalom, mely a varázst hevülve zengi, VISSZHANG. ( A mult Fővárosi Levélre. \ Ad nótám : Nyaraló város. / Igen tisztelt uram ! Ön a múltkor irt fővárosi levélben igen szépen kifejezi azon óhajtást, hogy Esztergom városát elő kellene készíteni a fővárosi nyaralók számára, a kik az idén is Tatáig kezdenek terjeszkedni, és az egész vidéket lefoglalták. Az idea nekem is tetszik, mert ha megvalósulna, akkor városunk anyagi és szellemi tekintetekben nagybecsű jövedelmi forrásokhoz és előnyökhöz jutna. Jól van ám, de vájjon melyik esz­tergomi egyesület lenne illetékes a szép terv kivitelére : már mint a remek vidéket hozzá férhetővó tenni s a fő­városiak nyaraló igényeit kielégíteni ? Nézetem szerint egyik se a sok közül, hanem a propeller-társulatnak kellene odahatni, hogy a fővárosi nyaralók számára alkalmas lakokat kínáljon, s őket kellő comfortról biztosítsa. A pro­peller társulatban van annyi önzetlen gondolkodás mód, de másrészt meg rá is ér, hogy a szép tervvel behatóan foglalkozzék s működését szép vidékünk értékesítésére is kiterjessze. Az úgyne­vezett sétatérszépitő egyesület szerény hatáskörét kitágíthatná, a vidék remek pontjaihoz jó utat csinálhatu a, a for­rásokat gondozná s a nyaralók számára lakásjegyzéket bocsátana ki. Egy kis propaganda mellett ilyen módon Esztergom városa egy két év Mint titkos égi hang éj idején Lengett a légben s elszállt könnyedén. S az éj eloszlott. Itt a nap. Lejöttem, Oh, gyermekem! oh hü nőm, angyalom! Kibontakozva a regék ködébül, lm 1 , a boldogság kis tanyája épül: Az álmokat mind nektek áldozom. S az égbe többé nem kívánkozom. Van tehát végre egy magyar költő, a ki legremekebb költeményeihez a lelkese­dést családi tűzhelyénél találja meg. Sok poétát elnémított már az első utód első siránkozása, de Rudnyánszky Gyula minden küzdelme és napszáma mellett is jutalmat és boldogságot keres és talál a maga kis fészkében. Máskép alig is tudna a boldogságról ilyen akkordokat: BOLDOGSÁG. Egy örömem van a világon: Az én egyetlen Zsófikám! Mig élek én csak azt kívánom, Hogy ő szeressen igazán. — Üdvöm, költészetem, szerencsém örök csudaforrása ő: Sivár küzdelmek végtelenjén Egy csöndes, áldott kikötő. Nagy csatatér a fold. Az ember Egymással mindig harczban áll S győzelmet a hős hasztalan nyer!

Next

/
Thumbnails
Contents