Esztergom és Vidéke, 1886
1886-04-11 / 29.szám
izonban hogy ezen idő, viszonyok a mérnöki munkálatokra nem alkalmasak az kétségtelen. A város közlegelő adójának kiigazítása iránt' megindítandó eljárás ezéljából a kérelem a helybeli kir. adófelügyelőséghez már a jan. hóban tartott közgyűlésből beküldetett. (Vége köv.) TŰZOLTÓ-EGYESÜLETÜNK. (Biedermann József titkári jelentése.) IV. Az elmúlt évben tartatott egy rendes közgyűlés és 6 választmányi ülés s ezekben 27 ügydarab intéztetett el. A pártoló tagok száma 165. A működő » » 74. A működő csapat 1 disz, 5 nyilvános, és 102 osztálygyakorlatot tartott. Hála a gondviselésnek az elmúlt évben nagyobb tűzeset nem fordult elő. A felmerült 4 tűzeset közül csupán a január 26-án kiütött tűzvész, — mely Magyary László bajtársunk házát hamvasztotta cl — nevezhető tűzesetnek mig ellenben a kórházi jégverem tetejének april 3-án, Brenner József kereskedő pinczéjébeu april 10-én, az öreg téglaház tetőzetének September 28-án történt leégése nem vált nagyobb szerencsétlenség okozójává. Részt vett az egyesület működő csapata szt-györgymezőn augusztus 1-én; Párkányban, október 27-én és szt-tamáson deczember 19-én felmerült kisebb tűzeseteknél. Tisztelt közgyűlés! Ezen egyesület tiszti kara és igazgató választmánya 1883. évimárdus hó 11-én választatván meg 3 évre, ennélfogva ezek mandátuma lejárván, az alapszabály 8. §-a ismét 3 évi időtartamra egy alelnököt, fő- és alparancsnokot, titkárt, lelkészt, ügyvédet, pénztárnokot, orvost, műmestert, s az igazgató választmányba 30 tagot választanak, engedjék meg tehát hogy ezen alkalommal, a midőn az egyesület vezetői és intézői ezen tisztükkel járó jogokat az önök kezébe leteszik, visszapillantást vethessünk arra, vájjon az egyesület újjászületésétől kezdve a tisztikar és igazgató választmány megfelelt-e kötelességének. Tudjuk mindannyian, hogy azon nemes hivatás, mely az egyesület czólját képezi egyidőben tökéletesen kihaltnak látszott polgáraink kebléből. Közönségünk mely oly nagy érdeklődéssel viseltetett a tűzoltó egyesület iránt — lassankint teljesen vissza vonult, s egyszerre csak azon vettük észre magunkat hogy az az egyesület mely az egész országban az elsők közé tartozott, s melynek kebelébe a polgárok örömmel sorakoztak nem volt sehol. Nem volt tehát mentő kéz, mely veszedelem esetén a polgárok élete és ! vagyona megmentésére a romboló elem megfékezésére vállalkozott volna. Valóban még csak szomorú is reá gondolni arra, vájjon ha ez időben törki egy nagyobb szerencsétlenség kit tehettek volna érte felelőssé. A kötelesség érzete azonban néhány polgárnak keblében csak szunnyadozó de nem halt ki egészen. Érezték hogy a társadalmi élet egyik legbiztosabb garantiáját képező intézményét a tűzoltóegyesület újra meg kell alkotni, mert vész e étén azokra az elemekre, kik foglalkozásuknál fogva a védelem teljesítésére volnának hivatva nem lehet támaszkodni. Igy történt hogy 1881. évi január 18-án tartott első közgyűlésbon a polgárok tömeges részvételével s a szent ügy iránti nemes lelkesedéssel eltelve az Esztergom kir. városi önkéntes tűzoltó egyesület hosszú aléltságból felocsúdva megalakult. Kezdetben hiszen már a példaszó is azt mondja: »Mindon kezdet nehéz« nemcsak szűk anyagi viszonyokkal, de a polgárok részvótlenségével is kénytelen volt megküzdeni, nem egyszer de nagyon sokszor azon a ponton állott, hogy a közönség által éreztetett hidegség következtében a lét és nemlét kérdésével foglalkozók. A város képviselő testületé — viszszaemlékezve a múltra — sisiphusi erővel volt csak az ügynek meghódítható. A bizalom mely a fenállás és emelkedés egyik legfőbb talpkövét képezi — csakis azon mértékben volt megnyerhető — a mily mértékben az egyesület mind mind több életjelt adott magáról. Rendkívül gyér közönség előtt ke-' rült színre tehát a régi színdarab, mely annak idejében nagy hatást is tudott gyakorolni. Bogyó Alajos nemcsak mint régi jó énekes, de mint ábrázoló színész is igen figyelemre méltó. Dalait ügyesen színezi s játékában nagy élethűségre törekszik. A jeles színészre egyébiránt felhívjuk közönségünk szíves figyelmét, mert méltán megérdemli. Réthy László a társulat egyik legiparkodóbb tagja, Parlagi nevelőjét sok jó igyekezettel adta, a mi u. n. jutalomjátéka alkalmából legalább a helyi sajtóban elismerést involvál. SZÍNHÁZI SZEMLE. (18. Parlagi Jancsi.) A szerdai előadás tökéletes meghiúsulása után következett a csütörtöki előadás, mely szintén csütörtököt mondott. Pedig Bogyó Lajosa kiváló népszinműónekes vendégföllépte s Réthy jutalomjátéka volt hirdetve. HÍREK. — Kiadóhivatalunk a hét elejétől kezdve az átellenes Pozzi-féle ház földszinti helyiségeibe hurczolkodott át, ahol külön kiadóhivatali iroda is lesz a t. közönség rendelkezésére. Ugyanide telepedik át az újonnan dúsan fölszerelt papírkereskedés s a nyomda is. — Herczegprimásunk jubilaeumára a főpapság karrarai márvány-büsztöt fog felajánlani. Stróbl, kiváló képfaragó művészüuk e czélból már városunkban járt s oly szerencsés volt, hogy a herczegprimás több izben fogadta s igy teljesen élethű büsztöt vehetett róla. A kik a jeles művész művét látták, azok egész elragadtatással szólnak művészi kiviteléről s megszólalásig természetes hűségéről. A kiváló művész egyébiránt nagyon vidám napokat töltött több esztergomi tisztelője körében is. — Simor-Album. A napokban volt alkalmunk gyönyörködni M. Majer István püspök ur salonjában a Lipper lovag ós főépítész rajza után készült Schwendtner első rendű vésnök egy műremekében, azon donibor műben, mely ő Eininentiájának félszázados papi jubileumára a főmegyei papság részéről közlendő kegyeleti emlék Album táblázatát ékesíti s melynek közepét városunk büszkesége a bazilika képe díszíti környezve védszenteinek sz. Béla és István alakjai által. Ugyan ezen Album illustratióinak érdekében Morelly Gusztáv budapesti tanár, kinek műintózetében készülnek jobbára a trónörökös ő fensége kezdeményezése és közreműködése mellett a monarchiánkat írásban és képekben ismertető jeles müvet ékesítő fametszvények s ki a Simor-Album számára szintén több illustratió készítésével bízatott meg azon bizottság elnöke által, mely a monumentális mű szerkesztését és közlését hivatással és előszeretettel eszközli. --- Vargyas Endre kir. tanfelügyelő a Győri Közlöny szerkesztője, igen lelkes vezérczikket irt a herczegprimás félszázados papi jubilaeumára, melyet közleményeink halmozottsága miatt jövő számunkban fogunk olvasóinkkal megismertetni. — Hulényi Ferencz temetése csütörtökön délután az általános részvét és kegyelet megható kifejezése volt. Ott láttuk Majer István püspököt, s számos megyei és városi tisztviselői társasa gában, Esztergom előkelő társadalma szinét javát. A temetést diszes segédlettel Krotky kanonok végezte, miközben a dal- és zenekedvelő- egyesület megható gyászdalokat énekelt. A koporsót a következő feliratú koszorúk borították : »A gyászoló család« ; »Fe ledhetetlen kartársuknak Esztergom kir. város tanítói« ; »Szeretett kartársuknak a képezde tanárai« ; »Szeretett tanáruknak a képezde növendékei« »Feledhetetlen igazgatójuknak a városi leányiskola tanítónői« ; »Szeretett igazgatójuknak a városi leányiskola növendékei» ; »Szeretett főnöküknek segédei« »Hálás tanítványai: F. J. A.« ; »Heszterényi János és neje : a felejthetet len sogornak«. A temetésen részt vett a főgymnasium tanári kara és ifjúsága gyászlobogó alatt testületileg ; a reáliskolai tanári kar és tanuló ifjúság, az az érseki tanító-képző intézet tanárai és növendékei, a városi elemi iskolák tanítói és tanítványai s a városi leányiskolák tanítónői, tanítói és növendékei szintén gyászlobogó alatt testületileg vonultak ki. Emelte a temetés gyász-pompáját több egyesület és testület részvétele is. A sir szélén a dalzenekedvelő-egyesület a megboldoes gultnak egy saját szerzeményű gyászdalát énekelte el, melynek bús akkordjai a fájdalom zokogásával olvadtak össze s az egész gyászközönséget mélyen megindították. Pénteken reggel végezték a megboldogult lelki üdveért a gyász isteni tiszteletet a városi plébánia templomában, mely szinig megtelt mindazokkal, kik a kegyelet oltárán ezt^ az áldozatot is be akarták mutatni. Áldás és béke virrasszon az ő emléke fölött! — Tillmann emléke. A megboldogult egyik barátjától kaptuk a következő kegyeAz egész estélyt egy vendéglőben rendeli meg. Mindenről gondoskodik, sőt még a czukrásznál is megrendeli a tortákat és a jeget, a kereskedésben a legfinomabb borokat keresi ki, egyszóval mindent, ami csak egy estélyre szükséges. A reggel múlik. Szolgálóját beavatja minden titokba. — Délben tudatja Irmával, hogy ki fognak egy kissé kocsizni. — Egyedül vagyunk — tette hozzá nevetve. A kocsi megáll az ajtó előtt. Irma ma boldog, hogy férje oly figyelmes, és ugy látszik, mintha szórakozottsága is eltűnt volna. Bár ilyen maradna mindig! ... Már a nap nyugvóra tért> mikor a városba érkeztek. Lakásuk elé évre, Irma nem győz bámulni eleget a fölött, hogy az ablakok ki vannak világítva. — Mi az Dani ? kérdé férjétől. — Nem tudom — felel férje mosolyogva. — Menjünk, nézzük meg. Látogatóink vannak talán. Dúdolva vezeti föl nejét a lépcsőkön. Olyan jó kedvű ! Figyel, de semmi neszt se hall a teremből Még minden csöndes. Kitárja az ajtót és Irma lábai a földbe gyökereznek a bámulattól. Egy hosszú asztal teljes fényben ragyogva áll előtte ! Nevével földíszített torták, virágok a virágtartóban ! Az éteszköz tündökölve csillog. Egy fehér asztalkendőn koszorú nyugszik virágból. A férj odavezeti nejét az asztalhoz. — Angyalom ! — kiált föl boldogul — ez a te helyed. És ott, amott... mindjárt meg fogod látni azokat, a kiket szeretsz. — Dani, Dani! — kiált föl Irma meglepetve és férje nyakába borul. — Sokat tettél értem! — Hahaha! — nevet férje. — Csak azt akartam látni, hogy égnek a gyertyák azonban az uj tartókban ! Ma reggel vettem ! Majd eltávozva félrehívja a szolgálót s kérdi tőle : — Nem jött levél ? Senki sem mondott le ? — Senki. — Mind, de mind eljönnek ! kiált hangosan. Nem mondott senki le. Pompás ! Hahaha ! Ismerem én embereimet ! Estélyünk vidám lesz, pompás lesz ! A patvarba! Hol maradnak ? folytatja tovább és aggódva pislogat az óra felé. Már nyolcz óra. Ugy látszik, barátim nagyon el vannak foglalva valahol! Kész minden ? — Minden ! akár tüstént tálalhat a szakácsné ! Perez perez után múlik, az idő óriás léptekkel halad. Már fél kilenczre ! Végre kilenczet üt az óra. A férj eszeveszetten rohan a szobában föl alá, aztán kinéz az ablakon. — Drága Danim ! talán csak nem felejtettél el valamit. — Semmit se felejtettem! — ordit a férj dühösen. Tudom jól, hogy szórakozott vagj r ok, de ma minden erőmet összeszedtem, hogy ne feledjek semmit! Ma nem voltam a régi! Mit felejtettem volna el ! Semmit! Ide nézz ! Még a dugaszhuzó is itt van ! Azon a helyen, a hol barátnéd fog ülni, ott a hátvánkos, mert tudom, hogy mindig hátfájásról panaszkodik ! Oda pedig, a hová az a kövér kereskedő fog ülni, a legerősebb széket állítottam ! Semmit se felejtettem el! — A meghívókat is szétküldted ? — kérdi neje pironkodva. A férj föláll és mozdulatlanul néz maga elé. — A meghívókat ? — ismétli magában, miközben az óra élesen, gyorsan üti el a tizet. — A meghívó levelek! — kiáltja mindig hangosabban. Egyszerre homlokára üt, hogy szinte Irma is megsajnálja. — Ott vannak hivatalszobám Íróasztalán ! Mindjárt elhozom és szétküldöm ! Félóra alatt rendben lesz minden! — Talán csak nem gondolod, hogy barátaid éjjel, tizenegy órakor látogatóba mennek valahová ? ! — szól közbe Irma. most ime mily Egész nap boldog volt, s keserű a vége ! — Jó ! Akkor hát magunk eszünk ! — szól a férj. Úgyis azt mondtam ma reggel, hogy egyedül leszünk ! — teszi hozzá keserű humorral. Irmának minden kedve elment az evéstől. Férje is úgy érzi, mintha lehűlt volna csak szomjazik. Egyik poharat a másili után üriti. — Micsoda átkozott szórakozottság ! — kiált fel a harmadik üveget kibontva. Minden olyan felségesen el volt készítve, minden olyan jól sikerült! Hát még ezután Í sok tréfa, gúnyolódás, ha kitudják az egé szet! (Irmácska rózsás ajkai csacsogják el köz vétlenül.) Másnap olyan arczczal, mely a legbolondabb áprilisi napnál is rútabb, megy Í hivatalba. Egy barátjával találkozik, aki szintén i meghívottakhoz tartozott. — Tegnap este meg akartunk látogatn néhány jó emberrel; már házad előtt vol tunk, de visszafordultunk, ablakaidró sejtve, hogy valami mulatság van nálad — Semmi mulatság! — válaszolt a féi boszúsan. — Senki, semmi? — Egyedül voltam a nőmmel! — Ugy! hahaha! Ezt csakugyan nc
