Esztergom és Vidéke, 1886

1886-04-18 / 31.szám

Erős meggyőződésem, hogy ez az irány helyesebb a közügy szempontjából me­lyet törvényes eszközökkel lehetőleg elő kívánok mozdítani, azért kérem a t. házat, nyilatkozatom tudomásul vé­telére. (Helyeslés jobbfelöl.) Horánszky Nándor csak any­nyit jelent ki, hogy valószínűleg lesz még alkalma adatokkal bizonyítani azt, a mit ma állított. A választ tudomá­sul nem veszi. A ház többsége azonban a minisz­ter válaszát, melyben az esztergomiakra nézve nem sok örvendetes van, tudo­másul veszi. TŰZOLTÓ-EGYESÜLETÜNK. (Niedermann József titkári jelentése.) VI. Ezen életjel azonban a helyes veze­tés az egyesület élén álló férfiak fá­radhatlan buzgalma folytán, mind na­gyobb mértékben jelentkezvén, nem­csak hogy a pártoló tagok tömeges belépésével, de a városi képviselő­testület hatalmas pártfogásával rövid 6 évi fenállása után oda jutott az egyesület, hogy ma már a lét- és nem­lét kérdése szóba sem jöhet. Távol van tőlünk, mintha ezen hat évi munkásság felsorolásával akár a tisztikar, akár az igazgató választmány érdemeinek óhajtanánk tömjénezni, azonban úgy vagyunk meggyőződve, hogy a valódi érdemet sohasem sza­bad véka alá rejteni, hanem inkább köztudomásra juttatni, azon czélból, hogy annak alapján a közérdeket szol­gálók még nagyobb szorgalomra, lel­kesedésre és odaadásra buzdittassanak. Az egyesület rövid 6 évi fennál­lása alatt a tisztikar és a vele kar­öltve járó igazgató választmány nem­csak az egyesület érdeke, de kiváltképen a nagy közönség érdekében oly épít­kezéseket teljesített, amelyek egyedül elégségesek arra, hogy az érdem előtt kalapot emeljünk. A Dunaparton, a Széchenyi-téren, a kerek templom előtti téren létesí­tett kutak egyenként és összesen mél­tán elismerést követelnek. A tűzi sze­rek és eszközök jókarba helyezése — melyeket azelőtt a rozsda és piszok emésztett, annak keresztül vitele, hogy az tegycsület működő csapata ma esinos és a czélnak eléggé megfelelő tanyával rendelkezik, a jóra törekvő munkásságot igazolja. Es miért ne val­lanánk be., hogy mindezen a fáradhat­lau buzgalom eredményeiért járó el­ismerésből az oroszlánrész Dóczy Fe­rencz főparancsnokot illeti. De nemcsak az tartatott szem előtt, hogy a valódi czél elérésére szolgáló intézmények létesíttessenek, hanem az egyesület belső organisatiója is, — mint a tapasztalat igazolja — elég szerencsésen oldatott meg. A megalakulás második esztendejé­ben hozzálátott az igazgató választmány egy uj szabályszervezet megalakításá­hoz. Az 1868. évi február hó 26-án 1054. sz. alatt belügyminiszterileg jóváhagyott szabáh-zat oly intézkedése­ket tartalmazott, amelyek a haladott kor nézetei és követelményeivel nem voltak már összeegyeztethetők, ujjat kellett tehát alkotni, mely úgy az em­berbaráti nemes czél, mint a helyi viszonyok és körülményeknek lehetőleg megfeleljen. És nem lehet tagadni, hogy azon szorencsés gondolat, misze­rint alapszabályilag mondassék ki az, hogy az egyesület elnöke, mindenkor Esztergom város polgármestere legyen, nagymértékben hozzájárult az egyesület fennállásának biztosításához. A számadások tisztán és érthetőeu minden kiadott krajczár elszámolásával évenkint beterjesztetnek s azok bárki által megtekinthetők. Nem folytatom tovább, csupán egyet említek meg, - melyet azonban legelői kellett volna jelentésünkbe belefog­lalni. A mult év egyik nevezetes szerze­ménye az egyesületnek, oly tiszteletre méltó nevet visel, a melyet minden igaz ma­gyar szent áhítattal szokott ajkára venni. 0 császári és királyi Fensége'József főherczeg, kit a Mindenható édes hazánk örömére, Magyarország tűzoltó egyesü­letei javára sokáig de nagyon sokáig éltessen, az ő Fenséges nevét nekünk ajándékozta. Legyen e nagyrabecsült név vezér csillaga az egyesület működő csapatának, legyen oly talizmánja, mely soha el ivem veszthető, hanem a vész pillanatában emlékeztető arra, hogy az emberbaráti kötelesség teljesítése az, mely az em­bert emberré teszi. ége.) szerűségéből keresettség üt ki. »A füle­milé «-ről senki sem mondhatja ezt. Vilá­gosan, tisztán van előadva, egy kiváló ké­pesség üdeségével. Szépen, gyöngéden ala­kított történet. Váratlan fordulat, meglepetés, vagy bra­vour-részek, felcsigázott hatások nincsenek benne s ilyenekre Petelei talán nem is volna képes. Mégis hatalmába ejti érdek­lődésünket. Szép mindvégig. Ez a legtalá­lóbb bírálat rá. Ks ünomságokban gazdagok a részletek. A lelkiállapot egy-egy változását gyors és kevéü szó megérteti az olvasóval. A fo.dulatok, árnyalatok művésziek, s a hatás titka fölött nem egyszer kell gon­dolkoznunk, mikor érezzük azt, oly látszó­lagos könnyűséggel éri el a szerző. Az egész nagyon egyszerű történet ha­tása is ilyen irói egyéniségben lappangó titok. Hőse egy gyermeteg, naiv asszony, ki még most kezd álmodozni. A szülői háznál mostohája rosszul bánt vele s felesége lett egy öreg urnák, egy gazdag polgárnak, a ki pékmester volt, de most már nyuga­lomba vonul vissza és madarainak él. Min­denféle madarakat tart a kalitkában, és csakúgy szereti őket, mint legaranyosabb madárkáját, Ágnest. Egyszer nagy útra megy, a hegyek közé, madarakat fogdosni. Otthon hagyja a kalitkákat. Egy madár -abadul, a felesége is vergődni kezd a ban. Ferencz uramnak legkedvesebb SZÍNHÁZI SZEMLE. (21. Váltó é6 keresztlevél.) Premiere. Esztergomi termék. A szín­művet Barta Árpád irta, kinek jóaka­ratát a színtársulat iránt föltétlenül el kell ismerni. Az a közönség, mely a csütörtöki előadást látogatta, a szinmű írójának közönsége volt, mely udvari­asan megtapsolta az első kísérlet egyes ieleneteit. madara a muszka fülemile, s épen ez sza­badul ki. De épen mikor ki akar szállni az ablakon, visszaűzi valaki. Egy csinos fiatal ember, a polgármester fia, Páli. Igy találkoznak először, igy ismerkednek meg. Páli egy kisvárosi dandy, mézes szavakkal, behizelkedő modorral. Agnes egy nyárs­polgár felesége, a ki tündérmesékre, me­sei lovagokra és ideális királyfiakra gon­í dol. Páli eljön többször is beszélgetni. E találkozásokat mindig ujabb és ujabb szí­nekkel festi le az iró. Itt vannak azok a biztos kézzel rajzolt árnyalatok. A gyer­mek-asszony érzi, hogy boldog. A szerelem a maga természetességében fakad szivében. Páli kezdi látni biztos győzelmét. De még sem győzhet. A férj végre hazaérkezik, éppen akkor, mikor Ágnes szivében a sze­relem egy sebző tövist is megteremtett. Egyszer, mikor Páli az utczán egy czifra hölgygyei ment, nem akarta őt észre sem venni. A férj megtud mindent. Felesége zavara, a kérdezősködésére előtűnő könyek felköltik gyanúját. Épen belép Páli is, még pedig egy levél következtében, melyet Ágnes irt neki. Az asszony oly naiv, hogy bevall mindent, de ilyen formán : »Az övé akarok lenni és ö engem akar.« Ferencz erre azt mondja : »Feleségül kér ? Árva leány vagy, én vettelek el, és odaadlak.« Páli felkaczag, még azt is mondja: jól ki-; csinálták, az asszony levelére jöttem ide.« Ágnes megismeri, hogy kit szeretett Pálit pedig, a mint távozni akar, az udvaron (23. Ördög pirulái.) Ki ne ismerné ezt a phantastikus bohózatot, melyben a színpadi gépezet olyan csodálatos látványosságokat va­rázsol a közönség elé ? A népszínház­ban százszorta többször ment s a ki­állítás látogatói majd mind bevették az ördög piruláit. Hogy milyen vakmerőség kell hozzá ezt a tisztán mechanikai virtuozitással szinre hozható látványos­ságot Pestiek úgynevezett színpadán előadni, azt a Pirulák ismerői ugy is tudják. Ma lesz a huszonharmadik előadás melynek nagy közönséget kívánunk, mert Pesti Ihász Lajos már elhagyja Esztergomot. Eeméljük, hogy előzékeny közönségünk szívesen össze fogja rakni az útiköltséget. A NŐKRŐL S A NŐKNEK. Az édes anya a lányának a tükre. * A jó asszonyok rendesen nagyon rossz intrikák, mikor szerelmi ármánykodásról van a szó Addig hü az asszony, mig bizalmasabb a férjé­hez, mint barátnőihez. * Nincs nagyobb örömünk, mintha örömet szerezhe­tünk annak, akit igazán szeretünk. * A nők legyenek bármilyen ragyogó szépségüek ós szelleműek is, sohasem többek ós kevesebbek mint — nők. A nők könnyebben adják a szivüket, mint a sza­vukat. Amint szavukat adják, már rég odadták a szivüket. Semmi egyébben sem csaltak meg több embert, mint játékban ós szerelemben. * Amit a nő nem képes a nyelvével kifejezni, azt elmondja omló könyeivel. Az özvegy az elhagyatott asszonyok fajtájához tartozik. * A pacsirták meg a szerelmesek- csak tavasszal énekelnek. * Ahol jó as8zouy van a háznál, ott mindig verő­fényes napot lehet látni. * A parancsolás épen úgy természete a nőnek, mint a férfinak az uralkodás. A kedves jelenléte minden leányt megszépít. * A vén leányok nem egyebek, mint alapkövek egy kórházhoz. GAZDASÁGI LEVlíL. (Néhány szó a gyümölcstenyésztéB érdekében. A polg. Olvasókör számára irta : Perger Lajos.) VI. A jó Teremtő végtelen bölcsessége minden évszaknak megadta előnyeit, szépségét, áldását; minél jobban tudja az emberi értelem és szorgalom a kü­várja Mátyás, a hü péklegény egy bolon­dos fiu, a ki rajong asszonyáért, a ki ta­nuja mindennek, s átszenvedi azokat. Rá­rohan Pálira, az arczát össze-vissza tépi. Elverik egymást, de mégis Mátyása győz­tes. A bajt hozó fülemilét pedig kieresz­tik. Ez az elbeszélés magva. Nem uj, de a levegőjében sok frisseség van, feldolgozása sokat ér. A történetben csak kevesen szerepelnek : az asszony, Páli és Mátyás, ez hű és kép­zelődő nagy gyerek, a ki a szerzőnek sze­rencsés alkotása. Ferencz, a férj háttérben marad, de csak mint öreg ur szürke ; az elbeszélésben neki is meg van adva az élet színe. A fülemile elbeszélő irodalmunk egyik szeretetreméltó kötete, mely a szerző ne­vét bizonyára széles körben fogja hangoz­tatni. Végül nem mulaszthatjuk el ez alka­lommal is t. olvasóközönségünk figyelmét az »Egyetemes Regénytár«-ra, ezen min­den tekintetben pártolásra méltó vállalatra felhívni, mely Ízléses és diszes piros vá­szonkötésű kiállításban, páratlanul olcsó áron (minden egyes kötet ára 50 kr.) nyújtja a hazai és külföldi regényiroda­lom legkiválóbb termékeit s csakis ez utóbbi körülmények magyarázhatják meg e szép vállalatnak szinte bámulatra keltő tar­jedését. lömböző évszakok előnyeit egyesit annál kellemesebbé lesz az élet. nyár ós ősz kelteméi küzj taivozik két ségkivül a gyümölcs érés, s ezt a kel lemet át lebet vinni, télre, a télen ér« gyümölcs termelése által. A helyesen okszerűen rendezett gyümölcsteuyészté első föltétele, hogy minél hosszabl időn át nyújtson gyümölcsöt a ker s ezt azáltal lehet elérni, ha az ülteté és nemesítésnél a gyümölcs érés ide jére tekintettel vagyunk, s ugy rendez zük, hogy télen is minden hónapbai legyen érett gyümölcsünk. Főleg ol fajokat ültessünk, a melyek gyümöl csei erősen függenek az ágakon, cs bitó külsejük nincs, s a melyeknél ho£ élvezhetők legyenek, — utóérésre VÍ szükség. Ez nem fog Ízleni a pajk< gyerekeknek éretlen korában. Csak fát ültetni, minden tekinte nélkül azok fajaira s a helyre ho ültettetik nagyon fölületes eljárás. Mi dőn az ötvenes években a német koi inány által a fa ültetés megparancsol tátott, nem törődtek a gyümölcsfa fajtáival, hanem terebélyes csüngő ág sűrű koronájú, szétfutó ^gyökerű gyr mölcsfákat ültettek a gabna földe szélére, ezek persze nem nyerték m< a gabona termelő magyar nép tetszésé kivált mikor ezt a német páran csolta. A nemes fajú gyümölcsre óhajtói különösen felhívni a figyelmet! (Folyt, köv.) HÍREK. — Herczegprimásunk jubileui hoz. A főváros rendező bizottsága ajándéktárgy és üdvözlő felirat ügyé ben az alpolgármester elnöklete al ülést tartott, melyben a megbízott Ra scher tanár bemutatta a pásztorbot te rajzát. A nagy tetszéssel fogadott te vezet szerint a pásztori bot tizennyob karátos aranyból, drága-kövekkel email-rajzokkai mintegy tízezer hatszí forintba fog kerülni. A bizottság remekművet egy fővárosi ötvösnél, kinek Budapesten műhelye is van, fog megrendelni. A pásztor-bot tokja me szett bőrből készül s ára négy-ötsz; forintra van tervezve. A fölirat szöv gezésével a nagy bizottság jegyzői-kí rát bízzák meg. Az üdvözlő felirati diszes iniciáléval látják el s az össze rendező bizottságok aláírják. Tot ezüst henger alakú lesz s a főpászto bottal stiláris összhangban fog elk szülni. — Herczegprimásunk büsztjér Nagy Ferencz photographus, ki lej ujabb kirakatával oly méltó elismeré vívott ki magának, több ige sikerült levételt eszközölt, melyek k sőbb közforgalomba is fognak kerüli — Püspök gyűlés. Herczegprim sunk elnöklete alatt a kath. püspö kar tagjai május első napjaiban töl fontos ügyben tanácskozásra gyűlni össze a fővárosban. A napirendre k rülő lárgyak között lesz a most m ködő kongrua-bizottság véleményes j< lentése is az általa tüzetesen megi tátott kérdésekben,a melyeket ad rel rendűm terjesztenek a püspöki k elé. — Uj énekesnő. A főszékesegyhá hoz az eltávozó Klementné Dubrov Jauka helyett a karnagy Nagy-Szoi batból egy igen kitűnő első énekesn szerzett, a ki állomását még a nyár el foglalja. — Kinevezések. A herczegprim Tillmann Károly belyébe Turnert, Ti ner helyébe Tardoskeddre Usztaneki Usztanek helyébe Szálkára Mátrayt, Mátray helyébe a központba Bak Oszkárt nevezte ki. — Dietrich ezredes, mint lapu zártakor értesülünk betegeskedése mii

Next

/
Thumbnails
Contents