Esztergom és Vidéke, 1886

1886-05-06 / 36.szám

prózai mü fo? megjelenni. » Vajda János liusza — úgymond a felhívás — nagy szép költői alkotásokat teremtett, melyek fcalom, hangulat, eszmék újsága és gaz­ága tekintetében legnagyobb költőink otásaihoz hasonlíthatók. De az anyagi getlenség hiánya miatt Vajda János még sem élhet annyira költői hivatásának, nennyire máshol a közönség középszerű etségeket is fölhatalmaz.« A szokatlan fizető felhívás tartalmát mi is őszintén nljuk irodalomkedvelő közönségünk ro­iszenvébe. Egy-egy erős kötet körülbelül möt ivet fog tartalmazni. Az előfizetés árideje június vége. A két nagybecsű et előfizető ára négy frt ; diszkiadásban ve 8 frt. Az összegek a költő nevére, dapest. Üllői-ut 24. sz. a. intézendők. yébiránt mi is szolg ilatkészséggel telje­ük a jelentkezők megrendeléseit. illl (Epizód a porosz-franczia háborúból.) Néhány nappal azon határidő előtt, dőn a franczia hadisarez első fél lliárdja Németországnak fizetendő t volna, még mindig nem gondos­itak volt ezen óriási összeg fedezé­ről. Öt franczia bankár késznek nyilat­zott ugyan ezen összeget előlegezni, inban csak is 20 millió franc pro­do mellett. Thiers ezért nagyon boszankodott, íivatta a pénzügyministert és felszó­otta, hogy menjen Berlinbe. Pouyer-Quertier eleinte vonakodott, sőbb azonban elhatározta magát ez ra, de oly feltétel alatt, hogy a íiikárokkal 8 nap alatt visszavonható ?rződés köttessék és minden körül­mj közt kezében legyen a fél milli­dra szóló utalvány. Bismark első pillanatban nagyon iegeu fogadta a franczia pénzügy­Inisztert. Később azonban kitűnt, hogy a fel­tel, melyből Bismarck kiindult, téves It; a herczeg maga elismerte ezt a ^előzékenyebb modorban ós ettől ^va a tárgyalás egész simán folyt. A fizetés elhalasztásáról a herczeg it sem akart hallani. Végre azt 3ndá a franczia meghatalmazottnak: —í Beszéljen erről a császárral; én eszközlök Önnek kihallgatást és biz­sitom, hogy nem fogom kérelme tel­ítését megakadályozni. Ugyanazon napon Vilmos császár a mczia meghatalmazottat a legnagyobb tüntetéssel fogadta. A császár teljesen fel volt világo­va a tárgyalásokról. Többször kije­ítette, hogy a franczia kormány ed­£ kötelezettségét pontosan teljesi­;te, s midőn végre a franczia *meg­talmazottat elbocsátotta, oly jó­aró modorban történt az, hogy myer Quertier azonnal jelenthette »rsaillesba, miszerint a rábízott ügyet -végezte. Következő reggel hét órakor Pouyer­lertier párisi szokása szerint még ily álomban volt, midőn a mellék­)bában folytatott élénk beszélgetés keltette. Még alig dörzsölte ki az álmot sze­íből, midőn az ajtó kinyílt cs Bis­trck herczeg lépett be ismert lovas­gi egyenruhájában. Pouyer-Quertier zavartan kért enge­Imet. — Azt hiszi talán — szól nevetve kanczellár — hogy félek egy mez­len embertől? Egész otthonosai; helyet foglalt a birodalmi kanczellár ós elkezdte a tár­salgást. — Ön nyert. A császár mindenben enged Önnek. — Hogyan? — kérdé Pouyer. Ön még tegnap látta ő felségét? — Nem tegnap, hanem ma fe­lel Bismarck herczeg — hiszen már reggeli hét óra van. t És a herczeg a fontos kérdésekről, melyekről szó volt, oly nonchalance­szal tárgyalt, mintha a diplomatával saját irodájábau ült volna. Hoztak nemsokára Íróeszközt is és egy kis éjjeli asztalkán írták a Fran­cziaorszíg és Németország között kö­tött három fontos szerződés terveze­tét. E jelenet valóban festő ecsetére lett volna méltó ! Az egyik oldalon a vas­kanczellár teljes egyenruhában, a má­sikon a szintén nagyon megtermett fran­czia meghatalmazott és kettőjük közt azon éjjeli asztalka, melyen Bismarck herczeg irt. Megbeszélés után leiria az egyes pon­tozatokat német nyelven, s rövid idő alatt készek voltak a tervezetek, ugy hogy a franczia titkár a többit elvé­gezhette. A tárgyalások után Pouyer-Quertier a herczegnél reggelizett. Társalgás közben szó volt a vasutakról és Bis­marck herczeg azt állította, hogy a német vasutak olcsóbban szállítanak, mint a francziák. Pouyer-Quertier el­lenkező véleményen volt és többek közt ezt monda: — Igen, én egy külön vonatért Kölntől Berlinig 1500 márkát fizettem. Nem panaszkodom ugyan, nem is ké­rem a pénzemet vissza, de megengedi, hogy ezt nem is lehet olcsó szállítás­nak nevezni. — Oh — jegyzé meg nevetve a herczeg, hisz akkor Ön bizonyára meg­fizette jegyét visszafelé is. Pouyer-Quertier ugyanily élénken állította az ellenkezőt. De mennyire meg volt lépetve, midőn elutazása al­kalmával a pályaudvaron megjelenvén, titkára, ki külön kocsit akarván szá­mára rendelni, jelenti neki, hogy egy külön salonkocsi már fizetve van. A német diplomaták, kik Pouyer­Quertiert a vaspályához kisérték, mo­solyogva mondják: — Látja a herczegnek igaza volt, midőn azt állította, hogy Ön már re­tour-jegyét is megfizette. —- Ez ismétlődött egész a franczia határig. Egyik állomáson fényes ebédet szolgáltak tel Pouyer-Quertier és kí­séretének, s midőn a számlát kérték, azt nyerték válaszul, hogy már min­den fizetve van. Pouyer-Quertier ezen elmés alakban nyújtott figyelem által egészen el volt ragadtatva és a franczia határra érve derült hangulatban e táviratot küldte Bismarck berezegnek : »Köszönöm, herczeg ; mindenesetre kellemesebb Öntől elmenni, mint Ön­höz iönni.« HÍREK. — Herczegprimásunk jubílaeumá­nak minden legkisebb mozzanatát és előmunkálatát evidentiában tartottuk eddig. Budapest, Esztergom, Pozsony, Győr, Komárom és Székesfehérvár elő­készületeiről már tájékoztattuk olva­sóinkat. Ujabban följegyezhetjük, hogy Székesfehérvár, a herczegprimás szülő­városa a megyei közgyűlésen Nyirák Sándor ettyeki plébános indítványára elhatározta, hogy a bíboros főpapot félszázados jubiJaeuma alkalmából dí­szes emlékirattal fogja üdvözölni. Az indítványt egyhangú lelkesedéssel fo­gadták. — Vasza»y Kolozs főapát urő méltósága a helybeli főgymnasium és benczés székház megszemlélésére rövid időre városunkba érkezett. — Püspökszentelés. Palásthy Pál kanonokot a herczegprimás vasárnap (május 9-én) fogja fölszentelni az esz­tergomi főszékesegyházban. Ez ünnepé­lyen Schopper és Boltizár püspökök is részt fognak venni. Alaptalan tehát a fővárosi sajtóban elterjedt az a hír, hogy a herczegprimás az uj püspököt a budapesti egyetemi templomban szen­teli föl. — Adakozás. Herczegprimásunk a Bukarestben szervezendő r emináriumnak, hol magyar papokat is fognak nevelni, kétezer frankot adományozott. t Özv. Szegedi Péterné urnő, mint őszinte részvéttel értesülünk, hosszú szen­vedés után elhunyt. Gyászoló gyermekei a következő gyászjelentést adták ki: Szegedi Sándor, Augusta, és Róza úgy saját, vala­mint az összes rokonság nevében fájdal­mas szivvel jelentik szeretett édes anyjok, Özv. Szegedi Péternő szül. Adámi Antóniának, folyó hó 4-én éjjeli 11 órakor, hosszas be­tegeskedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 53-ik évében tör­tént gyászos elhunytát. A boldogult hűlt teteme folyó hó 6-án d. "e. 10 órakor fog a párkányi róm. kath. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent­mise-áldozat pedig f. hó 7-én reggeli fél 8 órakor a párkányi szentegyházban fog a Mindenhatónak bemutattatni. Párkány, 1886. május hó 5-én. Áldás és béke le­begjen hamvai felett! f Halálozás. Hadviger Mórné rövid betegeskedés után élete legszebb korá­ban elhunyt. Temetése ma d. u. 5-kor lesz. Béke emlékére. — Névmagyarosítás. Míeselbach József esztergomi illetőségű kereskedő vezetéknevét Mérei-re változtatta. — Katona zane. Kedvező idő esetére ma d. u. a kioszk előtti sétatéren katona zene lesz a következő műsorral: I. Induló Prsina karmester szerzeménye. II. Nyitány Mozart Varázsfuvolájából. III. Suppé Afrikai ut polka francaise. IV. Jungmann olasz sere­nedeja. V. Verdi Trovatore operájából pot­pourri. VI. Teleki Hugó csárdása. A katona zene ezúttal először hat órakor kezd ját­szani. — Gózszivattyu-próba. A városi tűzoltó-egyesület gőzszivattyú próbáját vasárnapról kedd délutánra halasztot­ták. A József főherczeg nevét viselő gőzszivattyú a Fürdő vendéglő udvarán volt felállítva s a vizet a gőzmalom víztartójából a Fő-utczán végig eresz­tett csövön a kispiaezra hajtotta. A próba elég jól sikerült, a viz bő mennyiségben csörgedezett, ugy hogy a szivattyú vész esetén a víznek tá­volabb szállítására ismét alkalmasnak bizonyult. — A doroghi képviselőválasztás ügye került tárgyalás alá a kir. kúria I. büntetőtanácsában Manoilovich Emil elnöklete alatt. Az ügy előadója dr. Paiss Andor volt. A legutóbbi képvi­selőválasztások alkalmával ugyanis Nie­dermann Pál választási elnök a doroghi választókerületben Kudlik Géza ügy­védet, az esztergomi független párt el­nökét és több egyes szavazó polgárokat elfogatott, továbbá Kudlik Gézát nyil­vánosan többek jelenlétében vesztege­téssel vádolta ; ezeken kivül az egyes szavazó polgárok szavazatát nem az illető hanem az ellenjelölt javára vétette föl, a már elhalt, avagy meg nem jeleut szavazók nevei alatt idegeneket szavaz­tatott, és végre a választókat igéi te­retekkel, csábításokkal kényszeritette a szavazásra. Kudlik Géza és társai föl­jelentésükben felsorolják mindezen visz­szaéléseket. A komáromi törvényszék a megejtett vizsgálat után beszüntető ha­tározatot hozott és a kir. tábla helyben hagyta. A kúria azonban a táblai vég­zést részben megváltoztatta és Nieder­mann Pált, Kudlik Géz:i irányában elkövetett rágalmazás miatt vád alá helyezői rendelte; egyebekben a táblai végzést helybenhagyta. Az eb-adó ügyében mult csütörtöki számunkban a közönség köréből egy kis felszólalkozást közöltünk. HO>T jó lesz az ebadót behozni s az adót nem fizető bitang ebeket, melyek stambuli mó­don felszaporodtak sorra elfogatni. A városi közgyűlés zöld asztalára F r e y F e r e n c z városi képviselő tette le az indítványt egészen a mi megokolásunkkal."Az indítvány azonban egyelőre nem került tárgyalás alá, mert a közgyűlés napirendjén sokkal maróbb kérdések voltak. A mi késik azonban, az még nem mindig múlik. ~f- Piripócsi zsivaj. A mi élvezetet nyújthat valamely isíenháta mogetti mezővároskának vagy világ végire fe­lejtett falunak, az még nem szerzett magának jogot arra, hogy egy intelli­gensebb városba szabadalmat kapjon. Néhány nap előtt zsúfolva volt a város kétségbeejtő kintornásokkal. Egymást nyikorogták tiüJ sőt egy sen time n talis verkli-nő még hazafias horvát népda­lokkal is kisérte Verdi felségsór.ett áriáit. Az utczasarkokon mindenfele szinre festett dressirozott verebek húztak »biz­tos ternora« dolgozó numerusokat s az áhítatos -aép tömegesen tódult a lutriba utolsó filléreivel. Ezek a falura való »élvezeti tényezők« nem Esztergomba valók. Nagyon szomorú dolog, hogy ha­tóságunk a város komoly színezetére s e közönség ízlésére olyan keveset ád s folytonos concessío nyújtás által ide concentrálja Európa összes verkliseit, hárfásait, elcsapott trombitásait, numerus húzó madarait s henyélő naplopóit. Kérjük a városi rendőrkapitányságot és szolgabi­róságot, hogy a város decorum a érde­kében utasítsanak el minden olyan kó­borló verklist, komédiást, madár ido­mitót és mellékes üzlettel bíró csirke­fogót, a kit már a faluhelyekről is tovább menesztenek. Esztergom már csak van olyan város, mely nem ér­demli meg, hogy benne Európa összes kintornásai és csepűrágói rendes cong­ressusokat tartsanak. A mult heti sza­badalmott botrányok például a várost az utolsó mező városok sorába degre­dálták. Igy vélekedett néhány fővárosi vendég, a kit a pokoli kintornás-cong­ressus még az nap kiverklizett Eszter­gomból. Egy kis összevágó intézkedés­sel meg lehetne menteni közönségün­ket s városunk decorumát az ilyen pi ripócsi ólvezetektől.N — Régiségeket, régi pénzeket, ér­meket és régi könyveket szívesen meg­vásárol lapunk szerkesztője. — Párbaj história. Komáromból vesszük a következő tudósítást: / Ver­seghy Róbert esztergomi joghallgató párbajügye ápril hó 27-én tárgyalta­tott a helyi kir törvényszéknél. Az itólőbiróság: Tergovcsics elnök, Sikics s Sárközy szavazó birákból és Skoday jegy­zőből alakult. A kir. ügyészség részé­ről: Kossár Dezső. Verseghy Róbert 24 éves joghallgató az elnök által hozzá intézett kérdésre előadta, hogy Roskosny Károly müncheni származású közös hadseregbeli tiszthelyettes őt Esztergomban az utczán több ízben lenézőleg fixiroz'a, mit aztán ő is vi-

Next

/
Thumbnails
Contents