Esztergom és Vidéke, 1886

1886-05-09 / 37.szám

mertek, ott maradni pedig nem volt bátorságuk. Lélek isineretök is fur­dalta. Sietve meuektiltek hát a végze­tes helyről. Gondosan kikerülve min­denkit, jutottak a faluba, hol elzár­kózva egész éjen át azon tanakodtak, hogy mit tegyenek. Végre is abban állapodtak meg, hogy mintán senki sem tudja, hogy ők kin voltak, effelől nem is szólanak és igy a bajt elkerülhetik. De mi történt a barlangba veszett emberrel ? Miután néhány ölnyire zu­hant, eszméletlenül feküdt jó ideig. Ez okozta tehát, hogy megrémült társai­nak jelt nem adhatott. Mikor magá­hoz tért, hamarosan nem tudta elkép­zelni, hol van. A fájdalom, melyet az ísés okozott, eszébe juttatá szeren­csétlen helyzetét, Első dolga volt jelt idni, hallgatózott, de hasztalan. Semmi rálarzt sem kapot f . Össze szedé tehát )átorságát és világitót keresett, de íem talált magánál. Még csak most átta át igazán borzalmas helyzetét, Jinden felől rémképek jöttek, mintha \ föld alul bújtak volna elő; már rezni vélte, mint ragadják meg és lurezolják tova, Szemeit behunyva tét­enül állt jó ideig; minden ima eszébe utott, de elmondaui egyet sem tudott, aignein a hidegség és fájdalom által •yötörtetve az élethez való ragaszkodás szabadulásra serkentette. Tapogatózva aladott az előtte ismeretlen barlang ötétjében. Néhány órai keserves jár­atás után érezte, hogy ereje is lan­ad, és még mindig egyenlő szűk zikla folyosó zárja körül. Azon gon­olat, hogy étlen kell elvesznie még íkább fokozá benne a szabadulás vá­yát. Mit csinál a felesége és két yereke ? Gondolnak-e rá a vésztők? alán már mindent elmondottak a fe­ségének, a ki sietni fog az üreghez, )gy őt megszabadítsa. Amint igy töprenkedik örömmel ve­i észre, hogy a levegő már nem oly zhödt, és minél előbbre jut, annál )ban érezte ezt a változást, Fokozott 5vel iparkodott már most előre; a s levegő is jótékonyan hatott kímé­lt idegeire. Jó fél órai haladás után gtére elérte az annyira keresett és m is reménylett szabadulást, A bar­iig szűk nyilasához érve csak ugyan szabadba jutott. Legelső teendője volt térdre borulva lát rebegni a Mindenható Istennek, őt meg menté a borzasztó veszede­nből. Teljesen ki volt már merülve, de övéi utáu való vágy készteté tö­bb. Körül tekintett. A hely előtte íszen ismeretlen volt. Nem bírt tá­ozódni. Egyszerre csak a közelben jgokat hallott, tehát arra irányzá teit. Néhány budai szőllős gazda rkodott munkára. Bámulva hallotta ktől, hogy a budai határban van. mint ki kalauzolták a már előtte 2fgé ismerős ország útra, újult erő­folytatta útját, Végre már teljesen kimerülve ért ához. Övéi ámultak bámultak mikor sélni kezdé viszontagságait, "sak most látta át, mily embertele­hagyták cserben komái. Azoktól an bátran bevárhatta volna akár az ?t napját is a barlangban. L kiállott szenvedések a szegény ert ágyba döntötték néhány hétre, íban minden féle kincsekről és lemekről beszélt, mi csak jobban erősitc szomszédai azt a balga hie­íét, hogy a barlangbau még is sok kincsnek kell elrejtve lennie, i gyáva komák mégis csak legjob­örültek, mikor a szegény ember sen föllábadt, hogy ily könnyű mó­megszabadultak bűnös gyávaságuk tkezményoitől. ESZTERGOMI LEVÉL. (Egyesületek bolondja.) Minden csak illúzió. A mi másnak di­csőség és boldogság, az előttem csak kép­zelődés. A mi nekem gyönyör és üdv, az másnak csak hiába való rajongás és üres ábránd. De dicsőbb és boldogabb embert mégse láttam annál a derék fiatal hazafinál, a ki olyan fölséges illúziókba tudta volna bele élni magát, hogy nem cserélne még a ho­nolului fejedelemmel se. Pedig mindössze is nagyon szerény iparos ember. Hanem arra azért nagyon büszke, hogy a piripócsi temetkező egyesület rendes tagja, a nemzetközi csótányirtó szövetség választmányi tagja, sőt'az első hazai ákáczfa terjesztő társulat alelnöke. — Nagy tisztesség ez uram ! — mondta önérzetesen — hogy már ennyire tudtam vinni. Mához egy esztendőre föllépek kép­viselőnek. A hullaégetők klubbja bizonyára meg fog választani s leküld az országos gyülekezetekre. Az lesz ám még csak nagy szerencse ! — Es ráér ennyi tisztesség és szerencse mellett még czipőket is csinálni ? — kér­deztem meghatva. — Oh uram, én két ember vagyok. Iparos és közember. Mint iparos becsületes kenyeret keresek. Mint közember a köz­ügyeket szolgálom. A közügyek szolgálatát el tudom ám választani a rendes szolgálattól. A közügyeknek csak az esti órákban szok­tam élni, mikor teljesen szabad vagyok. Ma este példának okáért a temetkező egyesület rendkívüli közgyűlésére megyek és indít­ványt teszek. Itt van a zsebemben. Ki van dolgozva akkurátosan és okosan. Holnap a csótány irtó szövetség választmányi gyűlésére vagyok hivatalos, a hol saját találmányú uj rovarirtó port fogok bemutatni. Ez uram olyan biztos szer, hogy nagy kapitálist fog hozni. Itt van a zsebemben. Holnap után szalonkabátot húzok és elmegyek az első hazai ákáczfa tenyésztő társulat közgyűlé­sére. Ah, önnek fogalma sincsen uram arról hogy milyen gyönyörűség, mikor az ember egy közgyűlést hív össze, mikor üdvözli az az egybegyűlteket sprogrammbeszédet mond. Itt van a programmbeszéd a zsebemben. — Ki teremtette ezt az uj egyesületet ? — Én. — Oiratulálok. — Köszönöm. Eszmém az volt, hogy széles e hazában mindenütt lebilincseljük a futó homokot, tfem lesznek többet föld­rohanások. A magyar föld minden .marko­latnyi részét értékesíteni fogjuk országszerte. Az lesz ám még csak a nagy öröm, mikor a második egyesület is megalakul. Mikor majd elkérik a mi alapszabályainkat minket testületileg meginvitálnak. Lesz bankett, beszéd, koszorú, fotográfia és dicsőség... Igy folytatta volna az én jó emberem egész a végletekig. De ekkor ezer sze­rencsémre egy idegen ur lépett a dolgozó szobámba, a kit az én boldog vendégem azonban rögtön felkért, hogy lépjen be az általa alapított ákáczfa tenyésztő egyesü­letbe. Az idegen ur bocsánatot kért, hogy nem magyarországi, hanem svajczi, a hol az ákáczfának nem lehet nagy propagan­dát csinálni, mert olyan vidéken lakik, a hol a fák sziklákból vannak s ezeket csak a villám szokta néha beojtani. Erre magamnak kellett alapító tagul be­iratkoznom az első hazai ákáczfa tenyésztő társulatba, különben még most is kapa­czitálná az én svajczi vendégemet az egyesület fontosságáról. Hát ime ilyen életprogramm mellett is van boldogság és dicsőség. Előbb azonban lent kell kezdeni a lábaknál s csak azután építeni a felhőkbe és nem megfordítva. GASTON. HÍREK. — Herczegprimásunk ma fogja Palásthy Pál kanonokot a főszókesegy­házban püspökké szentelni. — Névnap. Villányi Szaniszló fő­gymnásiuini igazgatót névnapja alkal­mából a főgymu. tanulóifjúság lelkes ovácziókbau részesítette. A kietlen idő­járás daczára az intézet díszterme nagy és szép közönséggel telt meg, mely a tanári karral belépő igazgatót lelkes éljenzósekkel üdvözölte. A tanuló-ifjú­ság által előadott ünnepi prograinm kilencz pontból állott. A program első pontja volt: »Zengjen a dal«; előadta az énekkar Schedel tanár vezetése mel­lett. 2. Üdvözlő beszéd, Magyary Győző VIII. o. tanulótól. 3. Egyveleg, Suppé »Pajkos diakok« cz. operettjé­ből. Zongorán játszták Ács Ernő VI. és Okolicsányi Lajos V. o. t. 4. Kol­dus ének, Arany János költeménye. Szavalta Vezér Károly VI. o. t. 5. Népdal; előadta az énekkar. 6. Az ob­sitoSj Garay János költeménye. Sza­valta Rothnagel Ferencz VIII. o. 1.1 7. Ima, Verdi »Nabucodonozor« cz.} dalművéből. Énekelte Venczel János II. o. tanuló. 8. Szép Ilonka, Vörös-[ marty Mihály költeménye. Szavalta | Becker János VII. o. t. 9. »Berczroli vissza néz a vandor« dal; előadta az énekkar. — A tetszéssel kisért rész­letek előadása után Villányi Szaniszló főgymn. igazgató lelkes szózatot inté­zett az ifjúsághoz. Az ünnepély az ünnepelt tanférfiu éltetésével ért véget. — Érdekes látogatás. Beck ve­zérőrnagy, három tábornok és tizen­nyolcz törzstiszt társaságában június végével katonai ügyekben néhány napra városunkba érkezik. A helybeli tiszti­kar a polgársággal egyetemben a ven­dégek számára nyári mulatságot fog rendezni. — • Vitái Kornél városunk fia érde­me, hogy Esztergom egy nagy borvi­dék középpontjává tétetett. A derék, fiatal, vándor tani tói minőségben kine­vezett borász nemcsak szőlőszeti ós bo­rászati dolgokkal lesz megbízva, de a gyümölcsfatenyésztós ügyét is föl fogja karolni. Működését már legközelebb meg is kezdi. — DÓCzy Ferencz annak kijelen­tésére kért föl minket, hogy ő a vá­rosi közgyűlésen Waldkirch urat nem mint uj ezredest, hanem mint uj ez­redparancsnokot üdvözölte. — A halott égetésről Dr. Cser­noch János udvari pap egy igen ér­kekes czikket ír a Magyar Sión leg­! közelebbi füzetébe. Dr. Csernoch ter­! meszelésen nagy ellensége a halott ! égetésnek, melyről igy nyilatkozik: Azt j ugyan megengedjük, hogy (a hamvasz­jtók) most, midőn még a szervezkedés j stádiumában vannak gondosan takart j végczéljukkal nem fognak előhuzakodni, ! mert hisz mindeddig külföldi kollégáik­nak nevét sem merték fölvenni, ha­nem a szelídebb halotthamvasztókkal is beérik, de majd később midőn aztán sikerülne nekik hazánkban is »a ha­lottak facultativ elhamvasztásának esz­méjét a törvény által megengedett esz­közökkel« elterjeszteni, semmivel se lesznek szerényebbek, mint amazok s nyíltan be fogják vallani, hogy czél­juk: az e yház kezéből kiragadni a te­metőket, eltörülni a temetési szertar­tást, — Alakulás. A »gazdák és iparo­sok általános hitel-szövetkezete«, esz­tergomi fiókja megalakítása tárgyában tegnap d. u. 4 órakor a kath. önképző legény-egyesület helyiségében, a (Ma­gyarovits-féle házban) alakuló közgyű­lést tartott. Az alakuló közgyűlés tár­gyai voltak : 1. Az alakulás kimon­dása iránt való határozat. 2. Elnök, kezelő bizottság ós ellenőrző bizott­ság, illetve a fiók-telep tisztikarának megválasztása. 3. Részlettörlesztések­nek meghatározása, Az alakulást Tö­mösváry I. dunántúli főügynök vezette. — A szigeti sétatér szomorúan elhanyagolt fölszerelésére a dal- és zenekedvelő-egyesület nyilvános nyári mulatságot szándékozik rendezni a chioszk előtt való téren mérsékelt be­lépti dij mellett. Szívesen üdvözöljük a jeles gondolatot! — Havazás. Aa idei vágást végző emberek csütörtökön a Vályús-kút kö­rül végzett munkájukat kénytelenek voltak félbeszakítani, mert havazni kezdett s dermesztő éjszaki szól tört ki. A fagyos május hideg napjai már körülbelül egy hét óta dementálják a tavaszt, Gazdák szerint gyümölcsben, szőlőben, már is nagy a kár. — A Szent-kereszti búcsúra messze vidékről jött zarándokcsapa:oknak az idén ugyancsak nem kedvezett az idő. A már 2-án odasereglett s éjszakázni kénytelen 8-10 ezernyi népnek — mint nekünk irják — az voir, a sze­rencséje, hogy Szt-Kereszt tágas völ­gyébe húzódhatott le, hol az üvöltő éjszaki szól még sem éreztethette annyira hatalmát s hol óriási tüzek rakása által menthették meg magukat a megdermedéstől. —« Másnap, daczára hogy a hideg csak igen kis m>rtékben engedett, mégis a közel falvakból ós Esztergom-Párkányból igen sz'^p számú vásárló- és mulatóval szaporodott a kö­zönség. -A közönség köréből. T. szer­kesztő úr ! Kérem olvasott lapjában a hatóság figyelmét felhívni arra, hogy ne engedje miszerint a trágyahordó kocsikat oly módon rakják meg, hogy felét a rakománynak az utczákon el­szórják, mint az történik ma is a »Bá­rány-korcsma «-ból kiszállított trágyá­val. Alig hogy összesösöpörték az ut­eza szemetjét, megint a régi piszkos állapot ismétlődik. Közegeszségi és csiuosodási érdekek dést ! Tisztelettel: polgár. — Csínosodás. Még a legkisebb eredményt is szívesen üdvözöljük, mi­kor városunk szépüléséről van a szó. Ilyen csiuosodást constatálhatunk is­mét a kispiaczi Muzsik-féle házban, hol a Scheiber József ós fia czimü jó­nevü czég csinos uj kirakatot készítte­tett nagy kristály üvegtáblákkal. Csak a s zomszédok és m ások is folytatnák ! j "^PEpJÍÖS"SZERKESZTŐ : D r. KÖRÖSI L A S Z L Ó. kivannak intézke­Több budautezai NYÍLT TER.*) Válasz Ritter Gyula óráslegénynek, miután annak elbírálása, hogy az általam mult évben Pesten kiállított és a jury által kitüntetett műóra, mely más által ol­rongáltatott, mü-e ? Nem tartozik egy az inasi port még le sem rá­zott gyerkőczlegény jogkörébe; — annálfogva tolakodó illetéktelen bírá­latát ezennel visszautasítom s kijelen­tem, hogy magával mint éretlen s 9 mellett még rosz indulatú egyénnel, ki a bíróság ítélete alá tartozik, szóba nem állok. Esztergom, 1886. máj 8. KRATZ ANTAL, órásműves. legtisztább ágvfcyM SMMW\J-¥JÍT legjobb asztali- és üdítő ital, 'kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghu­rutnál. fflattölli Hdirik, Karlsbad és Budapest, *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelős. a szerk. HIRDETÉSEK. Csak a Richter-féle -Expelle horgonnyal a valódi és az a készítmény, mely által a köszvény és csúz eseteiben az ismeretes meglepő gyógyeredmények érettek el. E rég jónak bizonyult háziszer 40 és 70 kr. a legtöbb gyógyszertárban* hapható. Fő­raktár : Gyógyszertár az arany or oszlánhoz, Prága, Altstadt. BUDAPESTEN TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertárában kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents