Esztergom és Vidéke, 1886

1886-05-13 / 38.szám

ESZTERGOM VIII. ÉVFOLYAM 38. SZAM. CSÜTÖRTÖK, 1886. MÁJUS. 13. MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. eges/, évre fél évre . negyedévre ELŐFIZETÉSI AB Egy szám ára 7 kr. 6 frt — kr. 3 frt — kr. 1 frt 50 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. KIADÓHÍVATAL : SZÉCHENYI-TÉR 331- SZÁM, hová a lap hivatalos s a magán hirdetései, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reclamálások intézendők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK : 1 szótól J00 szóig — frt 75 kr. 100—200-ig . 1 frt 50 kr. 200-300-ig . 2 frt 25 kr. Bélyegdij 30 kr. MA GAN111RDET ESE K megállapodás szerint légjután yo

sal)baíi köz ö 11etn ek. NYÍLTTÉR sora 20 kr. HAZÁNK SORSA. Esztergom, máj. 12. nagy magyar politikus, a ki lost a főrendiház elnöki szókon ül, gyík nagy szabású beszédében azt monotta, hogy Magyarország sorsa a felhők írásától függ. Ez a mondás teljesen jellemzi a mi llapotainkat s állapotaink végzeteségét. A tenyész-élet megeredésekor nem ell egyéb összes reményünk töukre ilányitásához egy kis fagynál. Szőlőnk yümölcsünk, és gabonánk veszedelem ri. Hazánk sorsa a felhők járásától ig'g. Az időjárás szeszélyei tehát tönkre Bszik a földműves, a gazda, s a szőlő [?niielő összes reményeit. Fagy, jég, őséges esőzés, nagy szárazság mind mnkatársa az ország pusztulásának. És mi rábízzuk magunkat a felhők írására. Bizonytalan alapra építünk, amis számokkal kecsegtetjük maguuat s bizonyos könnyelmű számításokhoz zoktat maga a bizonytalanság. Esztergom csak egy tenyérnyi Mayarország. De a lakosság nagy részének onyerét itt is a felhők járása adja agy veszi el. Egy kis tavaszi fagy s linden szép reménynek vége. A phyl)xérában még miudig kételkedik az sztergomi földműves, mert az öreg apja Lég nem tudott róla semmit. Azt csak gy komponálják ki a biztos urak — londogatják hagyományos magyar lethariával. Szőlőtermésünk nagy része tehát oda van. A földművelők kilencz tized része sanyarú jövő előtt áll. Sorsuk a felhők járásától függött s a felhők szivteleuül viselték magukat. Nem áldást, hanem pusztulást hoztak reánk. Mikor fog Sennyei mondása elavulni ? Akkor, ha több iparosunk és kereskedőnk lesz, a kiket a felhők járása csak közvetve sújthat, mert a kéz és számítás becsületes munkája tőlünk függ s nem az időjárás szeszélyétől. Minden csapás egy-egy magasabb figyelmeztetés. Minden kár egy kis okulás. Vajha ne csak Esztergomban, hanem egész hazánkban tárgytalanná válnék jövőnk sötét jóslata s a magyar gazda és földműves a munka és szorgalom olyan módozataival is megismerkednék, melyek ki tudnak fogni az időjárás átkain. Akkor azután nem függene Magyarország sorsa a felhők járásától. POSTATAKARÉKPÉNZTÁR. Budapest, május 10. Az 1885. IX. t.-cz. és az ennek alapján kibocsátott miniszteri szabályrendeletek értelmében a m. kir. postatakarékpénztár, 188(3. ápril havi forgalmáról részletes főkimiLatást tesz közé, melynek végső eredménye az, hogy 39.977 betéttel 218.748 frt 24 kr. tétetett be és 6353 felmondás alapján 109.214 frt 60 kr. visszafizetés eszközöltetett, mely visszafizetésekből azonban 39.926 frt 66 kr. a betevők által értékpapírok vásárlására fordíttatott. * Az apr. havi betétek száma (39.977) lényegesen kisebb a márczius havi betétek számánál (57,727); a betett összeg 218.748 frt 24 kr., azonban 15,933 frt 50 krral múlja felül a márczius havi betétösszeget, ellenben a visszafizetések 109.214 frt 60 kr. ápril havában 46.687 frt 24 krral haladják túl a márczius havi visszafizetéseket 109.214 frt 60 kr. ápril havában 46.687 frt 24 krral haladják túl a márczius havi visszafizetéseket, melyek tetemes része, mint fentebb említtetett, értékpapírok vásárlására fordíttatott, mely utóbbi körülmény örvendetes jelensége annak, hogy a magyar kir. postatakarékpénztár közvetítése az értékpapírok vásárlását illetőleg fokozottabb mérvben vétetik igénybe a betevő közönség által. Az ápril havában befolyt tiszta betétösszeg 109.533 frt 64 kr. arányában 150.000 frt névértékű 5%-os magyar papirjáradék vásároltatott, mégpedig 109.500 frt a postatakarékpénztár es 40.500 frt a betevők számára. F. évi február hó 3-tól kezdve ápril hó 30-ig bezárólag összesen vásároltatott a m. kir. postatakarékpénztár által 631.800 frt névértékű értékpapír, ugyanis saját számlára 563.300 frt névérékü 5%-os papírjáradék, a betevők számára pedig 68.500 frt névértékű különböző értékpapír, melyekből 56.100 frt járadékkönyvecskékre van elhelyezve. Az ápril havi betét átlag 5 forint 47 krajczárt tesz ki, a márczius havi 3 forint 51 krajezár átlag ellenében a mi főleg az értékpapírok bevásárlása végett betett nagyobb összegekből ered. Hogy egyébként az egyes betevők betétjeiket ápril havában is folyton szaporították, kitűnik a statisztikai adatokból, melyek szerint a forgalomban lévő betétkönyvecskék száma ápril havában csak 5026 darabbal szaporodott s azok ápril 30-án összesen 50.530 darabra emelkedtek, ezek alapján 557.409 frt 61 kr. tiszta betét gyűjtetett s igy egy-egy betétkönyvecskére esik 11 frt 03 kr. tiszta betét a mult két havi 9 frt 84 kr. átlag ellenében. A rendelkezésre álló statisztikai adatok mutatják továbbá, hogy az ápril havi összes 7019 uj betevő közül a tanulók és gyermekek 3250-et, tehát 44*88 százalékot képviselnek a mult két havi 34-66 százalék ellenében, s miután a husz éven aluli 4827 betevő ápril havában is az összes 7019 uj betevőnek majdnem 69 százalékát teszi ki, a szülők gondoskodása és a fiatalság szorgalma leghathatósabb előmozdítói a m. kir. postatakarékpénztár üdvös intézményének. E tényt látszik igazolni az is, hogy az összes három hó alatt 3035 kilépett betevő közül a tanulók és gyermekek együttvéve csak 846-ot, vagyis 27*87%-ot képviselnek, valamint a 10 éven alól kilépett betevők száma csakis 182 vagyis az összes kilépetteknek alig 6%-a. Az a táblázat, mely a m. kir. .postatakarékpénztár saját adatai és az osztrák es. kir. postatakarékpénztári hivatal hivatalos lapjából gyűjtött adatok alapján állíttatott össze, több európai lí„EsztírjoiísTiííb" tárcája. 16Y MODERN HÁZ4S! (Elet kép.) A mamák szerepe tulajdonképpen csak vkor kezdődik, mikor a »nagyságos kis;szony« az első kor osztályba férjhez tenni készül, de nincsen kihez. Ekkoráig csak az introductio, vagyis a afirung készítés foglalkoztatta a mama irrónőjét, meg a papa bugyelárisát. Azonban most már az foglalkoztatja im kis mértékben a mamát, hogy az ó •anyós kis madárkáján miként lehetne túl lni. Ez pedig mai napság nem megy oly innyen, mint azt igen sokan laikusok nnék. Össze kell ilyenkor a mamának edni minden »talentumat«, melyet egy erelmes politikai vegyész következő alttrészekre osztott. Egy rész intrigua, két sz nagyzolás, ugyan anyi gőggel egyelve. Ha hozzá egy kis mérvű szélháoskodási hajlam járul, semmi esetre sem lik a mania bátrán) ára. Ilyenkor kezdődik a háló követés, kernende, háló behúzás. Meg esik azonban, a hálóba kerített áldozatot sikerült a part széléig húzni, hol azonban megsejti a reá várakozó veszélyt, s egy öszpontositott kétségbe ejtő erő megfeszítéssel, az intrigua gyenge szálaiból készült hálót szétszakítja s menekül. A második fogás már sokkal nehezebb, s csak ritkán sikerül. Miért is ajánlatos, ha minden mama mielőtt hallóját kivetné, nézzen ám jól körül, hogy a szálak a kellő ügyesség kenderének kóczszálaiból vannak-e készítve ? Itt van például Kaczérné ő nagysága az ö ar nyos Gracziellájával, ki oly elragadóan tánezol, érzéssel zongorázik, kedvencz darabja »Ständchen« »La priere d' une vierge« stbbi. Társalgásánál az ember önként olvadozni kezd, azoktól az örökös mosolygó szamócza kis ajkaktól. Beszéde emelkedett szellemű. Jártas mindenben. A »sikk«, a »bonton« a kis ujjában van. Jótékony czélokra adakozik. Szegényeknek gyűjt. Az irodalmat pártolja. Mindez azonban csak azért történik, hogy nevét a lapok tündököltessék. Czitál Heine, Göthe, vagy Schillerből. Correggió, vagy Rafael festményeit bírálja. Flammarion szerinte a világ legnagyobb astrónomussa. Darvinnal pedig nincs egy nézeten. Napjában hatszor öltözködik, másfél annyiszor meg bepuderozza magát. Ha vendég megy a házhoz, akkor felköti a fehér kötényt, s ő maga hord be minden étket az asztalhoz. A mama ilyenkor nem mulasztja eí megkérdezni kedves leányától, hogy mily pompásan eltalálta azt a crem est, meg hogy mily kitűnő az a szulcz. Nagyon természetes, hogy az ily megjegyzésekkel csak tudtul akarja adni a mama, hogy mily kitűnő gazdasszony az ő aranyos kis leánykája. Pedig éppen tegnap történt meg, hogy a szakácsné elkérezkedett a spitályban fekvő führer urat meglátogatni, s az aranyos kis leánykája a mamának, az őrölt kávét a tejbe főzte be. Különben megköveteli a »nagysád« megszólitást. A »kisasszony« szóra gúnyos arczfintoritással felel. Ha »kegyednek« titulálod, arra azt feleli, hogy nem szól hozzád semmit. Ennyi sok szép előny, még több báj, kellem, emelkedett szellem, tudomány, műveltség, mellett is a »nagysagos kisasszony« oda haza van, daczára III-ik korosztályának, és a sok agglegénynek. Jár ugyan bozzájuk Fodros Fodor, a fodor majori ispán. De hát csak egy ispán! Azután meg — az aranyos kisasszonyként — nagyon unangenehm. Nincs benne semmi regényes. Egyebet sem tud mondani mint hogy » menyire szereti« »boldog lenne vele.« Ő pedig csak ily közönséges frázisoknak nem hódolhat. Ily szerelmi vallomásoknál még csak nem is lehet elájulni. A psichologiát oly tökélyre vitte, hogy a Fodros Fodor ispánunknak az egyenes jellemét és őszinteségét butaságnak keresztelte el. Itt jön azonban Kricsi a vidék első dandyja. Kinek életéről, jelleméről, jellegéről, meg öltözetéről oly tárezát lehetne külön irni, hogy e lapnak kedves olvasó közönsége egy álló esztendeig unhatná magát rajta. Annyit azonban elmondok róla, hogy 10 órakor kel fel, ritkán ebédel, a mire azután kapuezinert iszik. Annyiban kűlömbözik a íirtlitől, hogy gomblyukában kis virág csokrot hord, mig a tirtli azt nem tartja a bontonnal megegyezőnek. »Yenével« beszél, racscsol, »nagysagos ur«-nak hivatja magát ; ő pedig mindenkit per »magá«-nak szólít. Az udvaron lévő szolga személyzet már prüsszög a rettentő parfümós légáramlattól, mit a kricsi tol maga előtt. Oly gyor léptekkel halad, mintha legalább is szabója kergetné a ruha kontóért. Ballett lépésekkel siet a mama meg az aranyos kis leányának kézcsókolására. 0 már nem kezdi a társalgást a gazdálkodáson, nem ad kifejezést abb Ii aggodalmának, hogy ez a nagy hideg tönkre teheti minden vetéseinket, tönkre az országot. 0 az udvari bálon kezdi, s nem mulasztja el azon megjegyzést tenni, hogy kár volt ott megj ellennie egy polgárnőnek, a ki